Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

Edzőtábor utón Moszkvai élmények jev háromszor, Udrne pedig egyszer nyert olimpiai bajnok­ságot. — Kik edzettek még az SKSE atlétái mellett a csar­nokban? — A CSZKA sportolói, va­lamint a szovjet hét- és tíz- próba-válogatott- Itt készült a kalapácsvető világcsúcstartó Szedik, valamint két excsúcs- tartó is: Valjukevics és Biko- va. De tanulmányozhattuk a legfiatalabbak edzéseit is. hi­szen a klub sportiskolásai is itt gyakoroltak. — Szakmai tapasztalatok? — Tervszerű irányító és fel­készítő munkát végeznek. A fő hangsúly a legkisebbek technikai képzésén van. A sportolók fegyelmezetten, cél. tudatosan készülnek, egy per­cig sincs lazítás. — Mire jutott még idejük az edzések mellett? — Megtekintettük a Kreml kincstárát, ellátogattunk a Puskin múzeumba. A hideg télben — —32 fokban — a Vörös téren megnéztük az őr­ségváltást is, s a Luzsnyiki stadionban végigszurkoltuk az Izvesztyija Kupa jégkorong­torna mérkőzéseit, összegezve: hasznos és kellemes hét napot töltöttünk Moszkvában. OSH '86 — Sporfo'j velünk! 3ó! sikerült a rendezvénysorozat Közel negyedszázados múlt­ra tekint vissza az országos sportnapok. 1986-ban immár hetedik alkalommal került sor a „Sportolj velünk!” jelszavú akcióra. Visszapillantásunkban az év tömeg- és szabadidő­sport-rendezvényeit átfogó OSN megyei eseményeket kö­töttük csokorba, hogy átte­kintsük: milyen nagy tömeg - sport rendez, vén vekkel talál­kozhattunk az idén. ' Ä VII. OSN előkészítése már 1985-ben megkezdődött. Az OTSH elnöke irányelveket 'adott ki a sportnapok meg- rehdézéséről, ezt '.követően. kér szültek él a megyei progra­mok. Nógrádban a szabadidő- sport koordinációs értekezlet fogadta el az OSN megyei so­rozatának tervezetét. Az egyes programok lebonyolításában a párt-, állami és tömegszer­vezetek nagy részt vállaltak. Megyénk OSN-programjai szorosan kapcsolódtak az or­szágos rendezvényekhez, s március és november között keretbe foglalták a szabadidő- sport ez évi kiemelkedő ese­ményeit: a falusi spartakiádot, a munkahelyi olimpiát, a tel­jesítménypróbákat, a sport- ünnepélyeket és sok más ki- sebb-nagyobb akciót- Az év folyamán közel 500, az OSN je­gyében rendezett eseményre került sor. A KEZDET Legkorábban a falusi dolgo­zók spartakiádjának versenyei kezdődték. Januárban került sor a falusi, községi, majd a vonzáskörzeti selejtezőkre. A résztvevők asztalitenisz, teke és sakk sportágakban mérték össze erejüket. Különösen Szé- csény, Pásztó és Bátonytere, nye térségében voltak népsze­rűek a versenyek. Ezeken a helyeken sikerültek a legjob­ban a körzeti döntők, s ezek­ről a területekről került ki a megyei döntő legtöbb győztese is. Az összesített pontversenyt egyébként Széesény körzet p.verte. Ez a siker nem a vé­letlen műve volt: a térségben évek óta jó színvonalú a sza­badidő-sport szervezése, a kör­nyékbeli települések — Nagy­idé,-Rimoc, Ludányhalászi — mind egy-egy kis központjai a mozgalomnak. Az idei esztendőben orszá­gos döntőt is rendeztek a me­gyei versenyek legjobbjainak. A szolnoki erőpróbán színvo­nalas viadalokat láthattak az érdeklődők. Nógrád megye képviselői jól helytálltak: két arany-, egy ezüstérmet, s két hatodik helyezést értek el. Kö- vendi József asztalitenisz egyéni, valamint a Serfőző— Halaj sakkcsapat - győzelme szép sikernek számít. Percze Attila és társai a kerékpárospróba Indítása előtt. NYITÖÜNNEPÉLY Az OSN megyei megnyitójá­nak rendezését a balassagyar­matiak vállalták. Széles körű városi összefogással, több hó­napos előkészületek után már­cius 16-án a helyi sportcsar­nokban ezer diák látványos bemutatóival megkezdődött a VII. OSN megyei rendezvény, sorozata. A megnyitót a detvai (Csehszlovákia) tornászok gya­korlata avatta nemzetközivé. A rendezőket, a szervezőket dicséri, hogy a rossz időjárási körülmények és a sportcsar­nok szűkös lehetőségei ellené­re is sikerült gördülékenyen, a nézők számára emlékezete­sen lebonyolítani a sportün­nepélyt. TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK A szabadidő-sport fellendí­tésére, a tömegek részvételé­nek növelésére a teljesítmény­próbákat már néhány évtized­del ezelőtt „kitalálták”. Az el­nevezés gyakran változott, majd a nyolcvanas évek elején a próbasorozat mozgalommá terebélyesedett. 1983 84-ben rendezték meg első ízben az olimpiai ötpróbát, mely me­gyénkben gyengén sikerült. A második kiírás, az 1985/86. évi próbasorozat viszont — a ha­tékonyabb szervezőmunkának köszönhetően — nagy sikert aratott. A mozgalmat a me­gyei koordinációs értekezlet irányította. Az egyes próbá­kon részt vevők száma több százra emelkedett- Volt olyan túrapróba, ahol a természet- barátok száma meghaladta az ezret, de az idei novemberi túrán is majd ötszázan telje­sítették az előírt követelmé­nyeket. Az olimpiai ötpróba ren­dezvényeinek kialakult a sta­bil „magja” is. A rendező gárda minden próbatételnél ugyanaz volt, a résztvevők között pedig mindig ismerős arcok tűnték fel. A salgótar­jáni Petőfi Általános Iskola tanárai és diákjai, a síküveg­gyár KISZ-es fiataljai nélkül szinte elképzelhetetlen volt egv-egy próba. A megyei „végeredmény”: 1985/86-bah 12 próbanap, 20 helyszín, közel 8000 résztve­vő. Ennek 63 százaléka az OSN évében, tehát 1986-ban! PALÓC 4+1 1985-ben Palóc 4+1 elneve­zéssel indult, 1986-ra pedig Palóc OSN megnevezést kapott a megyei KISZ-bizottság által kezdeményezett, s hét megyei szerv segítségével rendezett nógrádi próbasorozat. Ez a tö­megsportakció is sikeres volt! Már az áprilisi futópróbákon 1868 fő vett részt. Megyeszer- te, a kisebb településeken is — összesen 22 helyszínen — tel­jesítették az előírt távokat. A várttól jelentősen elma­radt az úszópróbán részt vevők száma, a többi akción azonban újabb ezrek mérték fel fizikai állóképességüket. A Palóc OSN próbáin összesen 6125 fő vett részt. (Folytatjuk) Répássy László Egyhetes edzőtáborozásról érkezett haza a napokban az SKSE atlétáinak és edzőinek csoportja A 14 fős salgótarjá­ni delegáció a CSZKA Moszk­va vendégeként gyakorolt a szovjet fővárosban. Az élmé­nyekről, a tapasztalatokról An­gyal János vezető edzőt kér­deztük­— Az Izvesztyija Kupára utazó 200 magyar turistával együtt keltünk útra. Moszkvá­ban á „Bélgrád II.” nevű, minden igényt kielégítő szál­lodában Raktunk. — Hol edzettek? — A CSZKA fedett stadion­jában. Csodálatos létesítmény. Alapterülete 300x80 méter, egyik szárnyában labdarúgó- pálya. a másikban atlétikai csarnok ta'álható Mindannyi­; unk számára nagy élményt je­lentett ebben a hata'mas sport- komplevomban gyakorolni. Edzéseinken sok segítséget kantunk a világhírű szovjet atlétikai szakembertől, Vitold Krejertől. Mióta ismerik egymást? — Az 1977-ben rendezett I. atlétikai Világ Kupán talál­koztunk Düsseldorfban, s azóta levelezünk. A me!bourne-i és a római obmoián is bronzérmet szerzett szakember saját — Angyal János (balról) és Vi. told Krejer „edzéslesen” volt — számában, a hármasug­rásban oktatja a fiatalabba­kat- Tanítványai közül Szanye­A realitás talaján Helyzetkép megyénk labdarúgásáról A labdarúgás legnépszerűbb sportágaink egyike. Az utóbbi esztendőkben több országos értekezleten és fórumon fog­lalkoztak helyzetével, fejlesz­tésének feladataival. S, hogy miért vált szükségszerűvé a foci sokrétű vizsgálata, azt a honi „történések” támasztot­ták alá: elmaradtak a várt eredmények, csökkent a szín­vonal, erkölcsi és morális problémák jelentkeztek. A különböző vizsgálatok, értékelések és aktívaértekez­letek után írásos dokumentu­mok, állásfoglalások jelentek meg. Ezek közül a legfonto­sabb az OTSH 1974-ben, majd 1980-ban készített — ez utób­bi az ún. „második” — lab­darúgó-állásfoglalása. Ez alap­ján az ország minden megyé­jében intézkedési terveket fo­gadtak el a sportág helyi fel­adataira, azok határidőre tör. ténő végrehajtására. Természetesen ez a folyamat Nógrád megyében is lezajlott. A megyei tanács testületéinek versenysporttal kapcsolatos határozataiban jelentős teret kapott a labdarúgás. A meg­jelent dokumentumokat széles körű aktívaértekezleteken vi­tatták meg, s más fórumok keretében is gyakran tértek vissza a megyei helyzet elem­zésére, a további teendők meghatározására. 1981 márciusában és 1982 novemberében, a labdarúgás­sal foglalkozó megyei aktíva- ' értekezletet rendeztek me­gyénkben, majd az 1984. évi salgótarjáni Ifjúsági Barátság Verseny idején, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksé­ge, a megyeközpontban kihe­lyezett ülést tartott, melyen Nógrád megye labdarúgásával, a további feladatokkal fog­lalkoztak. Azóta két év -telt el. Idén újra napirendre került a lab­darúgás. A megyei tanács testnevelési és sportosztálya 1986-ban megvizsgálta a sportág helyzetét, s aktíva­értekezleten ismertette azt az illetékes szakemberekkel, sportvezetőkkel. A vizsgálati anyag alapján az alábbiakban röviden áttekintjük a futball nógrádi helyzetét, az elkövet­kező időszak legfontosabb fel­adatait. Az elmúlt két esztendőben Nógrád megye pozíciója a labdarúgásban — országos vi­szonylatban — nem változott. Továbbra is egy NB-s csapat működik — az SBTC —. A területi bajnokság Mátra- csoportjában idényenként 3— 4 együttes szerepel váltakozó sikerrel. A megyei bajnokság színvonala visszaesett, az itt szereplő csapatok többségének működési feltételei romlottak. Mielőtt a szakmai munka eredményeit és gondjait, a sportág más aktuális kérdé­seit vizsgálnánk, érdemes el­időzni a megyei szakosztályok létszámbeli változásainál. Ez azért is fontos, mert szoros összefüggésben van azokkal a jelenségekkel, melyekről nem­régiben az MLSZ tett közzé hasonló kimutatást. (A továbbiakban az össze­hasonlításoknál 1983., illetve 1985. év végi adatok érten­dők!) A megyében működő labdarúgó-szakosztályok szá­ma 107, ez az összes megyei sportági szakosztály egyne­gyede. A szakosztályokban foglalkoztatott versenyzők száma közel 100 fővel csök­kent. Szembetűnő, hogy míg a felnőttlabdarúgók száma emelkedett, addig mind az if­júsági, mind a serdülőkorú- aké csökkent! Ma kevesebb csapat szerepel a különböző bajnokságokban, mint koráb­ban. Itt érdemes a számokat is „előhozni”. A felnőtteknél a korábbi 127 helyett ma 108, az ifjúságiaknál 104 helyett 86. míg a serdülőknél 57 he­lyett 48 egvüttes vesz részt a küzdelmekben. A szakosztályok elhelyezke­dése a megyében nem egyen­letes. A minőségi szakosztá­lyok — NB-s, területi, megyei „A” — többsége a megyeszék- helven. vagy annak közelében található. Ha a megyei „B” bajnokságot is figyelembe vesszük, akkor változik a kép. Így kitűnik, hogy az említett bainoki osztályok csapatai a Salgótarján—Pásztó, illetve a Salgótarján—Széesény—Ba- lassagvarmat—Rétság vonalon találhatók. Ez főleg a gazda­sági bázisok elhelyezkedésé­vel, a kialakult közlekedési struktúrával, valamint a szál­lítás drágulásával is magya­rázható. .. ■*r A megyei bajnoki rendszer az országos alá épült. A 16 csapatos megyei I. osztályú bajnokság mellett 1984-től kétcsoportos megyei „B” in­dult 16—16 csapattal. Bátony- terenye kivételével minden vonzáskörzetben szervezett bajnokságok folynak, 8—12 együttessel csoportonként. Ezek mellett általános isko­lai bajnokság működik Salgó­tarjánban és a balassagyarma­ti, valamint a pásztói körzet­ben. A megye különböző terüle­tein nagyon népszerű a kispá­lyás labdarúgás. Salgótarján­ban félszáz csapat részvételé­vel rendezik meg évente a megyeközpont bajnokságát. Kisebb létszámmal, de jól szervezetten kerül sor minden évben Balassagyarmaton. Pásztón, Bátonyterenyén és Rétságon is a kispályás via­dalokra. Ezek a küzdelem- sorozatok bizonyos mértékig negatívan befolyásolják a szer­vezett bajnokságokat, ugyan­akkor nagyon sok embernek nyújtanak rendszeres mozgás- lehetőséget. ☆ Korszerű szakmai munka nélkül ma már nem képzel­hetők el jó eredmények. Ezért is vált szükségessé, hogy a központi állásfoglalások után a megyei labdarúgó-szövetség intézkedéseket tegyen ennek érdekében. így átszervezték az edzőbizottságot, melynek munkájába fiatal, képesített szakembereket vontak be. Megszervezték az edzések rendszeres ellenőrzését, folya­matossá tették a továbbkép­zéseket is. Sikerült elérni, hogy a megyei I. osztályú bajnokságban csak képesítés­sel rendelkező szakembereket szerződtethetnek a csapatok. Az említett pozitívumok el­lenére a szakmai munka je­lenlegi színvonala nem kielé­gítő. Gond. hogy az ifjúsági és serdülőcsapatoknál — el­sősorban anyagi problémák miatt — a szakosztályok nem tudnak képzett edzőket al­kalmazni. Sok ifjúsági és serdülőgárda edzéseit idősebb játékosok, esetleg „műkedve­lők” vezetik. Az összes me­gyei rendezésű bajnokságban alig van olyan szakosztály, ahol rendszeres. felkészítő munka, edzés folyik. Mindösz, sze, a megyei I. osztály 6—8 csapatáról mondható el en­nek ellenkezője. A megyei „B” és a körzeti bajnokságok résztvevői „hét í végi együttesek”, a mérkőzé­sekre gyűlnek össze, ezeken találkoznak. További gondot jelent, hogy sok szakosztály nem rendelkezik megfelelő vezetéssel. Gyakori az egy­személyes szakosztályvezetés is. Ilyen helyzetben nem is lehet számon kérni a. szálánál munka végrehajtását. No persze elkeseredésre nincs ok! Ugyanis országos szinten sincs összefogva a sportág szakmai ellenőrzése, az MLSZ edzőbizottsága kör­levelek útján próbál irányi, tani. Csupán reménykedhe­tünk abban, hogy az új ve­zetés az elkövetkezőkben na­gyobb gondot fordít erre a munkára is! (Folytatjuk \ — Vaskor — Ausztrália nyerte a Davis Kupát A tenisz Davis Kupa dön­tő harmadik napján, a mel- bourne-i Kooyo.ng stadion­ban a hazaiak 21 esztendős játékosa, Pat Cash és a ven­dégek tartalék sorból előlépett sportolója, Mikael Pernfors ta. lálkozott. A világranglistán 24. helyezett ausztrál 3 óra 27 perc alatt 2—6, 4—6, 6—3, 6—4, 6—3 arányban legyőzte a 11. helyen álló ellenfelét, s ezzel csapatát 3—1 arányú vezetéshez juttatta. A végül is mindent eldöntő Cash—Pernfors mérkőzés PATo m •" r* i m,9 Vr t hozott. A kiválóan összponto­sító svéd az első szettet 30, a másodikat 54 perc .alatt nyer­te a nehezen játékba lendülő ausztrál ellen. A melboume-i születésű Cash a Kooyong stadiont zsúfolásig megtöltő 11 000 hazai néző biztatásától kísérve, ezután ritmust vál­tott. Ugrásszerűen javultak el­ső szervái, s miután a har­madik és a negyedik játsz­mában is egyszer-egyszer el­nyerte Pernfors adogatását, következhetett a döntő szett. A végére Pernfors teljesen összeomlott, s az utolsó pon­tot követően, szinte úgy kel­lett letámogatni a pályáról a fáradtságtól és csalódottságtól a lábán alig álló svédet. Neale Fraser, az ausztrálok kapitá­nya, viszont örömiittasan ro­hant be a pályára, s úgy emel­te magasba Cash kezét, ahogy a győztes ökölvívóét szokás. Jogos volt a 21 éves Cash ünneplése, aki lényegében egyedül segítette hozzá hazá­ját 26 Davis K"oa evőzelmé- hez. (Fraser kapitánysága alatt '-/.nt i‘ ■ m 1 - n negv^dlk ausztrál DC-siker.) Cash mindhárom találkozóját meg­nyerte, egyesben Edberg és Pernfors ellen, párosban pe­dig Fitzgeralt oldalán, a kö­zelmúltban Mesterek Tornáját nyert Jarryd, Edberg kettős­sel szemben. Tavalyi vakbél­műtétjét és súlyos sérülését követően, egy év leforgása alatt 394 helyet lépett előre a világranglistán, a 418-ról a 24-re. A Melbourne-ben mu­tatott formája alapján, nem tűnik túlzottnak Fraser kapi­tány kijelentése, mely szerint Pat Cash napjaink legjobb fü­ves pályás játékosa. Még egy statisztikai adat: Ausztrália eddig hét Davis Kupa döntőt játszott a Kooyong stadionban, s hatot meg is nyert. Az utolsó egyes már csak formaság volt, ezért két nyert játszmára ment. így is nagy volt a küzdelem, a svéd Ste. fan Edberg 10—8, 6—4 arány­ban győzött az ausztrál Paul McNamee ellen. A Davis Kupa döntő vég-- eredménye: Ausztrália—Svédország 3—2. NÓGRÁD — 1986. december 29., hétfő J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom