Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
Energiagazdálkodás a termelőszövetkezetekben Gyors reagálás az árrobbanásra Megyénk termelőszövetkezetei a VI. ötéves tervben az országosan előirányzott évi 1 százalékos átlagos energiahordozó-felhasználási növekedési szintet nem lépték túl. Az előbbinél jóval nagyobb mértékben növekedett a termelési érték, amely 2.8 milliárd forintról a tervciklus végére elérte az 5 milliárdot. Az energiafelhasználás előbb említett kedvező alakulása ellenére a sorozatos árintézkedések hatására az energiaköltségek mégis 54 százalékkal emelkedtek. Intézkedések és hatásuk Nógrád mezőgazdasági nagyüzemei gyorsan reagáltak az energiaár-robbanásra, s szinte azonnali intézkedéseket tettek az árnövekedés mérséklésére. Hatására az 1 forint termelési érték előállítására fordított energiafelhasználás 41 százalékkal csökkent az 1980. évihez viszonyítva. A követelményeknek megfelelően a legnagyobb mennyiségű üzemanyagot felhasználó növénytermesztési főágazatban. a talajművelés technológiájában egy korszerűsítési folyamat indult meg, amely a szántás műveleteinek részbeni elhagyásával függ össze. Az ily módon megművelt terület fokozatosan nő. Jelenleg eléri a 14 ezer 322 hektárt, az ösz- szes szántóterület 19 százalékát. Az ésszerűbb energiafelhasználást segítette elő az az előnyös változás, amelynek eredményeként ma már 21 üzemben megteremtették a tervszerű karbantartás alapvető feltételeit. Ezzel egyidejűleg nőtt a jobb munkakörülményeket biztosító szerviz- mühelyek alapterülete. Fontos lehetőséget kínált és kínál ma is a tehergépkocsi-üzemekben elérhető üzemanyag-megtaka- rítáe. Ennek szolgálatát« állították az érdekeltségi rendszert két termelőszövetkezetünkben, Nagyorosziban és Ka- rancslapujtőn. Az előbbinek egy magasabb fokát valósították meg Nézsán, ahol a megyében egyedül, számítógéppel oldják meg az üzemanyag szigorú elszámoltatását. Bár a kenőolajok nem szerepelnek az energiamérlege ben, a velük való takarékosság azért fontos, mert az évente felhasznált mennyiség meghaladja a 800 tonnát, amelynek értéke majdnem 24 millió forint. Sajnos az erre irányuló alapos elszámoltatás csak néhány üzemben vált gyakorlattá. A legnagyobb a változás tüzelőanyag felhasználásában következett be, mert a mostoha természeti adottságok mellett nagy előnyt jelent, hogy a megye nagyüzemei fából önellátók. Ennek köszönhető, hogy a tüzelőolaj áremelkedéséből adódó többlet- kiadásokat elsősorban a faanyagok helyettesítésével oldották meg. Az energiamegtakarításban jelentős előrelépést jelentett a kukorica nedves tárolásának minél szélesebb körű megvalósítása. 1981-bén ezt a technológiát még sehol sem alkalmazták, 1985-ben viszont már 6900 tonna kukoricát tároltak az előbbi módszerrel, amely 276 tonna tüzelőolaj megtakarítását jelentette. Az eredményes gazdálkodás érdekében tett intézkedések azért jártak sikerrel, mert kialakult az energiagazdálkodást irányító szakembergárda, nőtt munkájuk hatékonysága. Ma már a termelőszövetkezetekben jórészt főállásban, másutt kapcsolt munkakörben, illetve mellékállásban végzik feladataikat. Az energiagazdálkodásban elért eredmények mögött több hiányosság húzódik meg, amely mint lehetőség újabb feladatokat jelent az ésszerű energiafelhasználás megvalósításában. ' J elenlegi formájában nem lehet értékesíteni, ezért megoldást az új technológia alkalmazása, vagyis a biobrikett- gyártás megvalósítása jelenti. Ennek útjában jelenleg a kedvezőtlen termelői ár áll, mert csupán csak a költségeket fedezi, nyereségképzésre nem ad lehetőséget. Változásokat kíván a villamos energia ésszerűbb felhasználása. Abból kell kiindulni, hogy a kialakított tarifarendszer továbbra is kedvezőtlen, igen bonyolult, nem alkalmazkodik az idényként jelentke,- ző üzemi energiaigény-változáshoz. Ezért csak több villamos teljesítmény lekötésével tudják elkerülni a termelőszövetkezetek a teljesítmény-túllépéssel járó büntetés pénzügyi következményeit. Gyakori a téves számlázás, hosszú a reklamáció átfutási ideje, az előszámlázás rendszere pedig nehezen áttekinthető. Hatékonvabban gazdálkodni I hiányosság megszüntetése újabb lehetőség A gépkocsivezetőknél csökkenő mértékben, de még most is visszatérő probléma az adminisztrációs hiányosság. Nincs megoldva az üzemanyagfo- gy as z tás - mérés feltételrendszere. Az ellenőrzéshez és az egyedi norma kialakításához a jelenlegi lehetőségek nem megfelelőek. Az elöregedett gépállomány jó műszaki állapotban való megtartása egyre nagyobb költséget emészt fel, a további elöregedés pedig egyértelműen növeli az üzemanyag- fogyasztást. Az előbb említett tendencia kedvezőtlen hatása tükröződik majd a kenőolaj- felhasználás növekedésében is. Éppen ezért ez utóbbinak a szigorúbb elszámoltatását is jó lenne mielőbb megoldani. Megoldásra váró feladat, egyúttal jelentős tartalék a faüzemekben keletkező nagy mennyiségű fahulladék fel- használása, hasznosítása. Az éves szinten kitermelt 30—32 ezer köbméter ipari fa 25—30 százaléka, csaknem 10 ezer köbméter válik hulladékká. Ennek az energiatartalma 2100 tonna tüzelőolajnak felel meg. Az elért eredményekre építve a hiányosságoknak hadat üzenve olyan rangra kell emelni az energiahordozókkal történő takarékos gazdálkodást, hogy az a termelés szerves részét képezze. Ennek érdekében a TESZÖV elnöksége összegezve e témában, a vitában elhangzottakat, az azonnali és a hosszabb távú tennivalókat 10 pontban foglalta össze a megye nagyüzemei számára. Alapvető követelmény a fajlagos felhasználás csökkentése, a különböző termelési technológiák energiaigényességének mérséklése, a felhasználás struktúrájának ésszerűsítése és az energia- veszteségek időbeni megszüntetése. Az előnyös változás kiko- váesolásában a területi szövetség vállalja, hogy a megyei területi energiabizottságban továbbra is megfelelően képviseli a szövetkezetek érdekeit, az energiagazdálkodási versenymozgalom, az energetiku- si tanácskozások és tapasztalatcserék szervezésével elősegíti a gazdálkodás színvonalának emelését, megszervezi az üzemi igényekhez jobban alkalmazkodó üzemanyagfo- gvasztás-mérő diagnosztikai állomás igénybevételének lehetőségét, továbbá közreműködik abban, hogy a rendeletben előírt energiaveszteség-analízis elvégzését szükség esetén egy megfelelő szolgáltató szerv végezze el. Agócs József a TESZÖV főmunkatársa Szárnyat bontott Páva Életrevaló kis üzem, talpraesett kollektívával. Éppen az utóbbi néhány esztendőben, amikor a hazai ruházati ipar nem csekély gondokkal küszködik, mutat fel egyre imponálóbb eredményeket. A Páva Ruhagyár II. sz. mátraterenyei üzeméről van szó. Pedig a mögöttük maradt néhány esztendő a pá- vás asszonyokat sem kímélte meg a kemény próbáktól. Ez idő tájt kezdték a vállalaton belül az üzemek nyereségét is külön számítani — világosság derült rá, hogy q kettes üzem képes-e jövedelmet tenni a közös kalapba, vagy inkább elvesz belőle. Két esztendeje 14 millió forintos nyereséggel zárt az üzem, tavaly már 20 milliós volt a haszna. Ami azonban ettől is tiszteletre méltóbb, az az, hogy ezekben az években oly mérvű termékváltás zajlott itt le, mely az üzemet képessé tette a megbízható világpiaci szereplésre. Mátraterenyéről —, mely korábban hagyományosan csak hazai vevőknek dolgozott, nekik is jobbára egyszerű, ügyes varrónő számára rutinfeladatnak minősülő terméket — most az NSZK-ba, Svájcba, Hollandiába, sőt, az USA-ba jutnak el a legfrissebb divat szerinti viseletek. S, nem is akármilyen tételekben: a megelőző évi 30 millió forint helyett, tavaly már 73 millió forint értékben termelt tőkéspiacra a mátraterenyei csapat! — Idő kellett ahhoz, míg mindenki megértette, saját fizetésén is megtapasztalta, hogy nemcsak az igénytelen, haladós munkákkal lehet keresni — mondja Györgyné Sipos Zsuzsa üzemvezető. — Meg kellett tanulnunk azt is, hogy a kifogástalan minőség és a pontos szállítás a legfontosabb parancsolat! Az árat teiiintve is, akkor lehetünk csak tárgyalóképesek, ha partnerünk nem vethet a szemünkre semmit Az új követelményeket persze nemcsak magyarázták, hanem hathatós intézkedésekkel is gyorsították a rög- ződést. A termelésirányítás rendszerébe új elemként beépítették a munkamódszer- átadó munkakört, ami ugyan anyagi áldozattal járt, de kisszériás rendelések, a gyakori átállások mellett a befektetés bőséggel megtérül. A gyakori váltás ellensúlyozását a brigádok is segítették: felajánlották, hogy munkaidőn túl betanulnak új műveleteket, műszakidőben már olajozottan mehessen a munka. A kis tételek gyártását anyagilag is honorálják, pót- lékolják. A művezetők saját bonkeretükből jutalmazhatják azokat a varrónőket, akik sokfajta műveletre, ezáltal többféle beosztás ellátására alkal- inasak. Ügyészek a tűzvédelemért Budapesten és kilenc me- gyében vizsgálódnak az ügyészek az állami tűzoltóság hatósági tevékenységének gyakorlatáról. A tűzoltóságnak állandó feladataként ellenőriznie kell a tűzvédelmi előírások megtartását a vállalatoknál, az intézményeknél és más helyeken, s hatósági intézkedéssel kötelezheti a munkahelyeket, de az állampolgárokat is az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Most azt ellenőrzik, hogy a közvetlen tűzveszély megelőzését szolgáló intézkedések, a konkrét tűzesetek vizsgálatai és az intézkedésre kötelező tűzoltósági határozatok mindenben megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, a különféle szankciók, illetve bírságok meghozzák-e a kellő eredményt. Elemzik az ügyészségek — a fővárosban és tizenöt megyében — az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésével kapcsolatban hozott földhivatali Mitároza- iofc bírósági felül vizsgálaté' nak gyakorlatát is. Automotizalas a WIAlf-ncil A forgalomirányítás automatizálására, a biztosító- és távközlő-berendezések korszerűsítésére évek óta kiemelt figyelmet fordít a MÁV. A mostani ötéves tervperiódusban — a fejlett európai országok vasútjaihoz hasonlóan — a vasút a teljes beruházási költségének 13—14 százalékát erre a célra költi. Ezek a beruházások elősegítik a nagyobb biztonságot, a nehéz fizikai munkakörök felszámolását, s — az átbocsátóképesség növelésével — hozzájárulnak a pályák és a nagy értékű járműpark hatékonyabb kihasználásához. A korszerű eszközök egyúttal megváltoztatják a hagyományos vasutasmunka jellegét: az újonnan kialakuló. kényelmes, kulturált munkahelyek a korábbinál vonzóbb elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak a pályakezdő fiataloknak. Az elmúlt év egyik legjelentősebb eredménye volt az első központi forgalom-ellenőrző rendszer üzembe helyezése a miskolci vonalon. Ennek segítségével az egész hálózat forgalma áttekinthető Hatvantól Mezőzomborig. A miskolci központban levő vizuális berendezésen figyelemmel kísérhető a vonatok mozgása, s' telefon-, illetve rádió-összeköttetés révén lehetőség van a forgalmi zavarok megelőzésére. Ugyancsak tavaly építették ki az országos főmenetirányítói mik- roelektronikus telefonhálózatot, amely a forgalom optimális szervezéséhez nyújt segítséget. E két nagyobb munka mellett tíz állomáson telepítettek korszerű biztosító- berendezéseket, 43 kilométeren önműködő térközt építettek ki, s 43 fél-, illetve fénysorompót létesítettek az elmúlt évben. Mindezekkel együttvéve, sikerült csaknem 30 — három műszakos —fizikai munkakört megszüntetni. Az idén 7*00 millió forintot fordít a MÁV a biztosító- berendezések korszerűsítésére, automatizálásra és az információtechnika fejlesztésére. A ferencvárosi rendező pályaudvaron automatikus gurítóberendezést, s korszerű állomási biztosítóberendezést helyeznek üzembe. Több más állomáson — így például Fonyódon, Albertirsán — befejeződik az új biztosító- berendezés telepítése, Hatvanban és a budapesti Keleti pályaudvaron pedig folytatódnak ezek a munkálatok. Automata térközt 87 kilométeren építenek ki az idén, egyebek között Pusztaszabolcs és Dunaújváros, Felsőzsolca és Hidasnémeti, Kiskunhalas és Györgyné Sipos Zsuzsa: .,A kifogástalan minőség és a pontos szállítás a legfontosabb parancsolat!” — A mintadarab megvar- rásakor minden hibának ki kell ütköznie. Előadódhat olyan is, hogy egy műveletet többféleképpen meg lehet oldani. Nekünk kell kitalálni a legcélszerűbb eljárást. Mi most könnyű helyzetben vagyunk, nap nfiint nap nálunk tartózkodik a Bogner technikusa: módszereket, fogásokat leshetünk el tőle. Ám, sírra is akadt példa, hogy éppen a külföldi tanult a pávásoktól. Méghozzá igényességet. — Az első termékre már- már rábólintott a Bogner cég embere, jónak találta — meséli el az esetet Kotroczóné technikus párja, Bata József- né. — Mi viszont fogtuk, és szétfejtettük az egészet. Láttuk, hogy nem tökéletes. Az eredmény minket igazolt. Szalagra csak akkor kerüljön a termék, ha biztosak vagyunk a dolgunkban! A gyors beszédű Kotroczóné és a szűkszavú Batáné tói kiegészíti egymást. A technikus műveleti időt számít, a varrónő pedig sokéves gyakorlatából merítve ellenőrzi: teljesíthető-e a szalagon? Ök még vitatkozhatnak rajta, a szalagon azonban ilyesmire már nincs idő. Ott már varrni kell, nem panaszkodni. Fónagy Imréné betanított varrónő 17 esztendeje keresi kenyerét a Pávában, átélte az utóbbi évek változásait is. — Hig'gye el, aki igazán szeret varrni, annak nem mindegy, hogy lepedőt kell beszegnie, vagy pedig mondjuk egy Bogner-modellt varrhat — tekint fel a gépe mellől. — A munkájára önérzetes varrónő a komoly feladatokat szereti. Jobban leköti a figyelmet, így aztán hiába bonyolult a művelet, mégis ritka a hiba. S, hogy a nehéz művelettel is lehet keresni, azt Fó- nagyné példája is igazolja. A jó minőségért havi 3—400 forint a jutalma, mennyiségi teljesítményéért hasonló összeg gyarapítja pénzét. Havi 4500 —5000 forintot tesz le a család asztalára. A varrógépek egyenletes zümmögését Bohács Albinná szalagvezető hangja töri meg: — Asszonyok, gyertek csak ide egy percre hozzám! — kezében papírlapokat lobogtat a köréje perdülök elé. — Mondjátok meg, ki nem érti még mindig a műveleti sorszámok ragasztását? Bohácsné kissé Ingerült, hiszen a papírcsíkok ragasztását már többször elmagyarázta. A „lányai” képesek a legkritikusabb munkák elvégzésére is, ezek a cetlik meg kifognak rajtuk?! A külföldi rendelőt persze nem érdekli az adminisztráció. Ő az igényes, pontos munkáért fizet. S, miután ebben nincs hiba, a törzsvevők már az idei évre is nyilatkoztak: számítanak a pávások munkájára. Szendi Mária Kotroczó Zoltánná munkamódszer-átadó, a gyakorlatban is megmutatja a műveletet. (Kulcsár József felvételei) Mindezek nyomán szinte lépésről lépésre sikerült kiirtani azt a meglehetősen elterjedt szemléletet, miszerint a minőség a mcós, a mennyiség a művezető felelőssége. Aminőség mindkét munkakörben szigorúan számon kért követelmény. A nyugatnémet Bogner céggel egy esztendeje lépett kapcsolatba a Páva. Most férfiing-karakterű, válltöméses női blúzokat varrnak az új partnernek. A Bogner-modell esetében újfent beigazolódott a munkamódszer-átadás jelentősége. Kotroczó Zoltánné, a 43 tagú Március 8. szalag munkamódszer-átadója így látja az előkészületek kulcsszerepét: Kiskunfélegyháza, Aszód és Vác, valamint Tapolca és Szabadbattyán között. Folytatódik a vasútvonalak hírközlésének fejlesztése is: a főváros és Pécs, Miskolc és Özd között építik ki a vonali rádióhálózatot, mely a menetirányítók és a mozdony- vezetők közvetlen összeköttetését teremti meg. Több mint 30, úgynevezett tolatási rádiókörzetet is létrehoznak, s ezzel állandó ösz- szeköttetést teremtenek a forgalmi szolgálattevő, a mozdonyvezető és a tolatásvezető között. Az utasok jobb informálására Szombathelyen vizuális utastájékoztató berendezést helyeznek üzembe, a budapesti Nyugati pályaudvaron pedig bővítik a meglevőt. blQGRAD - J9-87, január 28., szerda
