Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

Ii Karcmcs Szálloda a vendégekéit Újat kell kitalálni Nem panaszkodhatnak a salgótarjáni Kárancs Szálloda dolgozói. egész esztendőben van mit tenniük. Bőven van ugyanis munkát adó vendég, {- a szállodaiparban ez létkér­dés. Karátsonyné Sándor Gab­riella igazgató elém teszi a forgalmi naplót, sokat mondó adatokat idéz: — Az év első tíz hónapjá­ban pontosan 15 988 vendég fordult meg a szállodánkban. Nagy részük a Szovjetunióból es Lengyelországból érkezett, kevesebb a belföldi és a nyu­gati állampolgár. A jegyzetfüzet megörökít­het egyéb adatot is. Az emlí­tett vendégek összesen 28 991 éjszakát töltöttek a szállodá­ban, egy turista tehát átlago­san 1.8 éjszakát aludt a Na­rancsban. — A szám egyértelműen jel­zi. hogy jobbára átvonuló vendégek keresnek meg min­ket — mondja az igazgatónő. — Természetesen akad más példa is. Előfordul, hogyegy- egy vállalathoz érkezett nyu­gati szakember ötödik éve fél esztendőket lakik a szál­lodánkban. Még mindig a számoknál maradva, a Narancsban dol­gozók munkáját sokkal szem­léletesebben jelzi egy másik adat. A szobafoglaltság 61 szá­zalékos, erről ped ig a követ­kezőket mondja a szakember: — Ez a mutatószám a vi­déki szállodák között egésze* jónak mondható. Egyébként is azt tartják, hogy egy szál­loda optimális kihasználtsága a 75 százalék körül van. Efö­lött már igen nagy az igény- bevétel. A Narancs Szállodában és e hozzá tartozó egységekben — Narancs bisztró, Tajga teá­zó — összesen százötven-né­gyen dolgoznak. Korántsem könnyű munkájuk révén egy év alatt 43 millió forintos for­galmat bonyolítanak le. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy az éves terv teljesítésével ez­úttal sem lesz gond, részará­nyosán eddig is elérték az ez évi célkitűzéseket. S, hogy nem is akármilyen körülmé­nyek között, azt jelzi a to­vábbi beszélgetés is. Minde­nekelőtt: Narácsonyné Sán­dor Gabriella szerint, milyen a jó vendég? — A szállodában stz aki itt Ss úgy vigyáz mindenre, mint otthon... — És «em mindem, vendég ilyen? — Sajnos, kevég olyan em­ber száll meg nálunk, aki úgy bánik a berendezéssel, mint otthon. A rongálás mellett, minden évben igen sok pénzt fizetünk ki a lopások miatt is. Hogy mit visznek el? Min­dent, ami mozdítható, bele­értve a zsinórjáról levágott telefont is. — Ha már a vendégekről esett szó,1 milyen az ideális fogyasztó az étteremben? — Azt valljuk, hogy in­kább kérjen egy menüt, mint a pénztárcáját mutogatva költsön sok száz forin tot utá­na pedig úgy kelljen kitá­mogatni. A mutatós eredmé­nyek képéhez ugyanis ez is hozzátartozik: van magáról megfeledkezett vendég is. Akad ablaktörés, nemegyszer a rendőrséget is ki kell hívni. A példákat nem véletlenül idézzük. A nem kívánatos ese­tek ugyanis sokatmondóéin Naponta hatszáz adag étel készül a Narancs Hotel kony­háján. A szálloda 84 szobájának rendben tartásáról 13 asszony gon­doskodik. — bp — Másként kell végezni a gazdaságpolitikai munkát A cselekvökészség fokozására ösztönöz jelzik: a vendéglátásban és a szállodaiparban dolgozók munkája korántsem fenékig tejfel. Mellesleg: a szálloda éttermében külföldi a ven­dégek kétharmada. — Egyre jobban érezzük, hogy a hazánkfia meggondol­ja, betérjen-e az étterembe. A jövedelmekre és árakra te­kintettel, egyre nehezebb ma­napság vendéglátást „csinál­ni”. Újat kell kitalálni, hogy minél többen válasszák az ét­termet. A Karaites Szálloda ezúttal megpróbálta az újat, város­szerte nagy visszhangja volt a gasztronómiai hétnek. Be­vált-e az ötlet, azaz, bejött-e a vendég? — Nagy örömmel mondha­tom, hogy igenis bejött — válaszol az igazgatónő. — A gasztronómiai héten a meg­szokottnál 40 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tunk le, a nagy érdeklődésnek köszönhetően, gyakorlatilag állandóan telt ház volt. A kínaj est és a mester- szakácsok vacsorája beszéd­téma, de a hidegkonyhai ké­szítmények bemutatójának si­kerét is jelzi, hogy egyetlen gramm áru sem maradt meg. A Drink bárba pedig estéről estére visszatértek a szülők az apróságokkal, hogy 18 óra után feláron vásároljanak a süteményekből. S a jövőbe mutató haszon? — A tapasztalatok alapján tervezzük a hidegkonyhai ké­szítmények forgalmazását, ha az egész választékot nem is tudjuk állandóan kínálni. A rendezvénysorozat igényeket keltett, s ennek igyekszünk eleget tenni. A dolgozóink sok mindent átvettek például a saláták készítésében, a ta­pasztalatcsere meglátszik a cukrászok munkáján, s az orosz est haszna ott letsz az étlapon is. ' — A végső számadás sze­rint, megérte-e a szállodának és egységeinek a rendezvény- sorozat sok-sok befektetése? — A kezdetkor nem annyi­ig az anyagi haszon a lénye­ges. Ennél fontosabb, hogy egész héten át rólunk beszél­tek, elismeréssel szólva vél4 lakkozásunkról. A holnapra is gondolva, pedig azt valljuk, hogy az rs üzlet, ami csak jövőre jön be. — A sikerre való tekintet­tel, jogos a kíváncsiság: ter­' ve zik-e a folytatást? — Természetesen, már el is kezdtük a szervezést. S mivel első a vendég, a vé­leményük alapján alakítjuk ki a programokat. Így már bizonyos, hogy nem marad­hat el a kínai est, ezt meg kell ismételni. A hidegkony­hát még nagyobb választék­kal kívánjuk szerepeltetni, a sütemények kapcsán pedig a Zserbó meghívására gondo­lunk. A vélemények alapján már most elhatároztuk, hogy a jövő év elejére tervezett rendezvénysorozaton örömet szerzünk a spanyol konyha híveinek. Erre jó lehetőséget teremt a Hungar Hotels révén a spanyol szállodalánchoz tar­tozó Flamenco Szálloda ven- dégszerepeítetése. Az újabb rendezvénysoro­zat még messze van, az elő­készületeken azonban már most dolgoznak. Jelezve, hogy a vendégért a megszokotta­kon kívül, új utakra is lép a salgótarjáni Narancs Szál­loda kollektívája. K. G. Ötvözetgyári ösztönzők A Salgótarjáni Ötvözetgyár dolgozóinak munkakörülmé­nyei számottevően javultak az elmúlt tervidőszakban. Hozzájárult ehhez a termelő­berendezések. korszerűsítése, felújítása. A füstgáztisztító és porleválasztó berendezés' nem csupán a környezet védel­mét, hanem a gyári kollektí­va egészségét is védi. A megemelt műszakpót­lék, a teljesítményekhez iga­zodó anyagi ösztönzés és az erkölcsi elismerés rendszere, az itt dolgozó szellemi és fi­zikai foglalkozású szakem­berek megtartását szorgal­mazzák. S, mint a szocialista válla­latok, az ötvözetgyár sem csupán termelési, hanem tár­sadalmi, politikai és kultu­rális egység is, ezért nyil­vánvaló, hogy ösztönzi a műveltség gyarapítását. A munkahelyi művelődési le­hetőségek palettája színes, kínálata bőséges. Kirándu­lások, színházlátogatások és múzeumi programok szere­pelnek például a szocialista brigádok kulturális vállalá­saiban. Az idei munka és művelődés mozgalomban a gyári brigádok közül, tizen vettek részt, s szép eredmé­nyeket értek el. A termelés gyorsan moder­nizálódik, ezért növekszik a termelőmunkában, a fi­zikai munkában is a szelle­mi tevékenység hányada. Ezért az ötvözetgyárban a műveltség változása a leg­fontosabb indítékokat a mun­ka oldaláról kapja. A szak­mai műveltség terén, mind nagyobb szerepet kapnak az ismeretek a rutinnal szem­ben. Ezért indítanak évről évre szakmai át- és továbbképző tanfolyamokat, melyeken az elmúlt esztendőben, közel két­száz vállalati dolgozó gyara­pította ismereteit. Szakmai konferenciák, TIT előadások, MTESZ rendezvények jelzik még a képzési törekvéseket. A közelmúltban pedig meg­alakult a TIT gyári csoport­ja. A vállalkozó szellemű szakemberek, előadókként is vállalkoznak a tudományos ismeretek terjesztésére, A balassagyarmati városi pártbizottság, Forgó Imrének, a városi pártbizottság első tit­kárának előterjesztése alap­ján, kibővített ülésen, a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározatának szellemében ér­tékelte a város és térsége helyzetét a pártszervek gaz­daságpolitikai tevékenységét. A fő tendenciákat a követke­zőkben foglalta össze. Még nem hozták meg a várt eredményt A gazdasági munka iránya, tartalma és folyamata a párt­értekezlet szellemében folyik. A vállalatok által kialakított korszerű szemléletű, szerve­zetű —, néhány helyen — szervezettségű. hatékonyabb gazdálkodást segítő progra­mok végrehajtásában mór vannak biztató jelek. A me­zőgazdaságban. a nehezebb feltételek és aszálykárok ki­védésére sokat tettek az üze­mek, mégis azt kell mondani, hogy ezek még nem hozták meg a várt eredményt. Az iparban a fejlődés tech­nikai feltételei az elmúlt években sokat javultak, az elért eredmények viszont az országoshoz hasonlóak. Fo­lyamatossá vált a termékszer­kezet átalakítása, a minőség javítása, az aktívabb piaci munka pedig segített az ex­porttermelés bővítésében. — Gyárunk az idén 20 száza­lékkal növeli lökésexportját, ami csaknem húszmillió dol­lárt jelent — mondta felszó­lalásában többi között Pat- terman János, a kábelgyár pértvezetőségének titkára. — 1986. évi tervünkben 15 szá­zalékos növekedést írtunk elő 1985-höz viszonyítva. amit teljesíteni fogunk — érzékel­tette az előnyös fejlődést Cseh Marcell, a Magyarnándori Ál­lami Gazdaság igazgatója. A belső tartalékok, így a szer­vezeti rendszer koiszecűsité- séből a gyártmányfejlesztés­ből. valamint a javuló piaci munkából teremtettük meg az eredményesebb gazdálkodás feltételeit — vélekedett Csí­zek Ferenc, az Ipoly Bútor­gyár igazgatója. — A piaci igényekhez alkalmazkodtunk, nyereségesen gazdálkodtunk — jelölte meg tevékenységük lényegét Földesi István, a Pest Vidéki Kőbánya Vállalat igaz­gatója. Elégedettségre egyáltalán nincs ok A város és térsége terme­lő-gazdálkodó egységeinek éves tervét általában a mér­sékelt termelésnövekedés jel­lemzi. A megvalósításnál csupán teljesítéssel illetve kismértékű túlteljesítéssel szá­molhatunk, mert a tervek többsége már megszületése­kor sem tükrözi a népgazda­ság átlagosan elérhető növe­kedési ütemét, a gyorsabb dinamikát. A különböző fó­rumokon az egyetértés meg­van a népgazdaság kiemelt feladatainak valóra váltásáért, a tervben viszont ezek a követelmények nem fogalma­zódnak meg. Az alacsony termelési kö­vetelmények általában visz- szatükröződnek a csökkenő nyereségben is. Ez azonban nem vonatkozik az Ipoly Bú­torgyárra mert a kollektíva az árbevétel nem teljesítése ellenére is hozza nyereség­tervét. A Pest Vidéki Kőbá­nya Vállalatnál pedig a ter­vezett 7 millió 200 ezer fo­rint nyereség helyett 11—12 millióval számolnak. A mezőgazdaság az előző évekénél alacsonyabb telje­sítményét nemcsak a gazdál­kodós külső, kedvezőtlen kö­rülményei, hanem az aszá­lyos esztendők gondjai és terhei is jelentősen rontották. Ugyanakkor vezetői problé­mák miatt indokolatlan kü­lönbségek vannak az azonos feltételek között gazdálkodó üzemek csoportjában. Erősen kifogásolható a ráfordítások nagysága ás a piaci munka hiányossága. A lehetőségek és tartalékok azt mutatják, hogy elégedett­ségre egyáltalán nincs ok, mert az üzemekben a műsza­ki fejlesztés, a munka- és üzemszervezés, a létszámgaz­dálkodás, a kapacitáskihasz­nálás, a munkaidőalap védel­me, a fegyelem, a végzett munka elismerése igen ala­csony szinten van. Néhány vállalatnál a bérek kezdenek önálló, teljesítménytől függet­len életet élni. Hiányzik az aktivitás, az öntevéken ység, a tenniakaró erők összefogásának képes­sége. Ugyanakkor az év első kilenc hónapjában az elmúlt évhez képest a lakosság kész­pénzbevétele 9,5, betétállo­mánya 12, , a hitelállomány csaknem 16 százalékkal nőtt. A Központ; Bizottság de­cemberi határozata alapján a városi pártbizottság alaposan elemezte a pártszervek mun­káját. Megállapította, hogy a döntések hagyományos fel- dolgozási rendszere nem ha­tékony, nem hoz elég ered­ményt. A politikai munka gyengeségét jelzi, hogy a la­kosság saját helyzetét rosz- szabbnak ítéli a népgazdasá­gét pedig jobbnak látja a valóságosnál. Fel kell lépni az elég csak annyit dolgozni, a helyzet úgy is megjavul szem­lélet és magatartás ellen, nem szabad tudomásul venni a törvénysértéseket, a semmi sem jó felfogást, az igényte­lenséget. szigorítani szükséges a számonkérést, száműzni a liberalizmust. Ez utóbbi gondolatokat erő­sítette meg dr. Márton János, a városi bíróság elnöke, ami­kor a társadalmi tulajdon visszásságait taglalta. Kárpá­ti László községi pártvezető­ségi titkár pedig az agitációs és propagandamunka konk­rét, újszerű tennivalóiról szólt. Dr. Győri Sándor. a városi tanács elnöke az állampolgári fegyelem lazaságait érzékel­tette. Újfajta szemléletet és gyakorlatot Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára a Központi Bizottság de­cemberi határozatát reálisnak, kritikusnak és önkritikusnak tartotta, amely megyénkben is a cselekvőkészség fokozásá­ra ösztönöz. Foglalkozott az­zal. hogy a határozat miért szól másképpen, miért szabia meg újszerűén a feladatokat. Ismertette helyzetünk meg­ítélésével kapcsolatos vége­teket, hangsúlyozta, hogy új­fajta szemlélettel és gyakor­lattal tudjuk csak megvalósí­tani a XIII. pártkongresszus határozatait és a VII. ötéves tervben megszabott felada­tokat. Gyors, hatékony, követke­zetes, megalapozott, fegyel­mezett munkára van szük­ség. mindenkinél és minden szinten. Rátérve a pértszer- vak, -szervezetek és alap- szervezetek tennivalóira, hang­súlyozta, hogy alaposan át kell gondolni a párt egész te­vékenységét. Másiként szük­séges végezni a gazdaságpoli­tikai munka irányítását, el­lenőrzését és segítését. A fel­adatokat a népgazdasági terv­vel összhangban szükséges elő­írni. A személyi feltételek meg­teremtésének szorgalmazása után elmondta, hogy azokat a vezetőket kell támogatni akik kezdeményeznek, kiállnak a párt politikája mellett, vál­lalják a konfliktushelyzetet, rendet, fegyelmet követelnek, a dolgozók véleményére tá­maszkodva magukkal ragadják az egész kollektívát. Forgó Imre zárszavában a határozat jó fogadtatása mel­lett, a kommunisták szemé­lyes példamutatására hívta fel a figyelmet. V. K. Elsők között az országban Több termékből kínálati pozícióban a Nógrádker A Nógrádker vezetői és dolgozói idei forgalmi és nye­reségtervüket, az országos átlagnál jóval magasabbra ál­lították. Ennek megfelelően, alakították ki árubeszerzési és -értékesítési tevékenysé­güket. Az első tizenegy hónap 15 százalékos forgalomfel­futása azt mutatja, hogy jól oldották meg elképzeléseiket és előteremtették az előbbi tevékenységhez kapcsolódó nyereséget is. Az előnyös változások el­érésében, több irányban bő­vítették beszerzési forrásai­kat. Ezenkívül, sokat segítet­tek az új boltok, amelyek a vártnál nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A házépítők boltja az első 11 hónapban 115, a Taurus szaküzlet pe­dig 37 milliós forgalmat bo­nyolított le. Jól segítette az elképzelések megvalósítását a nagykereskedelmi forga­lomból származó 80 millió fo­rintnyi árbevétel, amely 8 millió forint nyereséggel pá­rosult. A vállalat áruszállítóinak köre jelenleg eléri a négy­százat. A régi állami és szö­vetkezeti partnerek mellett, megtaláljuk a kisebb ter­melő egységeket, a vállalati gazdasági munkaközössége­ket, magánkisiparosokat. A kollektíva azért tudhat maga mögött ilyen tisztelet­re méltó eredményeket, mert a kormányintézkedések ered­ményeként, több területen ja­vult a gyárak árutermelő ké­pessége. Például, az idén jobb volt a tartós fogyasztá­si cikkek kínálata. Vonatko­zik ez a színes televíziókra, a háztartási gépekre, az épí­tőanyagok többségére, a ruházati cikkeknél pedig bi­zonyos területeken ma már túlkínálattal rendelkeznek. Gazdagabb a választék a konfekciós cikkekből, a lakás­textilből, igen bőséges és gaz­dag a cipők választéka. A kínai áruk tömeges beérke­zése révén, sokszínűbb lett a női és férfi alsórirházati el­látás. A vállalatnak december hónapban, még 160—180 mii. liós forgalmat kell elérnie ah­hoz, hogy teljesítse az egy. milliárd 700 millió forint ér­tékű tervét. Az ehhez szűk. séges árualappal rendelkezik. Választékos ellátást kínál ajándékozási és divatcikkek­ből, konfekcióból, téli sport­szerekből — .kivéve a külföl­di sílécet. A játékosztályon lesz elegendő olcsóbb játék, bővebb lesz a választéka is, a külföldi játékokból viszont az igényeket nem tudják ki­elégíteni. Ezzel szemben, több áruféleségnél, kínálati po­zícióban vannak. A vállalat számítása sze­rint, beleértve a karácsonyi ünnepekre tervezett kedvez­ményeket is, 18 millió forin­tot ad vissza a vásárlóknak. Jelenlegi teljesítményével pedig az országos elsők közé verekedte fel magát. NQGRÁD — 1986. december 8, betíö

Next

/
Oldalképek
Tartalom