Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

VILÄG PROI ETÄRIÄI EGYESÜLJETEK» An vi AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 296. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 17., SZERDA Szigorú összhangban a teljesítményekkel Ülésezett a párt megyei végrehaitó bizottsága eredményesen hasznosítsák a helyi tartalékokat, gazdasá­gossá tegyék exportjukat, fej­lesszék belső szervezeti rend­szerüket, s az érdekeltségi rendszert. Néhány pártszervezet nem volt egyértelmű a feladatok meghatározásában, nem volt következetes az ellenőrzés­ben. így nem sikerült min­denütt egységes szemléletet kialakítani a gazdaság hely­zetének reális megítélésében, s nem volt elég hatékony a cselekvésre való mozgósítás sem. A kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat összegezve határozta meg a jövő évi tennivalókat a végrehajtó bi­zottság. így többek között a gazdasági teljesítmények, a hatékonyság javítását, a ter­melés korszerűsítését, az ex­port növelését, valamint a műszaki fejlődés gyorsítását. Az ülésen nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság élet- és munkakörülményei a kö­vetkező évben — a VII. öt­éves terv célkitűzéseinek megfelelően — a gazdaság teljesítőképességével össz­hangban fejlődhetnek. Meg­határozta ebben a pártszer­vek, az -alapszervezetek ten­nivalóit, s azt is, hogy a ta­nácsoknál, a társadalmi és tömegszeryezetekben dolgo­zó kommunisták hogyan, mi­lyen módon segíthetik a leg­eredményesebben a célkitű­zések teljesítését. A végrehajtó bizottság ezt követően elfogadta a megyei pártbizottság 1987. évi mun­kaprogramját és üléstervét. t'lést tartott tegnap Salgótar­jánban a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Meg­vitatta az 1986. évi gazdálko­dás főbb tapasztalatait és a legfontosabb gazdaságpoliti­kai feladatokat 1987-re. Mindezek a megyei pártbi­zottság elé kerülnek a közel­jövőben. Nógrád megye gazdasága az idén az országos tapasz­talatokhoz hasonlóan fejlő­dött. A célkitűzéseket nem sikerült mindenütt maradék­talanul teljesíteni — állapí­totta meg a többi között a testület. Az ipari üzemek ter­melése várhatóan egy-másfél százalékkal, a tervezettnél szerényebb mértékben bővül, de ezt döntően a termelé­kenység emelkedése adja. Az export a tervezettnek meg­felelően, növekedett az idén. A szocialita országokba a ta­valyinál nyolc-kilenc, a tő­késpiacokra tizenkét-tizenhá- rom százalékkal több árut szállítanak. Az üzemek termelése, gaz­dálkodása, jövedelemtermelő képessége azonban meglehe­tősen tarka képet mutat — összegezte tapasztalatait a végrehajtó bizottság. Az ered­ményesen dolgozó gyárak mellett vannak olyanok, ahol nem tudtak igazodni a ter­melés, a gazdálkodás szigo­rúbb 'követelményeihez, tar­talékaikat nem sikerült moz­gósítani a gyorsabb gyarapo­dás, az eredményesebb mun­ka érdekében. A végrehajtó bizottság el­végezte a számadást a mező­gazdasági nagyüzemek ter­meléséről is. A mostoha idő­járás, az értékesítési göndok. a szabályozó rendszer kedve­zőtlen változásának következ­ménye, hogy a termelés, a gazdálkodás jövedelmezősé­ge elmarad a tervezettől. Az aszály okozta terméskiesés meghaladja a százmillió fo­rintot. Ügy tűnik, lesznek gazdaságok, amelyek több milliós veszteséggel zárják az évet. Ugyanakkor a ter­melőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége, annak árbevé­tele a tervezettet meghaladó ütemben nőtt, és a pénzbevé­telük több mint 60 százalé­kát adja. A lakosság élet- és munka- körülményei ebben az évben is tovább javultak. A pénz­bevételek — a gazdasági tel­jesítményeket meghaladóan — 9—10 százalékkal nőttek. A kereskedelmi ellátás. a boltok áruválasztéka egész évben kiegyensúlyozott volt. A terveknek megfelelően ha­lad a kiemelt társadalmi programok teljesítése, így a lakásépítés, az oktatási in­tézményhálózat bővítése, az ivóvízellátás javítása is. Méltán állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az elért eredményekben részük van a pártszervek, a párt- alapszervezetek javuló gaz­daságszervező, irányító mun­kájának. Többségük a politi­kai munka eszközeivel, haté­kony segítséget adott az éves tervek kialakításához, abban a népgazdasági érdekek ér­vényre jutásához. Arra töre­kedtek, hogy a gazdaságok Export — másképp Még néhány nap, és elbúcsúztatjuk az óesztendőt. A vál­lalatok életében immár lezárul egy szakasz; január—febru­árban pedig elkészül országos szinten is a számvetés, mit sikerült elérni, s mi az, amire nem futotta az 1986-os esz­tendőben. A végleges népgazdasági szintű eredmények csak kora tavasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelen­tések alapján már latszik, az 1986-ra tervezett számok és a tények nem egy ágazatban eltérnek egymástól, s az ex­port sajnos jócskán a várakozások alatt alakult. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egvkor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosszabb hely- 1 zetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apad­nak, így az ország rendeléseiből egyre-másra kihúzzák a fölösleges, vagy inkább csak átmenetileg nélkülözhető té­teleket. Csökken tehát az igény a kész gyárak, komplett berendezések iránt, biztos piacra csak az alapvető ellátást szolgáló cikkek számíthatnak. A konkurencia természetesen ilyen kiélezett helyzetben egyre erősebb, s manapság egyetlen cég sem adja föl köny- nyen a hosszú évek munkájával kiépített piaci pozícióit, ha­gyományos vevőit, a már meglevő értékesítési hálózatát. E verseny viszont veszélyes zsákutcába terelheti a piacról kiszoruló cégeket, amelyek az áru technikai tulajdonságát javítandó irreálisan alacsony kamatot, vagy hosszú törlesz­tést ajánlanak föl. így ideig-óráig meg lehet ugyan hosz- szabbítani a piaci jelenlétet, de nem szorul különösebb bi­zonyításra, hogy az export növelésének csak a hitel nem lehet eszköze. Äz árunak magáért kell beszélnie, egyszóval elsősorban a technikai tulajdonságoknak kell eladnia a portékát, s nem a kedvező hitelnek. Az már egy más kérdés, hogy az utóbbi években a hitel olvkor az üzletek feltételévé vált, másként az ajánlatot szá­mításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői maga­tartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat megtétele előtt gondosan mérlegeli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a határ: ahol már oly’ alacsony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a oortékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűn­het. ám intő jel, hogy az utóbbi években számos ország vált fizetésképtelenné, és az ily’ módon átmenetileg be­hajthatatlanná váló követelések még a nagyobb cégek egvensúlvát és megbonthatják. Az általános fizetési helyzet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldására egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gaz­daságosságát csak egyszerűen az elért árból nem lehet ki­számítani, számításba kell venni a fizetési kockázatokat is. ti, M. Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a Szovjet­unió kormányának meghívásá­ra, a közeli napokban rnuo- kalátogatásra a Szovjetunió­ba utazik. A döntések elhúzódása újabb gondok forrása Az Ipari Minisztérium, va­lamint a Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői, Kapolyi László miniszter, il­letve Herczeg Károly főtitkár vezetésével kedden a szak- szervezet székházában átte­kintették az MSZMP KB no­vemberi határozatából adódó időszerű feladatokat. A megbeszélésen megálla­pították: a vasasszakszervezet tevékenységi körébe tartozó ágazatok közűi a villamos- energia-ipar és gépipar idei eredményei összességében megközelítik a tervezettet. A gépiparban, ezen belül a mű­szeriparban, valamint a ko­hászatban mindeddig nem si­került jelentősebb szerkezet- átalakítást végrehajtani, s en­nek következményei a külke­reskedelmi munkában is meg­mutatkoznak­A tanácskozáson mindkét fél igen fontosnak ítélte, hogy meggyorsítsák a paksi atom­erőmű IV. blokkjának üzem­be állítását. A népgazdaság helyzetére tekintettel a megbeszélés résztvevői támogatták azt az állásfoglalást, amely szerint a vállalatok jövőre, a valós eredményekre alapozva, a má­sodik negyedévtől hajtsák vég­re a bérfejlesztést. Egyetérte­nek azzal is, hogy a vállalati irányítás és a szakszervezeti testületek egyik alapvető kö­telessége a bérek és a kere­setek, valamint a teljesítmé­nyek összhangjának megterem­tése. A vasasszakszervezet kép­viselői — korábbi javaslatu­kat megismételve — hangsú­lyozták, hogy fontosnak tart­ják a súlyos problémákkal küzdő termelő-, gazdálkodó egységek helyzetének gyor­sabb rendezését, mivel a szükséges döntések elhúzódása újabb gondok forrása lehet. Ezt a javaslatot az Ipari Mi­nisztérium vezetői elfogadták. A BRG salgótarjáni gyára egy új CB 1001 típusú adó-vevő készülékkel jelenik meg a piacon a karácsonyi ünnepekre. Újdonság, hogy magánszemélyek is megvásárolhatják, s az ára 3000 forint körül várható. A Nógrád Volánnál sem tétlenkedtél« Kedvezően változott a kolteHtiv szerződések tartalma A vállalati kollektív szer­ződések megkötésének tapasz­talatairól tanácskozott egye­bek között kedden a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület megállapította, hogy a VII. ötéves tervidőszak­ra szóló kollektív szerződések kialakítása során az alapve­tő szempont az volt, hogy mind eredmériyesebben segít­sék a feladatok végrehajtását, a gazdálkodást. Újszerű voná­sa az új kollektív szerződésnek, hogy kidolgozásukba a koráb­binál jóval nagyobb arány­ban vonták be a szakszerveze­ti testületek tagjait, a szak- szervezeti aktívákat, a dolgo­zói csoportokat, valamint az, hogy a jogi kérdések szabá­lyozásába bekapcsolódtak a helyi jogsegélyszolgálatok. Általános tapasztalat, hogy az agazati szakszervezet vál­lalatai nagy hangsúlyt helyez­tek a feladat, eszköz és a lét­szám összhangjára- Ennek ér­dekében több helyen szerve­zeti átalakításokat hajtottak végre, munkaköröket vontak össze. A legjelentősebb válto­zás a Balaton Volánnál tör­tént. A teljesítmények növelésé­re és a minőségi munkavég­zésre történő erőteljesebb ösz­tönzés érdekében több válla­lat módosította érdekeltségi rendszerét. Az Angyalföldi Autójavító Vállalatnál például a kiscsoportos ösztönzés beve­zetésével kívánják elérni a na­gyobb teljesítményt és az ez­zel járó árbevétel-növekedést. A Nógrád Volánnál a mun­kahelyi vezetők mozgóbérének emelésére adtak lehetőséget a teljesítmények növekedésének arányában. A Hungarocami- onnál a vállalati eredményt legjobban befolyásolok jöve­delmét növelték. A MALÉV- nál a pályakezdők jövedelmi helyzetének javításáról intéz­kedtek. A testület leszögezte, hogy a vállalati kollektív szerződések kedvező tartalmi változásaihoz aktívan járultak hozzá a szak- szervezeti testületek. Közve­títették és képviselték a dol­gozók véleményeit, s cselekvő résztvevői voltak a dolgozói vitákban szerzett tapasztala­tok összegzésének. Állásfogla­lásaikkal, javaslataikkal ked­vezően befolyásolták a gaz­dasági vezetést a munkaerő­gazdálkodás és a munkaidő­kihasználás javításában. Elő­segítették a jövedelmek és a teljesítménykövetelmények jobb összehangolását eredmé­nyező intézkedéseket. Folytatódik a hagyomány az SVT-ben Öt és fél milliós esiergimmegtakarltás Ismét dobogóra pályázik a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár! Az Ipari Minisz­térium, valamint az Állami Energetikai és Energiabizton- ságtechmikai Felügyelet által évente meghirdetett energia­takarékossági országos ver­senyről van szó, melyben a tűzhelygyáriak első, illetve második helyen végeztek az utóbbi két esztendőben. Ko­vács István, az energiaosztály vezetője, főenergeitikus úgy véli. hogy az idei eredmé­nyükkel jogosan bizakodnak a harmadik hely megszerzésé­ben. A gyár ez évben 438.8 terra joule energiát használhat fel a termeléshez. Vagyis annyit, mint amennyi az. 1984-es ér­ték 98,5 százaléka. Előírás ez, amely többi között a salgó­tarjáni termelőegységre is vonatkozik. A kollektíva nem­gáz teszi ki, hiszen 75 száza­lékban ezt alkalmazzák a fű­tési, a technológiai, a felü­letkezelői és a zománcozási hő előállításához. Nem elhanya­golható a kokszmegtakarítás a sem, melyet a kupolák há­rom műszakos termelésre va­ló átállításával érnek el. Ez­által csökken a fajlagos koksz­felhasználás. Villamos ener­giából már kevesebbet ta­karíthattak meg, hiszen a kü­lönféle szervezési intézkedé­seket korábban életbe léptet­ték. Arra természetesen most is ügyelnek, hogy ne járjanak üresen a gépek, vagy lekap­csolják a villanyt az irodá­ban, ha kiléptek az ajtón. A jövő- évben olyan beru­házások megvalósítására ke­rül sor a gyárban, amelyek to vábbi energia megtakarít ást tesznek majd lehetővé. Meg­szűntetik a meglévő húrom csak eleget tesz az ez irányú kötelezettségének, hanem je­lentős mennyiségű energiát takarít meg. Igaz, jól felfogott érdeke fűződik hozzá, hiszen ezáltal mérsékelhetők a költ­ségek. vagyis növekszik a nyereség. A gyár az idén a tervhez ké­pest, várhatóan 8—9 százalék­kal kevesebb energiát hasz­nál fel majd, s értékben ez, mintegy 5 millió 500 ezer fo­rintot. jelent. A tavalyinál nagyobb termeléshez, tehát kevesebb energiára lesz szük­ség. Dicséretes gyakorlat ez az SVT-ben. hiszen miközben minden évben 5—6 százalék­kal több tűzhelyet készítenek, ennél is nagyobb arányban mérséklik az energiafogyasz­tást. ’ Az idén1 is a megtakarított energia túlnyomó részét a zománcégető kemencét, mi­után megépítették helyettük a két, jóval korszerűbb, na­gyobb hatásfokú létesítményt. A várható költség eléri á 60 millió forintot, de rövid idő alatt megtérül, hiszen évente 15 millió forint érté­kű _ gáz takarítható meg. ; Úgyszintén lényeges fej­lesztés lesz a fűtési rendszer, egységesítése. Melegvizes fű­tésre térnek át az egész gyár­ban, s miután termosztáttal megfelelően szabályozható a rendszer, évente így is 4—5 millió forinttal mérsékelhetők a kiadások. A befektetés’ hoz­závetőlegesen 18 millió forint lesz. Hasonlóképpen tervbe vették a csavarkompresszo­rok kicserélését. Összesen öt légsűrítő berendezésről van szó, s egynek a költsége más­fél millió forintra rúg. A jövő évben két új gép üzem­be helyezésére nyílik lehető­ség. Miután mind az öt komp­resszort kicserélik majd, mű­szakonként hat embert irá­nyíthatnak át más munkába, ennyivel kevesebb kezelő-e lesz szükség. (K. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom