Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-04 / 285. szám
ÖrafssSätiüctoargs häiseggei Rózsa Ferenc születésnapján Nyolcvan éve született az illegális Szabad Nép főszerkesztőié. Neves hídépítő mérnök fiaként született 1906. december 4rén, Budapesten. Ott végezte e! a középiskolát és 1924-ben Németországban folytatta tovább tanulmányait. Előbb a karlsruhei egyetemre iratkozott be. majd Drezdában szerzett építészmérnöki diplomát. Drezdában a szocialista diákszövetség tagja, majd egyik vezetője lett. Hamarosan képzett, szívesen hallgatott agitátor hírébe került, aki a tollát is jói forgatta. Üjságírói erényei jól kamatoztak a diákszövetség lapjának szerkesztésében. Budapestre 1931-ben tért Vissza. A német földön végzett munka jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy a KMP tagja lehessen. Szerkesztői tapasztalatainak pedig nagyon nagy hasznát vette a Kommunista című illegális lap szerkesztőbizottságának tagjaként. Ez az időszak az illegális magyar kommunista mozgalom nagy próbatételének szakasza volt. Előrelátása, óvatossággal párosult bátorsága megmutatkozott az 1933 őszén lezajló nagy építőmunkássztrájk szervezése közben. S később is, amikor az SZDP vezetőivel tárgyalt a munkásegység megteremtéséről, amikor segített létrehozni a KIMSZ és a szociáldemokrata OIB akcióegységét. 1939-ben Párizsban találkozott a párt emigrációban élő vezetőivel és az ott kapott tanácsok alapján építette ki a KMP itthoni szerveit. 1941-ben tagja lett az itthon működő Központi Bizottságnak, később a titkárságnak is, majd a KB egyik titkárává választották. A párt tehát élt, harcolt, de éberen figyelt a Horthy-rend összes fegyveres erőinek legtapasztaltabb kopóit mozgósító VFK—II. is. 1942 elején már nem maradhatott háttérben a párt, az események nyilvános fellépést követeltek. Az újvidéki és a zsabjai vérengzés, majd a kétszázezer magyar katona és az ötvenezer munkaszolgálatos harctéri bevetése gyilkos merénylet volt a magyar nép jövője ellen. Ez ellen lépett fel a párt lapja, a Szabad Nép, hogy szervezze, irányítsa az ellenállást a háború, a fasiszta elnyomás ellen. A lap szervezését 1941 végén kezdték. Az a Rózsa Ferenc lett az első főszerkesztője, akinek jelentős része volt a Népszava híres karácsonyi számának a megszervezésében is. A nyomdának a budafoki Arany János utcában találtak helyet. Ott állították fel a Béres Márton által szerzett sokszorosítógépet, a két kommunista nyomdász, Rúzsa Imre és Szabó József engedélyezett szabóműhelyében. Itt jelent meg 1942 február elején az első szám, ezt követte a márciusi és az áprilisi, hogy a gondosan kiépített terjesztő- hálózat eljuttassa a párttagsághoz. Rózsa Ferenc jól tudta, hogy élethalálharc folyik, hogy útközben sokan elbukhatnak. Erről írott cikkében megrendítő felhívással fordult elvtársaihoz: „Inkább halj meg. de az osztályellenségnek ne árulj el semmit!” Ezt a szigorú követelményt önmagára is érvényesnek tartotta. Amikor a magyar hadsereg első alakulatai elindultak az ukrán frontra, a VFK—II. — a katonai elhárítás és felderítés alakulata — hozzáfogott a függetlenségi mozgalom és a békefront erőinek felszámolásához. Májusban egy sajnálatos félreértés miatt lebukott Rózsa Ferenc is. Rózsa Ferencet kegyetlenül kínozták napokon át. de sem a pártra, sem a sajtójára, sem a békemozgalom kommunista résztvevőire nem szolgáltatott egyetlen adatot sem. Amikor eszméletét vesztette, kínzói kórházba akarták vinni, hogy ott folytassák vallatását. Szállítás közben a mentőkocsiban meghalt. Rózsa Ferenere. mint ennek a küzdelemnek kiváló szervezőjére, mint igaz emberre, igaz kommunistára és igaz hazafira emlékezünk 89. születesnaoján. K. Gy. Meghosszabbították a határidőt, megnövelték a költséget Miért akadozik a kányási beruházás? Ütemesen fejlesztik Kányá- son a szénbányászkodást. Olyan korszerűen gépesített mélyművelésű aknát szándékoznak itt kialakítani, amely 1990-ben 770 ezer tonna' szenet ad majd a népgazdaságnak, az ez évi programban meghatározott 300 ezer tonnával szemben. A jelentős beruházás alapokmányait 1982-ben írták alá az illetékesek, majd a rákövetkező esztendőben megkezdődött az érdemi munka. Az azóta eltelt időszakban viszont annyi sok gond és baj adódott az elképzelések megvalósításában, hogy kénytelenek voltak meghosszabbítani a beruházás befejezésének határidejét és szükségessé vált az előirányzott költségkeret számottevő megnövelése. — Eredetileg már ez év utolsó napján szenet akartunk kiszállítani a bánya új lejtős aknáján — mondja Nagy Oszkár, a Nógrádi Szénbányák beruházási osztályának vezetője. — A módosított határidő 1988. december 31-e, de mi szeretnénk a haladékul kapott két évből legalább három hónapot lefaragni. A beruházás költségét ötszázkétmillió forintra tervezték, ezt az összeget emelték meg hétszázharminc- hétmillióra. Geológiai nehézségek De milyen okok teszik indokolttá a nem éppen mindennapos változtatásokat? — Az időbeni csúszásnak egyértelműen geológiai okai vannak — feleli az osztályvezető. — Az előre nem várt többletmunk ik természetszerűen kihatottak a költségek alakulására. Ezen túlmenően olyan módosítások váltak szükségessé a fejlesztésben, amelyek úgyszintén többletkiadáshoz vezettek. A beruházás fontos részét képezi egy meredek dőlésű, 1832 méter hosszú lejtős akna kihajtása. Elkészítéséhez a külszínről lefelé haladva az aknamélyítők, a bánya mélyéből felfelé indulva helybeli vágat- hajtők kezdtek hozzá. Az aknamélyítők Európában egyedülálló, úgynevezett Rocla-csöves technológiával kezdték el mélyíteni az aknát. A berendezés alkalmazásának újszerűségét az adta, hogy először próbáltak vele nagy dőlésű lejtős aknát elkészíteni. Anélkül, hogy belemennénk a szakmai részletekbe, sietünk leírni: meghiúsult a kísérlet. Ezután az általában szokásos módszerrel, vagyis légkalapácsos jövesztéssel, betonidom- köves, illetve TH-gyűrűs biztosítással folytatták a lefelé haladást. Közben kétszer öntötte el az iszap a készülő új aknát, s mindkét esetben fél évig vesztegelt a munka. A bánya mélyéből lentről felfelé haladó vágathajtóknak sem könnyebb a helyzetük. Ök lecsapolják a homokból a vizet. A finom kvarchomok azonban szétmarja a szivaty- tyúk csapágyházát, hetente há- romszor-négyszer muszáj szivattyút cserélni. Ez a brigád egy „öszvérmegoldású”. két különböző típusú masina alkatrészeiből összeszerelt géppel dolgozik, meglehetősen mostoha körülmények között. További tennivalók — Az aknamélyítők a mai napig (november 23-ig — K. L.) 1085, a mi bányászaink 407 métert hajtottak ki a lejtős aknából — közli Nagy Oszkár. — A föld alatti találkozás, bányásznyelven : a lyukasztás jövő év márciusában, vagy áprilisában várható. Értendő ezalatt az akna iránybeli egyenetlenségeinek megszüntetése, a végleges bányabiztosítás kialakítása. Sor kerül egy, csak teherszállításra szolgáló szállítószalag és egy speciális szervizkocsi üzembe állítására. A gépi berendezések próbaüzemelését 1988 szeptemberére tervezik. Ekkorra elvégzik az egyéb bánvabeli munkálatokat is. A fejtés-előkészítés meggyorsítása érdekében három szovjet gyártmányú. GPKSZ-típusú jö- vesztő-rakodó gépet vásároltak, s vesznek még egy nagyobb teljesítményű vágathajtó gépet. Egyébként a vállalat pályázatot készített gépek beszerzésére, s megkezdődtek a tárgyalások az Ipari Minisztériummal. Kellenek a különféle gépek és berendezések, ugyanis majctem három, egyenként 80—90 méter homlokszélességű front üzemel majd a kányási aknában, egy munkahely pedig a biztonsági tartalék szerepét fogja képezni. Szükség van egy széntároló létesítmény, úgynevezett bunker kiépítésére, egy zsomp lemélyítésére, egy trafóház kiképzésére. Nyáron áthelyezték a bányabeli diszpécserközpontot a külszínre. Időközben jöttek rá, hogy új, nagy teljesítményű szellőztetőgépet kell majd üzembe helyezni. A tennivalók között szerepel a hírközlés korszerűsítése. A mélybe leszálló bányászokat automatika számlálja majd, s a további frontokon hasonlóképpen automatikus üzemelésű műszer fogja mérni és jelezni a metánt. Szólnunk kell még a bátony- terenyei szénosztályozó korszerűsítéséről és az itt üzembe helyezésre kerülő nehézszusz- penziós szénmosó megépítéséről. A gépi berendezés fajsúly alapján választja majd szét a szenet és a meddőt. Megszűnik tehát a pala kézi válogatása, jobb lesz a szén minősége. A cél: növelni a lakosságnak értékesített szén mennyiségét. A bányabeli munkálatok késése ..begyűrűzött” a szénmosó építésébe is, s így üzembe helyezésére három hónap csúszással, 1987 júniusában kerül sor. Sikeresebb lehelne... Nagyvonalakban ezeket a fejlesztéseket foglalja magába a kányási beruházás. A végrehajtás akadozásának okait is feltártuk. Mintegy tanulságképpen azonban érdemes megfogalmaznunk a kérdést: mennyiben hibásak a munkálatokban érdekeltek a határidő nagyarányú meghosszabbításáért, a jelentős többletkiadásokért? Nagy Oszkár hosz- szas töprengés után így válaszol: — Amennyiben a tervező, a beruházó és a kivitelezők alaposabban felkészültek volna a különböző eshetőségekre, minden bizonnyal sikeresebb lehetne a beruházás. Koiaj László Pásifó város és kornyékén Eredményes volt a kiegészítő tevékenységek szervezése Az 1970-es évek végén mind nyilvánvalóbbá vált, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink —, leginkább a kedvezőtlen adottságúak — nem lesznek képesek alaptevékenységük oly mértékű bővítésére, amely növekedési igényüket, kötelezettségeik teljesítését biztosíthatná. A termékszerkezet egyszerűsödése, a gépesítés színvonalának emelkedése megszüntette a hagyományos, kézi munkaerőt igénylő ágazatokat, így — kiváltképpen a nők foglalkoztatása — új helyzet elé állította a gazdaságok vezetését. 1 A mezőgazdasági munkák idényszerűsége alacsony szinten tartotta a munkák termelékenységét, egyik gátjává vált az intenzívebb, hatékonyabb gazdálkodás kibontakozásának. A munkahullámvölgyekben felszabaduló munkaerő hatékony, időszaki foglalkoztatását meg kellett oldani. Az évtizedünk elején elvipolitikai iránymutatások, a szabályozók, lehetőségek tá- gabb utat nyitottak, főként a kedvezőtlen viszonyok között gazdálkodó nagyüzemek számára. A gazdaságok kedvezőbb feltételek mellett folytatták kiegészítő tevékenységeik fejlesztését. Az „erős segítse a gyengét” mozgalom hasznát több termelő- szövetkezetünk még ma is élvezi. Pásztó város és a környékén gazdálkodó termelőszövetkezetek tudtak élni a lehetőséggel, minden óvatosabb számítást mellőzve, gyors léptekkel bővítették kiegészítő ágazataikat. Ezt a következő néhány adat is alátámasztja: A hét termelő- szövetkezetben — Alsótold, Buják, Ecseg, Kálló, Palotáshalom, Pásztó, Szurdokpüspöki — az eltelt öt esztendő alatt az ágazat bevétele átlagosan közel három és félszeresére, összes árbevételen belüli aránya negyedéről több mint felére emelkedett. Kállón tízszeresére, Alsótol- don hatszorosára növelték a kiegészítő tevékenységekből származó bevételeiket. Az ágazat egyre erősödő, gazdálkodást stabilizáló szerepét bizonyítja továbbá, hogy a gazdaságok eredményének átlagosan több mint 60 százaléka nem mezőgazdasági tevékenységből származik. 1980-ban ez a részarány csak 34 százalék volt. Alsó- toldon közel tizenhatszorosára. Kállón tizenháromszorosára, Palotáshalmon több mint hétszeresére, Szurdok- püspökiben a négyszeresét is meghaladóan nőtt a kiegészítő tevékenységek fedezeti összege. Az ágazat bővülésével egyidejűleg javult a munkák termelékenysége. 1985-ben egy dolgozó mintegy 50 százalékkal több termelési értéket állított elő, mint a tervidőszak kezdetén. A nagyüzemek alapjaiban jó irányban mozgósították erőforrásaikat, a kiegészítő ágazatok biztosította nyereségből a nehezebb körülmények között is lehetővé vált a több mint háromszorosára növekedett állami terhek kifizetése, az alaptevékenység szerény mértékű fejlesztése, a gazdálkodás stabilitásának biztosítása. örvendetes, hogy jelentősen sikerült javítani a kiegészítő tevékenységek szervezettségi színvonalát — a fennálló gondok ellenére is —, jogi rendezettségét. A szövetkezetek többsége az elmúlt időszakban ..megtanulta” a kiegészítő tevékenységek irányításának. ellenőrzésének, eredményes működtetésének fortélyait. A megye déli részén — Kállón és Palotáshalmon — megvalósult, a főként női munkaerő foglalkoztatását célzó könnyűipari fejlesztés. Bőrdíszmű-, harisnyaüzem, varroda létesült a térségben. Létesítésüket vállalták annak ellenére is, hogy ezen tevékenységek nyereségtartalma jóval elmarad más kiegészítő üzemági tevékenységekétől. Tovább javullak az ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményei, bérszínvonala pedig —, főként a telephelyen kívüli tevékenységek arányának növekedése következtében — jelentősen nőtt és meghaladja a gazdasági átlagot. A szép eredmények mellett azonban a gazdaságok egy részében több gonddal is szembe kellett és kell nézni. Például, Kállón és Alsótol- don a termelőszövetkezetek stabilitása túlontúl, a gazdasági társaságok eredményességétől függ. Idáig nem sikerült a „több lábon állás” elvét megvalósítaniuk. Sok helyen a nem telephelyi szervezésű tevékenységek hatékony irányítása, ellenőrzése jelentett és jelent problémát. Kedvezőtlenül hat, hogy az összfoglal'koztatottak közel harmada, a kiegészítő üzemágakban foglalkoztatottak, majdnem kétharmada a termelőszövetkezetek működési területén kívül dolgozik, tgy a gondjaik, problémáik iránti érzékenység nem alakulhatott ki, kötődésük a szövetkezetekhez döntően üzleti jellegű maradt. A megyén belüli kapcsolatok nem fejlődtek megfelelően az elmúlt öt év során. A nagyüzemek szívesebben kötöttek együttműködési szerződést budapesti és egyéb telephelyű vállalatokkal, szakcsoportokkal lényegesen nagyobb rugalmasságuk. biztosabb piaci, lehetőségeik miatt. Nem sikerült mérsékelni az ágazat ipari üzemektől való túlzott függőségét, s a viszonylagos kiszolgáltatottság kedvezőtlenül hatott az ágazat teljesítményeire, fejlesztési törekvéseire is. A tevékenységi körök bővülésével egyidejűleg, elmaradás tapasztalható az ágazat közvetlen irányításában. Az addig mezőgazdasági jellegű munkát irányító, egyébként jó képességű vezetők — egy alapjaiban, más közegbe kerülve —, hosszabb időn keresztül \nem tudtak és néhol még ma sem képesek megbirkózni az ágazat speciális vezetési feladataival. A jövőt tekintve gondként jelentkezhet, hogy a nagyüzemek többsége nem fordított kellő energiát .a saját termelésű termékek, melléktermékek. a területen megtalálható természeti kincsek gazdaságos továbbfeldolgo- zására, ipari hasznosításukra. Igaz. a szabályozók ösz- tönzőereje sem ebbe az irányba terelte egyértelműen a gazdaságok vezetőinek figyelmét. A kiegészítő tevékenységek öt esztendő alatt elért fejlődése igen jelentős .eredményként vehető számba mezőgazdasági termelőszövetkezeteink életében és biztos alapot nyújthat az elkövetkező évek feladatainak megvalósításához. A VII. ötéves tervi elképzelésekben — az alaptevékenységek fejlesztése mellett —. továbbra is jelentős szerep jut a kiegészítő ágazatoknak, bár növekedési ütemüket mérsékeltebben határozták meg a gazdaságok. A továbblépés elsősorban a meglévő üzemágak. tevékenységek bővítésével, hatékonyságuk fokozásával érhető el. Az ágazat fejlődését a kisebb, életképesebb, jobban a piacra alapozott, rugalmas vállalkozások szervezésével biztosítani lehet. Nagy hangsúlyt kell helyezni a gazdaságok egymás közötti, valamint a gazdaságok és az ipari üzemek, a kereskedelmi szervezetek, a tanácsok közötti együttműködési lehetőségek kihasználására. A fejlesztés irányát a saját telephelyű, saját előállítású termékek, melléktermékek és hulladékanyagok ipari feldolgozásában lehet megjelölni annál is inkább, mivel a nem telephelyi bővítés lehetőségei beszűkültek. Jelentős tartalék rejlik az irányítás színvonalának emelésében, a szakember-ellátottság javításában, az érdekeltségi rendszerek bátrabb és folyamatos megújításában. Ma már nem merül fel az a Kérdés, hogv szükséges-e az alaptevékenység mellett a kiegészítő ágazatok léte. Eredményeik, gazdálkodásban betöltött szerepük bizonyítják létjogosultságukat. Dombos Jenő, az MSZMP Pásztói Városi Bizottságának munkatársa Negyven Zil teherautóba cserélik ki az adagolót a Nógrád Volán salgótarjáni telephelyén. Az újfajta alkatrész beszerelésével kisebb lesz a gépkocsik füstkibocsátása. Képünkön Juhász Jenő csoportvezető és Ifi József építi be az adagolót. Gazdaságosabb gyógyszergyártás A kőbányai gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységében az idén 50 millió forinttal csökkentették az anyagfelhasználást a különféle gyógyszerek előállításánál. A gyáregység viszonylag kis létszámú kutató-fejlesztő részlege az év elején kapott megbízatást olyan technológiák kikísérletezésére, amelyekkel mérsékelhetik az anyagfelhasználást. gazdas; - gosabbá tehetik a gyártási folyamatokat. A szakemberek elsősorban az importból szá - mazó drága és nehezen beszerezhető segédanyagok helyettesítésére dolgoztak ki úi eljárásokat. Ennek eredményeképpen most saját maguk állítanak elő több olyan gyógyszer-alapanyagot, amit korábban külföldön vásároltak meg. Ezzel egyidejűleg hazai beszerzési forrásokat.i« felkutattak.
