Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

Csomagcsúcs a postán Igazi csúcsforgalom jellemzi a salgótarjáni főposta csomag- felvételét. Átlagosan havonta mintegy kétezer-ötszáz külde­ményt továbbítanak, de az ünnepek előtti csomagfeladások a szokványosnak a duplájára nőttek. Az itt dolgozók túl­órával Igyekeznek a lakosság küldeményeit minél előbb el­juttatni a címzetthez. Kádár János fsiadta a bajor miniszterelnököt * , ' Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, péntek délelőtt a Par­lamentben fogadta Franz Jo­sef Strauss bajor miniszter­elnököt, az NSZK-béli Ke­resztényszociális Unió elnö­két, aki magánlátogatáson tartózkodik hazánkban. Egyszerű, de nagyszerű Növeli a fékbiztonságot ' Igazán időszerű, a személy- gépkocsik fékbiztonságát nö­velő és pótlólag beépíthető alkatrésszel jelentkezett a piacon a Salgótarjáni Szol­gáltató Szövetkezet. A szak­emberek szerint a Lada típu­sú személygépkocsik „beteg­sége”, hogy az első kerekek fékrendszerében lerakodott korrózió miatt a fékdugaty- tyú megszorul, ami a fékerő lecsökkenéséhez vezet. A hiba három-öt évenként a legtöbb Lada személygép­kocsit utoléri. A szervizek többsége - hibát a munka- hengerek cseréjével hárítja el, ami kerekenként az anyag- költséggel és munkabérrel együtt legalább ezer forintba kerül. A salgótarjáni eljárás a drága alkatrészcserét fö­löslegessé teszi, mégpedig egy speciális formájúra kiképzett lemez alkatrésznek a fékbeté­tek és a munkahengerek kö­zé szerelésével — ami össze­sen mintegy 150 forint költ­séget jelent a tulajdonosnak. A fékbiztonságot növelő alátétlemez a fékpedál min­den egyes lenyomásakor a dugattyút egy meghatározott tengely körül billenőmoz­gásra kényszeríti, s ez meg­akadályozza a korrózió lera­kódását. Ha az alkatrészt a fékdugáttyúk beszorulása után szerelik be, néhány kilomé­ter után, a fékpedál több­szöri erőteljes lenyomásával a munkahengerek ismét mű­ködőképesekké válnak. A fék­biztonságot növelő alkatrész — amelynek élettartama úgy­szólván korlátlan — a Lada tipuáukdTi kfvül a Skoda és a Wartburg személygépko­csikhoz is alkalmas.', A kis szövetkezeti szerviz és vezetője, Keill József le­leménye a forgalomban le­vő Lada és más személy- gépkocsik sok százezres szá­mát tekintve jelentős nép- gazdasági megtakarítást igér, emellett megszünteti a fék­erő lecsökkenése miatt fe­nyegető egyik balesetveszélyt. Ä sajtó ünnepén írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Ünnepi nap a mai, még ha nem is jelzi piros betű a naptárban. Hatvan­nyolc esztendővel ezelőtt, 1918. decem­ber 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vörös Újság. Kiadását a nem sokkal előtte megala­kult Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága hatá­rozta el azzal a szándékkal, hogy az újság a magyar munkásosztályt, a ki­zsákmányolás elleni harcra, a munkás- hatalom kivívására szervezze és moz­gósítsa. Az első lapszám kinyomtatását az esemény'egyik résztvevője, Vágó Béla, így idézte fel: „Óriási izgalom uralko­dott közöttünk a pincében. Egy új lap. Üi párt... Egyszerre a villannyal haj­tott gép megáll. Az áram kimaradt. Kikapcsol tat ták a szociáldemokraták és burzsoászövetségeseife. László Jenő odafut a géphez, s kézzel hajtja. Kell­ner Sándor váltja fel, ő is hajtja a gé­pet. Mindannyian hajtottuk a gépet, amely lassan ejtegette a Vörös Újság első számait.” Meghatározó szerep Az újság első szerkesztői és szerzői között voltak Kun Béla, Rudas László, Révai József és Szamuely Tibor. A lap példányszáma rövidesen tízezerre emelkedett, a Tanácsköztársaság ide­je alatt, mindvégig meghatározó sze­repe volt a tömegek tájékoztatásában és mozgósításában, tettekre serkentésé­ben. Az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért a forrádalmi sajtóra is. Vállaljuk és megőrizzük azok öröksé- gét, akik a baloldal legális, vagy ille­gális sajtójában, a bécsi vagy a moszk­vai emigráció kiadványaiban a szoci­alista eszmék, a haladás hirdetői vol­tak a Legfci látástalanabb, vészterhes időkben is. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától, az 1942-ben megjelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a népfront esz­méinek, az antifasiszta küzdelemnek, népünk szabadságának, hazánk függet­lenségének. Emlékezünk mártírjaink­ra : Somogyi Bé’a, Bacsó Béla, Bálint György. Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és mások már nem - érhették meg á felszabadulás napját. Az ember szá­mára a legdrágábbat, életüket áldot­ták az egyenlőtlen küzdelemben. Az azóta eltelt több mint négy év­tizedben, a magyar sajtó népünk fel­emelkedésének, szocialista ■ társadalmi rendünk fejlődésének tevékeny része­sé lehetett. A szocialista- sajtó, a tö­megtájékoztatás minden eszköze sok­ban segítette építőmunkánk meggyor­sítását, a társadalom- és művelődés- politikai feladatok végrehajtásét. Hoz­zájárult a testvéri szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatok elmélyítéséhez. Tekintélyes, rangos félként vett részt a békéért, a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egy­más mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágításában. A tájékoztatás eszközeinek valame­lyike, vagy éppen több formája is ott­hon van — kedves hozzátartozóként —, minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánkban csaknem teljes­nek mondható, a becslések szerint —, mert erre már csak ez a mérési le­hetőség van — 6 millió rádiókészülék van a lakosság tulajdonában. Napja­inkban, mintegy hárommillió családhoz jut el a ív-műsor. A televízió a két fő- és körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. Terjed a városi kábeltelevíziózás. Kö­zel harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi tv helyi stúdió­ja. Az év végére egymillió emberhez jut el a városi kábeltelevízió műsora, « az a szám gyorsan növekszik. A Ma­gyar Rádió három központi és öt re­gionális programját, heti 540 órás mű­soridőben közvetíti. Jelenleg több mint 1700 időszaki lap jelenik meg nálunk ezek, mintegy 1 milliárd 500 nryllió példányban jut­nak el az olvasókhoz. Nemcsak sajtónk szerkezetének, de egész társadalmunk demokratizmusá­nak tükre az, hogy a pártlapokon kí­vül, igen keresettek a szakszervezetek lapjai, folyóiratai. Közkedveltek a Ha­zafias Népfront, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsának kiadványai. Sa­ját lapjuk van a Magyarországon élő nemzetiségiek szövetségeinek. "Vala­mennyi egyház és fe’ekezet i® saját újságokat jelentet meg, melyek — ideológiai különbségeink ellenére — hozzájárulnak a vallásos és nem vallá­sos emberek együttműködésének to­vábbiéi lesztéséhez. Az évtizedek során a központi és a megyei napilapok a legolvasottabb tö­meglapokká váltak’. Egvüttes példány­számuk meghaladja a napi hárommil­liót. Vegyünk például egy átlagos me­gyei lapot, amely 80—100 ezer példány­ban közvetíti a napi friss információ­kat. hírekét — példányszámánál leg­alább háromszor több helyi olvasóhoz. Nemegyszer olyanokhoz, akiknek a megyei napilap az egyetlen írott infor­mációforrás. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése. a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése magas színvonalú munkát követel a televíziótól, a rádió­tól. a sajtótól. Ennek szeremében, Or­szággyűlésünk ez év mároius 20-án. törvényt alkotott a sajtóról, a tájékoz­tatásról. Szerves folytatása Ez a szocialista törvény szerves foly­tatása az 1848. évi első magyar sajtó- törvénynek. A Tanácsköztársaság va­lósította meg történelmünk során elő­ször a munkásosztály «ajtójának sza­badságát. A két világháború között — az ellenforradalom szolgálatába állít­va a sajtót —, már az 1914. évi sajtó- törvénynek is számos rendelkezését hatályon kívül helyezték, illetve több­ször is módosították, keményítették, szigorították. A felszabadulást követően a sajtó­val kapcsolatos jogszabályok a de­mokratikus, majd a szocialista átala­kulás igényéit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét 1949. évi alkot­mányunk is kinyilvánította. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hosszú távú tájékoztatáspolitikájának megfelelően — felszámolva a sajtó területén is ki­alakult torzulásokat — 1957-től folya­matosan igyekszik megújítani a tömeg­tájékoztatás tartalmát és szervezeti ke­reteit. Ez a rövid történelmi áttekintés is illusztrálja, hogy az Országgyűlés legjobb hagyományaink szellemében al­kotta meg szocialista sajtótörvényün­ket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemző­je? A törvény a sajtó feladatát az ál­lampolgároknak a tájékozódáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Ez­zel egyidejűleg, megfogalmazza a tá­jékoztatók jogát és felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, a lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető követel­mény, hogy hiteles képet nyújtson ha­zánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, segítse elő a különböző országok és népek jobb megismeréseit, a Kölcsönös megértést. Mutassa be a béke. a biztonság meg­óvása, valamint a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni hivatásának, ha hozzá­jut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges tehát, hogy az állami és társadalmi szervezetek, az egyesületek, a vállalatok és intézmé­nyek folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt a közérdekű kérdések­ről. Kiindulópontunk az, hogy a tájé­koztatás nem szívesség, nem valami­féle kegy gyakorlása. S, ez az újság­írókra éppúgy vonatkozik, minit az in­formációt adókra. Nincsen olyan fon­tos kérdés —, akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi eseményeket illető­en —, amelyekről hallgatni kellene, vagy a késleltetett tájékoztatás indo­kolt lenne. Szembenézés Nem véletlen, hogy az MSZMP XIII,' kongresszusa is kiemelte a tájékozta­tás felelősségét. a hite’es. gyors, pon­tos informálás jelentőségét. Az elmúlt évtizedekben, években országépítő po­litikánk hitelét az is erősítette, hogy az .MSZMP őszintén szólt — az ered­mények megemlítése mellett — a prob­lémákról, a mind nagyobb követelmé­nyekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt/az emberekben. A biza­lom pedig energiahordozó: a nyilvá­nosság az értékképző munka, a köz­életi aktivitás, a szocialista demokrácia és a nemzeti egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözésében és formálásában. Nehezen beszélhetünk jól tájékozott közvélemény nélkül köz­megegyezésről. nélküle elképzelhetet­len, hogy a társadalomban meglévő szándékok, erők egyirányba hassanak. Ez az önmagunk;kai való szembené­zés jellemezte pártunk Központi Bi­zottságának legutóbbi ülését is. A Köz­ponti Bizottság határozatának lényege az, hogy a népgazdaságot — az irányí­tástól a végrehajtásig terjedően — a XIII. kongresszuson elhatározott nö­vekedési pályára állítsuk. Ez azt jelenti, hogy prioritást keli adnunk a szelek­tív élénkítésnek, az egyensúly erősíté­sének, az életszínvonal stabilitásától a társadalmi teljesítmények növeléséig. Hazánkban a legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok meg­valósítását szolgáló szemléleti és cse­lekvési egység megteremtése, a társa­dalmi aktivitás kibontakoztatása. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgo­zóinak tennivalója, hogy mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását, hogy a valóság hiteles, pontos bemu­tatásával, a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, a társadalmi hala­dásért országépítői céljaink megvaló­sításáért munkálkodjanak. A nyomtatott és az elektronikus saj­tó legnagyobb ünnepe, ha a lakosság egész évben olvassa az újságokat, né­zi a televíziót, hallgatja a rádiót. A sajtó kötelessége, hogy segítsen abban: azonosuljanak céljainkkal az emberek, s váljanak tudatos és cselekvő része­seivé társadalmunk jobbító formálá­sának. A magyar tömegtájékoztatás egysé­ges, közős elhatározással ma szinte „ébresztőt” fúj. Hangsúlyozza: talpra, tettre emberek, munkára' fel magya­rok ! Sorsunk jobbítása, magunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tartalma'- sabb élete azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztül "a társada­lom 'összteljesítményét. Hogy legyen mit elosztani a szocializmust építő népnek. . „Marketing... Nem tudom, mi az. Arra gondol, hogy van ez a marketingbörze? Ipari termékek adásvétele? De eszembe jut róla a menedzser. Szóval, aki marketinggel fog­lalkozik. értsen az üzlethez, meg... legyen jó szervező.. Nos talán a reklámok, nyu­gati filmek hatása, hogy a marketingest valamiféle cso­dalénynek tekintjük. Elegáns ruha, válogatott berendezésű szoba, asztalán több tucat te­lefon és mindenféle reklám- termék. Ezek járnak az eszem­ben. mikor az irodaépület leg­felső szintjére ballagok. A padlásjelleg lerombolja az összes illúziómat, de még min­dig várakozással lépek a ..marketingosztály” feliratú aj­tóhoz A nevek között megta­lálom a keresett személyt. Hangonyi Melindát. Most már teljesen a földön érzem ma­gam; szokványos iroda, sem­mi hívság. Beszélgetőpartne­rem lábán benti használatra szánt szandál, s ruháját sem a Pierre Cardin cég mesterei szabták. Életeitek „Rózsadombja” a Jönäs-telep Nem csodalény a markeiinqes „Na ugye!” — felkiáltással nyugtázom, mikor elárulja, hogy most költözött saját la­kásba. Alig túl a második X- en! — Lakás egyenlő: kölcsön a szülőktől, rokonságtól, OTP- től és némi megtakarított pénz — oszlatja szét a még kintről hozott maradék ideá­mat. Életének „Rózsadombja” a Jónás-.te!ep. Salgótarján egyik legrégibb lakótelepe. Itt szü­letett. azaz hogy az egykori városi szülészeten, alig pár száz méterre a teleptől. Majd az iskolásévek vargabetűi után ismét a jól ismert fák tövében, a Salgótarjáni Kohá­szati* Üzemekben találta meg második otthonát. — Színész szerettem volna lenni, de ezt máig tagadom — meséli magáról. — Középis­kolában három nyelvet is > ta­nultam. a kötelező orosz mel­lett angolt és különórán né­metet. Mire negyedikes gi- mista lettem eldőlt, hogy a nyelvekkel kezdek majd vala­mit. Most már néha beval­lom magamnak, hogy szere­tem azt. amit csinálok. Mi­kor elkezdtem, még semmit sem értettem az egészből. Za­vart. hogy nem kapok fel­adatot. Pedig akkor adom igazi énemet, amikor tor­nyosul előttem a munka. $ így vagyok ezzel a magán­életben is. Kell a gát, az aka­dály: utálom a sematizmust, a megszokott dolgokat. •Néjy éve dolgozik a piac- kutatSsi és információs osz­tályon, mai nevén: marketing­osztályon. — Annak idején, a főisko­lán még úgy tanultuk; piac- szeryezés. Nem szerencsés el­nevezés. A marketing egyben egyfajta szemléletmódot is jelent. Mint minden új — s Magyarországon még csak most kezdi kiforrni magát —, szokatlan egy kicsit. De így voltunk a diszpécserrel is, majd megszoktuk. A marke- tingnak egy másik jellemző­je, hogy széles területet ölel át a piactól a szabályozókig. Ezért általában nem egy em­ber végzi ezt a feladatot, ha­nem csoport, vagy idegen szóval team. Hangonyi Melinda feladat­körébe tartozik a belföldi pi­ackutatás, vásárok, kiállítá­sok szervezése és lebonyolítá­sa itthon és külföldön, a rek­lám- és a propagandatevé­kenység. Találkozhattunk ve­le a BNV-n is. ahol senki nem gondolná, miféle energiát emészt fel a berendezkedés, az előkészítés. Mostanában a tv betűreklámjának is „láthatat­lan szereplője”, melyben egy kiárusításról értesülhettünk az általa fogalmazott szövegből. Mikor anyagi megbecsülésé­ről kérdezem, elmosolyodik. — Lehetne jobb.is, de a mellékessel együtt elfogadha­tó. A gyárban vezetek egy angol tanfolyamot, időnként pedig szakfordítást vállalok. Naponta átlagban 12 órát dol­gozom. Szabad-ideiében levelezik Angliától Japánig, egy sor or­szágban van barátja. K?ls Long neve kerül elő hirtelen, akivel már jó néhány éve tartja a kapcsolatot. Büszkén meséli, hogy részt vett Weöres Sándor Nem szándékozom. .. című versének eszperantóra fordításában. Hules Bélával közösen segédkeztek a vers stilizálásában, a fordítás azon­ban Kris Long nevéhez fű­ződik. A cím talán másra is utál: Mi ne intencas ..........Nem s zándékom, hogy hívjalak a jóra. Perzselő váoyat kelteni a jóra — ezért jöttem." [ T. N. L. j NÓGRÁD — 1986. december 6., szombat 3 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom