Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Egy pártalapszervezet hétköznapjai Deltán dilemmák Közérdekű be elentések nyoméban Ülésezett Maroknyi közösség, még húszán sincsenek. Hatásuk mégis kiterjed az ezerhaLzáz lelket számláló falucska min­dennapi életére. Arról a kis társaságról van szó, amelyből a hatvanas-hetve” ?s évek­ben igen felerősödött az el­vándorlási kedv. Természe­tesen, zömmel az ifjabb kor­osztály kelt útra, ho"y a biz­tosabb jövőt, jobb megélhetést ígérő városban próbálkozza­nak. Az idősebbek maradtak, „nekünk rná’ ió lesz így, ahogy van", mondották bölcs belenyugvással.. S az idő vé­gül is őket igazolta. Néhány év­vel később, mára lecsillapo­dott a vándorlási hullám: több fiatal család ógv véli, hogy Deitór jobb boldogulást ígér, mint valamelyik közeli város. A lakóterületi pártalapszer­vezet szerepe és lehetősége mindkét időszakban meghatá­rozó volt. Egy és ugyanaz: megteremteni a feltételeket a normális életvitelhez. Hi­szen, csupasz agitáció, „rábe­szélés” vajmi keveset ér; olvan életkörülményeket kell teremteni, amelyek itt tart­ják az embereket. Pólyák János alapszerve­zeti párttitkár, akkori isko­laigazgató is „útra kelt”, s a hetvenes évek közepéig a kö­zeli Balassagyarmaton a já­rási könyvtár munkáját irá­nyította. Majd 1976-ban hív­ták isme* vissza, s ő gondol­kodás nélkül, szívesen jött. öt évvel később választották meg az alapszervezet titkárának, s attól kezdve érzékelhetően megnőtt a községben a politi­kai munka rangja, színvonala. — Legfontosabb teendőnk a párttagság eszmei, politi­kai, cselekvési egységének az erősítése, illetve ennek a gya­korlati, a mindennapi munká­ban való érvényesítése — említi a titkár. Majd rögtön hozzáfűzi, hogy ne elvont, életidegen pártmunkára gon­doljunk, hanem konkrét, na­gyon is földközeli törekvések­re. — Itt van például az ifjú­ság helyzete. A velük való törődés már csak azért is meghatározó, mert voltakép­pen rajtuk múlik, milyen lesz De j tár? Aztán azzal folytatja, hogy a gazdasági egységekkel égyeztetve keresik annak le­hetőséget, hogy minél több fiatal találja meg itt a telepü­lésen számításait. Ugyancsak idesorolható a közoktatás, a közművelődés feltételeinek jobbítása. Mint iskolaigazgató szívügyének is tekinti az in­tézmény személyi, tárgyi fel­tételeinek javítását. Csaknem két és fél száz gyermek tanul az iskolában a huszonhárom fős tanári gár­da irányításával. Hozzájuk tartozik a pataki tagiskola, itt öt pedagógus ötvenhat tanulót nevel, .oktat. A fejlődést jel­zi, hogv a közeli elképzelések között szerepel a számítógépes, a videós technika alkalmazá­sa a nevelőmunkában, s a tanórán kívüli programokban. — Nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik már meget­ték kenyerük javát, vagyis gondolnunk kell az idősekre is — folytatja a beszélgetést Pólyák János. — Pártalap- szervezetünkben is többen dol­goznak közülük, ők azok. akik nyugdíjaséveikben is szíve­sen vállalnak közéleti mun­kát, olykor szervezik a falu rendezvényeit. Természete­sen, nem csak miattuk kap különös hangsúlyt e réteg gondja-baja, hanem mert fele­lősséggel tartozunk irántuk... Őszintén meg kell mondanom, hogy minden olyan hírre, amely az áremeléssel, vagy életkörülményeik nehezülé- sével kapcsolatos, meglehető­sen érzékenyen reagálnak. Szó­ba hozzák gyakorta, hogy nyu­galmasabb öregkorról álmo­doztak. Hogyan segíthetünk rajtuk? Egyrészt megértetjük velük az ország jelenlegi gaz­dasági gondjait, elfogadtatjuk velük a politikai célkitűzé­seket, másrészt pedig szor­galmazzuk a tanácsi, gazdasá­gi szerveknél a különféle szo­ciálpolitikai intézkedéseket. Terveink között szerepel, hogy a pataki társközséghez ha­sonlóan itt, De.itáron is létre­hozzuk az öregek napközi ott­honát. Nem csak a nyugdíjasok, hanem az egész lakosság hely­zetén javítanak azok a kezde­ményezések. amelyek az élel­miszer-ellátást, az egészségne­velést szorgalmazzák. — Aztán, szeretnénk nö­velni a taglétszámot is — mondja befejezésül Pólyák Já­nos. — Kiszemeltünk néhány lelkes, tehetséges fiatalt, akik­nek ott a helyük az alapszer­vezetben. Velük és elsősorban nekik építjük ezt a falut! T. L. a népfront megyei elnöksége Az állam és az egyházak közötti megállapodás érvé­nyesülésének tapasztalatait vi­tatta meg tegnap, Salgótar­jánban a Hazafias Népfront megyei elnöksége, ülésének első napirendjeként. A téma előadója Kiss István megvei egyházügyi titkár volt. Ez­után Kazinczi Pál, a HNF megyei titkárhelyettese tájé­koztatta a résztvevőket a nép­frontválasztások során elhang­zott közérdekű bejelentések megvalósításáról. Egyebek között elmondotta, hogy 1985 szeptembere és'de- cembere között 188 népfront­választási rendezvényt tartot­tak 13 ezer ember részvételé­vel. A vitában 1050-en kaptak szót, legtöbben a környezetü­ket, a településüket érintő gondokat vetették fel. Hogy ezek sorsa mi lett? Erről vizs­gálódott a megyei népfront. Az elnökség javaslatot fo­gadott el a megyei népfront­bizottság jövő évi munkater­véről, majd a HNF Országos Tanácsa december 8-i ülésé­nek legjelentősebb eseményeit ismertették az elnökség tag­jaival. Legkeresettebb a ponty Kötvény a pécsi színházért A Pécsi Nemzeti Színházért elnevezéssel lakossági köt­vényt bocsát ki a Pécsi Vá­rosi Tanács. A kötvények árából befolyó pénz lehetővé teszi az épület felújítási mun­káinak meggyorsítását. így jó kilátás nyílik arra, hogy már 1990-ben befejeződjék a színház teljes rekonstrukciója, s a következő esztendőben is­mét fogadhassa közönségét a patinás teátrum. Az endrefalvai óvodában a nagycsoportos gyerekek ábrázo­lásfoglalkozáson Percze Mónika óvónő irányításával az in­tézmény fenyőfájára készítik a karácsonyi díszeket. —RT— Öntözés — árammal Osztrák műszaki szakem­berek olyan eljárást fejlesz­tettek ki, amellyel — az al­talajba bevezetett árammal — még a kiszikkadt földek fi­noman eloszló „pórusvize” is a felszínre hozható. Ezáltal a félsivatagoknak a szárazság miatt eddig hasznosítatlan te­rületei szintén megművelhe- tővé válhatnak. Az elv: két elektród — főidbe vert cső- és rácsháló — között a nap- vagy a szélenergia termelte egyen­árammal feszültséget kelte­nek. Az agronetnek nevezett hálót a növények gyökéröve­zetében helyezik el, 30 cen­timéteres mélységben. A vil­lamos tér elektroozmotikus hatást kelt, s a víz cseppek formájában felszáll, egyszers­mind megszabadul az esetleg benne lévő sóktól: ezek a cső — a pozitív pólus — körül gyűlnek össze. Országszerte megkezdődött a hagyományos karácsonyi halvásár. A Halért a keres­kedelmi hálózatba és 48 üz­letébe megkezdte az élő ha­lak szállítását. A boltokon kí­vül a fővárosban több mint száz ideiglenes elárusítóhe- . lyen is lehet vásárolni belő­lük. A legkeresettebb halféle­ségből, a pontyból a tavalyi­hoz hasonló mennyiséget biz­tosít a Halért. Busából és más növényevő halakból bőséges a kínálat. A választékot ki­sebb mennyiségű nemeshal — pisztráng és süllő — színe­síti. Mirelit áruban ezúttal a korábbiaknál szűkösebb a vá­laszték, elsősorban az import­áruból számíthatunk keve­sebbre. A Halért az igények körül­tekintő felmérésével igyek­szik folyamatosan szállítani az üzletekbe, amelyek közül több nyitva tart az aranyva­sárnapon is. Az idényárusító helyeken és a halszaküzle- tekben — az élelmiszerbol­tokhoz hasonlóan — decem­ber 24_én szerdán is kiszol­gálják a vevőket délután 2 óráig. Századunkat sokféle jelzővel szok­ták illetni: atomkor, a tudományos- technikai forradalom kora, a biotechno­lógia kora, de nyugodtan nevezhetjük a műanyagok korának is. Életünk tele van a legkülönfélébb műanyagokkal: a tejeszacskótól a gyermekjátékig, a fog­kefétől a cipzárig, a műanyag kerté­szeti fóliától a Trabant autók karos­szériájáig. Műanyagon olyan szerkezeti anyagot értünk, amelynek egyetlen vagy egyik fontos alkotórésze, valamely vegyipari módszerrel előállított szerves nagy mo­lekulájú anyag. A műanyagok tulaj­donságai sokban különböznek a ha­gyományos szerkezeti anyagok, (pl. fé­mek, kerámiai anyagok) tulajdonságai­tól. Az újszerű tulajdonságaik újszerű műszaki megoldásokat tesznek lehe­tővé és egyúttal szükségszerűvé. A műanyagokat kis fajsúlya már régóta vonzóvá tette a repülőgép­konstruktőrök számára, sokáig azon­ban nem tudtak vele mit kezdeni kedvezőtlen statikai, szilárdsági tulaj­donságai miatt. A megoldást a repü­lőgépiparban korábban kifejlesztett szendvicsszerkezet adta. amit egyéb­ként sikeresen alkalmaznak a rakéta­technikában és a járműiparban is. Tudományos újdonságok Műanyagok a repülőgépgyártásban A szendvicsszerkezet kis súlyú és nagy teherbírású szerkezeti elem, amely két, aránylag vékony, de igen szilárd külső rétegből, valamint a közéjük he­lyezett és hozzájuk rögzített vastag, de kis szilárdságú és kis fajsúlyú töl­tőanyagból áll. A hagyományos szend­vicsszerkezetnél, a külső réteg fa, alumínium vagy más könnyűfémle­mez. a töltőanyag pedig balsafa ré­tegelt falemez, üvegrost stb. A mű­anyag szendvicsszerkezeteknél mind­ezek különféle műanyagokból állnak. Az első műanyag vitorlázó repülő­gép Európában épült, a stuttgarti AKAFLIEG cégnél és jól beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nemrégiben érkezett a hír, hogy az Egyesült Álla­mokban kifejlesztett Avtek—400 jelű —, /főképp kereskedelmi repülésre ter­vezet — kis repülőgép megtette első útját. A gép óránként 765 km-es csúcs­sebességet ért el és 100 kilométeren­ként csupán 16 liter hajtóanyagot fo­gyasztott. Ez idő szerint, nincs ennél kisebb üzemanyag-fogyasztású utas­repülőgép. A hatótávolsága 4700 km, s így köz­bülső leszállás nélkül átrepülheti az USA egész területét az egyik óceán­tól a másikig, s 350 m-es felszál'ási úthosszával más kereskedelmi gének számára igénybe nem vehető repülő­tereken Is föl- és leszállhat. A gép ki­emelkedő teljesítményei főleg annak köszönhetők, hogy szerkezeti anyaga olyan szálas szerkezet, amely kevlar- szálból és a nomex nevű ágyazóanyag­ból áll. Sárkányának 70 százalékát e szálas anyagnak 51 előre gyártott eleméből ál­ló, különleges ragasztóeljárással egy­mással szilárdan összekötött szendvics­szerkezete alkotja. Minthogy a törzs egyetlen részből áll, nincsenek benne sem szögecsek, sem egyéb olyan ele­mek, amelyek anyagának fáradását, vagy rajta repedések képződését okoz­hatnák. Két hajtóművét a szárnvak- ra szerelték és szárny mögötti tolólég­csavarral látták el. Rajzok a könyvtárban Érdeklődők sokasága keresi fel e napokban a balassagyar­mati Madách Imre könyvtárat. A látogatottság nemcsak a könyves környezetnek szól, hanem az itt helyet kapott g>er- meúrajzok tucatjainak. Az alkottok az Elférhetnénk mind­annyian címmel — a béke éve alkalmából — meghirdetett ra.jzpályázat legjobbjai. Balassagyarmat és a vonzáskörzet általános iskolásai naponta érdeklődnek társaik rajzban megörökített békevágyáról. Mi van a pincében — mi lesz a kamrában? ­a téli zöldség- és gyiimsicstáro ásró) Mit rejtenek a megye pin­céi, nagy éléskamrái? Lesz-e elegendő burgonya, zöldség és gyümölcs a téli. a tél végi hó­napokban ? Időben felkészül­tek-e télre a megye kereske­delmi szakemberei? Elegendő körbejárni a me­gye nagy pincéit, hogy a kér­désekre megnyugtató választ kapjunk: a zavartalan ellátás­hoz szükséges burgonya, vö­röshagyma, zöldség és gyü­mölcs már novemberben táro­lásra került. Kedvezően ha­tott a felvásárlásra, a téli „őrzésre”, hogy a Belkereske­delmi Minisztérium a koráb­binál nagyobb összeggel — több mint 2 millió 200 ezer forinttal — támogatta azokat a vállalatokat, szövetkezete­ket, amelyek vállalták a tá­rolással járó kockázatot. Így a tavalyinál több bur­gonya — mintegy 1750 tonna — várja a háziasszonyokat,. Ennek egy részét — 680 ton­nát — a termelőgazdaság, £3' őrhalmi termelőszövetkezet „vigyázza”. A múlt évinél na­gyobb vöröshagymakészlet —- több mint 140 tonna — van a pincékben. A különböző zöld­ségfélékből 200, gyümölcsből pedig 210 tonnát gyűjtöttek be tárolásra­Jó hir a háziasszonyoknak^ hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű burgonya, zöldség és gyümölcs nem csupán a kiegyensúlyozott ellátást teszi lehetővé a téli hónapokban is. Azzal is számolni lehet, hogy az időszaknak megfele­lő áron is vásárolhatunk a piacokon, a zöldség-gyümölcs boltokban. Viola-köszöntő A szakirodalom szerint: ré­gi magyar név. A latin erede­tű viola, ibolya szóból- Gyö­nyörű név. Meleg, mint a Földközi-tenger napsütötte vi­déke, ahonnét a névadó vi­rág származik. Pompás, mint egy fehér, lila, piros és krém­színű violákból kötött csokor. És bódítóan illatos. Viola. Csupa muzsika. Kosz­tolányi erről is írhatta volna, hogy csupa „i”, csupa „o”, csupa „a”. Vé, mint virág, i, mint imádság, o, mint okos­ság, el, mint láng, a, mint arany; úgy is mondhatnánk: érték. Becézni sokféleképpen lehet. Via, Viácska, Vicuska, Vilcsi- ke, Violácska. A színek ka- valkádja. Gazsó Violát, a káliéi kör­zeti óvoda vezetőjét, aki a kép tanúsága szerint méltón visel­heti ezt a nevet, nem isme­rem- Nem is hallottam róla. Csak a fotót nézem, s elhi­szem: illik hozzá a név. Ar­cán derű, figyelem, okosság, szeretet. Körülötte gyerekek: szépek, kedvesek, okosak, fi­gyelmesek. Rájuk sugárzik Gazsó Viola derűjének fénye. December 19-e, Viola napja. Hányán viselik e nevet a me­gyében, az országban? Fogal­mam sincs róla. Köszöntsük hát mindnyájukat. A virágo­kat. Éljenek mindannyian szeré­téiben és derűben. Egyszóval: boldogságban. J NÓGRÁD - 1986, december 19., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom