Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

n Központi Statisztikai Hivatal jelentőse (Tolytatás az 1. oldalról) Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mér­sékeltebben, 1,8 . százalékkal emelkedett. Az áilami ipar­vállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 száza­lékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek telje­sítménye az átlagosnál gyor­sabban emelkedett. Az ipari termékek értéke­sítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklő­dött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 szá­zalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak szá­ma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 2,1 százalékkal emel­kedett. Az ipar állóeszköz-ál­lománya a termelést megha­ladóan bővült, az eszközhaté­konyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépipar­ban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedel­mezőség, valamelyest meg­haladta az egy évvel koráb­bit, noha az exportált termé­kek fajlagos előállítási költ­sége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének ará­nya az 1985. évi 59.9 száza­lékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kő­olaj-, mind a földgázfelhasz­nálás részesedése emelkedett. A villamosenergia-termelés 28 milliárd kilowattóra volt, kö­zel 5 százalékkal több mint 1985-ben. A Paksi Atomerő­mű, a 3. sz. blokk üzembe he­lyezésével, a villamosenergia­termelés 27 százalékát szol» gáltatta. A nettó villamos- energia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia-felhasználá- son belül 27 százalékra mér- séklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonnával, 3,8 százalék­kal kevesebb az előző évi­nél. A 2 millió tonna kőolaj- termelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Föld­gázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal ke­vesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivi­tele rubelelszámolású viszony­latban fokozódott, a konver­tibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acél­gyártás minősége és a termék- szerkezet javult: a nemesacé­lok és az abból készült ter­mékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló­blokkjában az év végén meg­indult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumínium-fél­gyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fo­kú ötvözött termékek, vala­mint a tőkésimport-megtaká- rítást biztosító termékek ará­nya. A kivitel mindkét vi­szonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2.8 szá­zalékkal nőtt. A villamosgép­ipart kivéve, valamennyi gép­ipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vá­kuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több te­rületen romlott. Rubel vi­szonylatba majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacok­ra kevesebb gépipari termé­ket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különö­sen a fogyasztási cikkek szál­lítása bővült jelentős mérték­ben, 14,6 százalékkal, de emel­kedett a beruházási célú ér­tékesítés is. Üzembe helyezték a hűtő­gépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény- és mélyhűtőláda-gyártó kapa­citását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kő­olaj-feldolgozó ipar termelé­se meghaladta az előző évit, a szerves és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a mű­trágya- és növényvédőszer- gyartásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően nö­velte termelését a háztartá­si és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termé­kek exportja rubel viszony­latban kissé csökkent, nem ru- bel viszonylatban számotte­vően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökke- n es bői adódó bevételkiesés pótlásara* Belföldre a vegy­ipar az előző évinél 1,7 szá­zalékkal több árut szállított, ezen belül fogyasztási célra 6,2 százalékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átad­ták többek között a Tiszai Ve­gyi Kombinát lineáris poli­etiléngyárát, bővítették az EGIS Gyógyszergyárban a generikus gyógyszerek gyár­tását. Az építőanyag-ipar 1,9 szá­zalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építő­anyagok — gázbeton, falazó­anyagok, betoncserép — ter­melése többszörösre emel­kedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985* évi szin­ten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a Cse­peli Papírgyár bővítette hul­lámlemez-, illetve hullámdo- bozgyártó kapacitását. A ru­házati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 szá­zalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növény­olaj-ipari termékek, a tartó­sítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukor­ipar jóval kevesebbet ter­melt az előző évinél* Az élel­miszeripar a lakosság igé­nyeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egy­ötödét exportálta. Építőipar Az országos épftfci-Bzere­lesi munkák volumene 1 szá­zalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megkö­zelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szerveze­tek építési tevékenysége mint­egy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volu­mene kb. 4 százalékkal nö­vekedett. A kivitelező építő­ipar építési munkáinak kö­rülbelül háromnegyede be­ruházási, egynegyede fenn­tartási jellegű volt­Az exportra végzett épí­tési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményé­ben 5—6 százalék körül ala­kult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csök­kent. Az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 2,9 száza­lékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél* Az épített la­kások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magán­erőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben sze­repe volt az építkezések tá­mogatására adott újabb ked­vezményeknek. A főváros­ban mind az állami-, mind a magánlakás-építés elmaradt az előző évitől. A lakásáta- adások ütemessége romlott. Mezőgazdaság — erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termé­kek bruttó termelése a ter­vezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985* évit. A növény- termelés és az állattenyész­tés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 mil­lió tonna gabona termett, kö­zel 600 ezer tonnával, 4 szá­zalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák ter­mésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió ton­na termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A bú­za vetésterülete 3 százalék­kal, 4,36 tonnás hektáronkén­ti hozama csaknem 10 száza­lékkal maradt el az 1985. évi­től. A 7,2 millió tonna ku­koricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit* A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésé­nek az eredménye, a termés­átlag 6,28 tonna volt, lénye­gében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vei tésterület és a hozamok csök­kenése következtében 8 szá­zalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mint­egy 860 ezer tonnás termést takarították be. A termés" többletben a vetésterület és a_ hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt sze­repe volt. Az 1,3 millió tonna burgo­nyatermés 8 százalékkal ke- vesebb az 1985. évinél. A zóldsegtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vörös­hagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanak­kor jo, illetve több volt a termés egyebek között zöld­paprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma meny- nyisége megközelítette az 1 2 millió tonnát, ami 22 száza­lékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szü­reteltek, 43 százalékkal töb­bet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981 1985. évek átlagos ter­mésénél. Az 1987 januári állatszám- lálas előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 Büllió darab volt, 4,8 száza­ival több az egy évvel ko­rábbinál. A szarvasmarhák szama ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel az­előtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-terme­tes meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött Ezen belül azonban a vágó­baromfi termelése 9 százalék­kal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjú­ból és tojásból 3—4 százalék­kal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli te­vékenysége mintegy 4 száza­lékkal bővült. Az ágazat ösz- szes bruttó termelése majd­nem 2 százalékkal meghalad­ta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszám- csökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők kö­rében következett be. de mér­séklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók szá­ma is. Az erdőtelepítés 8 ezer hek­tár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepí­tések 90 százalékát az érté­kesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Első­sorban a tűzifatermelés bő­vült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. Termeli infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tö­megű árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítménvük — a szállítási távolság rövi­dülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsé­kelten, a csővezetékes szállí­tásban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közle­kedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedés­ben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállí­tást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött az autóbuszokon viszont meg­állt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett A helyi érdekű vasút utasainak száma némi­leg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt A közforgalmú vasúti há­lózat fejlesztése során __ t öbbek között — 244 kilomé­ter vágányt átépítettek, 20 kilométernyi. pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométer­nyi pályához térközbiztosító­kat szereltek fel. Folytató­dott a vasútállomások re­konstrukciója. A vasút jár­műbeszerzései 22 új villamos mozdony, ío motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették le­hetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Ml-es autó­pálya Herceghalom—Biator- bágy közötti, valamint az M5-ÖS autópálya újabb 7 ki­lométeres szakaszát. A köz­úti és városi tömegközleke­désben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi eveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit ér­tékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakos­ság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fej­lesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mel­lékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsor­szóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átját­szóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátó- helye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosí­totta a lakosság áruellátását Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és ven­déglátóhelyek számának csök­kenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületé­nek növekedése. A magán-kis­kereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is Számotte­vően emelkedett. Az üzletek nyitva tartási rendje valame­lyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító­karbantartó és egyéb fogyasz­tási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer há­lózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része vég­zett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos ter­melőkapacitása 3,1 százalék­kal bővült, megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volu­mene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel koráb­ban. A külkereskedelmi for­galom 58 százalékát a szocia­lista országokkal bonyolítot­ták le, valamivel nagyobb ré­szét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban to­vább bővült a KGST-orszá- gokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energia- és anyag­jellegű termékekből, fogyasz­tási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági élelmiszer-ipari termékekből fokozódott jelen­tősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel me­zőgazdasági-élelmiszer-ipari árukból nőtt, a többi árufő­csoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 szá­zalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből, a termelés műszaki színvonalának kor­szerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcik­kekből fokozódott. Mezőgaz- dasági-élelmiszer-ipari, vala­mint anyagjellegű termékek­ből valamivel több, energia- hordozókból számottevően ke­vesebb volt az 1986. évi im­port, mint az egy évvel ko­rábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari export nagya­rányú visszaeséséből adódott. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a ki­vitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámolású for­galomból származott. A meny- nyiségi^ változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is te­temes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 szá­zalékkal romlott. Idegenforgalom 1986-ban 16,6 millió külföl­di látogatott Magyarországra, 1.5 millió fővel, 10 százalék­kal több az előző évinél, és több mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy nap­nál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshe­lyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szál­lodai férőhelyeké 3400-zal bővült. ..A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent A kiutazások 86 százaléké-’ ban szocialista ország volt az úti cél. A nemzetközi idegenforga­lom devizabevételeinek és ki­adásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelel­számolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra Jutó reáljö­vedelem 1986-ban a tervezett 1 1)5 százalékkal szemben, mintegy 3 százalékkal emel­kedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedel­mek és a társadalmi jövedel­mek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatá­rozó szerepet, a fogyasztói arak színvonala a tervezetthez közelálló mértékben, 5,3 szá­zalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és al­kalmazott bruttó havi átlag- keresete 6540 forint, a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 szá­zalékkal, illetve 7,6 százalék­kal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók kö­zös gazdaságból származó re­álkeresete — a tervben elő­irányzott szintentartással szemben —, egyaránt 2 szá­zalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jö- ,vede,lrnek összege 1986-ban, körülbelül 148.5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjak­ra 99,2 milliárd forintot fizet­tek, ki> ez az összeg 8 száza­lékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy ev alatt mintegy 38 ezer fő­vel nőtt és 1986. év v^gén el­érte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj, havi átlagos összege, 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. Családi pótlékra 1986-ban 21.5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az eloz° _évinéI- A pótlékban ré­szesülő családok száma cse­kély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986- ban kifizetett együttes össze­ge 5,6 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg sz egy évvel korábbit. ] NÓGRAD - 1987. j< A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szol­gáltatások — volumene, mint­egy 2,5 százalékkal meghalad­ta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy fő­re jutó fogyasztása a tervezet­tet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett Ezen belül a termékek fo­gyasztása gyorsabban, a szol­gáltatásoké valamivel mérsé­keltebben nőtt. A kiskereske­delem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut ér­tékesített, mint az előző év­ben. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcik­keké 5,9 százalékkal nőtt. A ruházaticikk-forgalom volu­mene 2,9 százalékkal, a ven- déglátásé 2,4 százalékkal csökkent. . Az alapvető élelmiszerekből es elvezeti cikkekből a kíná­lat az év egészében kielégítő volt. A takarékbetét-állomány az ev folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki A kötvényekbe fektetett la­kossági megtakarítások össze­ge 1986-ban több mint 3 mil­liard forinttal emelkedett Népesedés, egészségügy, oktatás 1987 január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 °>2 százalékkal keve­sebb mint egy évvel koráb- ban 1986-ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal ke­vesebb, mint 1985-ben, de va- ami'noÍ utobb’ mint 1983-ban futó 9-8i4'ben*', Az ezer Iakosra volt eIveszuletések száma 12,1 Tavaly 146 ezren haltak meg közei 1200-zal kevesebben mint 1985-ben. Az ezer iakos­W 3vt0 i’8 haIál<«ás némi- leg kisebb, mint az előző év­ben volt. A csecsemőhalandó­ság ugyancsak csökkent. Ezer elveszüiött közül egyéves ko­ra előtt 19 halt meg, eggyel kevesebb, mint 1985-berh A fejlesztések és megszű- nesek egyenlegeként a műkö­dő korházi ágyak száma az “V folyamán 1500-zal, 103 900- ra bővült. 1986-ban tízezer la­kosra 97,8 kórházi ágy jutott A szociális otthoni helyek tnlt^nn986; "V Végén 38 600 olt 700-zal több, mint egy év­vel korábban. 8y aAwnŐdeu helyek sz^ma az elmuU evben UOO-zal csők­K6nt és az év végén fí7 9nn volt, 100 bölcsődéfkorűra 17 8 hely jutott ' 1986-ban az óvodai helyek szama ajOO-za! csökkent de eferml *VOf az óv°dás korú Óvodáskorúak 92 százaléka jár azAált^f6~I9*8!'es tanévben az altalános iskola nannaii nak^cltk 1342 eZren tanul- nak csaknem ugyanannyian, mmt egy évvel korábban Az 744*0 yt,er!?/k száma 1986-ban Il o'Z6- b,ŐJÜIt A tanulók a százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők od százaléka továbbtanul? a ko? rabbiakhoz hasonlóan, fe'e káSő°lána?’ f6le szakrnon- b 4Í‘etve szakiskolá­ban. A középiskolák nannaH többe?3«’ miníegy 800 «vei ifknUVK szakmunkásképző Wn CZerreI kevesebben tanulnak, mint az eiőző tan müók *A jközéplskdákban ta- nulók egyötöde lakik diákott­éretangiz^86nbaapnpa?30t°agO7f A felsőoktatási intézmé­nyekben közei 100 ezren ta nu nak, ebbő, fi4 .900-an nap­pah tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatás! zalékreSZeIU]6k aránya 9.6 szá­hal^tőkA47nSíékrffi 24a700tÍhOnban 1986-ban 24 700-án szereztek diplomát. Budapest, 1987. január 30 Központi Statisztikai Hivatal □r 31., szombc-L 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom