Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

Á lehetséges út az átalakítás Mihail Gorbacsov zárszava a KB plénumán Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma kiemelkedő politikai esemény az SZKP és a szovjet társadalom éle­tében — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a Központi Bizottság szerdán véget ért plénumán mondott zárszavában. A szovjet vezető megálla­pította: joggal mondható, Hogy a plénum lényegi ösz­tönzést ad a pártnak, az or­szágnak és az egész társada­lomnak az átalakítás útján. A mostani plénum megterem­ti az ahhoz szükséges fel­tételeket, hogy tovább lehes­sen haladni a gyorsítás, az átalakítás, a káderpolitika tökéletesítésének útján, össz­hangban a történelmi fejlő­dés mostani szakaszának fel­adataival. Mihail Gorbacsov szerint „számunkra mindenekelőtt a plénumnak az a politikai megállapítása alapvető je­lentőségű. hogy a párt és a társadalom egészséges erői az átalakítás mellett szállnak síkra. Ha pedig ez így van, akkor más út nem is lehet­séges.” Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy az átalakítás im­már valóság, majd hozzáfűz­te: „Most világosabban és mélyebben értjük, hogy mind az ország belső fejlődése, mind a külső feltételek és a nemzetközi helyzet szem­pontjából biztosítanunk kell az ország társadalmi-gazdasá­gi fejlődésének megyorsítá- sát.” Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az 1986- os év eredményeinek áttekin­tése láthatóvá teszi az előre­haladást. „Ez annak egyenes következménye, hogy népünk támogatja az átalakítás, a gyorsítás irányvonalát” — mondotta. Mihail Gorbacsov a szovjet társadalom demokratizálásá­nak elmélyítését olyan ösz­tönzőnek nevezte, amely le­hetővé teszi a meghatározó erő, a nép bevonását az át­alakítás művébe. „Ha ezt nem tesszük, nem oldjuk meg a gyorsítás feladatát, nem vé­gezzük el az átalakítást, s nem lesz belőle semmi.” Az SZKP — folytatta a szovjet vezető — szilárdan síkraszáll amellett, hogy a népnek mindenről tudomása legyen. „A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat, a tö­megek által gyakorolt ellen­őrzés — ez a szovjet társa­dalom egészséges fejlődésének záloga. Ha ez szükséges a népnek, akkor szükséges min­denki számára. Annál is fon­tosabb npindez, minthogy az SZKP hatalmon levő párt. Érdekelt a nyilvánosságban, a bírálatban és az önbírálat­ban, mivel ezek az SZKP mindennapi tevékenységének tényleges és megbízható for­mái. Ezek azok az eszközök, amelyek a pártot megóvják politikai hibák elkövetésétől. Az ilyen hibákért fizetett ár valamennyiünk számára is­meretes.” Mihail Gorbacsov nagy fi­gyelmet fordított az 1987-es jubileumi évben megoldandó feladatokra. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénuma nevében a párt tagjaihoz, a szovjet emberekhez fordulva hangsúlyozta: „Az átalakítás ügye, a társadalom forradal­mi megújhodásának ügye, az ország sorsa a nép kezében van. Ez a sors olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk — közös munkánkkal, értelmünk­kel és lelkiismeretünkkel.” Mihail Gorbacsov közölte, hogy a Központi Bizottság tag­jai országos pártkonferencia megtartása mellett szálltak síkra, majd kijelentette, hogy a párt számára az ilyen ér­tekezlet kiemelkedő politikai esemény. Emlékeztetett arra, hogy az ország történelmé­ben a fordulónontokon tar­tott ilyen konferenciák ..elő­segítették a kitűzött célok el­éréséhez szükséges új utak és eszközök felkutatását, s a taktikai kerekeket messze túl­haladó feladatokat oldottak meg-” (MTI) Törvény szolgálja a közlekedés biztonságát fi kormány szöuíuöjének tájékoztatója A közúti közlekedés előké­születben levő törvényéről szólva (a Népszabadság kér­désére) kiemelte, hogy a sza­bályozás a közlekedés bizton^ eága mellett a gyalogosok és a tömegközlekedés érdekei­nek elsőbbségét kívánja hang­súlyozni. Megalkotását a köz­lekedésben résztvevők jobb együttműködésének megte­remtése, érdekeik összhango­lása teszi szükségessé. Az értekezleten Bányász Re­zső tájékoztatást adott a rend­kívüli időjárás okozta károk­ról (a Magyar Rádió kérdé­sére). Mindenekelőtt arról számolt be, hogy az új kor­mánybizottság, a gazdaságfel­ügyeleti bizottság szerdai ülé­sén is foglalkozott e károk felmérésével, s a pótlásukhoz szükséges feladatok meghatá­rozásával. Néhány konkrét adat; a hó fogságába esett több mint 1200 település ki­szabadítása, a csaknem tízezer kilométernyi út megtisztítása 135 millió forinttal haladta meg a telenként általában e célra fordított összeget. Az utak pályaszerkezetét ért ká­rok elérhetik a 2—3 milliárd forintot is, ám pontos felmé­résükre csak tavasszal kerül­het sor- A vasúti közlekedés­ben az előző, hómentes hetek­hez viszonyítva a belföldi szállítások mennyisége 50, az exporté 40, az- importé 70, a tranzitszállításoké pedig 60 százalékos volt'. A szénbá­nyászatban elsősorban a kül­fejtéseknél okozott gondot a rendkívüli hideg; a kohászat veszteségei elérték az 550 millió, a gépiparé a 900 mil­lió, a vegyiparé az 500 millió, a könnyűiparé pedig a 850— 900 millió forintot. A terme­léskiesések 12—15 százaléka érinti az exportot. Az MTI tudósítója arról ér­deklődött, hogy a kemény tél­ben nyújtott segítségen túl ál­talában milyen részt vállal­nak néphadseregünk katonái a gazdasági feladatok elvégzésé­ből. Bányász Rezső válaszában rámutatott, hogy szinte már elképzelhetetlen egy-egy nagy építkezés, nagy „munkaro­ham” a néphadsereg egységei­nek a részvétele nélkül. Rend­szeresen sok ezer katona segít a földeken, a betakarításban is. A legutóbbi hetekben két­ezer embert és 1300 járművet mentettek ki a hó fogságából, sok beteget juttattak kórház­ba, s több ezer tonna élelmi­szert. fűtőanyagot szállítottak a nehezen megközelíthető he­lyekre. Egy kérdésre válaszolva (Vasárnapi Hírek) kifejtette: a kormány őszintén üdvözli a KISZ Központi Bizottságának „Jövőnk a tét” elnevezésű felhívását. — Nemcsak azért, mert gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásához nem nélkülözhetjük az ifjúság ten- niakarását, leBcesedésót, de azt reméljük, hogy a fiatalok egészséges lendülete, újításra kész gondolkodásmódja magá­val ragadja majd környezetü­ket is. Kitért arra is (a Tv-híradó érdeklődésére), hogy a mun­kaidő jobb kihasználására sok figyelemre méltó kezdeménye­zés született az elmúlt hóna­pokban. Döntő fordulatot azonban még nem sikerült el­érni; a hétfő délelőtti és a péntek délutáni termelés in­tenzitása például továbbra is elmarad a heti átlagtól. Biz­tató ugyanakkor, hogy mind szélesebb körben állnak ki és intézkednek a munkahelyi fe­gyelem betartásáért. A külkereskedelem idei ki­látásairól szólva (a Magyar Nemzet kérdésére) hangoztatta, hogy az előirányzatok teljesí­téséhez most kedvezőbbek a feltételek, mint korábban. Kapitonov az SZKP revíziós bizottságáról A szovjet emberekre nagy hatással vannak az SZKP KB január 27—28~i ülésének ered­ményei, a főtitkári beszámoló és a döntések, amelyek az 1985. áprilisi KB-plénum és a XXVII. kongresszuson kidol­gozott politikai stratégia foly­tatását jelenti — mondotta az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának csütörtöki ülésén a testület elnöke. Ivan Ka­pitonov. A bizottság foglalkozott a szerdán véget ért KB-ülés határozatából adódó feladatai­val, továbbá a pártkongresz- szus óta végzett munkájával­Kapitonov beszámolójában kifejtette, hogy a testület az eltelt egy évben felmérte a párt egész revíziós munkájá­nak helyzetét, és igyekezett előmozdítani az alsóbb fokú revíziós pártszervek ilyen irá­nyú tevékenységének élénkí­tését. A revíziós munka át­alakítási folyamata azonban még csak első lépéseknél tart, s még nem mindenütt sikerült felszámolni a megszokott, régi módszereket. Az elnök elmondta, hogy tavaly a dolgozóktól észreve­hetően több levél és bejelen­tés érkezett a Központi Re­víziós Bizottsághoz, és e párt­testület taeiai az ezekben foglalt ügyek jó részét közvet­lenül a helyszínen vizsgálták ki. Az ülésen a felszólalók han­goztatták: a párt revíziós bi­zottságainak még sokat kell ten":,"'k azért, hogy munkájuk rr.ég'j’.t’len a KB mostani plénumán támasztott követel­ményeknek, s mindenütt kellő elvszerűséggel dolgozzanak az észlelt hibák felszámolása ér­dekében. (MTI) Au«*'ria Vörös és fekete Népfront­rendezvények Salgótarjánnal! (Folytatás az 1. oldalról) szakértői csoportok alakulnak olyan témákban, mint a mun­kavállalás, szakképzés, telep- felszámolás, lakáskérdés, ok­tatás, folklór, művészetek, kultúra, hogy csak néhányat említsünk. A társadalompolitikai ta­nács ugyancsak tegnap tartot­ta alakuló ülését a megye- székhelyen a népfront szék­házában. A 25 tagból álló tes­tület egyebek között foglalko­zik a településfejlesztés kér­déseivel, a nőpolitikával, az időskorúak problémáival, és egyéb szociálpolitikai kérdé­sekkel is. ☆ Papi összejövetelt rende­zett csütörtökön a HNF Sal­gótarjáni Városi Bizottsága Az összejövetelen dr. Balogh Miklós, a városi tanács elnök- helyettese tájékoztatta a Sal­gótarjánban működő feleke­zetek egyházi személyiségeit a városfejlesztésben elért eredményekről, a jelenlegi helyzetről, az idei év tervei­ről és tennivalóiról. Vranitzky (balra) és Mock koalíciós megállapodást. A címmel nem Stendhal híres regényére utalunk, csu­pán a január 21-én hivatal­ba lépett osztrák koalíciós kormány jellemzésére vettük kölcsön. Arról van ugyanis szó, hogy Becsben húsz év után. először ismét az Oszt­rák Szocialista Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) alakított koalíciós kormányt, s az osztrákok szóhasználatá­ban a szocialisták a vörösök, a néppártiak pedig a feketék. Ez a besorolás, mint min­den leegyszerűsítés, nem egé­szen fedi a valóságot. Hiszen, ami az osztrák szocialistákat illeti, pártjuk 1945 óta sem volt a szó politikai értelmé­ben igazán vörös, miként a nyugatnémet CDU-val és az olasz kereszténydemokraták­kal rokon néppárt sem iga­zán fekete. Hogy a pártokat elválasztó vonalak nem olyan élesek, és az alapvető társa­dalmi és gazdasági kérdések­ben nincsenek köztük áthi­dalhatatlan különbségek, azt az is tanúsítja, hogy nem esett igazán nehezükre koalíciót alakítani. Ámbár, a koalíciós kormány létrejöttéhez ennél többre, va­lami másra, figyelemreméltó politikai és gazdasági körül­mények egybeesésére is szük­ség völt. Az egyik ilyen kö­rülmény,' hogy »3 koalíciós partner FPÖ vezetésében be­következett jobbratolódás mi­att az SPÖ felmondta az 1983- ban létrejött koalíciót, s új választásokat kellett kiírni. A másik, amit a néppárti Alois Mock így fogalmazott meg: az 1983-ig egyedül, majd azt követően, a szabadságpárt­tal (FPÖ) kormányzó szoci­alisták bizalmi tőkéje el­apadt, az állam eladósodott, a gazdaság strukturális vál- ságDa került, az országnak tehát politikai és gazdasági megújulásra van szüksége. Ezzel az értékeléssel nagy vonalakban a közlemény is egyetértett, de nem annyira, hogy a néppártot abszolút többséggel hatalomra segítette volna. A szavazás eredmé­nyéből (SPÖ=43.1, ÖVP=41,3 százalék) a kívülálló azt a következtetést vonhatta le, hogy a közvélemény a vá­lasztási csatározások során többször is felmerült nagy- koalíció alternatíváját része­síti előnyben. „Nincs nyitott német kérdés" Nem létezik „nyitott né­met kérdés” és a nyugatné­met választások eredménye éppen azoknak okozott csa­lódást, akik azt hitték, hogy pángermán jelszavakkal sza­vazatokat nyerhetnek — mondotta csütörtökön adott nyilatkozatában Erich Ho- necker. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke ezúttal is megerősítette, hogy országa a békés egy­más mellett élés elvei alap­ján, a két német állam kö­zötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére törekszik. Ho- necker egy előző napi beszé­dében is hangsúlyozta, hogy az NDK a realitásokból és a megkötött szerződésekből ki­indulva az NDK és az NSZK kapcsolatainak további ren­dezését kívánja. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a két német ál­lamnak elsőrendű kötelezett­sége megakadályozni, hogy német földről még egyszer háború induljon ki. 2 NÓGRÁD - 1987. januór 30., péntek Berekesztették az Iszlám Konferenciát Csütörtökön befejeződött az Iszlám Konferencia Szerveze­te (ICO) ötödik csúcsértekez­lete Kuvaitban. Az Afganisztán helyzetét értékelő állásfoglalást Fahd szaúd-arábiai uralkodó sajá­tította ki. Megítélése szerint Afganisztánban egyetlen vo­nulat létezik: a kizárólag üd­vözítő iszlám hité. Dicsérte a beavatkozó szomszédos isz­lám hatalmakat: Iránt — amellyel különben Szaúd- Arábiának komoly ellentétei vannak —, illetve Pakisztánt. Figyelmen kívül hagyva Af­ganisztán őszinte tárgyalási szándékát és a szovjet csa­patkontingens kivonásának többször bejelentett, méltá­nyos politikai feltételeit, Fahd király a külföldi erők „késedelem nélküli” visszahí­vását követelte. Irán és Irak háborújáról és a palesztin ügyről is szólt az öböl menti hatalmakat vezető sivatagi királyság feje. Azt hangoztatta, hogy a hadvise­lők közül Irak az, amely nyi­tott a békekezdeményezések felé. Így Iránt szólította fel arra, hogy szüntesse be a harcokat és fogadjon el tár­gyalásos békefeltételeket. Az arab—izraeli konfliktust érintve, Fahd felszólította a világ hatalmait: a népek sza­badságjogainak figyelembe­vételével orvosolják a palesz­tinok jogsérelmeit. A csádi problémáról is szó esett. Moamer el-Kadhafi ez­redes a konferenciához inté­zett üzenetében azt húzta alá, hogy a fekete-afrikai or­szág súlyos konfliktusáért az amerikai és a francia inte venció kárhoztatható. Hisszén Habré, akit az értekezlet Csád képviselőjének fogadott el, Líbiát vádolta a kor­mányellenes erők támogatá­sával és beszámolt egész csá­di települések pusztulásáról ebben a polgárháborúban. Kuvaitban közzétették a Szovjetunió kormányának az értekezlethez intézett üzene­tét. A dokumentum újólag az ötödik iszlám csúcs emléke­zetébe idézte azt, hogy mi­helyt a törvényes, afganisztá­ni kormány és a kormány­zat ellen fegyvert fogó erők között megállapodás születik, a Szovjetunió csapatkontin­gense távozik az országból. (MTI) szentesítik kézjegyükkel a Ilyen körülmények után (s mert egyik nagy párt sem akart közösködni sem a jobb­oldalinak bélyegzett szabad­ságpárttal, sem az anarchis­tának kikiáltott Zöldekkel) jött létre 52 napig tartó egyez­kedés után az SPÖ—ÖV° koalíció. Az alku tárgyát a rossz nyelvek szerint nem annyira a követendő iránv- vonal, inkább a posztok el­osztása képezte. Tény. hogv a 22-ről, 17-re csökkentett miniszteri tárcák elosztása kiegyensúlyozottságot és a profilok megőrzését tükrözi, így például a kormány gaz- daságpolitikáját sokat bíráló ÖVP megkapta a gazdasági minisztériumot, viszont a szo­ciálpolitikát formáló tárcát megtartotta magának az SPÖ. S az sem okozott nagy meg­lepetést. hogy az alkancellár és külügyminiszter Alois Mock, a néppárt elnöke lett' — ez neki és pártjának is nyilván presztízskérdés volt. _ Ezzel együtt a külpolitika új kormány esetén sem vál­tozik, hiszen e téren mindig is egyetértés volt a két nagy párt között — hangoztatta többször maga Mock is. Az SPÖ-ben mégis akad­tak, akik ezt a koalíciót, s. a külügyminiszteri tárcáról var- ló lemondást nein helyeslik.. A legélesebben a volt kan­cellár, Kreisky adott hangot nemtetszésének, amikor le­mondott pártja díszelnöki tisztségéről. E lépése mögött azonban alighanem több rej­lik, mint a külügyi tárca át­engedése miatti tiltakozás. A hozzá hasonlóan gondolkodó szocialisták alighanem attól tartanak, hogy Vranitzky to­vább távolodik a közelmúlt szocialista politikájától. Ami a gyakorlatban a veszteséges állami vállalatok szanálásának folytatását, egyes esetekben a magántőke bevonását (rész­vénykibocsátás formájában), a strukturális változások for- szírozását jelenti, és ez óha­tatlanul együttjár, legalábbis ideiglenesen, újabb munka­helyek elveszítésével. Mindez a koalíciós ÖVP irányvonalá­nak felelne meg a gazdaság- politikában, s alighanem együttjárna a szociális jutta­tások mai rendszerének fe­lülvizsgálatával. Mindez azonban egy ki­egyensúlyozottságra törekvő politika jegyében zajlana le, s aligha vezetne az inga egy. irányba történő túlzott kilen­géséhez. Éppen ezért építet­ték be egyébként a koalíciós megállapodásba azt a pontot, amely kimondja, hogy a tár­sadalmi és gazdasági dönté­sek, csakis közös ee^tértés alapján születhetnek. Látványos fordulatokra te­hát nemigen lehet számíta­ni, a konzervatív hatások azonban óhatatlanul felerő­södnek. Egyfajta változás kontúrjai azonban már most kitapinthatok. Az SPÖ és az ÖVP egyetértésre jutott ab­ban, hogy átalakítják a vá­lasztási törvényt. Egyrészt a jövőben csak az a párt juthat parlamenti képviselethez, amely legalább három száza­lék szavazatot szerzett, s be­vezetik a kétszavazatos rend­szert. Ez lehetővé teszi, hogy a választó kedvenc képvise­lőjelöltjére és a neki tetsző pártra külön voksolhasson. Ettől még azonban Auszt­ria nem lesz sem vörösebb, sem feketébb. Kanyó András

Next

/
Oldalképek
Tartalom