Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

* <* NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON. Művelődési kísérletek Balassagyarmaton Diákkávéházról ritkán hal­lani. Általában a középiskolás korosztály nyűglődik önmagá­val és környezetéyel nemkü­lönben, hogy az életkori sa­játosságoknak megfelelő szó­rakozási, művelődési formát találjon magának. A fent említett kávéház Ba­lassagyarmaton nyílt, s min­den hangzatos szólam nélkül csupán csak arra törekszik, hogy a betérő vendégeknek, a város oktatási intézményei­ben tanulók számára elfo­gadható találkahelyet biztosít­son- Hogy egy csésze kávé mellé zene is szól, időn­ként vetít a videomozi, s a zenei előadások és a Dinnyés- polbeatklub összejövetelein cserél eszmét a muzsikát sze­rető diákság? Mindez hangu­latosabbá, színesebbé vará­zsolja az estéket és délutá­nokat, spontán kialakult mód­jaként a tartalmas szabadidő­eltöltésnek. A KISZ városi szervezete — úgy tűnik — jól tippelt, amikor felkarolta a hét végeken különböző programokat szolgáltató ká­véházat, hiszen az a baráti beszélgetéseken túl a maga­tartás- és viselkedéskultúra terén is előnyösen hat a fia­talokra. Nincs randalírozás, ismeretlen fogalom a rendbon­tás ; az asztaltársaságok törzs- közönsége ebben az esetben az igényes kikapcsolódásra vok­solt. A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ tudatosan igyekszik a tinédzserekben fel­merülő kételyekre kielégítő választ adni, s a bennük rejtve meglévő alkotófantázia kibontakoztatásához megfe­lelő formulát nyújtani. Ezt a célt szolgálják a hétfői —, a szünetelő ifjúsági klubot he­lyettesítő — kötetlen társal­gások, amelyeken csoportos játékok és egy-egy témát vé­gigzongorázó disputák alakít­ják a még képlékeny világ­látást, s tárnak fel őszintén kamaszkori problémákat, gon­dokat. A naponta nyitva tartó információtár elsősorban az ifjúság terephelye; folyóira­tok, könyvek, színházzal, mo­zival kapcsolatos információk, programajánlatok várják a látogatókat- Az intézmény olyan alkotókörei, mint a kézművesműhely, a képzőmű­vészeti szabadiskola, vagy a néptánc- és népzenei csoport a bimbózó tehetségek felvi­rágoztatását szolgálják. Üjdonság a nemrégiben lét­rejött videomozi és a hozzá csatlakozó videoklub; az utóbbiban nemcsak passzív tévézés folyik, hanem szakem­ber irányításával műsorké­szítés is. A szervezett fővárosi színház- és koncertlátogatások, a*rendhagyó irodalomórák kü- lön-külön és együttesen a mű­vészeti nevelés, a szépérzék kialakításának jól bevált mód­jai. Eredményesnek mondható az a külföldi kapcsolat is, amely a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ és a norman­diai testvérintézmény között létrejött. Évente egy alkalom­mal francia fiatalok vendé­geskednek Balassagyarmaton, tanulmányozzák az ottani mű­velődési lehetőségeket, majd a magyar fiatalok utaznak Fran­ciaországba, hasonló elképzelé­sekkel, és nem kevés v. kíván­csisággal a nyugat-európai ál­lam ifjúsági művelődési körei iránt. A Népművelési Intéze­ten keresztül szövődött barát­ság hatékonyan befolyásolja az új kísérleteket, s mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a felnövekvő nemzedék per­manens művelődésének érde­kében valósítanak meg Ba­lassagyarmaton. ve­Pályázat katonai főiskolákba Helyben Sssinonlositolták A szécsényi termelőszövet­kezet vezetősége, a közgyűlés állásfoglalásának megfelelően, tavaly erőteljes ütemben, né­mi keserves tanulópénz kí­séretében felszámolta azokat a gazdaságtalan, vagy kevés nyereséget hozó kiegészítő te­vékenységhez tartozó ágazato­kat, amelyek kizárólag a me­gyén kívül voltak, s nehéz volt az ellenőrzésük. Az intézkedés eredményé­ként az előző években elért 300 millió forintról 70 millió­ra csökkent a kiegészítő te­vékenységből származó árbe­vétel. A megszüntetésekkel egy időben, a jövedelmezőség növelése érdekében új ágaza­tokat hoztak létre, másokat összevontak, ahol a piac igé­nyelte, ott növelték a ter­melést. A nyomdai szolgáltatások beindításával 10 millió fo­rint árbevételt értek el. A Bu­dapesten tevékenykedő mű­anyagrészleget beolvasztották a Nórádszakálban meglévő műanyagüzembe. Tíz százalékkal növelték a csomagológép-gyártásból szár­mazó bevételüket, negyven százalékkal nőtt az öntöde ter­meléséből adódó termelési ér­ték, a kőbányából pedig har­minc százalékkal több termék került ki az előzőkhöz viszo­nyítva. A helyi építőipari ága­zat pedig ötvenszázalékos lét­számcsökkenés mellett 90 szá­zalékkal emelte termelését. A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet kato­nai főiskolai felvételre. Azok­nak a 23 évnél fiatalabb, érettségizett férfiaknak a je­lentkezését várják, akik a Magyar Néphadsereg hiva­tásos tisztjeként élethiva­tásul választják a fegyveres szolgálatot. A jelentkezés *o- vabbi feltételei; magyar ál­lampolgárság, f eddhetet'en előélet, erkölcsi, politikai megbízhatóság, egészségi al­kalmasság. A pályázók felvételüket kérhetik a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol al­egységparancsnoki beosz­tásra, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol különféle műszaki, tech­nikai és gazdálkodási beosz­tásokra képezik ki a hallga­tókat. A Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskolán a re­pülőgép-vezetői. a helikopter­vezetői és a repülő-műszaki szakot választhatják a je­lentkezők. A tanulmányi idő mindhárom főiskolán 3 év, s az ott szerzett képesítés egyenértékű a polgári főis- ko'ák képesítésé'■! A Honvédelmi Minisztéri­um ugyancsak várja a kül­földi katonai főiskolákra je­lentkező fiatalokat. Ezeknek az iskoláknak a hallgatóit a felvételi vizsgán választják ki a kitűnő, a jeles és a jó rendű középiskolai végzett­ségű pályázók közül. A fia­talok a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokságokon, illetve a Fővárosi Hadkiegészítő Pa­rancsnokságon közvetlenül is jelentkezhetnek a külföldi főiskolákra. Ugyancsak kérhetik felvé­telüket a katonai főiskolák­ba azok az érettségivel nem rendelkező, — de az egyéb feltételeknek megfelelő — kiváló képességű fiatalok, akik elsősorban technikai jellegű szakmunkás-képesí­téssel és szakmai gyakorlat­tal rendelkeznek. A pályázók további felvi­lágosításért és jelentkezési lapokért a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokságok, illetve a Fő­városi Hadkiegészítő Pa­rancsnokság pályára irányí­tási munkatársaihoz fordul­hatnak. A középiskolai ta­nulók iskolájuk igazgatójá­tól, a sorkatonák pedig pa­rancsnokaiktól szerezhetik be a jelentkezési íveket, s kitöltés után ugyanott ad­hatják be. Az egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálattal egybekötött fel­vételi vizsgák júniusban, jú­liusban lesznek a választott szaknak megfelelő katonai főiskolán. A jelentkezési la­pokat március 31-ig kell megküldeni az illetékes had­kiegészítő parancsnokságokra. „Pirogot sütöttünk, teát főz­tünk, orosz játékokat tanul­tunk, kiállításokat rendez­tünk. Ilyenek voltak az orosz esték a gyerekekkel. És emel­lett egy-egy század, korszak orosz irodalmával, zenéjével ismerkedtünk.” Ekképp kezdi feleleveníteni Nemes Lászlóné Tordai Ju­dit, a bátonyterenyéi városi jogú nagyközségi pártbizott­ság munkatársa, azokat a napokat, iskolai délutánokat, amelyek a béke és barátság jegyében zajlottak az elmúlt években, a bátonyterenyei ál­talános iskolában. Ezekre a játékos órákra azért is szükség volt, mert, ezt ő maga vallja: Ahhoz, hogy az általánoA iskolás gyerekekkel, az orosz nyel­vet meg tudjuk tanítani, kell, hogy megszeressék azt. A já­tékos órák haszna, hogy volt az iskolában olyan tanuló, aki orosz nyelvből országos ver­senyre is eljutott. A gimnáziumi érettségi után Nemes Lászlóné Moszk­vában járt egyetemre, a ve­gyészmérnöki karon másfél évet tanult, majd hazajött és Debrecenben a Kossuth La­jos Tudományegyetem orosz szakán egyéni levelezőként kapott diplomát. — Mindig tanárnak készül­tem — mondja. — Tanítot­tam Bárnán, aztán 17 éve a nagybátonyi általános iskolá­ba kerültem. Itt tanítottam, amikor egyéni levelező hall­gató voltam a debreceni egye­temen. Az egyetem befejezése után nemsokára igazgatóhelyettes lett itt, majd az iskolai párt- szervezet titkárává válasz­tották. Két gyermeke szüle­tett, házat építettek Macon- kán. Gyökeret vert Bátonyte- renyén. Sok a baleset Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség és a SZOT illetékeseinek tapasztalatai szeript a háztetőkön és ma­gas állványokon dolgozók közül megdöbbentően sokan esnek le, válnak nyomorék­ká, vagy vesztik életüket. Tavaly január elseje és no­vember 30-a között munka közben 6100-an zuhantak le a magasból, s közülük 51-en belehaltak sérüléseikbe. Az esetek nagy részében jobb szervezéssel, fokozott ellen­őrzéssel meg lehetett volna előzni a balesetet, de ma­guk a dolgozók is nagyon sokszor érthetetlen könnyel­műséggel veszélyeztetik sa­ját és velük dolgozó társaik testi épségét. Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség vizsgála­tai szerint tavaly mintegy 1400 dolgozóval fordult elő, hogy a megfelelő technikai adottságok ellenére leesett a magasból. Ebben közreját­szott az ittasság csakúgy, mint a fegyelmezetlenség. Hóeltakarítás — ősi szokások alapján Talán ősi szokás falvainkban, hogy a leesett hó ntán azon­nal seprőt, lapátot fognak a háztulajdonosok és megtisz­títják lakásaik környékén a járdákat. Vidéki települé­seinken — így a képünkön levő Nagybárkányban is — erkölcsi kötelességének tekinti mindenki a téli hóeltaka­rítást. Nagykeresztúron Gál Lászlóék portája előtt az egész család munkálkodik, a gyerekek is lapáttal tolják a havat a ház előtt. Természetes ez a kicsinyek számára, s ha majd ők lesznek a családfenntartók, ugyanúgy bevonják a téli szo­kásokba akkori családtagjaikat. — kulcsár —• Á barátkozás a békét szolgálja És a békemozgalom? Talán mindenki részese annak, ha becsülettel teszi a dolgát. így volt és van ez Nemes László- nénál is. Raj vezetőként fog­lalkozott a gyerekekkel, tár­sadalmi csapatvezető-helyet­tes volt az úttörőknél. — Nem lehetett más alap­vető cél a gyerekeknél, az út­törőknél sem, mint a békére nevelés. Nem tettem semmi mást, mint teljes szívvel fog­lalkoztam az orosz nyelvvel, az oktatással, és sikerült köz­vetlen kapcsolatot teremteni a szovjet, orosz emberekkel — emlékezik a mozgalmi kezde­tekre. Nemesné tevékenysége is benne van abban, hogy a ”70- es évek közepén a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja megalakult a nagy­bátonyi iskolában. Az első időben ő volt a csoport ügy­vezető elnöke. A béke- és ba­rátsági hónap rendezvényei­ből ma sem marad ki a bá­tonyterenyei általános isko­la. A jó kapcsolat révén az iskolások orosz gyerekekkel ismerkednek, találkoznak ma már rendszeresen. És a ba- rátkozás — letagadhatatlan — a békét szolgálja. Természetesen, ha már ak­tivista az ember, a felnőttek körében sem maradhat ki a békemozgalomból. Nemes Lászlónénál ez a tolmácsolás­sal kezdődött. Ha Kányásra látogatott valamilyen szovjet csoport, vagy ha a Bányász Művelődési Ház szovjet ének-, táncegyütteseket fogadott, sokszor kérték fel őt, közve­títse a beszélgetést. — Mikor nem dolgoznak hiába a békeaktivisták? — veti vissza a kérdést. — Ered­mény az is, ha már az em­berek odafigyelnek arra, mi történik a világpolitikában azért, hogy a békét megőriz­zük. És az is eredmény, ha a békepolitikát lefordítják az emberek itthon a hétköznapi nyelvre, jobban mondva, a hétköznapi munkára. Csupán csak úgy, hogy kötelességből tudják, például azt, mit kell tenniük ahhoz, hogy jobb mi­nőségűek legyenek akár a szocialista, akár a tőkésorszá­gokba irányuló exportter­mékeink. Mert, kapcsolatain­kat ezek is döntően befolyá­solhatják. Ismeri a felnőttmozgalmat is, de a szíve mégis a gyere­keké. Azt mondja, ha szót kapna a békekonferencián, — Nógrád megye küldöttei kö­zött van — arról szólna, mi­lyen fontos a békére nevelés a gyermekek körében. — Megértetni már gyermek­korban azt, hogy ha nézetel­térés, vesződés van két gye­rek között, azt ne verekedés­sel rendezzék, hanem okos beszéddel. Hiszen, ha később vezető válik valamelyikükből, gyermekkori élményei nagy­ban befolyásolják Végül pe­dig a családi háttér fontossá­gát említeném. Nevelők, pe­dagógusok feladata a szülők figyelmét arra fordítani, hogy a gyerek a legfontosabb. És nem ártana, ha egy-két ita­lozó szülő gyerekszemmel néz­né a családi perpatvarokat. Bizonyára változtatna maga­tartásán. Hiszen, van megol­dás a kisiklott életek rende­zésére is. Valahogy ezekből a tettek­ből, gondolatokból állt össze, hogy az iskolában —. amíg ott dolgozott —, úgy is emleget­ték a fiatalasszonyt, hogy ő a béke-barátság felelős. Zsély András Tüzek és károk té^en Nemtörődömség, hanyagság, felelőtlenség. Több százezres károkat okozott már téli idő­szakokban a magán- és köz­épületekben. Idén is többször riasztották a tűzoltókat a fel­lobbanó lángokhoz, s a vizs­gálatok eredményei azt mutat­ták, hogy nagyobb körültekin­téssel megelőzhető lett volna a tűz. Amikor visszatér a kemény tél, a szokottnál nagyobb hi­deg miatt fokozott használat alá kerülnek a kazánok, szén- tüzelésű fűtőberendezések, olajkályhák, amelyeknek fi­gyelmetlen használata veszé­lyek forrása lehet. A magán­lakásokban a legtöbb tüzet a tüzelő- és fűtőberendezések szabálytalan használata. a könnyelműen kezelt nyílt láng, a sugárzó hő, az elektro­mos áram okozta. A tűzese­tek nem kis anyagi kárral járnak, olykor egy család többéves munkájának gyü­mölcsét emésztik fel. Vigyáz­nunk kell! Idén január 4-én Balassa­gyarmaton halálos kimenetelű tűz volt, a kályha nem körül­tekintő begyújtása következ­tében. Né bízzuk életünket egy másodpercnyi gondatlan­ságra! A tűz okai között gyakran szerepel a hagyomá­nyos és szilárdtüzelésű beren­dezések elhasználódott mű­szaki állapota, s a házilagos javítások, barkácsolások hi­bája. Nem elhanyagolható a kémények megfelelő műszaki állapota, melyeket még a fű­tési szezon előtt kell meg­vizsgálni, de még most sem késő. Gyakran okoz tetőtüzet a repedt, tisztítatlan kémény, a nem megfelelő méretű füst­cső. Például január 3-án Sal­gótarjánban a kémény kar­bantartási hiánya következté­ben az összegyűlt korom gyul­ladt meg, s okozott tüzet. Ja­nuár 12-én Mátranovákon a szabálytalanul épített kémény miatt volt tűz. Január a disznóvágások ide­je. Tragédiák okozója r sza­bálytalanul és felügyelet nél­kül végzett húsfüstölés. Ta­valy ennek halálos áldozata is volt és több tűzeset égési sérüléssel végződött. A tüzet kiváltó okok között szerepel a füstölőtérben való szabály­talan tüzelés, valamint a füs­tölőhelyiségbe rosszul beépí­tett, könnyen gyúló szerkeze­ti anyagok. Január 1-én Rom- hányban húsfüstölő szabály­talan használata következté­ben lett a lángok martaléka több ezres érték. Sok esetben tapasztalta a Nógrád Megyei Tűzoltópa­rancsnokság, hogy fűtésre az engedélyezett típustól eltérő, házilag barkácsolt berende­zéseket használnak, melyek újabb tüzek kiváltó okai, ugyanúgy, mint a felügyelet nélkül hagyott tüzelőberende­zések. Január 5-én Salgótar­jánban, az őrizetlenül hagyott tűzhelyből kipattanó parázs okozott tüzet, amihez hozzá­járult a tűzhely környezeté­ben szabálytalanul tárolt ég­hető anyag is. A hideg, csípős időben a szokásos fűtőenergia nem bi­zonyul elégségesnek lakásaink megfelelő hőmérsékletéhez. Különösen így van ez a táv­fűtéses bérleményeknél. Be­kapcsoljuk tehát a hősugárzót, az elektromos kályhát, villany­párnát. A hosszan tartó üze­meltetéssel és több fogyasztó együttes használatával jelen­tősen megterheljük elektromos hálózatunkat és berendezése­inket, amelyekben megnő a zárlatveszély. Január 8-án Zagyvarónán az elektromos vízmelegítő műszaki hibája következtében keletkezett tűz. Január 14-én Szügyben egy villanypárna műszaki meghi­básodása következtében égett ki egy lakószoba. Fordítsunk több figyelmet mindennapi életünkben kály­háink. elektromos berendezé­seink használatára, hogy ké­nyelmünket szolgáló eszköze­ink ne okozhassák egy élet munkájának pusztulását. | NÓGRÁD — 1987. január 30., péntek J|

Next

/
Oldalképek
Tartalom