Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON,.. TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON.., A szó igazi értelmében rögös az út Salgótarjánban a gedőc- tetői csillagvizsgálóhoz. Annak, aki az ég titkait akarja ki­fürkészni. számítani lehet tengely- vagy lábtörésre. Pedig évente 2,5—3 ezer látogatója — köztük ezer külföldi — akad a TIT Uránia észlelő- és bemutató csillagvizsgálónak. A Hold é" •*. bolygók megfigyelése és fényképezése a legfőbb feladató a 90 fős amatőrcsillagász-tóbornak. Gyakorlati és módszertani bemutatókkal sok segítséget nyújtanak az isko­lai oktat s kiegészítéséhez — főleg, ha ezt jobban ki is használnák ezek az intézmények. — Amit lehet, társadalmi munké,'-'n végeznek el a szakkör tagjai — ez évben eddig 2760 őr dolgoztak —, de anyagi források híján szívesen fogad i' intézmények, vállalatok támogatását. A jövő év tavasz/'ét már egy új nagv teljesítményű távcsővel für­készhetik az eget azok, akik feljutnak a kupolába. — Bencze — Folyószabályozás a Tiszán A Tisza magyarországi al­só szakaszán és a Maroson a hónapok óta tartó szárazság miatt igen alacsony a víz­állás. Ilyenkor jól kirajzoló* dür a folyómeder, s ez kitű­nő lehetőséget nyújt a folyó­szabályozási' töltéserősítési munkákra. Az Alsó-tiszavl- déki Vízügyi Igazgatóság te­rületén a munkaerő és a tech­nikai eszközök koncentrálá­sával így idejében sikerült pó­tolniuk azt az elmaradást, ame­lyet az év eleji jeges tél, majd a tavaszi árhullámok okoztak. A Tiszán több helyen ezer­kétezer négyzetméteres „vízi pokrócokat” készítettek rő­zsefonattal merevített mű­anyag szövetből. Ezekre 18 000 köbméter terméskövet szór­tak, s így süllyesztették a ta­karókat a megrongált parti mederbe hogy megvédjék a víz további romboló hatásá­tól. Kötvényekből cipőbolthálózat Alig három hét alatt gaz­dára talált a Tisza Cipőgyár által november elején kibo­csátott hatvanmillió forint ér­tékű kötvény. A befolyt ösz- szegből a város kiskereske­delmi tevékenységét, saját bolthálózatát fejlesztik. Je­lenleg 22 vállalati boltban kínálják a gyár telles válasz­tékát, s az év végéig továb­bi négy, jövőre pedig újabb tizenöt Tisza-cipőboltot nyit­nak szerte az országban. Ter­veik szerint 1989-re már hat­van saját szaküzletükben for­galmazzák a gyár utcai és sportcipőit, csizmáit, és nem utolsósorban márkás export- termékeiket. a Salamander utcai es az Adidas sportci­pőket. A fejlesztési program szerint több üzletet nyitnak Budapesten, az elsőt még eb­ben a hónapban a Skála Sprint Áruházban. A bolthá­lózat folyamatos áruellátásá­ra raktárházat létesítenek mintateremmel, ahol a teljes termékskálából választhat­ják ki a modelleket a keres­kedők. leges búvárok és haifarkasok A Dél-Alföld madárszállói- ba, a pusztaszeri, fehértói, kardoskúti, tömörkényi és csanyteleki tavakra, valamint az azokat övező nádasokba sű­rűsödő csapatokban érkeznek Európa legészakibb vidékének szárnyasai. Megjelentek a lúd nagyságú jeges búvárok és a valamivel kisebb sarki búvá­rok. Ezek a tengeri madarak csak a vonulás időszakában keresik fel az édesvizeket. Ve­lük érkeztek a nagy testű vi­harsirályok és Szeged-Fehértó körzetében a legerősebb sirá­lyok családjába tartozó né­hány halfarkas is kering már a vizek felett. Ezek a mada­rak nem szedik ki a vízből a halat, hanem gyengébb sirály­társaikat megtámadva tőlük rabolják el a zsákmányt. Ha­zánkban ritkán látható ezüst- liléket is megfigyeltek a dél­alföldi természetvédelmi te­rületeken. A tundrákon költő madarak Dél-Afrikába tarta­nak, s hosszú vándorútjuk közben pihennek meg Csong- rád megye háborítatlan terü­letein, hogy erőt gyűjtsenek úti céljuk eléréséhez. Nem ion szembe az utcán Kiskereskedők, kisiparosok a ruhaszakmában Az 1983-as és a tavalyi vizsgálat után idén októberben Is­mét szemrevételezte a ruházati magánkereskedők, illetve magánkisiparosok tevékenységét a megyei tanács kereske­delmi osztályának kereskedelmi felügyelősége. 24 telepített árusítóhellyel rendelkező, 32 vásározó magánkereskedőnél, valamint hat ruhakészítő kisiparosnál tekintették át a fel­ügyelők a bizonylati fegyelmet, az ár és a minőség össz­hangját, valamint a vásárlói tájékoztatásra tett korábbi in­tézkedések végrehajtását. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az e szakmá­ban ténykedő magánkereske­dők és kisiparosok valóságos társadalmi szükségleteket elé­gítenek ki, javítják a lakossá­gi árukínálatot, egyedi, illet, ve kis sorozatban készült tér mékekkel bővítik a választé­kot. A kisiparos által készí­tett ruha viselőjének kisebb az esélye arra, hogy a divatos holmi „szembejön” vele az utcán, s ezért a „kiváltsá­gért” sokan akár magasabb árat is hajlandók fizetni. Salgótarján mellett az utóbbi évben Pásztón bővült leggvorsabban a ruházati ma­gánkereskedelmi boltok szá­ma, ugyanakkor visszaesés tapasztalható a bátonyterenyei körzetben. Divatárusboltok kisebb településeken is nyíl­tak. Elgondolkodtató viszont, hogy körzetközpont szerep­kört betöltő, jelentősebb tele­püléseken, mint például Szé- csényben, nincs érdeklődés ruházati magánkereskedés létesítésére. Kedvező jelen­ség, hogy a salgótarjáni vá­sárcsarnokban a vásározók hosszabb időre bérlik telep­helyüket, így vevőik folyama­tosan számíthatnak megje­lenésükre. Sok éven át a magánkeres­kedelem egyik gyenge pontja volt az áru beszerzésének hiányos bizonylatolása. E te­kintetben az októberi vizsgá­lat kevesebb szabálytalanságot tárt fel — betudhatóan töb­bek között a gyakori ellenőr­zésnek és a korábban feltárt szabálytalanságokat követő szigorú intézkedéseknek. Az általánosan javuló hely­zetbe azonban néhány „laza­ság” ezúttal is belefért. A ma­gánkereskedőknek átadott, konvertibilis Importból szár­mazó áruk esetében például az átadó kötelessége a fo­gyasztói árra szerződési ki­kötést tenni — a Belkereske­delmi Minisztérium e piac­felügyeleti intézkedését azon­ban nem tartják be. Ennek folytán a kiskereskedő a szük­ségesnél szabadabb mozgás­teret élvez a fogyasztói ár megállapításánál, s e tény nyilvánvalóan nem az alacso­nyabb ár alkalmazására ser­kenti. A kereskedők többségénél elfogadhatónak bizonyult a termékről szóló ártájékozta­tás, egyesek azonban továbbra sem tartják magukra nézve kötelezőnek az ár feltünteté­sét. A ruhák ára arányosnak tekinthető a minőséggel, sőt, a termékek korszerűsége, di­vatossága, újszerűsége sok esetben meg is haladja a más ke-eskedelmi szervek által értékesítettekét. Előnyös a vásárló részére az áralku le­hetősége Is: a vásárlók ügye- sebbje akár harminc-negyven százalékos árengedményt is ki tud csikarni a kereskedő­től. A kisiparosműhelyekben készült ruhák számláin a mi­nőséget ritkán jelzik a ter­melők. A kereskedő ebből arra. következtet, hogy a vá­sárolt termék csakis első osz­tályú lehet, noha a kisiparo­sok osztályos alapanyagból is gyakran dolgoznak. A megye vásárokon megje­lent kisiparosai saját termé­keiket kínálják. A kézihur- kolók munkái elismerést ér­demelnek, szép kötöttáruval jelentkezik például Bálint Józsefné kisiparos, igén vés munkát ad ki kezéből a fel­sőruházatot kínáló Farkas Dá- nielné is. A termékek többsé­gének minőségét jónak ítélték a kereskedelmi felügyelők, minősítésüket támasztotta alá a Kermi ruházati fő­osztályának vizsgálata is. Néhány esetben a szoknyák, nadrágok aljrészének eldol- gozása nem vallott eléggé gon­dos munkára, elrendelték a termék javítását. Megtévesztő márkajelzés­sel ellátott, hazai készítésű ruhaneműekkel ezúttal is ta­lálkoztak az ellenőrök. A Ritt márkanév helyett például a Ritte, a Ritte R„ vagy a Ritte ER „márkanév” a kevésbé tájékozott vevőnek azt su­gallja, hogy eredeti márkás holmit tart a kezében, noha az igazság távol esik ettől. Az eltávolítható márkajeleket a felügyelők leszedették, meg­semmisítették, a filmnvomett, tehát örökre márkajelzett té­teleket kivonták a forgalom­ból, Volt kereskedő. aki filmnyomással rögzített, til­tott márkajelű pólóitól gyer­mekvédelmi intézetnek átad­va szabadult, mentesülve ez­által az anyagi haszonszer­zésre való törekvés gyanújá­tól. Többrendbeni szabályta­lanság, illetve visszatérő hiá­nyosság miatt a vizsgálat al­kalmával összesen 45 ezer fo­rint bírságot szabtak ki a ke­reskedelmi felügyelők. Sz. Itt. A falnedvesség ellen A Kemikál Építőanyag-ipa­ri Vállalat a régi épületek­nél meglehetősen gyakori fal- nedvesedés megakadályozá­sára, a talajvíz elleni utóla­gos szigetelésre új terméke­ket fejlesztett ki, amelyek könnyebben kezelhetők, és ol­csóbbak az eddig Ismertek­nél. Az új vegyszereket fúró­lyukakon juttathatják a ned­ves falba. Múlt által a jelen A régi családi emlékek fel­kutatására hirdetett pályáza­tot a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum ebben az év­ben. A beérkezett munkákat értékelték, a győzelmet a sal­gótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai sze­rezték meg. A harmadik helyen Török Lajos harmadéves tanuló vég­zett. Számlákat gyűjtött ösz- sze a XIX. század elejéről. — A nagymamám testvéréé voltak a papírok, aki nem azért tartotta meg, mert ra­gaszkodott minden kis fecni­hez, hanem a vásárlásnál volt rá szüksége. Ugyanis abban az időben apránként fizettek ki egy-egy árut. Fizetéskor vitték a restanciát a kereske­dőhöz, aki lehúzta számlájuk­ról a kifizetett összeget. Mu­száj volt megtartani a bizony­latokat. — Pénzei is voltak? — Igen. Pengők, szintén a XIX. század elejéről, ötfillé­res papírból, az osztrák—ma­gyar bank közös csekkjei. Csupa sokat érő holmi. Bár az igazi értékét az adja, hogy e tárgyakon keresztül közelebb kerültem a történelemhez. So­kat kutattam a könyvtárban, régi újságok között, arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miként éltek az emberek a századfordulón. Egyelőre nem hagyom abba a kutatást. Édesapámmal családfát készí­tünk, anyai ágon nagyon messzire vissza tudunk nyúlni. Még azt is tudom, hogy ki rolt az üknagyapám. És sze- -etném megírni a nagyapám élettörténetét, aki Kossuth-di- jas. a Szocialista Munka Hőse éímmel és Lenin-renddel ki­tüntetett bányász volt. A második helyet Piláth Andrea harmadikos tanuló szerezte meg. Újságokat gyűj­tött az ötvenes évekből, II. vi­lágháború előtti képeslapot Balassagyarmatról és részvény­jegyet 1923-ból. Még kisiparos nagyapja őrizte meg ezeket a tárgyakat, majd édesapja örö­költe, most pedig az övé. A ku­tatómunka neki is megtet­szett, s jelenleg a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár történetét veti papírra. A Képes múlt című pályá­zatot Eiziák Nóra első osztá­lyos diák nyerte meg, régi pénzeivel, vitézi érméivel. — Nagyapám szerezte a ki­tüntetéseket, szám szerint ti­zenötöt, még az első világhá­borúban. Mátraszőlősön lakott, kilencvenhét éves volt, ami­kor nekem adta érmeit azzal, hogy nagyon vigyázzak rá. Én tartom az adott szavam. — A múzeum biztosan örülne a gyűjteménynek, és a kiállítóterem vitrinjeiben töb­ben láthatnák, mint önök­nél. .. — Nem adhatom oda. habár szerintem is jobb helye vol­na a tárlókban. Szüleim is ra­gaszkodnak minden egyes da­rabhoz, valamint az öt- és tíz- pengősökhöz. Ügy érezzük, így a becsületes; nekünk idéz fel emlékeket a nagyapámról, aki sokat beszélt a régi időkről. Nagyon szerettem hallgatni őt. mert bármilyen jó is lehet egy történelemkönvv, nem pótol­hatja a személyes élménybe­számolót. Itt, a srakközénis- kolában alacsonyabb óraszám­ban tanulunk történe'met, mint gimnazistatársaink. A szakmai tantárgyak mellett nem nagyon marad idő rá. ígv a hely történettel kapcsolatos dokumentumok, újságok, kének felkutatása közelebb vihet bennünket századunk történel­méhez. Vankó Magdolna Az új szőnyeget legalább 2—3 hóna­pig ne poroljuk és ne porszívózzuk, csak könnyedén söpörjük le a felüle­tét, vagy szőnyegkefével keféljük át. Ennyi idő után, a szőnyeg szálai elég­gé letaposódnak, nem húzódhatnak már ki, és ilyenkor máir a szokásos módon gondozhatjuk, porszívózhatjuk, esetleg szintetikus tisztítószer habjával tisztít­hatjuk. A szőnyeget mindig a visszáján poroljuk, a színéről csak lekeféljük a port. Ha a színén poroljuk, megsértjük a szőnyeg finom fonalait, és a port a szőnyegbe verjük. A szőnyeget ne hagyjuk mindig ugyanabban a helyzetben feküdni. Időnként forgassuk meg, hogy oldalai cserélődjenek. Így nem fakul a nap­fénytől mindig ugyanaz a sarok, és nem kopik mindig ugyanazon a helyen, például a székek vagy az asztal lábá­nál. Az összecsavarodott rojtokat a há­zilag tisztított szőnyegen, a következő módon hozhatjuk rendbe: előbb szá­razon egy ritka fésűvel átfésüljük, majd puha pokrócot teszünk a rojtok alá, és selyempapíron, vagy nedves rongyon át vasaljuk. Ha a rojtok túl puhák, zselatinnal keményíthetjük ki: 5 dkg zselatint, egy liter hideg vízben egy éjszakán át állni hagyunk, míg jól megduzzad. Másnap folytonos keve­rés közben melegítjük, míg teljesen szét nem olvad, de nem főzzük. A forró oldatba bemártunk egy rongyot, kicsit kicsavarjuk, és ezzel a rojto­kat bekenjük. Azután időnként átfé­OTTHONUNK Szőnyegszerviz süljük, míg teljesen meg nem szárad­nak, hogy ne ragadjanak össze. A szőnyeg színeit felfrissítjük, ha ecetes vízbe mártott kefével átkefél­jük. A bortól, sörtől, gyümölcsszörptől foltos szőnyeget langyos vízzel tisztít­hatjuk. Szintetikus szálakból készült, vagy gumi alapú szőnyeghez ne hasz­náljunk oldószert tartalmazó tisztító- szert! A koromtól beszennyeződött szőnye­get ne dörzsöljük. A foltot szórjuk be sóval, egy kis idő múlva, a só és korom keverékét lesöpörjük. Majd újra be­hintjük sóval, és keményebb sörtéjű kefével szedjük össze a piszkot. Ha mégis szétkenődött a szőnyegen vala­hol a korom, egy kis kefét vízbe már­tunk, sortéit beszappanozzuk, és a kormos darabon addig keféljük, míg a szappan habos nem lesz. Ezután a nedves habot ronggyal letöröljük, és a kitisztított részt vízbe mártott, kicsa­vart ronggyal átdörgöljük. Télen színével a frissen eset porhó­ra' fektetve porolhatjuk ki a szőnye­get, így a színei is nagyon szépen fel­frissülnek. Ha a szőnyeg appretúrája (egyes, rögzítőragasztás a visszáján), tönkre­ment, mert helytelenül tisztítottuk — átáztattuk —, gyenge enyvezóssel hozhat­juk helyre. A szőnyeget a teljesen szá­raz visszáján enyvezzük. Két Lap zse­latint egy éjjelen át egy liter vízben duzzaszt«nk. Azután a vizet leöntjük róla, és a kocsonyát felolvasztjuk, s még 20 dkg burgonyakeményítőt is keverünk bele. A meleg, de nem for­rásban lévő oldatot hosszú nyelű ke­fével a szőnyeg visszájára kenjük, és egy vonalzó élével az egész felületen egyenletesen elkenjük. Ne tegyünk a keményítőből túl sokat egy helyre, for. ró se legyen, hogy ne hatoljon át a szőnyeg színére. Utána, a szőnyeget ki feszi tjük, száradni hagyjuk. Mind­ezt megelőzhetjük, ha tisztításkor a szintetikus tisztítószer habjával kefél­jük át, és rögtön szárazra töröljük, hogy át ne nedvesedjék. A kitisztított szőnyegre csak akkor lépjünk, ha teljesen megszáradt, kü­lönben a gyapjúszálak könnyen össze- filoesednek, és a lábnyomok megma­radnak rajta. Ha víz ömlött a szőnyegre, tiszta, száraz ronggyal azonnal töröljük szá­razra, a nedves folt alá is tegyünk száraz rongyot, vagy szivacsot, hogy a nedvességet magába szívja. Megesik, hogy a szőnyeg egy-egy sár. ka felkunkorodik. Ilyen ■ esetben, a sarkok alá varrjunk háromszögletű bőrdarabkát. B. K. NÓGRÁD — 1986. december 3., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom