Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

ÖrafssSätiüctoargs häiseggei Rózsa Ferenc születésnapján Nyolcvan éve született az il­legális Szabad Nép főszerkesz­tőié. Neves hídépítő mérnök fia­ként született 1906. december 4rén, Budapesten. Ott végezte e! a középiskolát és 1924-ben Németországban folytatta to­vább tanulmányait. Előbb a karlsruhei egyetemre iratko­zott be. majd Drezdában szerzett építészmérnöki dip­lomát. Drezdában a szocialista di­ákszövetség tagja, majd egyik vezetője lett. Hamarosan kép­zett, szívesen hallgatott agi­tátor hírébe került, aki a tol­lát is jói forgatta. Üjságírói erényei jól kamatoztak a di­ákszövetség lapjának szer­kesztésében. Budapestre 1931-ben tért Vissza. A német földön végzett munka jó ajánlólevél volt ah­hoz, hogy a KMP tagja lehes­sen. Szerkesztői tapasztalatai­nak pedig nagyon nagy hasz­nát vette a Kommunista című illegális lap szerkesztőbizott­ságának tagjaként. Ez az időszak az illegális magyar kommunista mozgalom nagy próbatételének szakasza volt. Előrelátása, óvatossággal pá­rosult bátorsága megmutatko­zott az 1933 őszén lezajló nagy építőmunkássztrájk szervezése közben. S később is, amikor az SZDP vezetőivel tárgyalt a munkásegység megteremtésé­ről, amikor segített létrehozni a KIMSZ és a szociáldemok­rata OIB akcióegységét. 1939-ben Párizsban találko­zott a párt emigrációban élő vezetőivel és az ott kapott ta­nácsok alapján építette ki a KMP itthoni szerveit. 1941-ben tagja lett az itthon működő Központi Bizottságnak, később a titkárságnak is, majd a KB egyik titkárává választották. A párt tehát élt, harcolt, de éberen figyelt a Horthy-rend összes fegyveres erőinek leg­tapasztaltabb kopóit mozgósí­tó VFK—II. is. 1942 elején már nem marad­hatott háttérben a párt, az események nyilvános fellépést követeltek. Az újvidéki és a zsabjai vérengzés, majd a két­százezer magyar katona és az ötvenezer munkaszolgálatos harctéri bevetése gyilkos me­rénylet volt a magyar nép jö­vője ellen. Ez ellen lépett fel a párt lapja, a Szabad Nép, hogy szervezze, irányítsa az ellenállást a háború, a fasisz­ta elnyomás ellen. A lap szervezését 1941 vé­gén kezdték. Az a Rózsa Fe­renc lett az első főszerkesztő­je, akinek jelentős része volt a Népszava híres karácsonyi számának a megszervezésében is. A nyomdának a budafoki Arany János utcában találtak helyet. Ott állították fel a Bé­res Márton által szerzett sok­szorosítógépet, a két kom­munista nyomdász, Rúzsa Im­re és Szabó József engedélye­zett szabóműhelyében. Itt je­lent meg 1942 február elején az első szám, ezt követte a márciusi és az áprilisi, hogy a gondosan kiépített terjesztő- hálózat eljuttassa a párttag­sághoz. Rózsa Ferenc jól tudta, hogy élethalálharc folyik, hogy útközben sokan elbukhatnak. Erről írott cikkében megren­dítő felhívással fordult elvtár­saihoz: „Inkább halj meg. de az osztályellenségnek ne árulj el semmit!” Ezt a szigorú kö­vetelményt önmagára is érvé­nyesnek tartotta. Amikor a magyar hadsereg első alaku­latai elindultak az ukrán frontra, a VFK—II. — a ka­tonai elhárítás és felderítés alakulata — hozzáfogott a függetlenségi mozgalom és a békefront erőinek felszámolá­sához. Májusban egy sajnála­tos félreértés miatt lebukott Rózsa Ferenc is. Rózsa Ferencet kegyetlenül kínozták napokon át. de sem a pártra, sem a sajtójára, sem a békemozgalom kommunista résztvevőire nem szolgáltatott egyetlen adatot sem. Amikor eszméletét vesztette, kínzói kórházba akarták vinni, hogy ott folytassák vallatását. Szál­lítás közben a mentőkocsiban meghalt. Rózsa Ferenere. mint ennek a küzdelemnek kiváló szerve­zőjére, mint igaz emberre, igaz kommunistára és igaz hazafira emlékezünk 89. születesnaoján. K. Gy. Meghosszabbították a határidőt, megnövelték a költséget Miért akadozik a kányási beruházás? Ütemesen fejlesztik Kányá- son a szénbányászkodást. Olyan korszerűen gépesített mélyművelésű aknát szándé­koznak itt kialakítani, amely 1990-ben 770 ezer tonna' sze­net ad majd a népgazdaság­nak, az ez évi programban meghatározott 300 ezer tonná­val szemben. A jelentős beruházás alap­okmányait 1982-ben írták alá az illetékesek, majd a rákö­vetkező esztendőben megkez­dődött az érdemi munka. Az azóta eltelt időszakban viszont annyi sok gond és baj adó­dott az elképzelések megvaló­sításában, hogy kénytelenek voltak meghosszabbítani a be­ruházás befejezésének határ­idejét és szükségessé vált az előirányzott költségkeret szá­mottevő megnövelése. — Eredetileg már ez év utolsó napján szenet akartunk kiszállítani a bánya új lejtős ak­náján — mondja Nagy Osz­kár, a Nógrádi Szénbányák be­ruházási osztályának vezetője. — A módosított határidő 1988. december 31-e, de mi szeret­nénk a haladékul kapott két évből legalább három hónapot lefaragni. A beruházás költsé­gét ötszázkétmillió forintra tervezték, ezt az összeget emelték meg hétszázharminc- hétmillióra. Geológiai nehézségek De milyen okok teszik indo­kolttá a nem éppen minden­napos változtatásokat? — Az időbeni csúszásnak egyértelműen geológiai okai vannak — feleli az osztályve­zető. — Az előre nem várt többletmunk ik természetsze­rűen kihatottak a költségek alakulására. Ezen túlmenően olyan módosítások váltak szük­ségessé a fejlesztésben, ame­lyek úgyszintén többletkiadás­hoz vezettek. A beruházás fontos részét képezi egy meredek dőlésű, 1832 méter hosszú lejtős akna kihajtása. Elkészítéséhez a kül­színről lefelé haladva az ak­namélyítők, a bánya mélyéből felfelé indulva helybeli vágat- hajtők kezdtek hozzá. Az aknamélyítők Európában egyedülálló, úgynevezett Roc­la-csöves technológiával kezd­ték el mélyíteni az aknát. A berendezés alkalmazásának új­szerűségét az adta, hogy elő­ször próbáltak vele nagy dő­lésű lejtős aknát elkészíteni. Anélkül, hogy belemennénk a szakmai részletekbe, sietünk leírni: meghiúsult a kísérlet. Ezután az általában szokásos módszerrel, vagyis légkalapá­csos jövesztéssel, betonidom- köves, illetve TH-gyűrűs biz­tosítással folytatták a lefelé haladást. Közben kétszer ön­tötte el az iszap a készülő új aknát, s mindkét esetben fél évig vesztegelt a munka. A bánya mélyéből lentről felfelé haladó vágathajtóknak sem könnyebb a helyzetük. Ök lecsapolják a homokból a vi­zet. A finom kvarchomok azonban szétmarja a szivaty- tyúk csapágyházát, hetente há- romszor-négyszer muszáj szi­vattyút cserélni. Ez a brigád egy „öszvérmegoldású”. két különböző típusú masina al­katrészeiből összeszerelt gép­pel dolgozik, meglehetősen mostoha körülmények között. További tennivalók — Az aknamélyítők a mai napig (november 23-ig — K. L.) 1085, a mi bányászaink 407 métert hajtottak ki a lejtős aknából — közli Nagy Oszkár. — A föld alatti találkozás, bá­nyásznyelven : a lyukasztás jövő év márciusában, vagy áprilisában várható. Értendő ezalatt az akna iránybeli egyenetlenségeinek megszüntetése, a végleges bá­nyabiztosítás kialakítása. Sor kerül egy, csak teherszállításra szolgáló szállítószalag és egy speciális szervizkocsi üzembe állítására. A gépi berendezé­sek próbaüzemelését 1988 szeptemberére tervezik. Ekkorra elvégzik az egyéb bánvabeli munkálatokat is. A fejtés-előkészítés meggyorsítása érdekében három szovjet gyártmányú. GPKSZ-típusú jö- vesztő-rakodó gépet vásárol­tak, s vesznek még egy na­gyobb teljesítményű vágathaj­tó gépet. Egyébként a vállalat pályázatot készített gépek be­szerzésére, s megkezdődtek a tárgyalások az Ipari Minisz­tériummal. Kellenek a külön­féle gépek és berendezések, ugyanis majctem három, egyen­ként 80—90 méter homlokszé­lességű front üzemel majd a kányási aknában, egy munka­hely pedig a biztonsági tarta­lék szerepét fogja képezni. Szükség van egy széntároló lé­tesítmény, úgynevezett bunker kiépítésére, egy zsomp lemé­lyítésére, egy trafóház kikép­zésére. Nyáron áthelyezték a bánya­beli diszpécserközpontot a külszínre. Időközben jöttek rá, hogy új, nagy teljesítmé­nyű szellőztetőgépet kell majd üzembe helyezni. A tennivalók között szerepel a hírközlés korszerűsítése. A mélybe le­szálló bányászokat automatika számlálja majd, s a további frontokon hasonlóképpen auto­matikus üzemelésű műszer fogja mérni és jelezni a me­tánt. Szólnunk kell még a bátony- terenyei szénosztályozó korsze­rűsítéséről és az itt üzembe helyezésre kerülő nehézszusz- penziós szénmosó megépítésé­ről. A gépi berendezés faj­súly alapján választja majd szét a szenet és a meddőt. Megszűnik tehát a pala kézi válogatása, jobb lesz a szén minősége. A cél: növelni a lakosságnak értékesített szén mennyiségét. A bányabeli munkálatok késése ..begyűrű­zött” a szénmosó építésébe is, s így üzembe helyezésére há­rom hónap csúszással, 1987 júniusában kerül sor. Sikeresebb lehelne... Nagyvonalakban ezeket a fejlesztéseket foglalja magába a kányási beruházás. A vég­rehajtás akadozásának okait is feltártuk. Mintegy tanulság­képpen azonban érdemes meg­fogalmaznunk a kérdést: mennyiben hibásak a munká­latokban érdekeltek a határ­idő nagyarányú meghosszabbí­tásáért, a jelentős többletki­adásokért? Nagy Oszkár hosz- szas töprengés után így vála­szol: — Amennyiben a tervező, a beruházó és a kivitelezők ala­posabban felkészültek volna a különböző eshetőségekre, min­den bizonnyal sikeresebb le­hetne a beruházás. Koiaj László Pásifó város és kornyékén Eredményes volt a kiegészítő tevékenységek szervezése Az 1970-es évek végén mind nyilvánvalóbbá vált, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink —, leginkább a kedvezőtlen adottságúak — nem lesznek képesek alaptevékenységük oly mértékű bővítésére, amely növekedési igényüket, kötele­zettségeik teljesítését biztosíthatná. A termékszerkezet egy­szerűsödése, a gépesítés színvonalának emelkedése meg­szüntette a hagyományos, kézi munkaerőt igénylő ágaza­tokat, így — kiváltképpen a nők foglalkoztatása — új hely­zet elé állította a gazdaságok vezetését. 1 A mezőgazdasági munkák idényszerűsége alacsony szinten tartotta a munkák termelékenységét, egyik gát­jává vált az intenzívebb, ha­tékonyabb gazdálkodás ki­bontakozásának. A munka­hullámvölgyekben felszaba­duló munkaerő hatékony, időszaki foglalkoztatását meg kellett oldani. Az évtizedünk elején elvi­politikai iránymutatások, a szabályozók, lehetőségek tá- gabb utat nyitottak, főként a kedvezőtlen viszonyok kö­zött gazdálkodó nagyüzemek számára. A gazdaságok ked­vezőbb feltételek mellett folytatták kiegészítő tevé­kenységeik fejlesztését. Az „erős segítse a gyengét” moz­galom hasznát több termelő- szövetkezetünk még ma is élvezi. Pásztó város és a környé­kén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek tudtak élni a le­hetőséggel, minden óvato­sabb számítást mellőzve, gyors léptekkel bővítették ki­egészítő ágazataikat. Ezt a következő néhány adat is alátámasztja: A hét termelő- szövetkezetben — Alsótold, Buják, Ecseg, Kálló, Palotás­halom, Pásztó, Szurdokpüs­pöki — az eltelt öt esztendő alatt az ágazat bevétele át­lagosan közel három és fél­szeresére, összes árbevételen belüli aránya negyedéről több mint felére emelkedett. Kállón tízszeresére, Alsótol- don hatszorosára növelték a kiegészítő tevékenységekből származó bevételeiket. Az ágazat egyre erősödő, gazdálkodást stabilizáló sze­repét bizonyítja továbbá, hogy a gazdaságok eredményének átlagosan több mint 60 szá­zaléka nem mezőgazdasági te­vékenységből származik. 1980-ban ez a részarány csak 34 százalék volt. Alsó- toldon közel tizenhatszorosá­ra. Kállón tizenháromszoro­sára, Palotáshalmon több mint hétszeresére, Szurdok- püspökiben a négyszeresét is meghaladóan nőtt a kiegészí­tő tevékenységek fedezeti összege. Az ágazat bővülésével egy­idejűleg javult a munkák termelékenysége. 1985-ben egy dolgozó mintegy 50 szá­zalékkal több termelési ér­téket állított elő, mint a tervidőszak kezdetén. A nagy­üzemek alapjaiban jó irány­ban mozgósították erőforrá­saikat, a kiegészítő ágazatok biztosította nyereségből a nehezebb körülmények kö­zött is lehetővé vált a több mint háromszorosára növe­kedett állami terhek kifize­tése, az alaptevékenység sze­rény mértékű fejlesztése, a gazdálkodás stabilitásának biztosítása. örvendetes, hogy jelentő­sen sikerült javítani a kiegé­szítő tevékenységek szerve­zettségi színvonalát — a fennálló gondok ellenére is —, jogi rendezettségét. A szö­vetkezetek többsége az elmúlt időszakban ..megtanulta” a kiegészítő tevékenységek irá­nyításának. ellenőrzésének, eredményes működtetésének fortélyait. A megye déli ré­szén — Kállón és Palotáshal­mon — megvalósult, a főként női munkaerő foglalkoztatá­sát célzó könnyűipari fej­lesztés. Bőrdíszmű-, haris­nyaüzem, varroda létesült a térségben. Létesítésüket vál­lalták annak ellenére is, hogy ezen tevékenységek nyere­ségtartalma jóval elmarad más kiegészítő üzemági tevékeny­ségekétől. Tovább javullak az ága­zatban dolgozók élet- és mun­kakörülményei, bérszínvonala pedig —, főként a telephe­lyen kívüli tevékenységek arányának növekedése kö­vetkeztében — jelentősen nőtt és meghaladja a gazda­sági átlagot. A szép eredmények mellett azonban a gazdaságok egy részében több gonddal is szembe kellett és kell nézni. Például, Kállón és Alsótol- don a termelőszövetkezetek stabilitása túlontúl, a gazda­sági társaságok eredményes­ségétől függ. Idáig nem si­került a „több lábon állás” elvét megvalósítaniuk. Sok helyen a nem telephelyi szervezésű tevékenységek ha­tékony irányítása, ellenőr­zése jelentett és jelent prob­lémát. Kedvezőtlenül hat, hogy az összfoglal'koztatottak közel harmada, a kiegészítő üzemágakban foglalkoztatot­tak, majdnem kétharmada a termelőszövetkezetek műkö­dési területén kívül dolgozik, tgy a gondjaik, problémá­ik iránti érzékenység nem alakulhatott ki, kötődésük a szövetkezetekhez döntően üz­leti jellegű maradt. A megyén belüli kapcsola­tok nem fejlődtek megfelelő­en az elmúlt öt év során. A nagyüzemek szívesebben kö­töttek együttműködési szer­ződést budapesti és egyéb telephelyű vállalatokkal, szak­csoportokkal lényegesen na­gyobb rugalmasságuk. biz­tosabb piaci, lehetőségeik mi­att. Nem sikerült mérsékel­ni az ágazat ipari üzemek­től való túlzott függőségét, s a viszonylagos kiszolgálta­tottság kedvezőtlenül hatott az ágazat teljesítményeire, fejlesztési törekvéseire is. A tevékenységi körök bővülésé­vel egyidejűleg, elmaradás ta­pasztalható az ágazat köz­vetlen irányításában. Az ad­dig mezőgazdasági jellegű munkát irányító, egyébként jó képességű vezetők — egy alap­jaiban, más közegbe kerülve —, hosszabb időn keresztül \nem tudtak és néhol még ma sem képesek megbirkózni az ága­zat speciális vezetési felada­taival. A jövőt tekintve gondként jelentkezhet, hogy a nagy­üzemek többsége nem fordí­tott kellő energiát .a saját termelésű termékek, mel­léktermékek. a területen meg­található természeti kincsek gazdaságos továbbfeldolgo- zására, ipari hasznosításuk­ra. Igaz. a szabályozók ösz- tönzőereje sem ebbe az irány­ba terelte egyértelműen a gazdaságok vezetőinek figyel­mét. A kiegészítő tevékenysé­gek öt esztendő alatt elért fejlődése igen jelentős .ered­ményként vehető számba mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink életében és biztos alapot nyújthat az elkövet­kező évek feladatainak meg­valósításához. A VII. ötéves tervi elkép­zelésekben — az alaptevé­kenységek fejlesztése mellett —. továbbra is jelentős sze­rep jut a kiegészítő ágaza­toknak, bár növekedési üte­müket mérsékeltebben ha­tározták meg a gazdaságok. A továbblépés elsősorban a meglévő üzemágak. tevé­kenységek bővítésével, ha­tékonyságuk fokozásával ér­hető el. Az ágazat fejlődését a kisebb, életképesebb, job­ban a piacra alapozott, ru­galmas vállalkozások szer­vezésével biztosítani lehet. Nagy hangsúlyt kell helyezni a gazdaságok egymás közötti, valamint a gazdaságok és az ipari üzemek, a kereskedel­mi szervezetek, a tanácsok közötti együttműködési le­hetőségek kihasználására. A fejlesztés irányát a sa­ját telephelyű, saját előállí­tású termékek, mellékter­mékek és hulladékanyagok ipari feldolgozásában lehet megjelölni annál is inkább, mivel a nem telephelyi bő­vítés lehetőségei beszűkültek. Jelentős tartalék rejlik az irányítás színvonalának eme­lésében, a szakember-ellá­tottság javításában, az érde­keltségi rendszerek bátrabb és folyamatos megújításában. Ma már nem merül fel az a Kérdés, hogv szükséges-e az alaptevékenység mellett a kiegészítő ágazatok léte. Ered­ményeik, gazdálkodásban be­töltött szerepük bizonyítják létjogosultságukat. Dombos Jenő, az MSZMP Pásztói Városi Bizottságának munkatársa Negyven Zil teherautóba cserélik ki az adagolót a Nógrád Volán salgótarjáni telephelyén. Az újfajta alkatrész besze­relésével kisebb lesz a gépkocsik füstkibocsátása. Képün­kön Juhász Jenő csoportvezető és Ifi József építi be az ada­golót. Gazdaságosabb gyógyszergyártás A kőbányai gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységében az idén 50 millió forinttal csökkentették az anyagfel­használást a különféle gyógy­szerek előállításánál. A gyáregység viszonylag kis létszámú kutató-fejlesztő részlege az év elején kapott megbízatást olyan technoló­giák kikísérletezésére, ame­lyekkel mérsékelhetik az anyagfelhasználást. gazdas; - gosabbá tehetik a gyártási fo­lyamatokat. A szakemberek elsősorban az importból szá - mazó drága és nehezen be­szerezhető segédanyagok he­lyettesítésére dolgoztak ki úi eljárásokat. Ennek eredmé­nyeképpen most saját maguk állítanak elő több olyan gyógyszer-alapanyagot, amit korábban külföldön vásárol­tak meg. Ezzel egyidejűleg hazai beszerzési forrásokat.i« felkutattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom