Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
Bányagépgyári sikerek Sikeresen teljesítette éves tervét a hét elején az OBV Salgótarjáni Ránvagépgyára. Az e’Sii'ányzott ötszázüzenötmillió forintos tervüket mintegy tízmillió forinttal teljesítették tűi. Az exporttervet is teljesítették, az NDK-ba és Szovjetunióba különféle bányai szállítószalagokat és alkatrészeket gyártottak, több mint hatvanmillió forint értékben. Huszonnégy méteres szállítószalaghíd összeszerelését végzi Király Béla és munkatársai. Hagy teljesítményű gépen történik gerlése. a dobköpenyek be«. Horváth József a szállítószalagok hajtófejének előkészítését végzi hajításhoz. — Rigó felvételei —■ Napjaink technikája Irattoiogatás helyett számítógép KICSIT ZSÜFOLT szobában találom Németh Pétert, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek számítástechnikai osztályának vezetőjét. Számítógépek kellékei foglalják a helyet, s látszólag jól megtérnek az asztalon található terminállal és IBM PC típusú, igen intelligens géppel. A háttérben lágyan zümmög a gép, melyet Németh Péter hangja tör át, felelevenítve a technika gyárbeli múltját. — Immár tt> éve, hogy megjelent az üzemben az első számítógép, az NDK gyártmányú Cellatron ser 2d típusú berendezés. Bár nincsenek írásos dokumentuma ink, de azt hiszem, ez volt a megye első, számítástechnikai feladatra használható gépe is. Ha csak a gépek memóriáját (adattároló képességét) hasonlítjuk össze, az eredmény megdöbbentő: a vállalat mai TPA 11—18-as számítógépének központi memóriája a hajdaninak több mint egymilliószorosa. Mai gépparkjuk rendkívül korszerű. Jól idomul a gyárban megoldásra váró feladatokhoz. S, hogy létrejött, abban nagy szerepe volt a vállalat vezetőinek, akik 1980- ban felismerték, hogy a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához, a pontosabb és gyorsabb informálódáshoz, valamint a termelésirányításhoz elengedhetetlenül szükséges egy számítógéppark. Mikor a fejlesztés útját meghatározták, két variáció merült fel: vagy elaprózzák a munkát mikroszámítógépeken, vagy létrehoznak egy központi egységet, s terminálokkal összekötve sok osztály egyidejűleg használhatja. — Az elhatározástól számított nem egészen két esztendő elteltével a* elképzelésből valóság lett — folytatja Németh Péter. — -Menet közben” természetesen megteremtettük a fogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. S, hogy melyik megoldást választottuk, azt láthatja az asztalomon levő termina tbói, tehát a központi rendszer kiépítése bizonyult a legcélszerűbbnek. Fejlesztési stratégiájukat így összegezte az osztályvezető: — A számítógép ott teljesítsen feladatot, ahol feladat van. Célként fogalmazta meg azt is, hogy a gépek operatív módon segítsék a munkát. Ehhez az szükséges, hogy a számítógép rendelkezzen érzékelőkkel és működtető elemekkel, azaz, képes legyen a folyamatirányítás teljes „áttekintésére”. Nos, az ilyen rendszer — a termelő gépek alacsony automatizáltsági foka miatt —, ma még kissé utópisztikus gondolatnak tűnik. Egyes területeken azonban eredményes kísérletek folytak, sőt, a gyakorlatban is történtek lépések a megvalósításra. Egy példát említ Németh Péter: — A szögverőben egy Com. modoré—64-es gép figyeli a termelőberendezések működési idejét. Közel 100 masinát kapcsoltunk rá. A kísérletek azt mutatták, hogy a működési idő és a dolgozók teljesítménye között szoros összefügg gés tapasztalható, tehát közvetlenül tudjuk meghatározni a bérüket. Keressük az ilyen, vagy ehhez hasopló megoldásokat. Ha nem is az irányításban, de a termelési folyamat nyomon követésében rendkívül hasznos tehet a computer technika. NEM SZERETNÉNEK abba a hibába esni, amit egyes, tő. rekvéseiket nem átgondoltan megvalósító cégek tesznek. A bizonylati rendszerről van szó, melynek feldolgozásában rendkívül sokat segít a számítógép, ha megfelelően alkalmazzák. A hiba az, hogy a számlázás ideje ugyan rövidül, de a keletkezett papír- mennyiség változatlan. Az irodai munka mellett nagyon fontos — és ma már a mérnöki feladat meghatározója — a gazdaságmatematikai modellezés, optimalizálás. — Amióta ilyen módon szabjuk a különféle szalagokat, csökkent a hulladék mennyisége. Évente mintegy 3,8 millió forint értékű anya. got takarítunk meg — magyarázza. A kereskedelmi főosztályra kopogtatunk, ahol a terminál előtt Godó Hajnalka a megrendelések adatait „ada. gólja” a Videoton gyártmányú VDT 52100-as gépbe. — Tavaly kerültem ide, te-: hát én már csak ezt a modern feldolgozási módszert; ismerem — mondja a fiatal lány. — Szeretem csinálni, mert rendkívül egyszerű és egyáltalán nem érzem, hogy a gép „embertelenné” tenné a munkámat. A betanulásban sok segítséget kaptam a „számításoktól” és Hegedűs Csabáidétól. Az anyaggazdálkodási osztályon pihen a terminál, így két kezelője, Koronczi Mária és Galbács Józsefné is ott dolgozik. Mindketten ismerték a hagyományos anyagnyilván- tartási rendszert: — Millió papír sorba rakva — mondja Gídbácsné. — most csak az ellenőrzés miatt nézünk bele időnként — húzza végig a kezét a papír- tömegen. — Gondunk esők akkor van, ha netán megh ibásdd k a masina — veszi át a szót Koronczi Mária. — A kezelést itt tanultuk meg és ma már nagyon kényelmetlen lenne, ha a régi módszerrel kellene végezni a munkát. Felvetődhet a kérdés: ha a gép ilyen gyorsan dolgozik, mit csinálnak a kezelők a munkaidő többi részében? — Valóban jogos a felvetés — mondja Németh Péter. — De ez a munka sem nélkülözheti az ellenőrzést, tehát munkaidejük nagy részét ez teszi ki. AZ OSZTÁLYVEZETŐ, mi. közben a kapu felé kísér, megjegyzi: — Jövőre a termelésirányítás tervezése lesz a fő feladatunk. Cél, hogy, aki leül a terminál elé, kézben tarthasson minden folyamatot. Ennek megvalósításához persze, „te kell menni” közvetlenül a termelésig. T. Némedi LasvJü Úi aszfalt és tetőszigetelő anyag Befejeződött a cikóriaszezon A Zalai Kőolajipari Vállalat és a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat több kutatóintézettel együttműködve újfajta bitumen előállításán dolgozik. A terméknek alkalmasnak kell lennie olyan vékonyaszfalt készítésére, amiből 2—4 centiméter vastagságú réteg felel meg a hagyományos 10—12 centiméteres útburkolatnak. Ezzel, a számíSürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődését gátló tényezőket felszámoljuk, ezé“t van folyamatban a korábbinál szigorúbb intézkedések foganatosítása a munkafegyelem javítása érdekében. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsák mindenütt a munkaidő hatékony kihasználását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak” a munkahelyeken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a szervezettség, eg.yenletes-e a munkaellátás, és érdekeltek e a dolgozók a jó eredmény elérésében? Tény, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozós nem ösztönöz, és nem kényszerít mindenütt a következetes fegyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelősségre vonás népszerűtlen feladatát. AZOK A TÖRTNAPOK Ám mindenképpen változtatni kell azon a helyzeten, hogy a jelenleg a teljesíthető munkaidőalap egyharm ad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad »észbe tartozik a törvényesen biztosított fizetett szabadság, és a betegállomány is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás, és a törtnaoi vesztese^ is. Nemcsak a kétások szerint, 30—«I százalékos költségmegtakarítás érhető el. A zalaegerszegi bitumengyárban előállított bitumennel tíz különböző útszakaszon végezték el a kísérleti aszfaltozást az idén, s most azt vizsgálják, hogyan viseli el a forgalmat a vékony- aszfalt. Kisér tetéznék az eddiginél jobb tetőszigetelő anyag előálsés és a napközbeni eitá ,’o- zás adja a törtnapi veszteséget, hanem a munka szünetelése például anyaghiány, vagy valamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolcórás munkaidőből így csak mimegy tí.á óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlítás tükrében az látható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő-csökkentések után Magyarország nem minősíthető „elmaradottnak” a munkaidő hosszát tekintve más fejlett* országokhoz képest, a gazdaság átlagában, valamint az ágazatok többségében. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közlekedés és a kereskedelem dolgozóinak munkaidőhosza, a sok túlóra miatt. Az Európai Közös Piac országai közül például Belgiumban heti 39,3 óra volt 1981-ben a közlekedési ágazatban a tényleges munkaidő, Magyarországon (1984-ben) túlórákkal együtt 46.5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedésiek. Ittasával is. A kutatások eredménye egy pasztaszerű és egy folyékony anyag, amelyeket próbaként a Zalai Kőolajipari Vállalat épületeinek tetőszigetelésére használtak íeL így a gyártó közvetlen tapasztalatokat szerez arról, hogyan viseli el az új szigetelőanyag az időjárás változásait. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a tényleges munkaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy részében viszonylag magas, egy-két ország esetében még magasabb, mint Magyarországon. Például az építőiparban Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban hoszsabb a műszak, mint idehaza. Japánban .1980- ban 114 órával volt több az egy főre jutó teljesített évi munkaórák száma, a gazdaság átlagában, mint Magyar- országon, ugyanebben az évben. tehát a munkaidő-csökkentés előtt. MIT MOND A BÍRÓSÁG? Figyelemre méltó azonban, hogy például az NSZK-ban. a magyarországinál valamivel rövidebb munkahét, és hosz- szabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a mdnka- idő-teljesítményt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval ki1 sebb a betegség és egvéb okok miatti kieső munkaidő Nyilvánvaló. " hogy hazánk társadalmi, gazdasági problémája nem a munkaidő hoszJ áoossomorjáo. az ország egyetlen cikóriafeldolgoz» üzemében — ahol 75 évvel ezelőtt gyártottak előszőj cikóriából pótkávét — befejezték az idei termés feldolgozását. Tizenötezer tonna gyökérből 4500 tonna cikóriaaszal- ványt gyártottak: ennek 70 százalékát a külpiacon értékesítik, a többiből helyben gyártanak különböző ízesítésű és összetételű pótkávékat. Jelenleg ötféle pótkávét kószában fennálló különbségbői, vagy „lemaradásból” ered, hanem a műszaki-gazdasági fejlődésben, a versenyképességben és a hatékonyságban mutatkozó kétségtelen elmaradásból, amelynek behozása — egyebek között — jobb és több munkát követel. Fontos teendő a gazdasági szabályozórendszer következetes továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb kihasználása, a magas színvonalú szervezés, a pontos és fegvelmezett munka a gazdálkodás szükségszerű velejárója legyen. E cél érdekében alkotta meg új irányelvét a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság is a munkafegve- lemmel összefüggő ítélkezési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: . a dolgozótól, is számon kell kérni kötelességei teljesítését. de a munkáltatónak is meg kell tennie mindazt, ami a munkaviszonyból rá hárul. Olyan esetben pékiaeit, 'as. szítestek, s most kezdték nteg egy újdonság gyártási kísérleteit is. Ezt a különleges pör- kölésű cikóriából készülő szemcsés pótkávét a presszó, gépeken fej le lehet majd tózni A játioespmorjaá üzemnek a Hanság menti termelőszövetkezetek termelik a cikóriát: a gazdaságokkal már megkötötték a jövő évi termelési szerződéseket. ésszerű gazdasági kockázat- vállalása végül is kárt okozott a munkáltatónak, az új irányelv szerint azt kell vi zs* gálni, hogy a dolgozó magtette-e azokat az intézkedéseket. amelyek az adott esetben szükségesek és. elvárhatók. A felelősségre, vonásnak csak az e körben észlelhető mulasztásoknál van helye, a kockázat további következményei a munkáltatóra hárulnak. A MUNKAHELY NEM KOCSMA A fegyelmi vétségek sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen károkat- okozó munkahelyi italozásra, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságokat a munkaidőalap rossz kihasználását. és nem tesznek meg mindent a jól szervezett munka feltételeinek megteremtéséért. — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság irányelve. Társadalmi érdek, hogy a munkával kapcsolatos jogok és kötelezettségek együttesen jussanak érvényre. Magyar méz külföldön Jövőre,; gz ideinél mintegy ezer tonnával több mézet dolgoz fel, s értékesít konvertibilis elszámolású piacokon a termelőszövetkezetek termékértékesítő közös vállalata, a TSZKER. A több és jobb minőségű termék előállítására a vállalat korszerűsítette a Csongrád megyei Bakson működő mézf eldolgozó] át. A TSZKER élve saját ex- pórtjogával, illetve részben a Monimpex külkereskedelmi vállalat közvetítésével 1987- ben 7 ezer tonna méz exportját tervezi. Többet küldenek az NSZK-ba. Ausztriába és Olaszországba. Január közepén Japánba indítanak útnak szállítmányt, miután a megrendelő az év közben átvett, mintegy 30 tonna áru minőségével elégedett volt. s legutóbb már 400 tonnát kért a TSZKER-től. A nyers méz egy része az idei termésből való. Januártól az eddiginél is több termelővel kötnek átvételi szerződést. A méhészeket kedvezményben részesítik: gyógvá- száti anyagok. eszközök és olcsó cukor juttatása mellett a méhek vándoroltatásához szükséges járművek fuvar- költségét is részben magukra vállalják. Jövőre a TSZKER néhány tagszövetkezete — például a Tótkomlósi Viharsarok. a Csávolyi Egyetértés és a Diősviszlói Kossuth Tsz —virágzásban levő táblákat jelöl ki - ..méhlegelőül”. Ez az együttműködés a gazdaságoknak is kedvez, hiszen a ..kihelyezett” méhek a növénv megporzása révén többletterméshez juttatják a gazdaságokat. í NÓGRÁD — 19A6, december 22L, wisófiKip J í reflilc emögött? Napi másfél óra veszteség
