Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

Á realitás talaján Helyzetkép megyénk labdarúgásáról OSrt '86 — Sportolj velünk! lói sikerült a rendezvénysorozat Jól sikerült a Palóc OSN természetjáró-túrája. Munkahelyek sportja Az OSN. a , munkahelyi «portban is éreztette hatását. E terület legnagyobb rendez­vénye a munkahelyi olimpia volt, melyet idén a sportszak. igazgatási szervek és a szak- szervezeti bizottságok rendez­tek. Az üzemi, vállalati szin­tű selejtezők többnyire jól si. kerültek, sok dolgozó vett részt a viadalokon. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, az öblös- és síküveggyárban, a balassagyarmati kábelgyár­ban. a romhányi kerámiában és a pásztói készülékgyárban több százan mérték össze tu­dásukat. Az SZMT adatai sze. rint majd 30 ezer fő vett részt a munkahelyi olimpia különböző vetélkedésein. A megyei döntőt Bátonyte. renyén rendezték, közel 40Q indulóval. Az összesített pont­versenyt a házigazdák nyer­ték. megelőzve Szécsény kör­zet csapatát. E felmenő rendszerű vetél­kedősorozat mellett egyre több azoknak a megyei üze. meknek, vállalatoknak a szá­ma, ahol önállóan sportnapo­kat és házibajnokságokat szerveznek. Iskolák mindenütt Nehéz dolog a tanulóifjúság OSN-programjából bármit is kiemelni. Szinte nem volt olyan megyei rendezvény, amelyen ne jelentek volna meg az általános és középis­kolák tanulói. Nagyon sok színvonalas is. fcolai sportrendezvényre is sor került 1986-ban. A sport­délutánokon, a sportnapokon, iskolai sportünnepélyeken igyekeztek — a tanórák mel­lett — heti rendszerességgel mozgáslehetőséget biztosítani a diákseregnek. Növekedett az úttörő-olim­piákon részt vevők szánna, s ma már a kisebb települések iskolái is beleszólnak a helye­zések sorsába. Szánkóban Nagyoroszi, röplabdában Rom. hány, kosárlabdában Kiste- renye, tornában Romhány és Bátonyterenye, kézilabdában Rétság és Érsekvadkert álta­lános iskolái évek óta a me­gye élmezőnyéhez tartoznak. A középiskolások sportja is sokat fejlődött. A sok ren­dezvény közül egyet emelünk ki. a szakmunkástanulók olimpiáját, melyet ebben az esztendőben téli-tavaszi rend­szerben bonyolítottak le. Fél­ezernél több szakmunkásje­lölt versengett sakkban, asz. taliteniszben, lövészetben, at­létikában és labdajátékokban, hogy döntsön a bajnoki cí­mek, a helyezések sorsáról. A rendezésben a bátonyterenyei 209. Sz. ISZI jár az élen, hi­szen már negyedik alkalom­mal adott otthont a verse­nyeknek. Természetjárás és OS ^ A megyei OSN-rendez- vénysorozat egyik alapvető célja, a természetjárást ked­velők táborának szélesítése volt. Ezért a programok kö­zött gyakran találkozhattunk különböző túrákkal, kirándu­lásokkal. Növekedett az akti­vitás, az öntevékenyen túrázók szánna nőtt, az igazoltaké vi­szont nem. Örvendetes, hogy az iskolai természetjárás sokat fejlődött. Egyre több gyerek kapcsolódott be az ODK-k munkájába. Az OSN programját az or­szágos találkozók, táborozá­sok is segítették. Ezek közül többre megyénkben került sor. Építők, pedagógusok’, egész­ségügyi dolgozók, tsz-ekben dolgozó fiatalok töltöttek több-kevesebb napot Nógrád- ban, ismerkedtek megyénk tájaival, embereivel. A véle­mények szerint Nógrád min­den esetben jó rendezőnek bizonyult Spartakiád nváron A téli spartakiádoktó] nép­szerűbb, pagyobb tömegeket vonzó sorozat, a falusi dől. gőzök nyári spartakiádja, me. lyen hat sportágban mérik össze tudásukat a községek­ben, falvakban élő fiatalok. A legnépszerűbb sportág a lab­darúgás, ennek selejtezői már áprilisban megkezdődtek. A megyei döntők után területi viadalokra került sor, s a legjobbak mehettek a kecs­keméti országos fináléra. Me­gyénkből csak az atléták ju. tottak el Ide. Néhány előkelő helyezés és egy ezüstérem a megyék közötti rangsor má­sodik helyére juttatta Nógrá- dot. A jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a me. gyei döntőről továbbjutott sportolók felkészítésére! Sportür nepélyek Az OSN sorozatának leglát­ványosabb, legtöbb munkát igénylő rendezvényei a sport- ünnepélyek. Általános és kö­zépiskoláink 80 százaléka má jus—június hónapban meg­rendezte saját sportnapját, tomaünnepélyét. Ezután ke­rült sor a körzeti bemutatók­ra, melyek közül a szécsényi. a pásztói és a rétsági emel­kedett ki. A megyei záróün­nepély a sport nagy ünnepe, igazi sportcsemege volt. Ez­zel, a november 15-i rendez­vénnyel zárult az OSN me­gyei sorozata. Összegzés A VII. országos sportnapok nógrádi programjai jól sike­rültek, a tervezett akciók többségét sikerült végrehajta­ni. Egyes kimutatások szerint március és november között közel százezren vettek részt az egyes programokban. En­nek ellenére az akitivitás nem minden területen volt egyenletes és megfelelő. A tervezésben és a rende­zésben a közreműködő szer­vek összehangoltan, jó színvo­nalon bonyolították le a prog­ramokat. A versenyek, az ak­ciók gördülékenyen zajlottak le. Az összegzések mindenütt elkészültek, ezekből vonhatók le a tanulságok, a munka ja­vításához szükséges tapaszta­latok. Sportvezetők, testnevelő ta­nárok, aktivisták százai dol­goztak meg a sikerekért, s ezért a tevékenységükért min. den dicséretet megérdemel-, nek. Reméljük, hogy ha a VII. OSN évében tapasztalt lendület és összefogás megmaradna az el­következő időben is, megyénk sportéletét a fejlődés, az elő­relépés jellemzi majd. Jó len. ne, ha az érvényben levő párt- és állami határozatok szellemében tovább javulna a lakosság szemlélete, növeked­ne a programokban, a külön­böző versenyeken részt vevők száma. ' Répássy László Szilveszteri Kupa Rétságon A Rétsági ÉPSZÖV SE és a helyi tanács sportfelügyelőségének szervezésében ma a rétsági általános iskola tornatermében Szil­veszter Kupa elnevezésű kézilabdatornát ren­deznek női ifjúsági csapatok részvételével. A tornán az előzetes nevezések szerint négy együttes indul: a Váci Forte, az St. Sík­üveggyár SE, a Nagyoroszi DSK, valamint a rendező, a Rétsági ÉPSZÖV. A négy együttes körmérkőzéses formában dönt a helyezések­ről. s a győztes elnyeri a Szilveszter Kupát, melynek 1985. évi győztese és védője a Váci Forte. A mérkőzések kilenc órakor kezdődnek. SOROKBAN Salgótarján felszabadulásának 42. évfor­dulója tiszteletére a városi sportfelügyelőség és a Nógrád Volán sakkszakosztálya szimul­tánt rendezett a Csizmadia-telepen, a Magyar— Szovjet Barátság Kultúrotthonban. Mede László kultúrotthon-igazgató emlékezett meg az évfordulóról, majd Szokács László, a Nóg­rád Volán mesterjelöltje 30 táblán vette fel a küzdelmet, a helyi sakkozók, érdeklődők ellen. A nagy érdeklődés mellett megrendezett szimultánon, amelyen egy sakk-komputer is játszott, a mesterjelölt 29 játszmát megnyert, Góliát Jánossal döntetlenül játszott. Amikor egy.egy sportág helyzetét vizsgáljuk, fontos szerepet kap az utánpótlás­nevelés kérdése. Lényeges pontja ez minden elemzésnek, hiszen az utánpótlás helyze­te az ifjúsággal való foglalko­zás mellett, a jövő lehetősé, geire is rámutat. Nógrád megyében az orszá­gos, majd a megyei állásfog­lalásokat követően, növeke. dett az ifjúsági és a serdülő­csapatok száma, majd 1983-tól fokozatosan csökkent. Ez a csökkenés nagyobb arányú, mint a felnóttegyüttesek szá­mának visszaesése. Ugyanak­kor Balassagyarmaton megin­dult a labdarúgás sportisko­lái képzése, míg a salgótar­jáni Petőfi Sándor Általános Iskolában, labdarúgóosztály kezdte meg működését. ■ A szervezeti intézkedések kedvezően befolyásolták a minőségi munkát. Sok tehet­ség tűnt fel megyénkben, kö­zülük többen helyet kaptaka különböző nemzeti válogatot­takban. Így Pintér, Deák, Koz­ma, Tarlóst, Bartus, Jónás és még néhányan ölthették fel a válogatott nemzetiszínú me­zét. A gond „csupán” az, hogy ezeket a tehetséges fi­atalokat nem sikerül a me­gyében tartani. Elég, ha a fent említett néhány nevet új­ra végignézzük, s máris lát­juk: közülük ma csupán Tar­lóst és Bartus sportol Nóg- rádban —, mindketten SBTC —, a többiek más — NB I-es — egyesületekben kergetik a labdát. A megyei tanács határoza­tainak értelmében folyamat­ban van az utánpótlás-neve­lési rendszer kiépítése. Ennek lényege, hogy a legtehetsége­sebb gyerekek mindig a jobb versenyzési és működési felté­telekkel rendelkező szakosz­tályokba áramolnak. A je­lenlegi helyzetben — a minő­ségi munkát figyelembe vé­ve — ennek az áramoltatás­nak a csúcsa az SBTC Csa­pata. A megyei labdarúgó-szövet­ség kezdeményezésére 1932- ben — az imént említett cél­kitűzések megvalósításáért — megyénk „vezető” labdarúgó­szakosztályai együttműködé­si szerződést írtak alá. En­nek ellenére időnként prob­lémát okoz egy-egy tehetséges játékos megyén belüli átiga­zolása. Pedig az előrelépés ér­dekében a klubok közötti jó kapcsolatra szükség lenne, hi­szen az eltelt két esztendő eredményei a sportág megtor­panását mutatják. Az SBTC csak árnyéka valamikori ön­magának, a területi bajnok­ságban szereplő csapatok nem játszanak meghatározó szerépet a küzdelmekben, hogy a megyei bajnokság színvonalát ne is említsük... Kedvező képet mutat ellen­ben az iskolai bajnokságok rendszere, mely jó hatást gya­korol a sportág utánpótlás­nevelésére. Az általános isko­lák többsége a tanév folya­mán az úttörő-olimpia, vala­mint a körzeti bajnokságok keretében rendszeresen szere­pelteti csapatait. Ugyanak­kor problémát jelent, hogy néhány területen a sport­egyesületek és az iskolák kapcsolatának hiánya miatt a tehetséges fiatalok csak kés­ve, vagy egyáltalán nem ke­rülnek SE-szakosztályhoz. Megyénk labdarúgásának értékelésekor okvetlenül szólnunk kell a megyei szö­vetség munkájáról. A 9 fős elnökségnek, valamint a kö­zel hatvanfős társadalmi aktívahálózatnak sok dolga van. A szövetség működteti a megyei felnőtt-, ifjúsági és a kétcsoportos serdülőbajnok­ságot, bonyolítja az MNK se­lejtezőit, az ÓIK és az OSK megyei versenyeit. Évről évre megrendezik a tehetség- kutató-akciót, összeállítják és felkészítik a megyei serdülő- válogatottat. Mindezek mel­lett irányító és szervezőmun­kát is végeznek. Talán ezért sem meglepő, hogy kevés ide­jük marad a városi, körzeti szövetségekkel való kapcso­lattartásra, azok konkrét irá­nyítására, munkájuk ellen­őrzésére. Kapcsolatuk azok­kal a szakosztályokkal jó és folyamatos, amelyek az álta­luk működtetett bajnoksá­gokban szerepelnek. Megyénkben öt városi, il­letve körzeti labdarúgó-szö­vetség tevékenykedik. Ezek szakmai felügyeletét a megyei LASZ látja el, de többnyire adminisztratív úton. A legtöbb munkát a salgótarjáni és a balassagyarmati LASZ végzi, ök szervezik és irányítják a megyei „B” osztály két cso­portjának küzdelmeit. ☆ Nemcsak országosan, me­gyei szinten is sokat vitatott -téma az edző- és játékvezető- kérdés. Ezért is tartjuk szükségesnek, hogy a sportág megvei helyzetének elemzé­sekor ezekről a kérdésekről is szóljunk. Egy szó, mint száz: kevés a jó, szakképzett edző Nóg­rád ban. Képesített edzők a megyei bajnokságig vannak, de az ifjúsági és serdülőcsa­patoknál már ott sem min­denütt. A képesített edzők között kevés a magasan kép­zett, sok a segédedző, ugyan­akkor minimális az edzői, szakedzői képesítéssel rendel­kezők száma. Érdekes és egy­ben elgondolkodtató adat, hogy a kiképzett — valami- íven edzői végzettséggel ren­delkező — szakemberek 50 °/0-a nem tevékenykedik se­hol! Ugyanakkor ma 86 tár­sadalmi edzőt tartanak nyil­ván! Köztudott, hogy a bírói dí­jakat nemrégiben „rendezték”. Ezzel a rendelkezéssel sem sikerült fekete ruhába búj­tatni az emberek sokaságát, így a játékvezető-kérdés ma is megoldatlan. A szövetség csak úgy tudja a bajnokságok zavartalan lebonyolításához biztosítani a játékvezetőket, hogy szombati és vasárnapi játéknapokat „szervez”. így mindenhová jut bíró, igaz van olyan eset is, hogy egy bíró egy hét végén 2—3 meccset is levezet. A kevés játékvezető miatt újabban gyakran maradtak el mérkő­zések, s Olyanok is szóhoz jutnak, akik tudása és hozzá­értése nem üti meg az adott bajnokság színvonalát. A megyénkben található pályák többsége gyenge: III —IV. osztályú. A 126 játék­tér közül az SKSE-pálya szín­vonala felel meg az első osz­tályú követelményeknek. So­kat fejlődött a bátonvtere- nyei, a balassagyarmati. a pásztói, a romhányi, a szé?s-é- nyi, valamint a salgótarjáni síküveggvári, tóstrandi es Volán-pálya is. Az egyesületek, a labdarú­gó-szakosztályok pénzügyi helyzete változó. Ebben dön­tő: milyen anyagi bázissal ren­delkező vállalat, szerv van a szakosztály mögött. Az utóo­bi két esztendőben egyébként több mint négymillió forint­tal nőttek a sportág bevételei, a működési költség azonban nincs arányban a saját bevé­telekkel. A megyei vizsgálati anyag az elkövetkező időszak felada­taival is foglalkozott. A cél­kitűzések a feltárt hiányos­ságok pótlására, a minőségi munka javítására vonatkoz­tak. Ezért is vált szükségessé, hogy az anyagot a minőségi és a megyei I. osztályban sze­replő együttesek szakosztály­vezetéseinek fel kell dolgoz­niuk, „lebontva” belőlük a saját területükre vonatkozó konkrét feladatokat. Várha­tóan ezek a feladattervek is hozzájárulnak maid a „téli álmát alvó” nógrádi foci fel­ébredéséhez. (Vaskor) A NÓGRÁD totótippjei, 1. hél 1. Ascoli—Brescia 1 2. Avellino—Empoli 1 3. Como—Milan X 4. Florentina—Napoli X 5. Juventus—Verona 1 6. Udinese—Torino X 7. Arezzo—Lanerossi X 8. Bari—Catania X 9. Cesena—Parma 1 10. Cremonese—Lecce X 11. Lazio—Genoa X 12. Modena—Cagliari 2 13. Pescara—Pisa 2 14. Sampdoria—Roma X 15. Taranto—Bologna X 16. Triestina—Campobasso X Géltotóoólyózat A múlt héten pályázatunkra 395 szelvény érkezett. A két mérkőzés eredménye: Arsenal—Southampton 1—0, Oldham —Leeds 0—1. Két találatot öt fogadó ért el, közülük 10—10 darab totószelvényt nyert: Homolya Lászlóné, Balassagyar­mat, Gábor Á. u. 3., Király Albert, Tar, Május 1. u. 41., Ju­hász Ferenc, Szécsény, Felszabadulás tér 7. Góltotó 1. COMO—MILAN végeredmény: 2 MODENA—CAGLIARI végeredmény: Né^: Lakcím: NÓGRÁD — 1986. december 30.. kedd t

Next

/
Oldalképek
Tartalom