Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
Októberben helyezték üzembe Salgótarjánban a megyei kórházban a Medikor gyár vérvizsgálati automatáját. Az 1,7 millió forintba kerülő berendezés a vér vörös és fehér vértesteinek 8 paraméterét határozza meg (óránként 120 vizs' gálatot tud végezni) elektronikus úton az eddigi manuális értékelés helyett. — bp — Az aszálykár mérsékléséért ~Az állattenyésztés eredményeinek javításával sike- . rült csökkenteni az aszály okozta kárt Szolnok megye több termelőszövetkezetében. A Mezőhéki Táncsics Tsz-ben, ahol a becslések szerint az aszály 18—20 millió forint árbevétel- és 5—6 millió forint nyereségkiesést okozott, a kárnak körülbelül az egyharma- dát tudták ellensúlyozni az állattenyésztés többlethozamával. Sörtörköly etetésével növelték a tejtermelést, és az eredeti baromfiprogram módosításával terven felül 82 ezer brojlercsirkét állítottak elő. A Jásziboldogházai Aranykalász Tsz-ben a kalászosokban. a kukoricában és a takarmánynövényekben kelet kezett aszálykár, mintegy 6,5 millió forint. Ezt részben a napraforgó és a cukorrépa kedvező terméseredménye és jó minősége, részben pedig a tejtermelés és a juhtenyésztés eredményessége ellensúlyozta. A Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben 12 milliós aszálykárral számolnak, a sertéságazat termelésének nő velésére tett intézkedésekkel, viszont ötmillió forin tos bevételhez jutottak. Rovarok jelzik a légszennyezést Lengyel kutatók szerint, ha valahol bizonyos rovarok sűrűbben jelennek meg a szokásosnál, az a súlyosabb légszennyeződésnek a jele, s nyomában a fák meggyengülnek. Ezek a rovarok nem hirtelen és rögtön nagy tömegben tűnnek fel, mint a szú- félék, hanem számuk az évek során egyenletesen, a levegő szennyezettségével arányosan gyarapodik. Ily módon válnak ismert, ám ártalmatlannak vélt rovarok idővel — kártevővé. Ilyen Lengyelországban például a fenyőhajtásmoly. Ennek hernyói az erdeifenyő rügyeinek nagy részét felfalják, a fát azonban nem pusztítják el, hanem elalaktalanít- ják és legyengítik. Ugyanilyen szennyezésjelző a szürke vörösfenyőbogár és egy szövődarázsfaj. Ezek már több alkalommal megtámadták a lucfenyőerdőket, s bennük valamivel később láthatóvá váltak a légszennyezés káros jelei. A légszennyezés által legyengített jegenyefenyőkön a lengyel kutatók gyakran megtalálták a Dreyíusia nord- mannianae nevű tetűt. Lengyel- országban főképp a fluorve- gyületek mérgezik a levegőt. Falugyűlések Eredmények és gondok a közélet fórumain Az idén év végén hívták össze a falugyűléseket, hogy az elhangzott közérdekű javaslatokat még figyelembe vehessék a jövő évi tervek véglegesítésekor. A tervezett 141 falugyűlésből és városkörzeti tanácskozásból a hét elejéig 81 zajlott le. Egy-két helyen összekötötték a közéleti fórumot a felszabadulás 42. évfordulója megünneplésével, kultúrműsort, filmvetítést és táncestet is rendeztek például Nézsán, Egyházasgergén, Gal- gagután. Hasonlóan a korábbi évekhez eddig több mint hat és fél ezren jelentek meg a gyűléseken. Újdonságként említhető, hogy a társközségekben az elöljáróságok vezetői hívták össze a falugyűléseket és szóltak az elöljáróságok, valamint az elöljáróik tevékenységéről. Az elhangzott beszámolókban a jó hagyományoknak megfelelően visszatértek a korábbi falugyűléseken felvetett közérdekű javaslatok sorsára, megvalósítására is. Ugyancsak mindenütt részletesen ismertették a településfejlesztési hozzájárulás bevételeinek alakulását, a felhasználásának módját. Az eddigi rendezvényeken a megjelentek majdnem tíz százaléka aktivizálta magát, ennyien tettek észrevételt, közérdekű bejelentést, vagy javaslatot. A hozzászólók általában elégedetten nyilatkoztak a tanácsok munkájáról. Egy-két javaslat visszatérő témája volt, csaknem minden eddig lezajlott falugyűlésnek. Ezek közé tartozik az utak és járdák állapota, a vízrendezés, a közvilágítás, a kereskedelmi ellátás és a szemétszállítás. Figyelemre méltó, hogy a hozzászólók a sürgetett tennivalók mielőbbi megoldása érdekében társadalmi munkát is felajánlottak. Ez a magatartás általában jellemzi a közélet mostani fórumait. A helyi elképzelésekből ad ízelítőt, hogy például a nógrádszakáliak szeretnék, ha községük határőrközség lenne. Romhány lakosai egy idősek napközi otthonait akarnak létesíteni, Kazáron a kenyérellátást kellene javítani. A pásztóiak szerint — a városkörzeti tanácskozások tapasztalata alapján — városukban helyijáratú autóbuszok is közlekedhetnének, ugyanakkor házasságkötő teremre, városi tűzoltóságra is szükség lenne. A vélemények összegzése szerint, a szóvá tett problémák zöme szerepel a tanácsok hetedik ötéves tervében. így a közérdekű javaslatok megvalósulását nem hiába várhatják a települések lakói. r. t. Magyarnandor: Jól vizsgázlak az elöljárók Magyarnándorban és társközségeiben több mint kétszáz ember volt kíváncsi a tanácsi vezetők beszámolóira, a terület ügyes-bajos dolgainak megvitatására Nemcsak a székhelyközségben, de Deber- csényben és Mohorán is az volt a tapasztalat: a közélet e jól bevált fórumaira az őszinte légkör, a jó hangulat a jellemző. Mohorán jegyezte meg az egyik résztvevő: „Mindjárt más így tanácskozni, ha a mi elöljárónk is elmondhatja a magáét, ha nekünk is van közvetlen képviseletünk.” S hogy miről esett a legtöbb szó? A debercsényiek igen . örülnek a nemrégiben megépült ravatalozónak. Régi vágya .a nándoriaknak, hogy megújuljon a Mikszáth út. A tervek elkészültek, jövőre megindul az útépítés. A mohoraiak sok-sok társadalmi munkát ajánlottak fel az új óvoda építéséhez. Hogyisne dolgoznának szívesen, amikor óvoda ügyében szinte évek óta „verték a vasat.” Az elégedettség mellett a hozzászólók a gondokat is feltárták. Sajnos, az az óhaj, hogy minden utca konténeres szeméttárolót kapjon, egyelőre nem teljesíthető. Az emberek köszönetét mondtak az elöljáróságoknak a szociális ügyeik gyors intézéséért, és további támogatásukat ajánlották lei a tanácsnak — rra — Kishartyón: Ha kiapadnak a kutak... K ishartyánban nyolcvanon, Sóshartyánban pedig száztízen jelentek meg a művelődési házban megtartott falugyűlésen. A tanácselnök és az elöljáró beszámolója után, 25- en kértek szót. Lehoczki Elememé, Sósbar- tyán elöljárója egy kicsit izgatott volt, hiszen eme tisztségében először állt ki az emberek elé. Elsősorban a szociálpolitikai tevékenységet elemezte. Szó esett a köztisztaság helyzetéről, az óvoda központi fűtéséről, az útkarbantartásról, A két koifiofy ‘téma. amely körül megsűrűsödött a vita: a gázcseretelep építése és a vízellátás nehézsége:. Langa József tanácséinöik a gázcsereteleppel kapcsolatban, jó híreket közölt: jövő tavasszal a két község határán a termelőszövetkezettel kötött megállapodás szerint elkészül. A vezetékes ivóvíz sokkal „rázósabb”, A kutak egészségtelenek, sok közülük a szárazság miatt kiapadt. A tanács vezetői egyeztették az illetékesekkel az elképzeléseket. Kiderült, a környéken nincs vízbázis. Ezért ebben az ötéves tervben nem kerülhet sor a bajok orvoslására. A falugyűlés résztvevői nem morgolódtak. Megértették, hogy bár, jogos igényről van szó, a lehetőségek behatároltak. (k-r-s) Mátralerenye: Félrerakott meghívók Mátraterenye tanácsának elnöke, Tikó István, a falugyűlés után megjegyezte: — Mennyire különböznek a mostani falugyűlések az öt-hat évvel ezelőttiektől! Az emberek az egyéni érdekeket félretéve, jogos igényeket vetnek fel. Éppen ezért a válasznak is konkrétnak kell lennie. Ma már attól senki sem nyugszik meg, hogy „majd megoldjuk valahogy!” Mátraterenye közigazgatási területén egyébként 237-en jelentek meg a tanácskozásokon, tizenhatan mondtak véleményt a tanácsi munkáról- Jócskán este kilenc órára járt, amikor szétszéledtek az emberek. Az általános vélemény az volt. hogy jó évet zárnak Mát- raterenyén. Még terven felüli eredmények is születtek, mint például az új sportöltöző. a gázcseretelep, az intézményekben a fűtés korszerűsítése. Ami a helybelieket most a leginkább foglalkoztatja. az a víztársulás, amely december 23-án alakul kilencszáz család részvételével, 25 ezer forint „beugróval”. A lakosság aktivitása mellett feltétlenül ki kell emelni a helyi gazdálkodó egységek jó hozzállását, a tanáccsal való eredményes kapcsolatukat. A gondokról: több évtizedes, pótolandó feladat az utak korszerűsítése. a közvilágítás hiányosságainak megszüntetése. De amit a lakosság a legnagyobb problémának tart: a magasabb szintű alapellátást igénylik. Egy hozzászóló jegyezte n\eg: ne csak beszéljenek a kisközségek bolthálózatának bővítéséről, de tegyenek érte valamit. hogy az aprófalvakban i-s jó színvonalú boltok, kereskedelmi egységek legyenek. Sajnos, a hozzászólást az illetékes kereskedelmi vezetők nem hallhatták. Csupán azért, mert nem jelentek meg a falugyűlésen. Annak ellenére, hogy kaptak meghívót. -. K. M. A z elmúlt hét végén zajlott le a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa Budapesten. December közepén tehát a közvélemény figyelme ismét a közös gazdasagokra irányult. Ott voltak a számvetésen Nógrád megye tsz-einek küldöttei is. Az alábbiakban a velük töltött órákról számolunk be. ☆ — Ügy érzem, bizonyos vákuum keletkezett a mezőgazdaságban, s ezt kell most tartalommal megtölteni — mondta dr. Beneze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke a tanácskozás egyik szünetében. — S hogy mi a legsürgősebb? Meg kell újulnia a termelőalapoknak. Ehhez a pénz mellett a fegyelmezett ( végrehajtás is szükséges. Ezt serkenti a Központi Bizottság novemberi határozata is... Aztán arról beszélt: nem szabad az ágazat fejlődését gátolni, mert jelenleg például amelyik gazdaság fejlesztésbe vág, fizetheti az adót ezért is. Forráshoz jutni a mezőgazda^ '<?i üzemeknek, ez most a legfontosabb, hogy képesek legyenek pótolni az elhasználódott termelőalapokat. — Ez szintén feltétele annak. hogy ne engedjünk a világszínvonalból — hangzik el a valóban hatásos érv. Az üdítőkkel tele hosszú aszta! mellett a megye három női küldötte. Közös vonásuk, hogy valamennyien könyvelés élén dolgoznak. — Igaza volt annak a felszólalónak. aki sokallta a mezőgazdasággal kapcsolatos Termelöszövetkezetek kongresszusai lUogradí küldöttek között jogszabályokat. Egyik követi a másikat, külön állásfoglalások jelennek meg, amelyeket aztán gyorsan megváltoztatnak, módosítanak. Egyszóval, nem könnyű eligazodni közöttük — jegyezte .neg Ta- tabira Erzsébet, az endrefalvai termelőszövetkezet főkönyvelője. Gyorsan hozzáteszi: optimista, mert ezek után valóban akad lehetőség az egyszerűsítésre. Lakatos Józsefné. a ceredi termelőszövetkezet főkönyvelő-helyettese ismerőssel. Mo- tyovszki Istvánnal beszélget, akivel évekkel ezelőtt együtt dolgozott. A fiatalember néhány hete a Termelszövet- kezetek Országos Tanácsának munkatársa. — Nem sok szó esett még a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között tevékenykedő tsz-ekről. Azt hiszem, fölösleges azon vitatkozni, szükség van-e az innen származó termékekre. Igen, s ez differenciált támogatást feltételez. Éneikül nehezen boldogulunk — magyarázta La- katosné. Aki ismeri Ceted környékét, annak nem kell leírni, milyen körülmények között dolgoznak. A domboldalakon erózió pusztít, gyorsan kopnak a gépek, ugyanazt a hozamot néha kétszeres ráfordítással érik el, mint a sík vidéken. — Jóleső érzés, hogy a párt vezetői elismerően szóltak az ágazat dolgozóinak erőfeszítéseiről — kapcsolódott a beszélgetésbe Váradi János- né, az alsótoldi közös gazdaság főkönyvelője. — Egyetértek azokkal, akik vallják: még mindig sok a kihasználatlan tartalék az üzemekben. Altkor mire várunk? Itt az ideje, az eddiginél még átgondoltabb cselekvésnek, beleértve a következetes számonkérést is. A nógrádi küldöttek között ott volt két nyugdíjas is. Bozsik Béla Litkérő! és Lotharidesz Ferenc Szügyből. — Nagyon örülök, hogy ránk is gondoltak. Az ülésteremben 70 nyugdíjas hallhatta megnyugvással, hogy értő kezekben van a mezőgazda- sági szövetkezeti mozgalom irányítása. Én is mindig annak a híve voltam, hogv rátermett, szakképzett fiatalok kerüljenek vezető tisztségbe. Ök képesek arra, hogy előbbre lendítsék a növény- termesztést, állattenyésztést — mondja az utóbbi. Lassan vége a szünetnek, a küldöttek ismét elfoglalják helyüket a tanácsteremben. ☆ A kongresszus első napjának estéjén szokás szerint a szálloda egyik szobájában találkoztak a küldöttek. Deák Pál, a TESZÖV titkára üdvözölte Havas Ferencet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és dr. Halaj Ignácot, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjét, akik ugyancsak részt vettek a tanácskozás munkájában. A baráti beszélgetésről Kalász Árpád távol maradt. A szurdokpüspöki termelőszövetkezet ifjú főkönyvelője hozzászólásán dolgozott, hiszen az elhangzottak miatt az eredetit egy-két helyen módosítania kellett. Másnap némi izgalommal léphetett az emelvényre. Elöljáróban elmondta, hogy a mezőgazdálkodással foglalkozni sohasem volt könnyű. Főként nem azokon a helyeken, ahol a természeti adottságok kedvezőtlenek. Ilyen körülmények között különösen fontos az előrelátó gazdálkodás. — Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az ár- és pénzügyi szabályozókhoz való rugalmas alkalmazkodásért, a szabályozás nyújtotta lehetőségek kihasználásáért. A kedvezőtlen termőhelyi feltételek ellenére is eredményesen vettek részt a gabona- és húsprogram teljesítésében — mondotta a továbbiakban, majd arról szólt, hogy a mezőgazdasági tevékenység eredményeinek csökkenése, a kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok kényszerítő hatása szükségessé tette az ipari és szolgáltató tevékenység fejlesztését. Főként a megye ipari üzemeivel való szorosabb együttműködés eredményeként jelentősen növekedett a községekbe települt üzemek száma. Az ágazat árbevétele csaknem megháromszorozódott, az összes termelésből származó részaránya meghaladja a hatvan százalékot. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetekben azt várják: a szabályozás alapvető elemei időtállók legyenek, mert jelenleg túl gyakran, olykor utólag változnak. így a nógrádi szövetkezetek is elsősorban a „túlélés”, a környezethez való rövid távú alkalmazkodás, az állami szabályozás melletti fennmaradás stratégiájára kényszerülnek. A továbbiakban példán ke-, resztül érzékeltette, hogy a szabályozás olykor üzemekkel szembeni bizalmatlansága hogyan nehezíti a népgazdasági lag fontos célkitűzések megvalósítását. — Hozzászólásom célja nem az állami akaratot megtestesítő szabályozók bírálata, hanem olyan rendszer kialakításának az igénye. amely okszerűbbé, egyszerűbbé venné az amúgy is nehéz gazdálkodást — mondotta végezetül a Nógrád megyei küldött. Idő hiányában nem volt lehetősége a felszólalásra Bíró Miklósnak, a Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójának és Pongrácz Józsefnek, a rétsági termelő- szövetkezet és a TESZÖV elnökének. Véleményüket írásban adták le. A szövetkezeti húsipar kialakulása, helyzete és távlatai foglalkoztatták Biró Miklóst, aki alapítása o'ta vezeti az üzemet. Megnyugvással jegyezhette meg, hogy a vállalat jól együttműködik partner’d vei, igyekeznek hasznosítani az állami húsipari vállalatok gazdag tapasztalatait. P ongrácz József gondolatainak középpontjában a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó tsz-ek álltak. Figyelmeztetőnek tartotta, hogy az elmúlt öt évben a megye tizeinek termelési értéke 76 * százalékkal, míg az alaptevékenység csupán 16 százalékkal növekedett. Az alap- tevékenység jövőjével kapcsolatos aggodalmának van némi alapja. Azért is. mert a nyereség ettől jóval szerényebben emelkedhetett, pedig a nógrádiak sem dolgoztak kevesebbet, vagy rosz- szabbul, mint a korábbi években. Ezek a gondolatok ugyancsak a kongresszus dokumentumai közé kerültek. M. Sz. Gy. NÖGRÁD - 1986. december 17., szerda \
