Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XLII. ÉVF., 306. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 30., KEDD-------------------------------------------------------~-----------------------------\ S zabad mozgástérben (3. oldali Gazdag karácsony (4. oldal) „Nekünk nem a pereskedés kell” (5. oldal) V.____________________________________________J K özlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 19X6. December 28-án Kádár János civtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vetlek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai. a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közre­működő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudo­mányos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állasfoglalást. ☆ A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesz­tésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkod­va, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításúikat szolgáló társadalmi teen­dőket. 1 A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a » felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emel­kedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tenden­ciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárá­sok honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű mű­szaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett or­szágoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormány­zati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Eb­ben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csök­kentek, s a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. 2 A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv ■ előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfogla­lása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormány­zat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgaz­daság nemzetközi versenyképességének javításában növek­vő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvaló­sításának fő színtere végső fokon a vállalat és a Szövetkezét. A hazai műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és ■ feliételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehan­golt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartal­mazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektronizációnak, az infor­mációs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infra­struktúra műszaki haladás szempontjából fontos területei­nek a fejlesztését. Zökkenőmentes indulás Pásztón íFolytatás a 2. oldalon.) A számvetés és az előretekintés jegyében Mueilccssgyüléselc a känyösi bányalizeitiben Régi tény: az új esztendő első napjaiban egyes üzemek­ben tétlenkednek, beszélget­nek a dolgozók, s ezzel már az év elején megalapozzák az újabb év végi hajrát. Ahol viszont előretekintenek. ott már az év végén gondolnak a jövőre. Vajon milyen feltéte­lekkel, elképzelésekkel kez­dik az új esztendőt Pásztó jelentős ipari üzemei? A Senior Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyárának dolgo­zói a két ünnep között szál­lítják ki a tervteljesítéshez szükséges késztermékeket. Az előzetes számítások szerint éves termelési és árbevételi tervüket erősen megközelítik. Ez azt jelenti, hogy tőkés, exportra 70, a szocialista or­szágokba pedig 80—82 millió forint értékben küldtek, illet­ve küldenek ki jó minőségű, igen divatos ruházati termé­keket. Az év utolsó hónapjában felgyorsított tempóban — amely novembertől' folyik — nem feledkeztek el az új esz­tendő zökkenőmentes indítá­sának előkészítéséről. Január első munkanapján teljes üzem­mel kezdik az 1987-es évet. Már most dolgoznak az Eri- ma nyugatnémet cég megren­delésén, amely nyolcezer da­rab szabadidő-ruhára szól, s a- határidő január 10. A kért termékek 9 fazonban készül­nek el. Jövőre már csak a befejező munkák maradnak hátra. Ugyancsak a szalagon van az idén megkezdett és az új esztendőre áthúzódó 30 ezer darabos dán export, ame­lyet a Bilke cégnek juttatnak majd el január I5-ig. Az új év első hónapjában kezdenek hozzá az angol Hummel cég kívánságának tel­jesítéséhez. Ezer szabadidő- ruhát készítenek részére. A januári programban szerepel még egy ötezer darabos meg­rendelés teljesítése az Egye­sült Államoknak, és az új finn megrendelőnek, amely ezerötszáz szabadidő-ruhát kért a kollektívától. (Folytatás a 2. oldalon! Mindhárom műszakharmad­ban munkásgyűlést tartot­tak hétfőn, a Nógrádi Szén­bányák kányási bányaüzemé­ben. Ezek keretében, értékel­ték az idei munkát és szóltak a jövő évi tennivalókról. A reggel 7'órakor kezdődött munkásgyűlésen Mihalik Sán­dor üzemigazgató arról szolt, hogy nehéz tizenkét hónapot tudhatnak maguk mögött a kányási bányászok. Részben, a rossz geológiai körülmények miatt, részben emberi hiá­nyosságok következtében sem a termelési, sem a vágat­hajtási tervet nem tudják tel­jesíteni. Mivel a különböző költségek meghaladják az előirányzottat és az árbevétel elmarad a célul tűzöttől, ezért a gazdálkodás eredményes­sége kedvezőtlenebb a várt­nál. A jövő esztendő feladatait ismertetve, az üzemigazgató kiemelte: 50 ezer tonnával több szenet kell felszínre kül­deni és hozzávetőlegesen 1500 méterrel több vágatot kell ki­Konzullácfó a nemzetközi kérdésekről Hétfőn hazaérkezett a ma­gyar pártmunkás-küldöttség, amely Tabajdi Csabának, az MSZMP KB külügyi osztálya alosztályvezetőjének vezetésé­vel az SZKP KB meghívására december 22—28. között Moszk­vában tartózkodott. A delegá­ció nemzetközi kérdésekről folytatott konzultációt a KB külügyi, nemzetközi, és pro­pagandaosztó lya vezető mun­katársaival. Látogatást tett a Szovjet Tudományos Akadé­mia világgazdasági és nem­zetközi kapcsolatok intézeté­ben, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada.ku ta tó in­tézetében. hajtani, mint korábban. Vagy­is, 350 ezer tonna szén kiter­melése és 6405 méter bánya­folyosó elkészítése hárul a kollektívára. Növekszik a la­kossági szén aránya, s éves szinten, 140 ezer tonna szenet kell majd eljuttatni a vásár­lókhoz. A gazdálkodás felté­telei is jóval szigorúbbak lesz­nek, hiszen lényegesen keve­sebb, mindössze 146 millió fo­rint lehet a dotáció. Ahhoz, hogy a kollektíva eleget tehessen a megnöveke­dett követelményeknek, az ed­diginél fegyelmezettebben, jobban kell dolgozni. Szemlé­letváltozásra van szükség, ál­talánossá kell válnia a taka­rékos gazdálkodásnak. A mi­nőségre kell helyezni a hang­súlyt. Az említett szénmeny- nyiség kibányászása mellett, úgyszintén fontos a tervezett vágathossz kihajtása, a lefej­tendő szénmezők előkészített­sége. Hasonlóképpen lényeges a rekonstrukciós program üte­mes végrehajtása. A termelés feltételei job­bak lesznek az új esztendő­ben. Két új vágathajtó gé­pet kapnak a bányászok, ez­által meggyorsíthatják a fej­tés-előkészítést. Két komplett csapat, hetven ember érkezik Szorospatakról. Ütőképesebbé válik tehát a kányási mun­kásgárda. A jövő évtől, úgynevezett szezonális munkarendet ve­zetnek he az üzemben. Ez azt jelenti, hogy az első és a Ne­gyedik negyedévben, heti hat munkanap dolgoznak majd a bányászok. Vagyis akkor, ami­kor leginkább szükség van a szénre Az év többi részében ötnapos lesz a heti munka­rend. A szombatokon dolgo­zók külön prémiumban része­sülnek. A frontosok 220, a föld alatti kiszolgálók 170, a külszíni kiszolgálók 140 forin­tot kapnak majd műszakin­ként. Végezetül, Mihalik Sándor köszönetét mondott a bányá­szoknak az ez évi munkáért, s fegyelmezettebb munkát kért a jövő évre. , A drégtlypalánki könyvtárnak 380 beiratkozott olvasója van. A község bibliotékájában 8500 kötet könyv és negyvenféle folyóirat között válogathatnak az olvasók. Kun Béla tiszteletére Emléktábla-avató ünnepség Salgótarjánban Az MSZMP Salgótarjáni Vá­rosi Bizottsága és ' a Salgótar­jáni Városi Tanács hétfőn em­léktábla-avató ünnepséget ren­dezett a Tanácsköztársaság té­ren. A megyeszékhely kom­munistái ezzel a nemes csele­kedettel adóztak a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa, Kun Béla emlékének- Az ünnepsé­gen az üzemek, vállalatok, in­tézmények képviselői mellett megjelentek a megye politi­kai, állami és társadalmi szer­veinek, szervezeteinek vezetői, köztük Gordos János és Sko­da Ferenc, a megyei pártbi­zottság titkárai, Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A résztvevők meghallgatták, Csank Csaba előadásában, A Tűz márciusa című Ady End- re-verset, majd Szilágyi Tibor, a városi pártbizottság titkára lépett a mikrofonhoz. A szó­nok emlékeztetett Kim Béla születésének százesztendős évfordulójára, és végigkísér­te életének főbb állomásait. Kun Béla 1902-ben lépett be a Magyarországi Szociálde- mokrsta Pártba. Politikai né­zeteinek alakulására és radi- kalizálódására döntő hatással voltak az első világháború eseményei, a tomszki hadifo­golytáborban hallottak. Itt for­radalmi marxista csoportot szervezett, s 1917 februárja után kapcsolatba került az Oroszországi Szociáldemokra­ta Munkáspárttal. Később — társaival — csatlakozott a bolsevikok különváló szerveze­téhez. A nagy októberi szoci­alista forradalom győzelme után a forradalmi hadifogoly­mozgalom egyik országos ve­zetője lett. Amikor Magyar- országon is megérlelődött a polgári demokratikus forrada­lom, habozás nélkül a haza­térés mellett dönt. Célja a kommunista párt megalakítása. Ez 1918- november 24-én Bu­dapesten történik, s Kun Bé­la a_KMP elnöke. Türelmesen érvelt a forra­dalmi párt szükségessége mel­lett, következetesen adta köz­kinccsé a bolsevik párt ta­pasztalatait, a marxizmus—le­ni.nizmus alapelyeit. A nem- ; zetkozi érvényű lenini tanítá­sokat a házai konkrét hely‘- zetre alkalmazva dolgozta ki elvtársaival, - és olyan akció- programot hirdettek meg, amely a magyar proletárdik­tatúra létrejöttéhez vezetett. Kun Béla három ízben járt Salgótarjánban. 1918. decem­ber 26-án a munkások összbi- zalmi-tanácskozásán fejtette ki véleményét a KMP taní­tásainak a helyességéről, a szocialista forradalom lehető­ségéről és szükségességéről. Ez a találkozó nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a vas- és fémmunkások, a bányászok összbizalmi-testülete a kom­munista párt salgótarjáni szer­vezetének megalakulása mel­lett döntött. Másodszor 1919. április 6-án járt a városban, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság hon­védő harca mellett agitáljon. Ittlétét a vörösmunkásezre- dek megalakulása követte. Harmadszor julius 22—23-án járt a proletárdiktatúra mel­lett elkötelezett településen, hogy a konkrét hadihelyzet­ről tájékozódjon, és a kény­szerű északi visszavonulás mi­atti bizonytalan helyzetben erőt és hitet adjon a katonák­nak és a lakosságnak­.A Tanácsköztársaság leveré­se utón Kun Béla számára az emigráció következett. Moszk­vában dolgozott a Kommunis­ta Internacionálé vezetőségé­ben, s az illegális KMP veze­tője volt, rövid megszakítá­sokkal, 1936-ig. Élete szorosan összefonódott a világnak szá­zadunkban Lenin nevéhez fű­ződő szocialista átalakításával, s ma már történelmi tény, hogy a népi Magyarország, a szocialista országok közössége, a föld kommunista pártjainak növekvő ereje az ő munkás­ságának eredménye is. Az avatóbeszéd után Szilá­gyi Tibor és dr. Sándor Gyu­la, a városi tanács vb-titkára, Tolnai László és Kassai Jó­zsef, a salgótarjáni Kun Béla munkásőregység parancsnok­helyettesei koszorút helyeztek el az emléktáblán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom