Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

Változások a Munka törvénykönyvében Munkanapok, munkaidő — Tartozáslevonás Még egy hónap Kábelgyári exporteredmények és tervek 33 százalékig — Az igazolatlan mulasztás következményei November elsejétől egysze­rűsödtek. egyben | szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók érdekeit védő egyes rendelkezések. A gazdálkodó szervezetek kol­lektív szerződésükben, mun­kaügyi szabályzatban. több­nyire napi. heti, esetleg havi keretben írták elő a munka­időt. A biztonságos vállalati tervezés, a rövidített munka­hétre történt átállás miatt, a munkaidőalap jobb kihaszná­lása. hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosí­tása és a munkafegyelem meg. szilárdítása érdekében, előír­ták az évi munkanapok szá­mát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok számát 255 nap- ’ ban határozta meg. Az e na­pokon a rendes — átlagos — munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Új rendelkezés, hogy a gazdál­kodó szervezet termelési, gaz­dálkodási érdekből — a kol­lektív szerződés módosítása nélkül — előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak szabadnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszerve­zeti szerv előzetes egyetérté­sét meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a fo. lyamatos munkát akadályozza a munkahelyről engedéllyel eltávozás is, magánügyek in­tézésére. Sok esetben anélkül engedik ei a dolgozót, vagy utólag tudomásul veszik tá­volmaradását, hogy vizsgál­nák ennek indokoltságát. Pe­dig a magánügyek többsége ma már munkaidőn túl intéz­hetők. Az új jogszabály szerint, a munkáltató munkaidőiben va­ló eltávozást vagy más. tevé­kenységet, csak akkor enge­délyezhet. ha az ügy a mun­kaidőn kívül nem végezhető el. Ha a dolgozó nem a jog­szabályban megengedett ok­ból — hatósági, bírósági idé­zés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála — hiányzik a munká­ból, arra az időre, az érvé­nyes jogszabály szerint, mun­kabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé te­szi, hogy a dolgozó a munkál­tatóval megegyezzen, és el­végezze elmaradt munkáját. Korábban többször problé­mát okozott a vállalattól el­került dolgozó tartozásának a munkabérből való közvetlen levonása, például tüzelőtar­tozás. Előleg esetén, a mun­káltatók feltüntették ezeket a távozó dolgozó mii-lapján, de a még esedékes járandóságá­ból nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsí tette az el­járást. A rendelkezés szerint a munkaviszonyát felmondás­sal, vagy jogellenesen meg­szüntető, valamint a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó tar­tozását, a munkáltató a dol­gozó munkabéréből — legfel­jebb annak 33 százalékáig terjedően — levonhatja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles követe­lését kártérítési határozattal, illetőleg fizetési felszólítással érvényesíteni. Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés és így a levonás is egészben vagy részben alaptalan volt, a levont ősz- szeget a határozatnak megfe­lelően vissza kell fizetni. A Munka törvényikönyve eddig is lehetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése Súlyosabb balesetek esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezmé­nyekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyelmi határozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1-től fe­gyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpedig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Kimondja a jogszabály, hogy a Munka tör­vénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott napon­ként egynegyedükkel csök­kennek. A kollektív szerző­dés további, vagy szigorúbb anyagi jogkövetkezményt is előírhat, és annak alkalmazá­sát az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az előbbiek szerint csök­kenteni, vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, ked­vezményes beszerzést, a pré­miumot, a részesedési — ér­dekeltségi — alapból járó év végi juttatást, Az új szabály ezekben az esetekben kizár­ja azt a korlátozást, hogy a megvonás — a csökkentés — a dolgozó havi átlagkereseté­nek 10 százalékát, illetve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben, kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete fe­lét —, nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók tehát, a jogszabályban előírt mindenféle juttatásból és ked­vezményből, teljes egészében kizárhatók. Az igazolatlan hi­ányzással együttjárhat a mun. kaviszony megszüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is ki­mondja, ha a dolgozó mun­kahelyén egymást köpető há­lom munkanapon át igazolat­lanul nem jelenik meg. mun­kaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nap­pal megszüntetheti. Ha a dolgozó utólag alapos okkal kimenti magát, kérelmére a munka viszonyt; vissza kell ál­lítaná. Az alapvető alapanyag hiánya nem gátolta idén a Magyar Kábel Művek Balas­sagyarmati Gyárának terme­lését. Tizenegy hónap eltel­tével eleget tettek a rubelel­számolású exportkötelezettsé­güknek és a hazai megren­deléseknek is. Az év elején még sok kérdőjel volt a tő­késpiac alakulása körül, ame­lyet végül is jó kereskede­lempolitikával és piacszerve­zéssel fordított a maga javá­ra a térség legnagyobb üze­me. Már csak egy hónapjuk van a bevételek növeléséhez. Csá­szár Ferenc termelési osztály- vezető elmondta, hogy no­vember végéig a tőkésexport 86 százalékát teljesítették. Az első negyedévi szállítások — a megrendelései? alapján — nem érték el a májusi, szep­temberi, vagy akár a novem­beri eredményeket. A követ­kezetes kereskedelmi munka végül is meghozta a várva várt sikert: jelentős üzletkö­tésekre került sor, elsősorban ázsiai országokkal. Az elsők között említette a kínai piacot, melynek felvevőképessége to­vábbi reményekre jogosítja fel a balassagyarmati gyár kollektíváját. Hasonlóan jó­kor jött piac az indiai, ame­lyet tenderen nyert el a vál­lalat. Az indiai partnercég képviselője az elmúlt héten munkalátogatást tett a ká­belgyárban, ahol — többek között — ellenőrizte a hazá­jába szállítandó termékek mi­nőségét is. A vizsgálat ered­ménye megnyugtató volt. A decemberi feladatok ja­vát a két üzleti megállapodás teljesítése adja, s nagyság­rendje eléri a 100 millió fo­rintot. A termelési osztályve­zető végezetül elmondta, hogy exportjuk mellett nem feled­keznek meg a hazai igények nrKixiroüfe kielégítéséről sem. (—«i» November elején jelentős indiai export teljesítését kezdték meg a Magyar Kábel Művek Balassagyarmati Gyárában. Év végéig ez és a kínai megrendelés adja feladataik 80 szá­zalékát. A korszerű gépek sem nélkülözhetik a figyelmes gépbeállí­tást. Képünkön: Simon Imre végű a nagy pontosságot igénylő munkát. Fotó: Bábel László az otvözetgyárban ' A Salgótarjáni Ötvözet­gyárban az utóbbi időben egy­re nagyobb összegeket for­dítanak a termelési feltéte­lek javítására, a balesetmen­tes ós egészséges munkahe­lyek biztosítására. Különösen az I-es üzemben történtek ezen a téren gyökeres válto­zások. Gépesítették az anya­gok felszállítását a toldó-, il­letve az adagolószintre, utób­bi helyen úgyszintén gépesí­tették a kohók kiszolgálását, s az öntési technológia be­vezetésével megkönnyítették a tisztítást. Az üzemi légtér, a környék levegője jelentő­sen megtisztult a porlevá­lasztó beépítésével. A dolgo­zókat rendszeresen ellátják védő- és munkaruhával, az egyéni védőeszközökkel. Mindezek és a még nem említett intézkedések kedve­ző hatása azonban nem mu­tatkozik meg a balesetek szá­mának és súlyosságának szá­mottevőbb mérséklésében, a táppénzesnapok csökkenésé­ben. Sőt, jelenleg kismér­tékben rosszabb a munkavé­delmi helyzet a gyárban, mint egy évvel ezelőtt volt. Vári Sándor munkavédel­mi és újítási vezető elmond­ta : az elmúlt tíz hónapban 26 baleset történt a munkahe­lyeken, illetve munkába me­net és hazafelé jövet. Ez há­rommal kevesebb a tavalyi értéknél. Ugyanakkor .vi­szont a korábbinál súlyosab­bak a balesetek, gyógyulá­suk több időt igényel. Az idén, október végéig ezer munkanapra fizettek táp­pénzt, szemben az elmúlt évi B01 nappal. A munkavédelmi helyzet éppen abban az I-es üzem­ben. romlott, ahol a legtöb­bet tették a termelési felté­telek javításáért, az egész­séges munkahelyek kialakí­tásáért. Itt következett be a sérülések csaknem fele, s ide- tzámiázhalo a tappénzesna­pok ötven százaléka. A Ti­es üzemben még nagyobb mérvű a visszaesés. A tmk te­rületén sem csökkent a bal­esetek és a táppénzesnapok száma. A szállításnál ugyan­akkor a nehéz körülmények ellenére is évekre visszame­nően „kielégítő*' a munka- védelmi helyzet. Milyen okokra vezethetők vissza a balesetek? A kér­désre válaszolva, Várj Sán­dor elmondta: a vezetők el­tűrik a szabálytalanságokat, a dolgozók nem mindig tart­ják be az előírásokat. Sokan nem viselik például csapo­láskor a védőszemüveget, s ez a szem károsodásához ve­zet. Gyakori a rossz, hibás munkamódszer alkalmazása, például menet közben próbál­ja a munkás eltávolítani a gépről a fémforgácsot. Elő­fordul hozzá nem értés, fi­gyelmetlenség, hanyagság, sőt még ittasság is. A hiányosságokból adódnak a legfontosabb teendők. Esze­rint a vezetőknek követke­zetesebben számon kell kér­niük a védőfelszerelések hasz­nálatát, a szabályok betartá­sát. Az eddiginél erélyeseb­ben kell élniük a fegyelmi felelősségre vonásokkal, amennyiben arra szükség van. Mindent el kell követniük az italozás elkerülése érdekében. Remélhetően érezteti majd hatását az üzemi balesetek elbírálásának megszigorítá­sa — az erre vonatkozó tör­vénymódosítás áprilistól ér­vényes. Az ötvözetgyárban az I-es adagolószinten védőfüggö­nyöket szerelnek a kohók kö­ré az infrasugárzás mérsék­lésére. Gépesíteni akarják a Il-es üzemi kemencék kiszol­gálását. A gépjárműparkot korszerűsítik, s hasonlókép­pen könnyebbé és biztonsá­gosabbá teszik a csapolási műveletdi. Felmérés a lakosság pénzkiadásairól «ág e^jérasát megindító kérel­met a kézbesítést követő 15 napon belül lehetett előter­jeszteni. Az új szabályozás kiterjesztette azokra az ese­tekre is, amikor a dolgozó munikaviszonya közös meg­egyezés, vagy a dolgozó nyi­latkozata, illetőleg igazolatlan mulasztásán alapul. A 15 na­po^ határidő a munkaviszony megszüntetésére, a munka- könyv kiadására vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kezdődik. A dolgozót a munkáltató köteles erről tá­jékoztatni. Dr. Molnár József TEx év decemberében Magyar- országon egyedülálló felmérést végez a KSH és a Gazdaságkutató Intézet: azt tudakolják» hogy mi­lyen nagyok a lakosság egymás közötti pénzkiadásai. A közgaz­dászok, statisztikusok véleménye szerint ugyanis tetemes összegek mozognak a lakosság csoportjai között borravalók, hálapénzek, különféle munkákért fizetett munkadíjak formájában. A vizs­gálat során ezeket a kiadásokat kívánják számszerűsíteni. A vizsgálatba mintegy T7 ezer háztartást vonnak be az ország minden részéről. A megkérdezet­tektől 14 kérdésre várnak vá­laszt. Többek között olyanokra, bogy milyen szolgáltatásokért adtak borravalót az elmúlt hó­napba**, s észrevették-e, hogy a múlt heten valamelyik bevásár­lói ükkor pontatlanul mértek, vap;y tévesen számoltak? A úecembeii felmérést az év első feiében egy kisebb körre kiterjedő próba előzte meg. A májusban végrehajtott, 500 ház­tartást felölelő próbafelvétel si­keres volt. A megkérdezettek szí­vesen adták a válaszokat és se­gítettek a kérdőív végleges for­májának kialakításában azzal, hogy olyan kiadásaikra hívták fel a figyelmet, amelyre a kérdő­ív szerkesztői nem is gondoltak. A KSH és a Gazdaságkutató Intézet kéri a vizsgálatba bevont háztartások segítségéi ahhoz, hogy a munka minél eredményesebb legyen. A decemberi — meglehe­tősen széles kört érintő — felvé­tel sikeres lebonyolítása nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy tisz­tábban lássák a lakosság kifize­téseinek, fogyasztásának szerke­zetét. A nyert ismeretek mind az áruellátás megszervezésében, mind általában a piacszervezés­ben jól hasznosíthatók let* t- nek. ifmaHiMHminMUHtmfHinHwnmnnwnfmwtiiMiHnHnumwmnwiniwiwiiHmHtntHnumiiiiwiuiuwiwwiHniinnMnHmiiitwftiiHwntinuiwioiiHiiHHtiimtuHiiiMnittHtHiHMmoHMiiiwuiMiitHHiiiiiiiiit» Kezdetben a közös név és az azonos foglalkozás jelentet­te az összekötő kapcsot szá­mukra. Mindkét brigád a Ma­dame Curie nevet viseli, mind­két kollektíva laboratóriumban dolgozik. Az egyik munkás­gárda a Nógrádi Szénbányák­nál teljesíti a feladatát, a má­sik közösség az Üvegipari Mű­vek Salgótarjáni Síküveggyá­rában végzi a munkáját. S most már a barátság erős kö­teléke fűzi egybe őket. A brigádok a közelmúltban a ' síküveggyárban jöttek ösz- sze baráti eszmecserére. Mi­előtt megkezdődött volna a ta­lálkozó programja, rövid be­szélgetést kezdeményeztünk. — Papíron mindössze egy­éves a kapcsolatunk — felel­te érdeklődésünkre a nagy- bátonyiak képviseletében Kő­vári Józsefné brigádvezető­helyettes. — A valóságban azonban jóval régebbről is­merjük egymást. Mi szénvizs­gálatokkal foglalkozunk, s töb­bek között a minőséget befo­lyásoló hamu- és kéntartalmat ellenőrizzük. Tavaly nyáron segítséget kértünk és kaptunk a salgótarjániaktól szénelem­zéshez. Akkor döntöttük el, hogy hivatalossá tesszük az együttműködésünket. — Az elmúlt év novemberé­ben tartottuk az első közös iSéndezvényünket — folytatta Közös a nevük, azonos a foglalkozásuk Brigácfbarétselg szénbányavállalat és a sík­üveggyár közötti viszony. Az ifjúsági klubban már megtérített asztal várta a tár­saságot. A csontleves, a sült csirke, a krumpli- és a rizskö­ret, a savanyúság mindenki­nek ízlett, senkit sem kellett biztatni, hogy egyék. Kaptunk kétféle süteményt, kávét. Mi­után elvertük éhünket és szom- j unkát, bekapcsolták a mag­nót. l^s megkezdődött a tánc... Miközben emelkedett a jó­kedv, a brigádvezetők emlék­sorokat írtak egymás brigád­naplóiba. Utána játékra in­vitáltuk a „feleket”: ki, mit tud a másik kollektíváról? — A nagybátonyiak hetven- háromban tartották alakuló gyűlésüket — kezdte válaszát Tóth Istvánná. — Tizenketten vannak. Elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet, — A síküveggyáriak tíz éve dolgoznak együtt — folytatta a „feleletet” a másik brigádve­zető,' Szemán József. — A bri­gádnak tizenhat tagja van. ná­luk is túlnyomó többséget al­kotnak a nők. Kiérdemelték már a Vállalat kiváló brigád­ja kitüntetést, A válaszok jelesre sikerül­tek. Ügy ahogyan ez barátok­nál elvárható. .. (kola;) a visszaemlékezést a síküveg­gyáriak brigádvezetője, Tóth Istvánná. — A nagybátonyiak meghívtak magukhoz és mi eleget tettünk a szíves invitá­lásnak. Szétnéztünk a labora­tóriumukban, majd megtekin­tettük a Bányász Művelődési Házat. Közös ebéden vettünk részt, s nótázással. tánccal fe­jeztük be az együttlétünket. Mi most ezt a kedvességet akarjuk viszonozni. A gyár múltjáról, jelenlegi termeléséről, saját munkájuk­ról Alexi Istvánná laborveze­tő adott vázlatos tájékoztatót. — Büszkék vagyunk arra, hogy mi is hozzájárulhatunk a síküveggyár sikereihez — mondta többi között. — Ne­künk meghatározó szerepünk van a minőség alakulásában. Mi vizsgáljuk az alapanyago­kat, az ezekből összeállított keverékeket, majd a készter­mékeket. Úgyszintén mi ellen­őrizzük az idegen, a nem a mi általunk gyártott üvegeket. Sót, a fejlesztés íriatt álló-tee­mékek -vizsgálata is ránk tar­tozik. A laboratóriumban tett séta után gyárlátogatás követke­zett. A nagybátonyiak áhita- tos figyelemmel szemlélték, miként készül az edzett, a ragasztott és a biztonsági üveg. — Először jártam üveggyár­ban — árulta el visszafelé jö­vet Gulyás Józsefné. — Rend­kívül érdekes volt látni. ho­gyan dolgozzák fel a síküve­get. Lesz mit mésélnem oda­haza. .. Gáspár István, a nagybáto- nyi gépüzem versenyfelelőse így fejtette ki a véleményét a két brigád kapcsolatáról: — Több szempontból is hasznos. Lehetővé teszi a ta­pasztalatszerzést. Alkalmat nyújt vizsgálati módszerek el- tanulására. Hozzájárul egy­más jobb megismeréséhez, elő­segíti barátságok szövődését. Végeredményben: javul a NQGRÄD — 1966. december L, hétfő 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom