Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO.' 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Számvetések hava 8.50: A Stúdió 11 felvételeiből 9.00: Népdalcsokor 9.44: Mi ez a gyönyörű? 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Rimszki.i-Korszakov: Seherezáde, szvit 11.34: A kelletlen leány. XV/12. rész tatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Közben: 18.15—18.30: Észak-magyaror­szági krónika. — Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.05: Tv-torna 9.10: Cervantes élete 9.55: Oscar Kokoschka 10.45: Képújság k á 20 05: Mentők XI /1. rész — Csehszlovák tév* filmsorozat n.54: 12.30: 12.40: 12.45: 13.00: 13.40: 14.05: H.10: 14.25: 14^8: MJK: 17.00: tUM: SÍT: «J»: 18.28: 18.30: ö.fó: 0.18: Reklám Ki nyer ma? Reklám Intermikrofon Jeney Zoltán fuvolázik Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót Műsorismertetés A magyar széppróza századai Zenei tükör Négernegyed. George Simenon regénye Révkalauz Most jelent meg Az Álíami Népi Együttes felvételeiből Hol volt, hol nem ▼olt... Könyvűjdonságok Műsorismertetés Esti magazin Közvetítés a Pesti Színházból Amerika — a csúcs? I. rész Tíz perc külpolitika Saint-Saäns: h-moll hegedűverseny Operaest Himnusz Ejfél után... PCTÖFI KÁDfOc 17.00: Hírek 17.05: Tv-börze 17.15: Törni?vóra 17.35: Harrrtincévi hűség 18.15: leieJport 18.40: Képújság 18.45: Reklám 18.50: Esti!mese 19.20: Reklám 19.30: Hírádó 20.00: Reklám 20.05: Mentők. XI/1. rész 21.00: Hírháttér 21.45: A hét műtárgya 21.50: Kárpáti Péter: Az ördögmagiszter 23.00: Híradó 2. 2. műsor: 17.55: Képújság 18.00: Pannon krónika 19.00: Tv-torna 19.05: Nalkut 19.35: Betűreklám 19.40: Színházi este... 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-híradó 20.00: Rossz vér — Tv- tumsorGöat. 21.25: Arckép — Portréfilm­sorozat. *1.55: Találkozás szovjet művészekkel. — Dalok. 22.45: Hírek. «0: Reggeli zenés műsor SJtSc Tárogatómuzsika A2te A Szabó család... U4: Tfz perc külpolitika t.0S: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul ■Lite Szovjet zeneszerzők fúvósműveiből 1&2te Néhány szó zene közben KJk Nemzetiségeink * zenéjéből R.58: Műsorismertetés 13.05: Nosztalgia hűl lám *4.00? Boldog születésnapot*! IMS: Tudományos könyvespolc 1540: Operasiágerek 15.45: Törvénykönyv 15.0«: Találkozás a stúdióban 1U8: Műsorismertetés S2.08: Japán dzsessz- telvételekből ■Lite Kézfogások... 10.05: Operettkedvelőknek !t^0? Slágerlista MAO. A Poptarisznya dalaiból *MS? Reklám 21.10: Kabarécsütörtök SkJte Behár György szerzeményeiből 22JNte Az élő népdal. Bugyi (Ism.) 28.20? Rockpanoráma •.ite Ejfél után... MISKOLCI STŰOIÖ: «.■—«.30: és 7.20—7.30: Reg­geh körkép. — Hírek, tudó- BÉtáaok, információk, szolgál­2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tanácsadó műsor 20.85: Foglalkozása: színész — Frantisek Dibarbora 21.30: Időszerű események 21.56: Idő járás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Keserű níruJa — Amerikai bűnügyi tv-fílm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.? A nindzsa színre lép.. (14). Színes amerikai karatekaland- film. — Kamara: Lenni, vagy nem lenni! Színes amerikai filmvígjáték. — Tarján ven­déglő: Három férfi, egy mó­zeskosár. Szinkronizált fran­cia filmvlgjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Montreali bankrablás (14). Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film- vígjáték. — Pásztói Mátra: Magic-varázslat. — A Queen Budapesten. Színes, látványos koprodukció a világhírű együt­tes nagy sikerű koncertjéről. — Kisterenyei Petőfi: A pro­fi (16). Színe«, szinkronizált francia bűnügvi film. — Szé- esényi Rákóczi: Míg új a sze­relem (14). Móricz Zsigmond életrajzi regényéből készült színes film. Iskolamozi: Egri csillagok T—II. — Naevlóe? Marv Popnlns I—IT. Színes, szinkronizált, látványos ame­rikai filmmusical. — Jobbá­gyi: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. MIT? HOL ? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: délután 17.30-kor és este nyolc órakor kezdődik koncert a könnyűműfaj ked­velőinek, akik ezúttal a Mo­dern Hungária kedvelt dalla­mait hallhatják. — Jurij Gagarin Általános Iskola: Földi Péter alkotásait tekinthetik meg azok az ér­deklődők, akik felkeresik az iskola galériáját. — Lovász József Általános Iskola: február 27-ig látható Ujhelylné Csincsik Orsolya rajztanár kiállítása. — Petőfalvi Általános Isko­la: Radics István festőművész tárlatát naponta reggel nyolc órától este hatig tekinthetik meg. B ATONYTEREN YE — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Régi magyar várakról készült alkotásokat láthatnak azok, akik felkere­sik az intézmény galériáját. SZÉCSÉNY — Krúdy Gyula Városi Könyvtár: Játék a szavakkal címmel tartanak foglalkozást a gyerekeknek délután 15.30 órától. BALASSAGYARMAT — Rózsavölgyi Márk Zene­iskola: délután három órakor kezdődik a Nógrád megyei zeneiskolák — Bátonyterenye, Salgótarján, Balassagyarmat — fafúvósainak versenye. — Szántó Kovács János Szakközépiskola: Kecskeméti vendégművészek fafúvós­hangversenvére látogathat­nak az érdeklődők, amely es­te 18.30 órakor kezdődik. 4 liÓGBÁD — 19&7. járnia* 29„ csütörtök Mik vannak!? Hulitka Róbertné olvasó fel­vetésére szeretnék válaszolni. 1987. január 22-én, a NÓG- RÁD-ban megjelent esernyő­áthúzással kapcsolatos megál­lapításai mélységesen sérte­nek. írásában azt állítja, hogy én 200 forintért vállaltam az édesapja esernyőjének áthú­zását. Ráadásul édesapja nem azt az esernyőt kapta meg amit leadott, hanem egy másik esernyőt, ami a Cent­rum Áruházból származik és leértékelve 150 forintért vet­tem Első megállapításával kap­csolatban az esernyő áthúzá­sa 180 forintba kerül. A má­sik megállapításával kapcso­latban: ha az édesapja egy másik esernyőt kapott, akkor át sem kellett volna vennie, pláne, ha a Centrum Áruház­ból származik mint leértékelt áru. Egy esernyő áthúzása 180 forint. Ebből a huzat anyaga minőségétől függően 11Ó—120 forint. Munkadíjam 60—70 forint. Ezért a munka­díjért az anyagot meg kell varrni, majd az esernyő vá­zára erősítem legalább 20 he­lyen. Én nem állítom, hogy ez olcsó, de az alapanyag árát nem én állapítom meg. Ezt a szolgáltatást csak azért csi­nálom, hogyha valakihez annyira hozzánő az esernyő­je, meg tudja csináltatni helyben. Az ügyfél figyelmét minden esetben felhívom a munka anyagi következmé­nyeire. Ugyanezt elmondhat­tam volna Hulitka Róbertné- nek is, ha felkeres személye­sen panaszával. Az írásában megjelent meg­állapításai egyoldalúak és becsületsértőek. Tisztességte­lennek tartom, hogy megfe­lelő tájékozottság nélkül egy ember a másik ember becsü­letébe gázoljon nyilvánosan. Eötvös Mihály szolgáltató kisiparos Meqsemmisítés helyett Mátrakeresztes lakóinak jelentős része az Erdei Ter­mék Vállalat bedolgozója­ként foglalkozik fakanál, vá­gódeszka és egyéb falidíszek készítésével. A nagy mennyi­ségű gyertyán- és bükkfahui- ladékot, forgácsot a seomszé- dos Pásztó és Tar közötti sze­méttelepre szállítják: meg­semmisítésire a vállalat erre kijelölt dolgozói. A famegmunkáló dolgozók és családtagjaik hosszú idő óta joggal vetik fel a nagy értékek megsemmisítését, hisz jóllehet, abból hasznos célú anyagot is lehetne elő­állítani. Mondjuk fabrikettet is akár. Igaz ugyan, hogy egy pár helyen a faluban fűrész­poros kályhákban eltüzelik a fűrészport és apró hulladékot, de az ilyen formában való fel- használása nagyon jelentékte­len a keletkező hulladékhoz képest. Az ország távolabbi részé­ből erre járó emberek már sokan megcsodálták a hulla­dék megsemmisítését. Biztos­ra vehető, hogy jövedelmező vállalkozást jelentene itt egy présgép alkalmazása, mely le­hetőséget felismerve, felsőbb szinten is érdemes lenne ezen elgondolkodni. A forintokat nem eldobni, hanem megfog­ni, mindenütt ahol erre lehe­tőség kínálkozik! Ötletemberek a NÓGRÁDKER-ncI A NÓGRÁD Kereskedelmi Vállalat gazdasági és mozgal­mi vezetői az újítási hónap keretében ötletnapokat is tar­tottak Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton. A salgótarjáni ötletnapon a részt vevő dolgozók 31 ötlettel rukkoltak ki, amelyekből 21 elfogadásra és díjazásra ke­rült, összesen ötezer forint értékben. A balassagyarmati ötletnapon 22 elhangzott öt­letből 10 ötletet fogadtak el és díjaztak, összesen 2,2 ezer forinttal. Ezen felül a salgó­tarjáni ötletekből kettőt, a balassagyarmati ötletekből pedig egyet újításnak ítéltek meg, s kérték a javaslattevő­ket, hogy írásban nyújtsák be javaslatukat. Az ötletdíjak 100—400 forint között mozogtak. Az elfoga­dott ötletekből említést érde­mel Bartha Jenőné javasla­ta, mely a munkaköpeny köz­ponti kiadása helyett pénz, vagy utalvány kiadását al­kalmazzák. Földi Pálné, a pénztárfülke megemelését, Kiss Lászlóné ajándékcsoma­gok reklámozását, valamint liftben szállítható kiskocsi készítését javasolta az áru- szállításhoz. Telek Gyuláné, az árválto­zás boltonkénti megbontását. Krizsán József né javaslatát, amely a virágok locsolását csöpögtetős módszerrel olda­ná meg, újítási javaslatként várja a vezetés. Lantos Lász­lóné, az elemes játékok meg­óvására vitrint ajánlott, míg a tenisz- és tollasütőknek áll­vány készítését. Az oszlopok­nak tükörrel való burkolásá­ra irányuló elképzelését, újí­tási javaslatként várja a vál­lalatvezetés. Kiss Andrásné, a vasanya­gok méretre vágását, illatszer­tájékoztató kiadását, s a sza­bás szórólappal való reklámo­zását javasolta. László Mik- lósné, a gépkönyvelésnél, a mágneslemezek rekeszes tá- Tolására tett javaslatot. M et- desz Zsoltné szövetkatalógus kiadását, az elemes bútorok értékesítéséhez táblázat készí­tését, s a kirakat megbontá­sát javasolta. Antalné Kuris Melinda, az illatszerasztályon pihenősa- rok kialakítását kezdemé­nyezte, ruhatárral kombinál­va. Kajáriné Sándor Éva, a meglévő telefon párhuzamosí­tását. Mucsina János, a Pécs- kő Üzletházban a cipőraktár és ebédlő közötti fal építését javasolta. Még hosszan lehetne sorol­ni az ötletek, javaslatok so­rát. A NÓGRÁDKER ötlet­embereiből, minden bizonnyal előbb-utóbb komoly újítók lesznek, akik a munkaverseny keretében egyénileg. vagy csoportosan segítik a vállalat gazdasági hatékonyságának növelését. Dudás Pál Hóhányók Szerkesztői Tévedés ne essék, én az igazi hóeltakarító munkások­ra gondolok, akik télvíz ide­jén a közterületek hóelta­karításával foglalkoznak. Ha valaki megérti e munka sok­szor — rendkívül hideg idő­ben — szinte embertelen vol­tát, én aztán igen. Pedig éle­temben csupán e-'vszer vet­tem részt ilyen közterület hóeltakarításában 1939 te­lén. Abban az időben szülő­városomban több ezer volt a munkanélküli télen, így hát sok is volt a jelentkező. Szerszámot (hótoló lapát, vaslapát, cirokseprő) a je­lentkezőnek vinni kellett magával. Egy-egy tízfős cso­portot .... az úgynevezett „ban­dagazda” válogatta össze. A fizetés akkordbérben történt. Személyenként 60—80 méte­res útszakaszt kellett meg­tisztítani a hótól, a már em­lített három eszköz haszná­latával. Majd a járda ho­mokkal való leszórésa követ­kezett, de ezt már a városi utcaseprők végezték, á só. akkor még nem volt isme­retes. így aztán érthető, hogy e gyakorlati tapasztalatom alapján megértem az alkal­mi hómunkások (főleg, akik mellesleg még valahol dol­goznak Is) milyen nehéz fi­zikai munkát végeztek a legnehezebb napokban, még akkor is. ha csak a havat túrták le a járdákról mínusz 15—20 fokoß hidegben. Nyil­vánvaló. hogy — munkaerő- hiány miatt — nagyobb és hosszabb területet kellett a hóeltakarító munkásoknak a járdákról letakarítani. Megfigyeltem a Malinovsz- kij úton egy hivatásos útta­karító fiatalasszony munká­ját, aki bizonyára különle­gesen kialakított hótoló la~ pátjával szinte tökéletesen tisztította le a járdát a ré­szére kijelölt helyen. (Itt nem is kellett utólag jeget törni.) De valószínű, az a két pu- fajkás középkorú asszony is akkordbérben dolgozott a tá­volsági autóbusz-pályaudva­ron, amikor a már kásássá vált jégtakarót hihetetlen gyorsasággal takarították. Amikor a fiatalabb egy szusszan ásnyi időre megállt, az idősebb mindjárt rászólt: Ne lazsálj, végezzünk minél előbb evvel a munkával, ez a mi érdekünk is! De elnéz­tem a főutcáin (a vasúti át­járó közelében) annak a 7— 8 asszonyfős csoportnak á munkáját is. akik a járdára fagyott jeges havat verték fel. Egy fiatalasszony hóka­pával verte fel a jeget, egy másik ellapátolta az út szé­lére, a többiek toporogtak, cigarettáztak. (Valószínű ci- gprettaszünetet tartottak.) Elég az hozzá, hogy sok­kal nehezebb munka a leta­posott. lefagyott hótömeget később felverni az aszfaltról, mint közvetlenül a hóesés után a járdát teljesen hó­mentessé tenni. No dehát a munkaerő-probléma miatt minőségi hóeltakarításra ne­héz munkaerőt találni. Mégis úgy vélem érdemes lenne az illetékeseknek meg­fontolni, hogy a hóeltakarí­tási munkákat akkordbérben számolnák el, mert így a munka hatékonysága lénye­gesen növekedne, s a hóel- takarító munkásoknak nem kellene napi 8 óra hosszat fagyoskodni csak azért, hogy teljen az idő, hanem addig csak, míg a kijelölt terüle­tet hómentesítik. Megérne egy kísérletet! Mucsi Lajos Salgótarján üzenetek K. J. (Salgótarján): A Mi­nisztertanács, a nyűge’’átások és nyugdíjszerű egyéb ellátá­sok évenkénti rendszeres eme­léséről szóló 57/1985. (XII 27.) MT számú rendeletét módo­sította a 64/1986. (XII. 28.) MT számú rendeletével. En­nek alapján, a nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság már a janu­ári nyugdíjakat e szerint szám­fejtette és postázta az érde­kelteknek. A módosításban szerepel, hogy legalább havi 180 forint az emelés mértéke azoknál, akik a 70. életévüket már betöltötték, illetőleg 1987- ben betöltik, vagy az I—II. csoportba tartozó rokkantak, vagy vak személyi járadéko­sok, illetve vakok rendszeres szociális segélyezettje, vagy hadigondozási pénzellátásban részesülnek. (A hivatkozott rendelet a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg.) ☆ B. I-né (Pásztó), M. S. (Sal­gótarján): írásaik kissé meg­késtek, így „sajnos” közlé­sükre sem vállalkozhatunk. Köszönjük fáradozásukat. tV H. J. (Cserhátsurány): A kérdezett rendelkezés s Ma­gyar Közlöny 1986. évi 13. számában jelent meg. ☆ J. Z. (Jobbágyi): Érdeklődő soraira közöljük, hogy az MHSZ keretén belül működő klubok várják a jelentkező­ket Salgótarjánban és Balas­sagyarmaton is. Javasoljuk, forduljon hozzájuk bizalom­mal. várják a fiatalok jelent­kezését. összeállította: Tóth Jolán Jogi tanácsadó Tanulmányi kedvezmények Kertész János né Borsosberényből továbbtanuló lámya jo­gairól érdeklődik, aki tavaly júliusban eredményes szak­munkásvizsgát tett, és még szeptemberben szakközépisko­lába jelentkezett, a továbbtanulását a munkahely is java­solta. Leánya levelező tanulóként végzi tanulmányait, s a hét egy napján Budapestre utazik iskolába. Ekkor műsza­kot kell cserélnie, hogy az iskolában töltött időt előre le­dolgozza. Levele további részében arról ír, hogy a negyedévi be­számolási napokat, összesen nyolc napot Is levonják a tíz nap tanulmányi szabadságból. így a tanulásra három mű­szak mellett szinte semmi tanulmányi szabadság nem ma­rad. Kérdése: köteles-e lánya az iskolában töltött időt elő­re ledolgozni, s hogy a beszámolók napjait Le kell-e vonni a tanulmányi szabadságból? A munkája mellett továbbtanuló dolgozót tanulmányi sza­badság illeti. A gimnáziumban és szakközépiskolában esM és levelező tagozaton tanulónak tanévenként tíz munkanap tanulmányi szabadság jár. Ezen kívül, őket az érettségi vizsgára való felkészüléshez öt nap külön tanulmányi sza­badság is megilleti. A jogszabály rendelkezik a továbbtanuló dolgozók mun­kaidő-beosztásáról is. Ezek szerint, munkaidő-beosztásukat úgy kell meghatározni, hogy a kötelező foglalkozásokra és vizs­gákra történő ieikesawlésben» illetőleg az azokon való aktív részvételben a munkaidő-beosztás a dolgozót ne akadályoz­za. Az esedékes vizsgát megelőző egyhavi időtartam alatt, a tanulmányokat befejező vizsgaidőszak (érettségi, állam­vizsga) esetén pedig az azt megelőző három hónap alatt, csak belegyezésével osztható be éjszakai, vagy túlmunkára. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés szerint, a szakközép- iskola levelező tanulóját is a vizsgán való részvétel érde­kében olyan mértékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérhessen és a vizs­gán részt vehessen. E szabad időre, szintén az említett ren­delkezés szerint, a dolgozónak átlagkereset jár. A munkajogi szabályok szólnak arról is, hogy a munká­juk mellett továbbtanuló dolgozók a kötelező foglalkozáso­kon és a vizsgákon való részvétel ideje alatt munkavégzés alóli mentességet élveznek, távollétük igazolt távollétnek tekinthető. Levélírónk kérdésére az idézett szabályok alapján azt vá­laszolhatjuk, hogy a kötelező foglalkozásokon való részvé­tel ugyan igazolt távoliét, de arra átlagkereset nem jár. (Nyilvánvalóan azért is kell azt előre ledolgozni). A mun­káltató kötelezettsége „csupán” a kedvező munkaidő-beosz­tás biztosítása A levélben negyedéves beszámolóként em­lített napok, amennyiben az oktatás! intézmény szerint vizsgának minősülnek, úgy arra külön szabad idő és átlag- kereset Is jár. A tanulmányi kedvezményekről szóló ÁBMH-rendelke^ést decemberben ugyan módosító tták, de azokat a rendelkezése­ket csak január elsejét követően tanulmányaikat megkezdő dolgozókra kell alkalmazni. Dr. Zi. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom