Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

««KtfAGfllMVORI l*lll ,Az a kis kötelező korty. *■ pŰgy nézek én ki, mint egy alkoholista?” A piáikét: olajzöld alapon egy jókora kötélcsomó, úgy istenigazában összegubancol­va, megkötözve. A plakáton a szlogen: AZ ITAL SEMMIT SEM OLD MEG! Alatta krétával, festékkel odafia'kantva a tapasztaltabb járókelők véleménye: DE­HOGYIS NEM! Megint alatta: NEM IS AZ A DOLGA, HOGY A KÖTELEKET KIBOGOZ­ZA! 1 Hát akkor miért iszunk? — Visaorrtlátásral Remél­jük, nem ugyanitt — hang­zik a búcsúzáé innen is, on­nan is, aztán az ajtó kulcsra zárul mögöttem. Mert, olyan kórházi osztályról távozom, ahol az ajtók maguktól so­hasem nyílnak. Nehogy vá­ratlan vendégként besunmyog- jon némi alkohol, mert ak­kor hetek munkájának küz­delmei h i úsulnak meg. Ennek ellenére az illemhelyek víztar­tályaiban a takarítók olykor üres pálinkás-, sörösüvegek­re lelnek. Közben meg az or­vosi kar, a nővérek hirtelen­jében nem tudják eldönteni, hogy Z. vagy K. úr a napok óta tapasztalható javulás uitán miért lett hirtelen rosszul, miért a remegés, a félelmet keltő hallucinációk? Szóval, viszontlátásra wra- fen! Valami jobb helyen. Érdekes, hogy rövid idő alatt mennyi társra, cimborá­ra akadhat a kíváncsi. Érde­kes —, vagy természetes? —, h-ogy a bajba jutott ember, milyen közlékeny, mennyire megkönnyebbül, ha valakinek elmesélheti a sorsát, a tragé­diáját? Még akkor is, ha néha a tükör görbe képet mutat. ☆ Honnan a helyszíni tudósí­tás? Néhány napra ..beálltam nővérnek” a balassagyarma­ti kórház férfialbohológiai osztályára. A röpke kiképzé­sén azonnal megtudtam, hogy itt mindenki úrnak szólítan­dó, és ebben semmiféle ciniz­mus, vagy megvetés nem rej­tőzik. Valahogy így alakult az évek folyamán. Aztán azt is megtudtam, hogy szigorú napirend szerint élünk majd, amely órára, napra készen ott függ a klubban olvasható faliújságon. Tehát: reggel hatkor ébresztő, a betegek bisiikáljálk a szobáikat, taka­rítják a környezetüket. A vi­selkedéstől függ az, hogy ki, mikor mehet eltávozásra a családjához. Lehet még jó pontot kapni a brigádmun­káért, az önként vállalt mun­katerápiás foglalkozásokon való részvételeként, és sok egyébért... Aztán gyógyszerosztás, első­sorban is az Antetil nevű tabletta, amelyre tilos alko­holt fogyasztani, mert rosszul- létet, szervi panaszokat Okoz. :— Másodszor kerültem az osztályra. Néhány nap múlva — remélem — hazaengednek, s akkor szigorúbb leszek ma­gamhoz. Az asszonyra bízom, hogy minden reggel beadja az Antetilt, amire ugye nem lehet inni. Miért hoztak visz- sza? Emberi gyengeség. A főnökömnek kértem egy po­hár bort, amikor én már 99 napja nem ittam az itteni ke­zelés hatására. A főnököm autóbusza elment, én meg ott maradtam a pohár borral ... A többit már nem sorolom. Azt mondja a kosárfonó, aki egyben jól kereső kőműves: — Kérem szépen, ha a brigád nem inna annyit, • én is csak megállnám. De hát, reggelire, kezdésnek ott az a kis kötelező. Egy-két feles, két üveg sör. Azt már nem is mondom, hogy munka köz­ben a hordóból ki nem fogy az ital. A maszekban még többet töltenek belénk. Egy májusfaállítás, amikor már áll a ház, minimum tíz liter bor. Van nyolc gyerekem, tíz­ezren felüli fizetésem, meg annyi zsebpénzem, hogy nem tudok vele mit kezdeni. Amit már nem tudok elinni, mert nem fér belém, azt vásárlás­ra fordítom. Egy ing, pulóver, ami megtetszik... Megszólal erre Cinikus úr, aki eddig csak a száját húzo­gatta, a vállát rángatta. Mit mondjak? Rendkívül magabiz­tos. — Ugyan, uraim! Minek ide a púder? Alkoholisták lettünk, mert szeretünk piál­ni, emelgettük a poharat, mart a féleség, meg a gyerek, meg a munkahely, meg az az istenverte főnök... ! Behoz­tak ide kényszerrel, vagy be­jöttünk magunktól, közben tönkrement a szervezetünk, rohad a májunk, felbomlott a esaládi életünk... Ördögi kör, hogy emiatt ismét vdsz- SKaesünk, ismét itt találko­zunk egymással- Én csókolom, tessék megnézni, minden té­li hónapot bent töltök. Berú­gok, behoznak. Rt jó, otthon hagyom az üres, fűteflen la­kást, a társ tálán semmitte­vést, a óéi taten magányt... Délelőtt ti óra. Mindenki megkapta a magáét (mármint a nyugtató, stabilizáló gyógy­szerékeit) kezdődik a kiscso­portos foglalkozás. Öt társa­ság tárgyalja — egy-egyben úgy 18-an lehetnek — öt szakember irányításával az alkohollal kapcsolatos kérdé­seket. Ki miért kezdett el inni, hogyan került jó barát­ságba az alkohollal? Hogyan látja a társadalomba való visszailleszkedés lehetősége­it? Van-e még, aki hazavár- ja? A beszélgetés irányítója dr. Dévényi Edit osztályos orvos, aki felteszi a kérdést a résztvevőknek, miként le­hetne szerintük elkerülni a visszaesést? Feszengés, izgatott csend. Inkább a koncentráció, minit a gátlások miatt, hiszen az itt ülők nem mai gyerekek, nem az első lélek nemesítő foglal­kozáson vesznek részt. Leg­többjük harmadszor, ötödször van itt, majdnem mind visz- szaesők. Van, aki immáron 125. alkalommal tért meg az osztályra. Nehezen indul, de rendkí­vül őszintévé válik a terefe­Déftue tóhetó az az idő. ami- kor az orvosok ektöntík, ki az, aki hazamehet. Többek között annak függvényeként is, hogy mennyi áj beteg ér­kezik az osztályra. Az utóbbi időben rendkívül nagy a zsú­foltság. Volt olya» hét, hogy pótágyakon, folyosón, földre rakott matracokon feküdtek. Dr. Kadosa Ildikó, a férfial- kohológiai osztály vezető fő­orvosa kesereg. Kevés, rette­netesen kevés a hely, a te több embert három hét után haza kell küldeni, holott eb­ben az időben kívánják leg jobban az itaít. Az ideális, úgy hat hét lenne, amikor már mutatkozik a hatása a befeccöilt energiának. Sok ae afcamok. János pél­dául hallani sem akar arról, hogy hazafcüldjék. Az otthon, aiz pokol. Az asszony, aki ál­landóan üldözi, majd megint azt ordibálja: hazaküldött az a... ! — Itt nyomdafestéket nem tűrő szavak következnek, amelyek a főorvosnőre vo­natkoznak —. de én teszek ró­la, hogy Nagyfára kerülj... ! Kiss Mária (Következik: Mi történt ez­zel az emberrel?) Hússzállitmányok az ünnepekre Megkezdték az ünnepi asz­talra szánt húsfélék kiszál­lítását a hajdúsági élelmi­szer-ipari üzemekből. A Deb­receni Baromfifeldolgozó Vál­lalat a tavalyinál mintegy 10 százalékkal több és korsze­rűbb csomagolású terméket küld a belföldi piacra. Haj- dú-Bihar, Borsod és Heves megye boltjaiba a vállalat­tól a karácsony előtti na­pokban 100 tonna friss csir­ke és csirkecomb érkezik. RaiäfamatO!san szailiteoak tyú­kot és zsugortasakos csoma­golású pecsenyekacsát is. Fa­gyasztott pulykából várható­an 120—140 tonnát értékesí­tenek, s ennek egy részét szintén zsugortasakba csoma­golják. A fővárosba mintegy 20 tonna friss pulykát külde­nek. A Debreceni Adatforgalmi és Húsipari Vállalat az ün­nepek előtt 170 tonna sertés- és 55 tonna marhahúst érté­kesít, húskészítményekből pe­dig öli tonnát szállít a bel­kereskedelemnek. A füstölt- áru nagyobbik része, mintegy 11 tonna már a boltokban van. A Nádudvari Vörös Csil­lag Tsz vágóhídján is idejé­ben felkészültek a karácso­nyi ünnepekre, folyamatosan indítják a hűtőkocsikat a szö­vetkezet 17 boltjába. A friss áruk mellett üzleteik válasz­tékát mintegy 100 mázsa ko­csonyahús és jelentős meny- nyiségű speciálisan készült, juh bélbe töltött virsli is gaz­dagítja­Vezérlő elv: gazdaságosan termelni! A kányasi kommunisták ismerik a tennivalóikat és a lehetőségeiket Leszámítva a betegeket, hiánytalan volt a részvétel a kányási bányaüzem pártbizottságának legutóbbi ülésén. A szokásosnál is élénkebb érdeklődés a téma fontosságának szólt, ugyanis az MSZMP Központi Bizottságának novem­beri határozatát vitatták meg a testület tagjai, valamint a meghívott gazdasági vezetők. Színvonalas tájékoztatójában Bakos Albert, az üzemi párt- bizottság titkára elöljáróban szólt a KB november 19—20-i ülésén elhangzott főbb meg­állapításokról, a megfogalma­zott leglényegesebb népgazda­sági tennivalókról. Ezután rá­tért a Nógrádi Szénbányák, ezen belül a kányási bánya­üzem helyzetének értékelésére, végezetül beszélt a legidősze­rűbb gazdasági és politikai feladatokról. — A Minisztertanács hatá­rozata hosszabb távra meg­szabta szénbányászkodásunk vezérlő elvét, amely így sum­mázható: gazdaságosan ter­melni! — mondotta többek között. — E kötelezettség be­határolja az üzemelő aknák sorsát, illetőleg magába sűrí­ti célkitűzésünket. Ma már tudjuk, hogy a jövő esztendő az idei évnél is nehezebb lesz mindannyiunk számára. A fej­lesztésre, a dotációra szánt pénzösszegek jóval kisebbek a reméltnél. Ezért elengedhetet­lenül fontos helyzetünk ismé­telt átértékelése, termelőkapa­citásunk teljesebb hasznosítá­sa, a fejlesztések-beruházások átgondoltabb végrehajtása. A politikai munka eszközeivel kell segítenünk gazdasági ter­veink maradéktalan teljesíté­sét. Ezt követően a bányaüzem ez évi várható eredményeit tette mérlegre­— Az már bizonyos, hogy elmaradunk az idei progra­munkban rögzített háromszáz- ötezer tonna szén kitermelésé­től és az ötezer-kétszázötven méter bányafolyosó kihajtásá­tól. Ennek több oka van. Ne­gatívan befolyásolják mun­kánkat a nehéz bányabeli vi­szonyok. Ugyanakkor mi is hi­básak vagyunk, hiszen ütem- telenül termeltünk, s elhú­zódott a 34-es számú front be­szerelése. Bármennyire igaz, hogy a fejtés üzembe helyezé­sét a létszámgond is hátrál­tatta, még egyszer nem szán­hatunk ilyen munkára négy hónapot. Nem véletlenül tűzte ki cé­lul a minisztertanácsi határo­zat a gazdaságos termelés fel­tételeinek megteremtését, pon­tosabban: a ráfizetéses bá­nyászkodás felszámolását, ezen a téren még nagyon sok a te­endő. Még egy olyan üzemben is, mint a kányási. amelyet a vállalat első számú termelő- egységévé akarnak fejleszteni. — Árbevételi tervünknek nem tudunk eleget tenni — hangsúlyozta Bakos Albert — Rosszabb szenet küldünk fel­színre a vártnál. A költsége­ink emelkednek. Különösen szembetűnő a bérköltség ter­vének túllépése, amely a túl­zott túlműszakolásból adódik. A termelő létszám összetétele nem megfelelő, nem mindig olyanok jönnek hozzánk dol­gozni, akiket szívesen foga­dunk- A vállalati gazdasági munkaközösségek jelentősen segítik a szerelési és karban­tartási munkák elvégzését, de számottevően nem befolyá­solják üzemünk termelését, eredményeit. Végezetül a főbb gazdaság- politikai feladatokat összegez­te az üzemi pártbizottság tit­kára. — Nem végleges tervszámok szerint, előreláthatóan három­százötvenezer tonna szenet kell termelnünk és hatezer - négyszázöt méter vágatot kell elkészítenünk. Fontos feladat a lakossági szén mennyiségé­nek száznegyvenezer tonnára való növelése. Olyan minősé­gű szenet kell felszínre kül­denünk, hogy a tonnánkénti árbevétel elérje az ezerkét­száz forintot. Szemléletválto­zásra van szükség. Általános­sá kell válnia üzemünknél a hatékonyabb munkavégzés­nek, a takarékosabb gazdál­kodásnak. Ösztönző érdekelt­ségi rendszer kialakításával is segíteni kell az új munka­rend bevezetését. Nagy hang­súlyt kell helyezwi a szemé­lyes példamutatásra. Töreked­ni szükséges az általános fe­gyelem megszilárdítására. Jö­vőnket befolyásoló lényeges feladat a rekonstrukciós prog­ram ütemes végrehajtása. A vitában mindössze hár­man kértek szót, de magvas véleményeket mondtak- Első­ként Tőzsér György, az elö- vájó-pártalapszervezet vezető­ségének tagja fejtette ki né­hány kérdésben a gondolata­it: — A személyes példamuta­tás szükséges, ám korántsem elégséges a sikeres munkához. Ésszerű szervezés, üzembiztos gépek nélkül képtelenség ter­vet hozni. Valóban nincs elég kiváló szakemberünk. A fia­talokat nevelni, tanítani kell, a befektetés megtérül. Takaré­koskodni mindannyian tudunk, az is sokat jelenthet, ha fel­vesszük, a helyére tesszük a szétdobált anyagokat. Tóth István. a szállítási pártalapszervezet titkára eze­ket mondta: — Tovább kell vinnünk a tennivalókat a munkaterüle­tekre, hiszen ott dől el a vég­rehajtás. A párttagság öröm­mel fogadta a Központi Bizott­ság ülésének nyílt, őszinte hangját, megnyugvással vettük, hogy a testület nem módosí­totta a VII. ötéves terv fel­adatait. Egyetértünk a meg­állapítással: a végrehajtás fel­tételeit kell javítani! Bánya­beli szállításunk például kor­szerűtlen, itt dolgozik a lét­szám több mint egynegyed e- Minden területen javítani kell a munkafegyelmet, s ebben a vezetőknek példát kell mutat­niuk. Kazinczi András, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyet­tese a jövő évi igényeket és lehetőségeket vázolta fel: — Várhatóan mintegy nyolc- százötvenezer tonna értékesí­tett szén szerepel majd a ter­vünkben. A dotáció kétszázki— lencvenötmillió forint lesz: Keressük az utat a gazdálko­dás javítására. A salgótarjáni központban átszervezés várha­tó, az irányítás rendszer egy­szerűsítése létszárricsökkentés-fl tesz lehetővé. Az üzemeknél egyes szolgáltatásokat helyben végeznek majd el. A növelt idejű munkarend elterjesztései a cél itt, Kányáson és másutt, s a szombati műszakot külön dotálja a vállalat. Összefoglalójában és zársza­vában Bakos Albert így fo­galmazott: — Feladataink és lehetősé­geink ismertek. Most már a saját munkánkon múlik a végrehajtás sikere. Mindenki­nek a maga területén az eddi-: ginéi jobban keil dolgozni. (kolaj) Magyar építkezés Tengizben A Vegyépszer fővállalkozá­sában 26 magyar vállalat vesz részt egy nagyszbású építke­zésen a Szovjetunióban, a Kaszpi-tengertől 320 kilomé­terre levő Tengizben. A ma­gyar építők keze nyomán szü­letik majd meg az olaj- és gáztisztító komplexum, az ipari bázis és a lakónegyed. A munkálatokon jelenleg ezerötszázan vesznek részt, a következő évben már ötezren vállalnak munkát a szélső­séges időjárású félsivatagban. Több színes televízió, CD-lemez játszók Az idei utolsó televízió- szállítmányokat indítják út­nak a héten a székesfehér­vári Videoton Elektronikai Vállalattól. A nagyüzem az idén minden eddiginél több, mintegy 129 ezer színes tv- készüléket küld a hazai üz­letekbe. Ez a mennyiség 3f ezerrel múlja felül a tava­lyit, s a készülékek hatvan százaléka a keresett, ölesebb* típusok közül való. A válasz­tékot az idén 25 ezer feke­te-fehér televízióval is bőví­tették. Két újdonsággal is kiruk­kolt a Videoton a karácsonyi vásárra: az eddiginél olcsóbb és korszerűbb képmagnókkal: valamint az. úgynevezett CD- lemezjátszókkal. A japán Akai céggel kooperációban készülő videómagnókból há­romezret gyártottak, a lézer- technikával működő lemez­játszókból pedig ezret szakí­tottak a belkereskedelemnek. Jövőre tovább növelik a színes televíziók gyártását, a belkereskedelemmel kötött megállapodásuk értemében 160 ezret szállítanak a hazai piacra. A lehetőségek keretei között több képmagnót i3 gyártanak, s a piaci igények­nek megfelelő mennyiség­ben készítik a CD-lemezjut- .yzokat. A homokbányák anyagával töltik máj« fel az építkezési területeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom