Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa, pén­teken délelőtt, az Építők Rózsa Ferenc székhazában meg­kezdte munkáját. A kongresszuson csaknem egymillió ter­melőszövetkezeti tag képviseletében 6G0 küldött tanácsko­zik. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szabó István, a TOT-elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pozsgai Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi miniszter, valamint a szövetke­zeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. A tanácskozást Fülöp László, a TOT alelnöke nyitotta meg. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó fstván beszéde Bevezetőben megállapította: a legutóbbi kongresszus óta további kedvező változás kö­vetkezett be a mezőgazdaság és a termelőszövetkezeti moz­galom szerepének és helyének megítélésében. Társadalmunk elismeri az agrárgazdaság, ezen belül a tsz-ek eredmé­nyeit, erőfeszítéseit. A mezőgazdasági szövetke­zetek elmúlt ötévi gazdálko­dási teljesítményét értékelve, a TOT. elnöke elmondotta: — A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a termelést, és — ami jelentő^ eredmény — összességében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait. Qsz- szehasonlító áron számolva mezőgazdasági termelésük öt év alatt 13 százalékkal nőtt, úgy. hogy a ráfordítások csak kilenc százalékkal emelked­tek. Az elemzésben azonban itt nem állhatunk meg, lát­nunk kell, miképpen alakult a teljesítmények íve. Az 1984. ig tartó fejlődés után, az utol­só két évben, fordulat követ­kezett be. Mérséklődlek a teljesítmények, és sem ta­valy, sem az idén nem sike­rült maradéktalanul teljesí­teni a termelési előirányzatot. A TOT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciáló­dásának kérdésével, kifejtve: az eredmények létrehozásában a gazdaságok eltérő mérték­ben vettek részt. Amíg az üzemek egy csoportja még eb­ben a nehéz időszakban is ké­pes volt a dinamikus fejlő­désre, addig a termelők je­lentős köre nemcsak az él­bolytól, hanem a középme­zőnytől is leszakadt, és sú­lyos jövedelmezőségi gondok­kal küszködik. Mintegy há­romszáz nagyüzemről van szó: ezek egymillió hektáron gazdálkodnak és százezernyi tsz-tagot. foglalkoztatnak. Nem maradhatnak magukra az egyszerű újratermelés gondjával. Helyzetük rende­zésére az eddigi egyedi gya­korlat nem bizonyult megfe­lelőnek. ezért átfogó központi intézkedésekre van szükség, tíe nem lehet eltekinteni a helyi erőfeszítések növelésé­től sem. A differenciálódás­nak hajtóerőnek kell lennie, nem mindegy azonban, hogy e tekintetben milyen ténye­zők hatnak s kerülnek túl­súlyba: például a természeti adottságok, a termelési struk­túra, vagy a helyes árviszo­nyok. Jelenleg ugyanis a dif­ferenciálódásban nem kívánt tényezők is szerepet játsza­nak. Szabó István ezután a me­zőgazdaság ipari és kereske­delmi hátterének helyzetéről elmondotta: az elmúlt idő­szak jelentős eredménye, hogy a nehézségek ellenére összes­ségében sikerült hozzájutni a vásárlóerővel arányban álló eszköz- és anyagállományhoz., Egyes termékek hiánya ugyan esetenként tartósnak mutat­kozott, de az elfatás viszony­lagos rendezettségét sikerült fenntartani. Nem lehet azon­ban szó nélkül elmenni amel­lett, hogy a gazdaságok gyak­ran kapnak hibás ipari anya­gokat, gyenge minőségű gé­peket és elfogadhatatlan épí­tőipari teljesítményeket, nem­különben : megkérdőjelezhető számlákat. Gyakran közönyös* (Folytatás a 2. oldalon.) A TIT megyei küldöttgyűlése Eredményes ismeretterjesztés — korszerűbb alapokon A 'Tudományos Ismerétter­jesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének tevékenysége az elmúlt öt esztendő alatt jelentősen megváltozott. A tö­rekvés arra irányult, hogy a szervezet munkája igazodjék azokhoz a változásokhoz, amelyek a gazdasági, társa­dalmi fejlődés intenzív kez­deményezéseivel kapcsolato­sak. Ennek szellemében ült össze pénteken délután — elsőkéin az országban — a TIT Nóg- rad megyei szervezeteinek IX. küldöttgyűlése Salgótarján­ban. A küldötteket és a meg­jelent vendégeket — köztük Lázár Tibort, a TIT országos szervezetének főosztályveze­tőiét, dr. Bakó Károlyt. a TIT országos ellenőrzőbizott- saga vezetőjét és dr. Gordos Jánost, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárát — dr. Bandiin- Károly, a TIT Nógrád megyei szervezetének elnöke üdvözölte. A köszöntő szavak után Horváth József, a TIT Nógrád megyei titká­ra számolt be az elmúlt öt évben végzett munkáról. El­mondta, hogy a munka során előtérbe kerültek a társadalmi struktúra átalakulásából, a szocialista demokrácia új vo­násainak erősödéséből adódó feladatok. A szervezet sajá­tos eszközeivel olyan fontos társadalmi kérdésekre rea­gált, mint a környezet- és ter­mészetvédelem problémái, az egészséges életmód alakítása a művelődési' és szabadidős szokások változásai. Á TIT munkájában a feladatok kije­lölése és a vállalkozás ténye­zői összefüggnek a megye fejlődésével, az intézrrfénvek, szolgáltatóegységek jelleg­zetes versenyhelyzetével, mun­kamegosztásával. Mindez arra ösztönözte a szervezetet, hogy ne csupán alkalmazkod­jon a körülményekhez, ha­nem mindenekelőtt kezdemé­nyezzen és lehetőségeihez mérten új, korszerű, tartalmi és formai változásokat vezes­sen be. A megyei titkár az eltelt tervidőszakban végzett mun­kát értékelve szólt arról is, hogy az elmúlt öt évben a társadalomban és a gazdaság­ban bekövetkezett változások nehezebb feltételeket terem­tettek a TIT-tevékenységhez. Jelentősen csökkentek az álla­mi támogatások. A szervezet életképes, talpon bír maradni, (Folytatás a, 2. oldalonJ (—---------’'I K ádár János válaszai a Magyar Televízió kérdéseire (3. oldal) V J Év végi számvetés Űj vállalatokat „hódított meg" a GTE Szakmai és gazdasági szem­pontból — fennállása óta — a legeredményesebb eszten­dőt zárta a Gépipari Tudo­mányos Egyesület megyei szervezete. Többek között ezt hangsúlyozta Gazsi Ferenc, titkár a pénteken, Salgótar­jánban megtartott vezetősé­gi , ülésen. Mint elmondta. a helyi GTE-esoportok száma kettő­vel gyarapodott; egyik a Fű- tőber bótonyterenvei gyárá­ban, másik a salgótarjáni öb­lösüveggyárban, összesen 31 fővel. A megyei szervezet 10 helyi csoportjában immár 187 tagot számlálnak, 40-nel többet, mint az elmúlt esz­tendőben. A titkár ezután értékelte az idei munkát. Megalakult a karbantartó szakbizottság, mely a GTE-tagvállalatok karbantartással foglalkozó vezetőinek nyújt állandó szakmai tapasztalatcsere-le­hetőséget. Nemzetközi kap­csolataik révén 3 közép­szlovákiai üzemből érkezett szakembert láttak vendégül, és mutatták be nekik a me­gye néhány gyárát. Nógrád- ból szintén háromtagú dele­gáció viszonozta a látogatást. Országos rendezvényeik kö­zül kiemelkedik a március­ban megrendezett kiállítás, közösen a Gép- és Szerszám­értékesítő Vállalattal. Ha­sonlóan tangos esemény volt a Vegyépszerben megtartott hegesztőnap és az októberi, kétnapos szereléstechnikai szeminárium. A műszaki és közgazdasági hónap rendez­vényeiből legtöbbet, 13-at vállalt magára a szervezet. Gazsi Ferenc szorgalmazta, hogy a többi tagvállalat is aktívan kapcsolódjon be a szakmai rendezvények meg­tartásában. Nem utolsósor­ban azért, hogy ezzel is gya­rapítsák bevételeiket. Majd szólt arról, hogy idén 430— 440 . ezer forint gyűlt össze tanfolyamok tartásából, ren­dezvényekből. melyek az or­szágos szervezet vagyonát is növelték. 1986-ban először vállaltak szerződéses munkát. Ezzel a Veevépszer bízott meg egy- kisebb mérnöki stábot. Jövő­re szeretnék bővíteni ezt a fajta vállalkozási formát. 1 A következő esztendő felada­tait elemezve hangsúlyoztál a tanulmányutak és / szakmai előadások számának növe­lésének szükségességét. Vége­zetül szólt az új év két ki­emelkedő eseményéről: a jú­niusban tartandó országos GTE-titkári értekezletéről és »7 októberben sorra kerülő, kétnapos szemináriumról, melyek fő témája a minőség biztosítása az iparban. Csongrád és Bács-Kiskun megye küldöttei érkeztek első­ként Salgótarjánba, a konferencia helyszínére. A vendége­ket a házigazdák a városhatáron fogadták. A jelszó jesyéiian S algótarján ismét országos eseménynek ad otthont: ma reggeltől az úttörővezetők országos konferenciája kezdi meg munkáját a József Attila Művelődési Központban. A megyéket, a fővárost képviselő csaknem fél­ezer úttörővezető, valamint a meghívott vendégek az el­múlt három esztendő mozgalmi munkájának tapasztalatait összegzik, s meghatározzák az elkövetkező esztendők főbb teendőit. Három évvel ezelőtt a szomszéd megye székhelyén, Mis­kolcon, olyan mozgalom mellett kötelezték, el magukat az úttörővezetők, amely nagyobb teret, vonzóbb programot kí­nál a gyerekeknek, jobban épít aktivitásukra; amely bőví­ti társadalmi kapcsolatait, s amelyben mind több gyermek­szerető felnőtt talál feladatot. ~ Ezt a programot ma is vál­lalják. Hiszen egyrészt nem napi célokat jelöl, következés­képpen megvalósítása sem történhet máról holnapra. Más­felől pedig nem csupán a gyermekmozgalom dolga — és feladata —, hogy milyenné válik a felnövekvő nemzedék, miként sikerül .társadalmi üggyé tenni, elfogadtatni ezt a nagyszabású programot. Ahogyan az országos konferencia vitaindítója is fogal­maz, az elhatározások jó része támogatókra, visszhangra ta­lált. tenniakarást váltott ki azok körében, akik felismerték, hogy csak a hagyományokkal jól sáfárkodó, mindenkor megújulni kész és képes úttörőmozgalom talál utat a gyere­kekhez. Megélénkült az érdeklődés, megnövekedett a figye­lem az úttörőmunka és feltételrendszere lényeges kérdései, a mozgalom napi gyakorlata iránt. Mindez, természetesen, nem történhet viták, különféle nézetek, gondolatok, szemléletek „ütköztetése” nélkül. A Nógrádban lezajlott úttörőkonferenciák' is jól példázták azt a felelősséget, amely a gyermekmozgalom vezetőinek zömét jellemzi, önmagában is jelzi az érdeklődést az a tény, hogy például a megyei tanácskozáson minden második résztvevő szót kért és kapott a plenáris és a szekcióüléseken. De em­líthetnénk más területi fórumokat is, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy bármennyit is szapuljuk olykor a „nem­törődöm”. felnőtteket, pedagógusokat, gyermekvezetőket, mégiscsak többségük idejét, energiáját nem sajnálva ügy­ködik azon, hogy szebb, boldogabb jövője legyen a felnö­vekvő nemzedéknek. Mely kérdések foglalkoztatják leginkább az úttörőmozgal­mat? Nehéz lenne fölsorolni valamennyit, csupán néhá­nyat ragadunk ki. Miként a napokban megtartott sajtótá­jékoztatón is elhangzott: nyitottabb, demokratikusabb, a gyermekek igényeihez jobban alkalmazkodó mozgalom, szükséges. Nyitottság kell. Természetesen, a mozgalom állapota nem függetleníthető a társadalmi valóságtól, amelyben a gyer­mekek élnek. Attól a. családtól', amelyben életük . kéthar­mad részét töltik. Azoktól a közösségektől, munkahelyi tárj Srfdalmi szervezeti, intézményi kollektíváktól, amelyek ki- sebb-nagyobb mértékben befolyásolják — és meghatároz­zák az úttörőmozgalom személyi és tárgyi feltételeit, mű­ködését. Épp az elmítetteknél fogva a társadalmasítás szük­ségszerű követelmény. Jóllehet a családokkal, a társadalmi és tömegszervezetek­kel való együttműködésnek számos hagyománya él a moz-' galomban, ám ebnél többre van szükség. Azt szeretnék az- úttörővezetők, ha. a különböző társadalmi intézmények s a szülők a mainál tevékenyebben kapcsolódnának be a gye­rekközösségek életébe. Sokszor fölvetődik a kérdés: ki te­gye meg a kezdő lépést? Nyilván az, aki a segítséget várja.; Vagyis, az úttörővezetőnek kell kezdeményeznie,* meghatá­roznia azokat a területeket, ahol a társadalmi aktívák se­gíteni tudnak. _ -j E gy másik kulcsszó a mozgalomban: a demokratizáló­dás. Kosztolányit idézte a megyei úttörőelnök a nóg­rádi konferencián, amikor azt mondta, „csodálatos, milyen eredeti tud lenni egy .gyerek, ha hagyják”. Helye­selhető szemlélet, hogy a szövetség a gyerekek olyan szer­vezete, amelyben minden értük és általuk történik, amely­ben a mozgalom olyan életet, lehetőséget teremt tagjainak, ahol azok jól és hasznosnak érezhetik magukat. Ahol a megbízatás, a vállalás, az önfeledt játék, őszinte baráti kap­csolatok, közös érdeklődés köti össze a gyerekeket, s a fel­nőtteket. Következésképpen tisztában kell lenni életkori sa­játosságaikkal, s meg kell teremteni a gyerekek önállósá­gának. öntevékenységének feltételeit, növelni a belszólási lehetőségeket. Talán a kiragadott gondolatok is hűen jelzik: lesz mun­kája a ma kezdődő konferenciának, amely ezelőtti három­esztendővel a „Felelősség és továbblépés” jelszót írta zászlax jár a. - Megyénk- gyermekszerető lakosságának nevében kí­vánunk eredményes számvetést és feladatmeghatározásár. vagyis: felelős továbblépést! í

Next

/
Oldalképek
Tartalom