Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... H ó r i a d ó Segítettek a határőrök Áz új év második hétvégéje csikorogva köszöntött ránk. Cudar szél kavarta az egyre csak hulló porhavat, s hétfőn hajnalra már csaknem minden út járhatatlanná vált Magyarországon. Szűkebb pátriánkban sem volt kedvezőbb a helyzet. S amíg az állampolgárok saját portáikon birkóztak a hóval, a határőrök is becsületesen állták a sarat, pontosabban a havat- Tíz-tizenöt kilométereket gyalogolva járták a határt, a cudar téli időben is maradéktalanul eleget téve harci feladatuknak. Először vasárnap délután csörgött a telefon a határőrség balas-aevf-rmati kerületparancsnokságán: „Segítség kellene...” A katonák már indultak is, noha közülük huszonnégy órás szolgálatot adtak le, vagy éppen akkor tértek vissza járőrszolgálatból. Indultak ismét, ekkor még főleg gépjárműmentésre, öreg emberek segítségére, hóeltakarításra. Hétfőn már komolyabb feladatok várták őket. Szabad és a hótorlaszokkal elbíró gépkocsijaikkal bekapcsolódtak az alapellátás segítésébe. A gyermekélelmezési vállalat, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat kért segítséget Balassagyarmat és vonzáskörzetének ellátásához, hogy a friss kenyér, péksütemény, ha kis késéssel is, de ott legyen a falusi üzlet polcain. A húsellátás aka- dálytalansága érdekében Szé- csényből élő sertéseket szállítottak a balassagyarmati vágóhídra az RF-es teherautók. S a szállítás közben elakadt gépjárműveket indítottak, magyar és csehszlovák személygépkocsikat tettek üzemképessé. Nemegyszer pénz volt az „utasuk”, a Nemzeti Bankból vitték a fizetéseket a vállalatokhoz. Több vendéglátóegységnek olajat szállítottak, és közben folyamatosan vettek részt Balassagyarmat alapellátásában, tejet és kenyeret szállítva a palóc fővárosba. Tételesen felsorolni lehetetlen, hogy hol és kin segítettek a zöld teherautók, és személyzetük- A lényeg: a szolgálat mellett — amely ilyen ítéletidőben amúgy sem kis próbatétel — volt erejük segíteni. A telefon csak egyszer csörgött, s máris megjelentek ott, ahonnét a kérő szó hallatszott: (hlavay) „Szánkóval húztuk a beteget..." Ha esik, ha fúj, ha a hó méteres falakat emel, ha az trtak járhatatlanoknak bizony uinak, a mentőnek, mentősnek akkor is menni kell. Amikor emberéletek forognak kockán, nem lehet késlekedni. .. Az utóbbi napok zord időjárása próbára tette a megyei mentőállomás dolgozóit is. Bár, ők szerényen azt mondják, csupán a kötelességüket teljesítették, ám az elhangzott történetekből kicseng, néha bírókra keltek a lehetetlennel. Madarász József mentős ezen a héten mindennap regsaolgálatot. Az imént érkezett be a központba. Röviddel tfz óra előtt Karan csságra hívták, egy szülő asszonyhoz. — Hajtottunk, ahogy csak bírtunk, ennek köszönhetően jó fél óra alatt megtettük az utat, körülbelül 10—15 perccel később, mint a normális viszonyok közepette. A kismama a kórházban van, komplikáció nem adódott. Madarász József azt csak zárójelben jegyzi meg, hogy a mentőautót egy útszakaszon tolni kellett. — Mint ahogy toltuk az beteggel együtt, akit a kórházból szállítottunk haza. Kishartyánban meg szánkóval húztuk a fájdalmakkal küszködő embert az elakadt mentőautóig. Azt mondják a mentősök, a 15—20 fokos hidegben attól féltek a legjobban, hogy a mentőautók motorja be ne fagyjon. A járművek a szabadban parkolnak, ezért két- óránként járatták a motort, hogy a hívásra azonnal indulni tudjanak. És még valami. A mentők rosszul fűt- hetők, legalább ötven kilométert kell megtenni ahhoz, hogy a betegtérben a hőmérséklet elérje a 15 fokot Ez kellemetlen betegnek, mentősnek egyaránt. — No, de nem panasznapot tartunk — veti közbe Madarász József, aki az elmúlt napok fáradtságát, idegfeszültségét csak ilyenkor, a rövid üresjáratok idején érzi. Mert ha az ember dolgozik, a feladatra koncentrál, nem ér rá önmagával foglalkozni. ' — Egy nagy kérésünk lenne a körzeti orvosokhoz. Ha továbbra is kemény marad az idő, próbálják megszűrni a betegeket és valóban csak akkor hívjanak mentőt, ha akut, életveszélyes esetről van szó. Hogy tényleg azokhoz juthassunk el, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre. gél nyolctól este hatig teljesít autót Bér községben is egy — ria — Kedvezmények a Color Star tévéket lecserélőknek A Videoton Elektronikai Vállalat vezetői csütörtökön az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatón jelentették be: a napokban megkezdték az országban még használatban lévő, mintegy 90 ezer Color Star televíziókészülék műszaki felülvizsgálatát. A készülékek ellenőrzését a tulajdonosok jelentkezésének sorrendjében végzik el, díjmentesen. Az ellenőrző munkákkal a székesfehérvári gyár Budapesten 6, vidéken 21 szervizt bízott meg, s bekapcsolódnak a munkába a Videoton márkaszervizei is. Az ügyfelek az alábbi címre küldött levelezőlapon kérhetik a Color Starok felülvizsgálatát: Videoton Televíziógyár vevőszolgálat, 8001 Székesfehérvár Pf.: 104. A felülvizsgálat során a szerelők megnézik: milyen a készülékek elhelyezése a lakásban, kellően szellőznek-e a tévék. Átvizsgálják a Color Starok műszaki állapotát, ellenőrzik, hogy megfelelőek-e a biztosítékok a készülékekhez, s elvégzik a szükséges portalanítást. Valamennyi tulajdonosnak új, az eddiginél bővebb és részletesebb kezelési-karbantartási útmutatót adnak. A vizsgálatok után, esetleg javaslatot tesznek a készülék korszerűbb típusra való kicserélésére, de ilyen véleménytől függetlenül valamennyi Color Star-tulajdonos igényelheti a cserét. Ezeknek a kéréseknek a Videoton egy éven belül eleget tesz. A Videoton a cserével kapcsolatos elképzeléseit egyeztette a pénzügyi szervekkel, így, aki a leadott Color Star helyett, a korszerűbb, a mai követelményeknek megfelelő, 22 800 forintba kerülő TS.4316 típusú színes tévét kívánja OTP-hi telre megvásárolni, annak a fogyasztói ár 20 százalékát kell előlegként befizetnie. Ebből 2700 forintot a Videoton átvállal, mintegy a leadott régi készülék ellenértékeként. A hiteltörlesztés 24 hónapig tarthat, egyes indokolt esetekben 36 hónapig. Természetesen modernebb, drágább Videoton-tévét is vásárolhatnak azok, akik le kívánják cserélni Color Starju- kat, ez esetben azonban a TS 4316 típusú és a kívánt készülék ára közti különbséget is vételárelőlegként kell befizetni. A Videoton vezetői azt is elmondták, hogy a csereakció várhatóan nem csökkenti majd a hazai színestévé-kí- nálatot. hiszen 1987. az első olyan év lesz, amikor valamennyi hazai színestévé-gyár- tó teljes egészében eleget tud tenni a kereskedelem megrendelésének. Szívesen vállalnának bedolgozást Mozgáskorlátozottak az előítéletek ellen „Egy mozgáskorlátozott-egyesület munkáját azzal lehet lemérni az adott megyében, hogy az utcán mennyi mozgássérülttel találkozunk, Itt főleg a tolókocsisokra gondolok. Erre akkor döbbentem rá, amikor Pécs utcáit járva úton-útfélen láttam a felszabadultan, teljes értékű emberként kocsival közlekedőket. És akkor jött az ellenpélda. itt Salgótarjánban. Rokkantnapot rendeztünk, szellemi vetélkedővel, szalonnasütéssel összekötve, s a vidám társasághoz úgy kellett odacsalogatni a tolókocsisokat. Még előttünk, sorstársak előtt is szégyellték az állapotukat.” A fenti gondolatokat Gold- mann Lászlónétól, a mozgás- korlátozottak megyei egyesületének ügyvezető elnökhelyettesétől hallottam. Ez egyfajta önkritika? — adódott azonnal a kérdés. — Vegye annak. Mert valóban nem sikerült még elérnünk azt, hogy a testi sérült emberek gátlásait feloldjuk, hogy a társadalom tagjaiban még meglevő előítéleteket leromboljuk. Hivatkozzam arra, hogy igen kevés volt hozzá az idő? A megyei egyesület 1981- ben alakult 280 taggal, s talán a tapasztalatlanság, a rutin hiánya tette, hogy az elsőként megválasztott vezetőség több kárt okozott a nemes ügy érdekében, mint hasznot. Mert van az úgy, hogy a jó szándékú kezdeményezés az ellenkezőjére fordul, a nemesnek ígérkező cselekedet viszálykodást szül. De ne bogozzuk tovább a múltat. Tavaly májusban szinte poraiból támadt fel a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete, melynek ügyvezető elnökhelyettese Goldmann Lászlóné lett, a kilencfős elnökség élén. Az elnök személyéről majd a júniusi közgyűlés dönt. De addig is dolgozni kell, hogy az egyesület felvirágozzon, eredményeket érjen el. Hogy az a hatszáz ember, aki bizalommal, reményekkel lépett a tagok sorába, ezek után ne csalódjon. Hogy a salgótarjáni Kismarty úti iroda ajtaja mindig nyitva álljon előttük. — Nem is iroda kellene nekünk, hanem amolyan klubféle. Ahol ügyeket intéznek, emberek beszélgethetnek egymással, ahol a mozgássérültek a szórakozás mellett a problémáikat, nehézségeiket is megvitathatnák, éreznék, hogy nincsenek egyedül. Lehet, hogy rosszul képzelem, lehet, hogy tagjaink nem is igényelnék ezt a lehetőséget? Nem tudom. Meg kellene próbálni — meditál Goldmann Lászlóné. Alapszabály, hogy egy szervezet, egyesület elszigetelten, támogatás nélkül szinte élet- képtelen. Hát még akkor, ha olyan embercsoportról van gzó, amelynek mozgástere, mozgáslehetősége korlátozott. — Kapcsolataink alakulására nem panaszkodhatom. Ügyünket szívén viseli a megyei tanács egészségügyi osztálya, és a városi tanács igazgatási osztálya. Tőlük elsősorban elvi támogatást kapunk. A Hazafias Népfront megyei bizottsága is meghívta egy képviselőnket a nemrégiben alakult családvédelmi tanácsba. Nincsenek pontos adataim arról, hogy a megyében menynyi mozgáskorlátozott él ösz- szesen, de biztos vagyok abban, hogy van még felku- tatnivaló bőven. Az egyesület vezetői körleveleket küldenek falvakba és városokba, ám ez önmagában kevés. Mi lenne, ha a népfront, a Vöröskereszt aktívái, szűkebb környezetünkben, a településeken jelzőszolgálatot szer. veznének a mozgáskorlátozottak felkutatására, hasonlóan, miként a hátrányos helyzetű családokat, gyerekeket „feltérképezik”. — Sokan úgy vélekednek, hogy a testi károsodást, a szellemi leépülés is követi. Ez nem igaz. Tagjaink között nagy az értelmiségiek, a szakmákban nagy jártasságot mutatók aránya. Akik szívesen vállalnának az állapotuknak megfelelő bedolgozói munkát, éá szívesen dobnák sutba a rehabilitációról szóló papírjaikat. Ez utóbbi talán sikerül. Tárgyalásokat folytatunk a Karancs Termelőszövetkezettel, a nyomdaipari vállalattal; akik örömmel fogadták az elképzeléseinket. Reméljük, lesz foganatja. Az új vezetőség lelkesedéséből fakadó elképzelések széles skálát ölelnek fel. Kiterjednek a szórakoztató programokra, a kirándulásokra. a társas összejövetelekre, a napi bajok, gondok orvoslására. Először önmaguk, a tagság előtt szeretnék bizonyítani az életképességüket. Ha ez sikerül, akkor már jogos a segítségkérés, a patrónusok keresése. S mivel nemes ügyről van szó, úgy gondoljuk, akad hozzá jelentkező szép számmal. Kiss Mária Újabb kerámiák készülnek Antal András műtermében MŰHELY Á CSERHÁTBAN Taián a legszebb nevű al- sótoldi utcácskában, a Nefelejcs (a régi Hegyalja) utcában áll a nógrádi születésű Antal András és felesége Szöllősi Mária most is épülőfélben lévő műteremháza, családi otthona. Az alkotóházaspár — a férj keramikus, a teleség textiltervező iparművész - éppen négy esztendeje telepedett le a kis cserháti községben. Antal András (korábban a romhányi építőkerámia-gyártás tervezője), számos jelentős pályázatot nyert meg eddig is sajátos formavilágú, modern kerámiáinak terveivel - közülük a debreceni nagyerdei gyógyfürdő belső terében elhelyezett falidísz továbbfejlesztését a napokban fejezte be. Újabb nagyszabású munkájára készül ezekben a hetekben - nyertese annak a meghívásos pályázatnak, amelyen két szobrászművész és két iparművész versengett a salgótarjáni új tanácsi székház egyik belső díszítőelemének (egy nagyméretű plasztikának, falidísznek) elkészítéséért. A mintegy ötször három méter kiterjedésű falikerámia az új városi tanácsház konferenciatermének félkör alakú folyosóját ékesíti majd. A művész már a tavaszt várja, amikor a szükséges módosítással elfogadott kerámiaterv kivitelezését részenként mintázva az alsótoldi műteremház udvarán felállított állványzaton megkezdheti. Szöllősi Mária textiles-iparművész ugyancsak pályázik a városi tanács belső díszítésének munkáira, s jelenleg elkészült egy székely guba (vastag gyapjúingféleség) terveivel, amely városi viseletre is kiválóan alkalmas Szöllősi Mária szövőszékén gyapjúfonalbél alakulnak ki alkotásai A művészházaspár kamasz fia mutatja be a székely gubát
