Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETERI XLIII. ÉVF.. 24. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Háztáji és kisegítő gazdaságok Új módszerek kidolgozására és bevezetésére van szükség Munkavers enyt kezdeményeztek a szénbányászok A nógrádi szénbányászok Jó munkával, termelési célkitű­zéseik túlteljesítésével kíván­nak hozzájárulni a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. és a Nógrád—Kemerovo testvérkapcsolat 20. évfordu­lójának méltó megünneplésé­hez. A kettős jubileum alkal­mából kezdeményezett mun- kaversenyt - a kányási akna „Ifjúság ’85.” Szocialista Bri­gádja, s Drexler Károly bri­gádvezető és társai csatlako­zásra szólították fel a válla­lat valamennyi kollektíváját. A Nógrádi Szénbányák po­litikai és gazdasági vezetése felkarolta a kezdeményezést, s irányelvek közreadásával segíti a vállalások megtéte­lét. Megyénk szénbányászai­nak akciója természetesen kapcsolódik a szovjet nép for­radalma győzelmének tiszte­letére országosan kibontako­zó munkaversenyhez. Az aknáknál, az üzemeknél január végéig készítik el az idei versenyvállalásokat. A felajánlások mindenütt a he­lyi tennivalók végrehajtására vonatkoznak. A termelési ter­vek teljesítése mellett, fontos feladat a költségek csökken­tése, a gazdálkodás színvo­nalának javítása, a munka­végzés biztonságos megszer­vezése. Zöld utat biztosítanak az új _ megoldásoknak. Röviden szólva: az Állami Tervbizott­ságnak a szénbányászattal kapcsolatos határozatából eredő tennivalók időarányos végrehajtása a cél. Előrelát­hatóan, a vállalat, mind a 202 szocialista brigádja, ösz- szesen. közel 3500 dolgozó részt vesz majd a munkaver­senyben. A nógrádi szénbányászokra az idén 949 ezer tonna úgy­nevezett nyers szén felszínre küldése hárul. Ezen belül 140 ezer tonna szenet kell a la­kosságnak biztosítani, s a kollektívák ezt a mennyiséget 1 százalékkal akarják túl­szárnyalni. A szén minőségé­nek javítása kiemelt feladat. A szénbányák vezetése olyan vállalásokat vár a mélymű­velésű aknák és a külfejtések (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának szervezésében szer­dán, Salgótarjánban, az MTESZ megyei székházában a háztáji és kisegítő gazda­ságok helyzetéről, valamint a középtávú fejlesztés felada­tairól folytattak eszmecserét az érdekelt szakemberek — tsz-elnökök, háztáji agronó- musok, áfész-ügyintézők, az élelmiszer-ipari vállalatok, az érdekképviseleti és a társa­dalmi szervek képviselői. Urbán Imre, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának helyet­tes vezetője tartott beszámo­lót. Elmondta, hogy a VI. öt­éves tervben megyénkben is az országoshoz hasonló ten­denciák érvényesültek. Az összes mezőgazdasági termék több mint 35 százaléka, 1985- ben, a háztáji és kisegítő gazdaságokból került ki. A termelési érték folyó áron számolva, elérte az 1,7 milli­árd forintot. A kistermelés jelentősége elsősorban a ké­zimunka-igényes ágazatokban növekedett. Az előadó utalt arra is, hogy a termelés, a piaci vi­szonyok függvényében kisebb mértékben ingadozott, az in­tegrációs tevékenységben is ellentmondásos volt a fejlő­dés. Hangsúlyozta, hogy álta­A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöksége Sza­bó István elnökletével, Szer­dán megtartotta első ülését. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszu­sának határozataiból adódó tennivalókat vitatta meg. Megállapította: a kongresz- szus a szövetkezeti mozgalom helyzetéhez és céljaihoz, va­lamint az időszerű népgazda­sági és társadalmi követel­ményekhez igazodva elkötele­zett és felelősségteljes mun­kát végzett. A dokumentu­mokban és a felszólalások so­rán napirendre került témák lános megtorpanásról szó sem lehet, mert megteremtődtek a termelés bővítésének feltéte­lei, kibontakozott az export­orientációjú szakosodás, bő­vült a tömbösített háztáji ter­melés, elterjedt az állatok bértartása. Rátérve a VII. öt­éves terv célkitűzéseire, el­mondta, hogy mérsékelni kí­vánják a kialakult feszültsé­geket és kibontakoztatják a kedvező folyamatokat. Ezt szolgálják a már eddig meg­történt intézkedések is. A részletes fejlesztési el­képzelések ágazatonkénti is­mertetése után felhívta a fi­gyelmet arra, hogy néhány területen új módszer kidolgo­zására és bevezetésére lesz szükség. Ezek között említet­te a szerződéses kapcsolatok továbbfejlesztését és szélesíté­sét, a hosszú távra szóló ter­melés biztonságát szolgáló ga­ranciákat. A szövetkezetek­nek — integrátorok — úgy kell szervezniük ezt a mun­kát is, mint a szövetkezeti termelést. A beszámolót követő esz­mecserében Velenczei Zol­tán, a szécsényi termelőszö­vetkezet háztáji ágazatveze­tője, a minősítésnél jelentke­ző, hozzá nem értést tette szóvá. Csákány' József. a Pe- nomah igazgatóhelyettese, ki­között nagy súllyal szerepel­tek a szövetkezeti mozgalom erőinek, tartalékainak mozgó­sításával összefüggő teendők. Továbbá az, hogy a követ­kező időszakban az eddiginél nagyobb gonddal kell nyomon követni a gazdálkodás külső feltételeinek alakulását. A me­zőgazdasági szövetkezetek előtt álló feladatok teljesíté­se a szövetkezeteknek és azok érdekképviseletének követke­zetes munkáját és nagyobb erőfeszítéseit igényli. Vannak azonban olyan tennivalók — mutatott rá az elnökség —, amelyek elvégzéséhez állami intézkedésekre is szükség van. fogásolta, hogy csak tizenket- ten kérték a minőségi áruát­vételt a megye kistermelői közül. Tóth László, a balas­sagyarmati agrokémiai és növényvédelmi állomás igaz­gatója felsorolta, milyen in­formációkkal, előadásokkal, szaktanácsadókkal segítenek a szakcsoportoknak, kertba­rátoknak. Dr. Jancsó Sándor, a salgótarjáni áfész főosztály- vezetője elmondta, hogy 670 ezer forinttal támogatták a kistermelőket, a szakcsopor­tokat. Szólt a termelési biz­tonság erősítéséről. Fekete László, a TIT megyei titkár­helyettese a továbbképzés ér­dekében az együttműködést szorgalmazta. Buchinger György méhész, a méhészek összes gondjait tolmácsolta. Jónás Antalné, a balassagyar­mati tanács főelőadója, a ta­nács koordináló szerepét hangsúlyozta. Dr. Boruzs Gyu­la, a MÉM főosztályvezető­helyettese bizonyította, hogy a háztáji és kistermelés mi­lyen sokoldalú támogatásban részesül, elismerte, hogy a minősítés tárgyi feltételeit nem sikerült megteremteni, foglalkozott az integrálok, érdekeltségének fokozásával, az elvtelen felvásárlási ver­seny megszüntetésével. A vitában felmerült kérdé­sekre Urbán Imre válaszolt. > D tartalomból: Az SZKP KB ülésének határozata (2. oldal) Jövője is van Etesnek (3. oidaO k __________J Ü lésezett a TOT elnöksége Hosszú távú koncepció az energiaellátásról Megyénk energiaellátásának hosszú távú koncepciójáról esett szó nemrégiben a Nóg­rád Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának ülésén. A testület már korábban, több ízben is foglalkozott az ener­giaellátás helyzetével, illetve teendőivel, ezúttal a kétezerig szóló elképzeléseket vázolta föl. Kellő alapanyagul szolgált mindehhez a VÁTI regioná­lis tervezési irodája által ké­szített vizsgálat, amely az energiaágazat szakértői által megfogalmazott megállapítá­sokra épült. Véleményt nyil­vánítottak a tanulmányról az illetékes szakigazgatási szer­vek, a városi, városi jogú nagyközségi és nagyközségi tanácsok képviselői, valamint különféle szakmai és társa­dalmi szervezetek. Amint a felmérés megálla­pítja. a megye összes energia­felhasználása az országnak csaknem két százalékát képe­zi, ebből legnagyobb arány­ban az ipar. építőipar, vala­mint a szolgáltató ágazat ré­szesül, míg a többit a lakos­ság, a kommunális és intéz­ményi felhasználás teszi ki. Az energiahordozók közül legnagyobb részt a földgáz képvisel, majd a szilárd, il­letve folyékony tüzelőanyag­ból fogyasztunk a legtöbbet, a villamos energia részaránya pedig mintegy 15 százalékra tehető. Területileg Salgótar­ján vezet az energiafelhasz­nálásban, a megyeszékhely és környéke az összesnek csak­nem 60 százalékát teszi ki. Nézzünk néhány konkrétabb statisztikai kimutatást. A vil- lamosenergia-fogyasztás évről évre növekszik, például az elmúlt négy esztendőben a lakosság fogyasztása 65 száza­lékkal gyarapodott. Megálla­pította a felmérés, hogy az igénynövekedéssel nem tudott lépést tartani az áramszolgál­tató vállalat, ezért hálózati túlterhelések, műszaki problé­mák, üzemzavarok adódtak. Országosan is jónak mondha­tó viszont Balassagyarmat és Bátonyterenye, Rétság körzete villamosenergia-ellátása, ám kedvezőtlennek minősíthető Salgótarján, Szécsény és Pásztó körzetének helyzete. Szintén emelkedett a föld­gázfogyasztás megyénkben, az utóbbi öt évben csaknem 40 százalékkal. Ugyanakkor, me­gyénkben csupán két telepü­lésen, Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton van távhőszol­gáltatás. A vizsgálat megem­líti, hogy a megyeszékhely távfűtési rendszerének egyik legnagyobb gondja a túlmé- retezettség és kihasználatlan­ság. .. Ami a szilárdtüzelő- anyag-ellátást illeti: minden városkörzet-központ rendelke­zik TÜZÉP-teleppel, amelyek a lakossági és kommunális igényeket nagyjából kielégí­tik. A propán-bután gázt hasz­nálók száma eléri a 63,5 ez­ret, s ez már a telítettség ha­tárán van. Az országos energiapoliti­kai irányelvekkel összhangban várhatóan évenként 0,7 száza­lékkal nő a megye közvetlen energiafelhasználása. Két­ezerre az energiahordozók szerkezete némiképp átrende­ződik: nő a földgázfelhaszná­lás, a villamosenergia-fogyasz- tás, ugyanakkor a folyékony és szilárd tüzelőanyag rész­aránya és mennyisége — a prognózis szerint — csökken. A hosszú távú koncepció utal arra, hogy a villamos- energia-ellátás két legkritiku­sabb helyszíne Salgótarján és Szécsény körzete, így e te­rületeken a helyzetet javító beruházásokra van szükség. Várhatóan újabb települések is bekapcsolódnak a földgáz- ellátásba, ám a távhőellátás fejlesztése változatlanul csak a két legnagyobb városban, Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton alkalmazható gaz­daságosan. A megye szilárdtüzelő- anyag-ellátását a jövőben is elsősorban a Nógrádi Szén­bányák és az erdőgazdaságok termelése biztosítja, remél­hetően egyre javuló minőség­gel. A kereskedelmi hálózat, fogalmaz a koncepció, az áru­sítóhelyek számát és területi elhelyezkedését illetően meg­felelő, ám a műszaki felsze­reltséget javítani kell. A számítóközpontban Több mint 10 százalékkal teljesítette túl elmúlt évi ter­vét a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat salgó­tarjáni számítóközpontjának kollektívája. A számítóközpont — amely tavaly októberben költözött új épületbe — a me­gye számos vállalatának, intézményének, szövetkezetének végez adatfölclolgozást. A tervek szerint a NEDIX-vonal kiépítésével bekapcsolódnak az országos távadat-földolgo- zásba is. 4201 típusú, korszerű mágneses adatrögzítő berendezések segítik a munkát. Csombor Istvánná csoportvezető mágnesszalagot készít elő. Folyik az adatok földolgozása az R 22-es számítógépen. (Báb'el László felvételei) Idegenforgalmi mérleg A Belkereskedelmi Minisz­tériumban elkészült az elmúlt év idegenforgalmát összegző gyorsjelentés. Eszerint, 1986- ban, összesen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott Ma­gyarországra, 1 millió 520 ezerrel többen mint 1985-ben. A szocialista országokból 1 millió 190 ezerrel, a nem szo­cialista országokból pedig 330 ezerrel növekedett a beutazó forgalom. Csehszlovákiából érkeztek a legtöbben hazánkba —, ösz- szesen több mint 4,8 millióan —, ám ez a szám 560 ezerrel elmarad a megelőző évitől. Lengyelországból több mint hárommillióan, az NDK-ból 1,4 millióan jöttek Magyaror­szágra, Jugoszláviából 1,2 millióan látogattak hazánkba, 540 ezerrel többen mint az előző évben. A nem szocialista országok közül Ausztriából jöttek a legtöbben, csaknem két és fél millióan. Csak májusban mérséklődött a beutazók szá­ma, összességében azonban 390 ezerrel többen érkeztek, mint a megelőző évben Az NSZK-ból számottevő forga­lom-visszaesés volt tapasztal­ható az év közepén, s összes­ségében, a korábbinál 37 ezerrel kevesebben keresték fel hazánkat. A megelőző évi­nél többen jöttek Olaszország­ból, a skandináv országokból és Franciaországból, számot­tevően mérséklődött azonban a forgalom az Egyesült Álla­mokból és Kanadából. Külföldre az elmúlt évben, összesen 6 millió 280 ezer magyar állampolgár utazott, 13 és fél százalékkal többen mint 1985-ben. Tőkésorszá­gokba, csaknem 16 százalék­kal többen utaztak. mint 1985-ben, de a külföldi utak döntő többsége, csaknem 88 százaléka így is a szocialista országokba irányult. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom