Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
Huszonegy nő részére biztosítanak munkalehetőséget a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet zabari varrodájában. Bérmunkában a Salgótarjáni Ruhagyárnak állítanak össze különböző ruhaféléket. Ujifö, tanítómester, brigaduezetö... „Mindig szerettem spekulálnia” Cselekvési egység — társadalmi aktivitás Melegszik a konzerv a forró vízben: jólesik majd a pufajkában is vacogó lakatosoknak. Ilyen hidegben a reszelő sem engedelmeskedik, akármilyen szakavatott kéz is fogja. Jobb híján tréfálkoznak, lelket vernek egymásba a salgótarjáni bányagépgyár szerszámkészítő műhelyének dolgozói. Mielőtt betoppantunk volna ide, Berindán Györggyel, az irodaháznál megállított bennünket Kará- di László, a tmk-üzem vezetője: — Hideg, hideg! Most meglátjátok, mit jelent a szuszogó munka — veti oda tréfásan, hiszen tudja ő nagyon jól, hogy nem leányálom a jeges vasakkal bíbelődni, s bizony a fűtés sem a leghíresebb ... — Aki úgy gondolja, tízkor hazamehet, ezt asz ukázt kaptuk — mondja Berindán György, aki a műhely dolgozóiból alakult József Attila brigád vezetője, s nem túlzás azt állítani, hogy valameay- nyiük tanítómestere is. — Szinte kivétel nélkül a kezem alatt értek szakmunkássá — teszi hozzá, miközben nyugalmasabb helyre vonultaink, hiszen leülni itt nem nagyon tudnánk. Kiérve a szabadba mutatja; ez lesz az ujj műhely, a régi mögött. Még tavaly elkezdték az átalakítást, s ha a hó felenged, kezdődik a költözködés. Majd akaratlanul is a gépekről kezd beszélni, melyek már alaposan kiszolgálták őket is, a gyárat is; megérett az idő újak beszerzésére. Aztán hirtelen eszébe jut a fél órával ezelőtt átvett levél, amelyben közlik vele, hogy a szűkös anyagi helyzet nem teszi lehetővé kérésük teljesítését. Pedig hát a szerszámba fúrt ovális lyuk, aligha válik az amúgy jól képzett lakatosok dicsőségére. Már meleg szobában ülünk, mikor még mindig a név ismerős csengése motoszkál a fejemben. — Laci, a fiam az STC-ben rúgta a labdát, most meg az NBSC-ben focizik — oldja meg a rejtélyt, miközben a megszokott Románc cigaretta kerül elő a kabátzsebből. — Valamikor én is játszot- ■tem a gyári csapatban, a „pébüsében”. A fiam többre vitte, de hát ez így természetes ... Berindán György életében egyszer látta a munkakönyvét. Közvetlenül a felszabadulás után kezdett dolgozni a bányagépgyárban, tanoncként, ahogy akkoriban az ipari tanulókat nevezték. Itt vált szakmunkássá, itt lett mester ás. Negyvenkét esztendőt „húzott le” a vasasok birodalmában. S, hogy mégis, jó szerencsét! köszön társainak, az sem véletlen. Édesapja bánya- kovácsként kereste kényeiét, a forgácsi lejtaknánál. — Becsületes ember volt, Mindenki így ismerte. Ha másképp lett volna, engem aligha vettek volna fel annak idején — magyarázza. — No, persze azóta megváltozott itt szinte minden. Üj csarnokok épültek, szerszámokat, gépeket kaptunk. Öltöző, fürdő! Akkortájt, mikor kezdtem, megtette a műhelybe beállított szekrényke. Változtak a gyártmányok is. A műhely a kovácsokat és a görgőkészítőket látja el jó minőségű présszerszámmal. Lépést kell tartanunk a levegővel működtetett berendezésekkel, célgépeket keil konstruálnunk. Azon a képen — mutat a hatalmas tablóra —, egy kétorsós fúrógépet lát Egy gombnyomás és kész a tengely. Vagy említhetném a többcsapos szerszámokat; most egyszerre 8 lyukat üt a munkadarabon, nem úgy, mint régen, amikor egy-egy darabot tízszer is kézbe kellett venni. Ahogy a technológia fejlődik, úgy egyre nagyobb szakmai tudásra van szükség. Rendkívül igényesen nevelte mostani kollégáit; egytől egyig kiváló szakember. Legtöbbje a technikusi oklevelet is megszerezte. — Mire oda jutottam, hogy én is jelentkezzek, elszállt felettem az idő — mondja keseregve. — Arra viszont büszke vagyok, hogy a „fiaim” ■közül senki, soha nem bukott meg. Tudja, nem vagyok ideges természetű ember, volt türelmem, hogy mindegyikük megtanulja a szakmát. Gyakran mondogattam: „Édes fiam, legyen már benned any- nyi önérzet, hogy megcsináld, amit eléd tettek!” Egyébként nagyon rendesek. S, bár övék a több iskola, nem vetik meg az „öreget” a háznál. Csoda-e, hogy a József Attila brigád elérte az ágazat kiváló brigádja címet, vezetőjük többszörös kiváló dolgozó, újító és megkapta a bányászati érdemérem mindhárom fokozatát. — Megöregedtem, de ma is örülök, ha valami hasznosat csinálunk. Mindig szerettem spekulálni — hajtja le a fejét, de nem szemérmességből, hanem cigaretta után kutatva. — Legutóbb egy olyan szerszámot „fabrikáltam”, amely egyetlen préselésre két munkadarabot készít. Az első, amire szívesen emlékszem, 15 évvel ezelőtt született. A bányában használatos sűveg- gerendaíej lyukasztására találtam ki egy újszerű megoldást. Addig marással készít tették, most nagyon vastag anyagról van szó. Elgondolásom szerint, megmelegítettük a vasat és utána már gép végezte a nehéz munkát. Ezzel a megoldással hússzor több süveg- gerendafej hagyta el a műhelyt műszakonként, mint előtte. Nagy pénznek számított: háromezer forint újítási díjat kaptam érte. Ma már inkább a műszaki fejlesztők elgondolásait valósítjuk meg. Romhányi PáUal, a szerkesztési osztály vezetőjével azért is dolgozom szívesen, mert képes tiszta ruhában a berendezésbe nyúlni, ha valami hiányosságot észlel. Itt a gyárban úgy ismerik Berindán Györgyöt, mint a munka megszállottját. Azt már kevesebben tudják, hogy kétévente meglátogatja édesapja szülőhelyét, Nagybányát. Ez a túra kapcsolja ki igazán, megpillantva az Iz- vora selymes lankáit, a Vö- rösvizi-patak vadregényes völgyét. Most, hogy elválunk, be kell érnie az ablakra fagyott jégvirággal, s brigádtársai jóízű tréfáival, no, meg a nagybányai nyár jóleső gondola- tóval ... T. Németh László (Folytatós az 1, oldalról.) Az élénkülés és növekedés követelményei között meghatározó szerepe van az emberi tényezőknek, a munkahelyi rend és fegyelem megkövetelésének, a műszaki- gazdasági értelmiség szellemi teljesítménye jobb hasznosításának. A gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok megkívánják a párt- munka megjavítását is. Legfontosabb tennivaló a cselekvési egység megteremtése és a társadalmi aktivitás kibontakoztatása, a politika, ezen belül a gazdaságpolitika képviselete. A pártnak kezdeményezőszerepe van a gondolkodás megújításában, az értékrendek formálásában, a helyes szemlélet kialakításában. Fontos feladatuk továbbá, hogy erősítsék a bizalmat a felsőbb irányító szervek és gazdasági vezetők között, fokozzák érdekegyeztető és érdekérvényesítő funkciójukat, hogy az 1987-es esztendő a megfeszített, kemény munka éve, a korábbinál jóval sikeresebb és eredményesebb legyen. A beszámolót követő vitában dr. Gergely Sándor, a karancslapujtői termelőszövetkezet elnöke az élenjáró gazdasági egységek kibontakoztatásának nagyobb lehetőségét szorgalmazta. Batta László, a széesényi városi pártbizottság első titkára elmondta, bogy a kívánatos fordulatot kellő elhatározással és eltökéltséggel el lehet érni. Elébe kell menni a feszültségeknek, feloldásuk érdekében több tapintatra, megértésre, türelmes párbeszédre van szükség. Kiss Sándor. a megyei pártbizottság tagja, a Rom- hányi Építési Kerámiagyár R—III gyáregységének vezetője tényekkel bizonyította, hogy a nehezebb körülmények között is lehet gazdaságosan termelni, tőkésexportot növelni. Timmer Zoltán, a Nőgrád Megyei Álians Építőipari Vállalat igazgatója azokról az in- tézkedésekkről szólt, amelyekkel tovább javítják a vállalat gazdálkodását. Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata jó irányba fordítja felfogásunkat, magatartásunkat és cselekvési készségünket. Ismertette azokat a kormány- intézkedéseket, amelyek a kibontakozást segítik. Utalt arra, hogy a termelő-gazdálkodó egységekben a decentralizálás, az önállóság növelése, a cselekvőkészség és a felelősségérzet fokozását kívánja meg. A megye gazdaságfejlődésének áttekintése után a rövid és hosszú távú feladatok egységéről szólt. így a jövedelmezőség növeléséről, a műszaki fejlesztés gyorsításáról, a teljesítmények és a jövedelmek összhangjáról, a rugalmasabb vállalati magatartásról, a vállalatok közötti összefogás és verseny szükségességéről, hasznáról. Húszaik Artúr, a megyei párt- bizottság tagja, a Nógrád Volán igazgatója többek között elmondotta: döntési és érdekeltségi rendszerüket felülvizsgálják és a jelenlegi versenyhelyzethez igazítják. Németh Petemé, a megyei NEB elnöke a vállalatoknál végzett vizsgálati tapasztalataikról beszélt, felsorolta a kijavításra váró feladatokat. Nagypál Máté, a megyei párt- bizotság tagja, a ménkesi bányaüzem Lenin nevét viselő szocialista brigád vezetője elmondta, hogy a bányászok megértették: a ráfizetéses munkahelyeket meg kell szüntetni, az ott dolgozóknak hatékonyabb, termelékenyebb munkaterületet biztosítottak. Kazinczi Gyula, az öblös- üveggyár igaaga tója a megyei pórt-végrehaj tóbizottság munkájukat elemző és feladatokat meghatározó állásfoglalása óta bekövetkezett változásokról, és a jövő elképzelései rod szólt. Forgó Imre, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára elmondta, miként fogadták a Központi Bizottság decemberi határozatát. Utalt arra, hogy az élénkülés kibontakoztatáséhoz a cselekvési területek eddig is nagyobb eredményeket garantáltak, mint amennyit elértünk. Kaszás Istvánná, a megyei pártbizottság tagja, a Mátra- verebélyi Általános Iskola igazgatója a jövő nemzedékének egészséges gondolkodása, magatartása kialakításának érdekében a család, az iskola és az üzem összehangolt tevékenységét szorgalmazta. Dr. Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója szerint, az elmúlt évben teljesítették kötelezettségeiket, ennek ellenére sem elégedettek az eredményekkel. Ismertette a jövőt szolgáló fejlesztési elképzeléseiket, annak gondjait. Ágner Gyula, a megyei pártbizottság tagja, a* SZMT vezető titkára a szakszervezeti munka megújulásának középpontjába az elosztáscen t- nkusság helyett, a termelés- centrikusságot állította. Megvalósítása a termelés feltételeinek folyamatosságát követeli meg. A vitában elhangzottakra Ozsvárt József válaszolt, majd a testület elfogadta az írásos és szóbeli előterjesztést, a vitában elhangzottakkal együtt. Ezt követően a megyei pártbizottság jóváhagyta az 1987. évi munkaprogramját es üléstervét. Majd a Központi Bizottság december 28-i üléséről tájékoztatta a résztvevőket Géczi János. A testület a tájékoztatót tudomásul vette. A munkaprogramnak.' az üléstervnek megfelelően, a megyei pártbizottság legközelebbi ülésén megvizsgálja a tudománypolitika érvényesülésének megyei tapasztalatait, különös tekintette? azokra a feladatokra, amelyek a műszaki, a technikai fejlesztésből adódnak. A testületi ülés előkészítésére munkabizottságot hoztak létre. A testület végezetül személyi kérdésekben fogluft á'Máttí. Baromfitartó eszközok Növeü a baromfitartó eszközök gyártását a Keletpesti Áfész, mivel — elsősorban a felvásárlási árak emelése nyomán — élénkült a baromfitartási kedv. A termelők több baromfiket- reeet, etető- és itatóberendezést várnak a gyártóktól. Sok helyen a régi berendezéseket cserélik újakra, illetve bővítik a termelőkapacitást. Asz áfész rákoskeresztúri férrtüzeme tavaly 16 millió forint értékű rendelést elégített ki. Ezekben a hetekben a nézsai termelőszövetkezetben is az elmúlt esztendő eredményeinek összegzése és az új gazdasági év terveinek kialakítása a legfőbb teendő. Összes bevételeik 190 millió forint értéket tesznek ki. Ebből az alaptevékenység 60 millió forintot hozott. Az ipari ágazat 100 millió forinttal növelte bevételi számlájukat. Képünkön készül a pénzügyi mérleg, amelyhez Commodore 64-es számítógépet is alkalmaznak, Halász Mária és Szádoczki Ilona könyvelők. Matus Andrásné statisztikus, Pazsitni Fe- rencné közgazdasági elemző és Hrkaj János üzemgazdász az elmúlt év eredményeit összegzik. — kulcsár — Tovább bővül a belkereskedelmi választékcsere Az idén tovább bővül a belkereskedelmi választék- csere, a külkereskedelmi áruforgalom kiegészítésének immár csaknem három évtizede jól bevált módja. A Belkereskedelmi Minisztérium a szocialista partner- országok többségével már aláírta az ez évre szóló választékcsere- és határmenti árucsere-megállapodásokat. Eszerint a szocialista partnerországok belkereskedelmi árukészletéből átlagosan 5—8 százalékkal több kerül a hazai üzletekbe, mint tavaly A több mint 350 millió rubel értékű áru 56 százaléka váiasztékcserében, 22 százaléksa határ metes ák'ucseré-i ben, s ugyancsak. 22 száza, léka áruházi cserék útján jut az országba. A hazai be I kereskedelem ugyanenv- nyit szállít partnereinek.. A legintenzívebben az áruházi csereforgalom növekszik, Budapesten és vidéken egyaránt mind gyakoribbak az áruházi hetek, amikor egy- egy partner áruválasztékának a szokásosnál bővebb kínálata kapható. A hazai áruházakban az idén is több száz alkalommal lesznek kaphatók a nemzeti hetek keretében a szocialista országokból származó cikkek. , Több „gurulós*' málna Háromszáz tonnás hűtőtárolót épít 198L óta üzemelő mélyhűtőüzeméhez a Nógrádi „Béke” Termelőszövetkezet. A beruházás lehetővé teszi, hogy a tavalyi 28 millió forint értékű málnaexporttal szemben az idén 37 millió forintért szállítsanak 4 márkás extragurulós málnát a Német Szövetségi Köztársaságba. A szinte gomba módra szaporodó termelőszövetkezeti kis hűtőházak mellől még sokszor hiányzik a hű- tőtároló- A gyümölcs tömeges érése idején emiatt vagy a beszállításnál van torlódás, vagy a kész, mélyhűtött árut — elszállításáig —nem lehet biztonságban, kellő hőmérsékleten raktározni. Ezért sok értékes gyümölcs tönkremegy és netn lehet kihasználni a mélyhűtő kapacitását sein. A nógrádi közös gazdaság most ezt a problémát oldja meg, amelynek fínaszírozá- sáhoe bankhitelt vett fel. a berendezésekhez pedig Ausztriából kap gépeket kölcsönbérleti szerződésben. A tározó, amelyre összesen 18 millió forintot költenek, idén májusra elkészül. NŐGRÁD — 1987. jo puck Uu, péntek-»irrtiahí*
