Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

Elosztás a munka szerint Nagyon egyszerű volt a té­tel. amikor ezt először ta­nultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei sze­rint dolgozzék, és mindenki­nek munkája szerint fizes­senek". A szocializmusban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a társada­lom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak va­lamely formában, annyit kap vissza más formában - idéztük Marxot. A kommunizmusban — ol­vastuk Lenintől is — a mun­ka már annyira az ember lelki szükséglete lesz, a ter­melékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasz­tási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képes- séoei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv ér­vényesíthető. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyama­tos növelésének elvéhez. Ál­lítottuk, hogy a munka sze­rinti elosztás a termelés fej­lődésének, a munka társa­dalmi termelékenysége eme­lésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a legjobban ösz- szehozni a társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval terheltük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a ma­gasabb kereseti lehetőség. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége első­sorban nem attól nő, ha azt jobban megfizetjük, hanem attól, ha azt jobban meg­szervezték. Előbb kell létre­hozni g folyamatos munka- és anyagellátást, biztosítani az anyagok, gépek, miiszerek, szerszámok kifogástalan mi­nőségét, s ezzel párosulhat egy ösztönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szerszámra, anyagra. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvénye­sülni látják a különmunkák­nál, mint a főfoglalkozású főmunkaidőben. Sokan már nem is idegeskednek amiatt, hogy főmunkahelyükön má­soknál száz forinttal kevesebb béremelést kapnak, hiszen ezt különmunkában egy óra alatt megkeresik. Majd, ha sikerül helyreál­lítani a főmunkaidö becsü­letét kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlétet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesítményt. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vállalat- vezetés és a szakszervezet, amikor a becsületesen dolgo­zó. többség érdekeit megvédi a folyamatosan érdeksértő - lusta, seléjtgyártó, fegyelme­zetlen - kisebbséggel szem­ben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítményű ki­sebbség kizsákmányolja a magas teljesítményű többsé­get. A kereseti arányok jelen­leg már nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás és a mun­kakörülmények eltéréseit tük­rözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni nap­jainkban a nehéz, egészség­re ártalmas munkát, a több műszakos beosztást, egyes munkakörök társadalmi le­nézettségét. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás elve, mint megfogalmazása idején. Mi is ludasak vagyunk ab­ban, hogy a könnyebb ért­hetőség, taníthatóság kedvé­ért - függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától - a klasszikus tételeket még tovább egyszerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani, korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenked­tünk, eszméink formálását ha­logattuk. Most kell ezt a fel­adatot - amennyire lehetsé­ges, felgyorsítva - teljesíte­nünk. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEIT) / NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRAD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 3. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 5., HÉTFŐ Gyorsabban válaszolni a piaci igényekre Munkösgyiílés a SKÜ-ben és a bőtonyterenyei gépüzemben Nagy figyelemmel hallgatják az értékelő és feladatmegha­tározó szavakat a munkások a SKÜ dróthúzó üzemében. A szombaton reggel hat órakor kezdődött munkásgyű­lés az SKÜ helyzetéből adó­dóan nem lehetett túlzottan vidám. Dr. Szabó István ve­zérigazgató értékelő szavait nagy figyelemmel hallgatta a dróthúzó üzemben összegyűlt többszáz ember. A módosított éves tervet mennyiségben 101, értékben 104,3 százalékra teljesítette a vállalat. Kismértékű ráadást adott a tíz és fél millió dol­láros exportelőirányzatára is. Olyan áron azonban, hogy a konvertibilis piacokra szál­lított csaknem kétezer ton­nával több termékért bő egy­millió dollárral kevesebb ár­bevételhez jutott. A hát­rányért nem csupán a piaci dekonjunktúra hibáztatható. Felelős érte az is, hogy a gyár termékeinek minősége, kikészítettsége még mindig el­marad a vásárlók igényeitől. Az előző évhez képest ta­valy jelentősen visszaesett a vállalat tételes teljesítési szín­vonala — számottevő kötbér­terhekkel sújtva a gyárat. A piaci igényekre való lassú vá­laszadás ezen túl még kapa­citáskihasználási gondokat is okozott. A magyar ipar jó néhány, járványszerűen elterjedt be­tegségének tünetei diagnosz­tizálhatok a SKÜ-ben is: a gyors cselekvésre nehezen haj­ló magatartás, a felelősség másra hárítása, a technoló­giai fegyelem kiskapuinak megkeresése, az igazolatlan hiányzások magas száma jócs­kán megfaragta azokat az eredményeket, melyeket a vállalat joggal várt fontos műszaki, gazdasági döntései­nek végrehajtásától. Mind­ezek következtében az elmúlt évi munkát jutalmazó nyere­ség 170 millió forint körül várható — összefogottabb, fe­gyelmezettebb munkával bi-' zony lehetett volna több is. A vállalat idei évre szóló terve csaknem teljes egészé­ben formát öltött. Eszerint a mennyiségi termelés 1,5—2 százalékos növekedése, az ér­tékterv 7,5—8,5 százalékos bő­vülése várható. A kedvezőb­bé vált exportösztönzési rendszerre alapozva eredeti elképzeléseihez mérten ma­gasabbra teszi a mércét a SKÜ: a tavalyi 10,7 millió dolláros exportértékesítéssel szemben előreláthatóan 13— 14 millió dollár lesz az ex­portterv értéke. A magas exportterv telje­sítéséhez azonban mozgósíta­ni kell minden hasznos ener­giát. Segít ebben az éssze­rűbb létszámgazdálkodásra serkentő bértömeg-gazdálko­dás. továbbá azok az intéz­kedések — többi között a C02 gyártókapacitás bővíté­se. a rúdhántoló berendezés belépése —, melyek az idei év sikerein túl már a jövőt is szolgálják. A legtöbb segítséget azon­ban az átgondolt, fegyelme­zett munkától remélheti a vállalat kollektívája. A mun­kásgyűlésen jelenlevők kicsit ígéretnek is érezték: alig ért véget az összejövetel, a részt­vevők még csak kifelé tartot­tak a dróthúzóból, az Alkot­mány brigád máris beindítot­ta gépeit. ■& Űj korszakot nyit meg az idén átadásra kerülő szénmo­só a nórgádi szénmedencében. Ezzel együtt a feladatok is sokasodnak — mondta az elmúlt hét szombatján meg­tartott munkásgyűlésen Szomszéd István, a Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei gépüzemének igazgatója. Elő­zőleg az elmúlt esztendő si­keres gazdálkodásáról adott számot, a kultúrteremben megjelent, mintegy háromszáz dolgozó előtt. A tervezett 27 millióval szemben 38 millió forint árbevételt értek el. Beszámolt az újítások szá­mának növekedéséről és a szociális juttatások kedvező alakulásáról. Fejlesztési el­képzeléseikben — a már em­lített szénmosó mellett —, nagy szerepe van a tavaly kezdődött osztályzói rekonst­rukciónak, amely nehéz fizi­kai munkától mentesíti az ott dolgozókat. Javult a mi­nőség a gépjavitóban és a villamos műhelyben. Ennek folytatása a cél — mondotta —, továbbá a bányaüzemek­kel fennálló kapcsolat erősí­tése. Vizsgálat a tüzelőanyag-telepeken December első három heté­ben összesen 14 Nógrád me­gyei állami illetve szövetke­zeti tüzelőanyag-telepen vizs­gálódott, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának keres­kedelmi felügyelősége. A tá­jékozódás során mennyiségi és minőségi gondokra is fény derült. Okulva az előző évek ta­pasztalataiból az elegendő tá­rolótérrel rendelkező csalá­dok nagy mennyiségű szenet raktároztak be pincéjükbe. 1986 tavaszán tehát alig mu­tatkozott kereslet a szénre. Miután a bányák azonban folyamatosan szállították a tűzrevalót, egyes telepeken te­temes szénkészletek halmo­zódtak fel, aminek következ­ménye porosodás, minőség- csökkenés lett. Még a vizsgá­lat idején is összesen 1500 ton­na porszén volt a telepeken, kivált a kányási szenekből, de akadt közte jócskán do­rogi brikett is. A szénutalványokat, a tele­pek többségén beváltották. Kivétel a Zagyvavölgye Áfész mátraterenyei telepe, ahol még december 11-én is 25 beváltatlan bányász­utalványt találtak az ellen­őrök. A kereket egyre inkább az importszenek felé tolódik el, kicsi az igény a hazai sze­nekre. Nem kedvelik a vá­sárlók, a dorogi brikettet sem, amelyet az annak minő­ségében utóbbi időben beállt igen- kedvezőtlen változás ma­gyaráz. Az importszénre elő­jegyzést vesznek fel a legtöbb helyen, s általában a beérke­zés sorrendjében szolgálják ki a vevőket. A salgótarjáni telepen december elején több mint 240 vásárló várt a kül­földi szénre, december 18-án 580 vevőt tartottak nyilván. Részben a különféle import­szenekre jelzett igény, részben az idő közbeni behelyettesítés miatt a kiszolgálás sorrendje nem tükrözi az előjegyzése­ket. Az előjegyzése« rendszer egyébként is sok zavart okoz. Miután ez nem előleghez kö­tött vásárlási forma, tehát semmiféle következménnyel nem jár, sok vevő végül más­honnan szerzi be a tüzelőt, a névsorból viszont nem töröl­teti magát. így aztán nem egy esetben a fuvaros fölös­legesen utaztatja a szenet, a listáján szereplő vevő már nem kér belőle. A Belkereskedelmi Minisz­térium utasításban írja elő az importszenek hazai tüzelővel való keverését, ezt azonban a telepeken nem tudják betar­tani. A külföldi ugyanis nem azonos időben érkezik a ha­zaival, márpedig ez elemi fel­tétele volna annak, hogy ko­molyan vegyék az utasítást. A vevők nagy része amúgy is év közben utalványa alap­ján már beszerezte a több­nyire hazai szenet, az import már csak az otthoni készlet kiegészítését szolgálja. A decemberi telepi készle­tek változatos ellátást mutat­tak. A legjobb a balassagyar­mati választék volt, folyama­tos kínálattal álltak a vásár­lók rendelkezésére még im­portszénből is. A mátratere­nyei telepen ezzel szemben csak kokszot találtak a ke­reskedelmi felügyelők. Álta­lános tapasztalatként is meg­állja a helyét, hogy a szövet­kezeti telepek kínálata, elma­rad az állami telepek készle­teitől. Csaknem valamennyi he- helyen jelentős mennyiségű koksz és dorogi brikett hal­mozódott fel. Az importszén már a beérkezés napján el­fogy, míg a kányási négy­ötnapos tárolás után a felső réteg porosodása miatt szin­te eladhatatlanná válik. Az utóbbi időben azonban az im­portszenek ‘ porosodásá is meghaladja a megengedettet! Mai számunkból: Fejlődésünk kulcsa — a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüg­gésben a tudományos kutatás eredményességének foko­zása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport felgyorsította lépteit. A tét tehát nagy: le­szakadás, vagy felzárkózás. Harmadik oldalon található írásunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? Ti csak a Centrumnak éltek ?! A salgótarjáni Centrum Áruház osztályain zajlott1 az élet a két ünnep között is. Nem lóbázta szél a „Leltá­rozás miatt zárva” feliratú táblát. Szombaton sem „húz­ták le a redőnyöket” az áruházban. Takács. Gyűláné ne­gyedszázada dolgozik itt. A róla készült portré az ötö- i dik oldalon olvasható. Aki árt mond... Aki árt mond, mondjon bért is! Avagy a már ekkép is kifordított szlogenné nemesedett vagy nemtelenedett szólást kicsavarhatjuk emígyen: Aki bérstopof mondott, • mondjon árstopot is! Az árak és bérek alakulásával foglalkozó jegyzetünket a 8. oldalon közöljük. Ülést tartott a WBínísztortanaGS i Kormányszóvivői tájékoztató A Tájékoztatási Hivatal el- szerellátásáról. Mindké- jej nőké, a kormány szóvivője lentéssel kapcsolatbar te. közli: a Minisztertanács szom- lezte az illetékeseket a ta. baton ülést tartott. pasztalatok alapján levonha­Lázár György, a kormány tó következtetések haszno. elnöke az ülésen tájékozta- sítására. tást adott Nyikolaj Rizskov. A Minisztertanács áttekin. val, a Szovjetunió Miniszter- tette az idegenforgalom 1986. tanácsának elnökével 1986. évi alakulását. Megállapítot- december 23-án, Moszkvában ta, hogy az ágazat az ismert folytatott tárgyalásairól, ame- kedvezőtlen körülmények el. lyeken megkülönböztetett fi- lenére, eredményes évet zárt, gyeimet fordítottak a legfel- s ez jó alapot ad az 1987-re . sőbb szinten elért megállapo- kitűzött célok eléréséhez, dások végrehajtására. A Mi­nisztertanács nagyra értékel- ve a tárgyalások eredményét, a tájékoztatást jóváhagyólag A kormányszóvivői érte.' tudomásul vette. kezleten Bányász Rezső i Ma. A Minisztertanács megvi- gyár Hírlap munkatá nak tattá a Magyar Hírlap mun- kérésére részletesebben is kajáról szóló jelentést. Egyet- szólt a lap munkájává' kap. értően tudomásul vette, hogy csolatos tapasztalatokról. Ez* a Magyar Hírlap a jövőben zei összefüggésben hangoz, is, mint a kormány félhiva- tatta: a kormányzat igen talos sajtóorgánuma jelenik nagy figyelmet fordít a sajtó, meg. a rádió, a televízió tevékeny­A kormány meghallgatta a ségére. Szeretnénk — mon. Központi Népi Ellenőrzési Bi- dotta —, ha a sajtó, miként zottság elnökének jelentését az utóbbi időben tette, to. a közérdekű bejelentések és vábbra is minél pontosabban, panaszok kezelésének ta- hlvebben tükrözné a kormány. —■ pasztalatairól, valamint az egészségügyi intézmények mű- (Folytatás a 2. oldalon.) Leltár a bányagépgyárban Az OBV salgótarjáni gyárában az új év első két napján mérték fel a készleteket, a kész. és félkész termékeket, al­katrészeket ezzel is biztosítva a folyamatos termelést a 81* es évben. Bencze felvétett . 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom