Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
VILÄG PROI ETÄRIÄI EGYESÜLJETEK» An vi AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 296. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 17., SZERDA Szigorú összhangban a teljesítményekkel Ülésezett a párt megyei végrehaitó bizottsága eredményesen hasznosítsák a helyi tartalékokat, gazdaságossá tegyék exportjukat, fejlesszék belső szervezeti rendszerüket, s az érdekeltségi rendszert. Néhány pártszervezet nem volt egyértelmű a feladatok meghatározásában, nem volt következetes az ellenőrzésben. így nem sikerült mindenütt egységes szemléletet kialakítani a gazdaság helyzetének reális megítélésében, s nem volt elég hatékony a cselekvésre való mozgósítás sem. A kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat összegezve határozta meg a jövő évi tennivalókat a végrehajtó bizottság. így többek között a gazdasági teljesítmények, a hatékonyság javítását, a termelés korszerűsítését, az export növelését, valamint a műszaki fejlődés gyorsítását. Az ülésen nagy hangsúlyt kapott, hogy a lakosság élet- és munkakörülményei a következő évben — a VII. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — a gazdaság teljesítőképességével összhangban fejlődhetnek. Meghatározta ebben a pártszervek, az -alapszervezetek tennivalóit, s azt is, hogy a tanácsoknál, a társadalmi és tömegszeryezetekben dolgozó kommunisták hogyan, milyen módon segíthetik a legeredményesebben a célkitűzések teljesítését. A végrehajtó bizottság ezt követően elfogadta a megyei pártbizottság 1987. évi munkaprogramját és üléstervét. t'lést tartott tegnap Salgótarjánban a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta az 1986. évi gazdálkodás főbb tapasztalatait és a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat 1987-re. Mindezek a megyei pártbizottság elé kerülnek a közeljövőben. Nógrád megye gazdasága az idén az országos tapasztalatokhoz hasonlóan fejlődött. A célkitűzéseket nem sikerült mindenütt maradéktalanul teljesíteni — állapította meg a többi között a testület. Az ipari üzemek termelése várhatóan egy-másfél százalékkal, a tervezettnél szerényebb mértékben bővül, de ezt döntően a termelékenység emelkedése adja. Az export a tervezettnek megfelelően, növekedett az idén. A szocialita országokba a tavalyinál nyolc-kilenc, a tőkéspiacokra tizenkét-tizenhá- rom százalékkal több árut szállítanak. Az üzemek termelése, gazdálkodása, jövedelemtermelő képessége azonban meglehetősen tarka képet mutat — összegezte tapasztalatait a végrehajtó bizottság. Az eredményesen dolgozó gyárak mellett vannak olyanok, ahol nem tudtak igazodni a termelés, a gazdálkodás szigorúbb 'követelményeihez, tartalékaikat nem sikerült mozgósítani a gyorsabb gyarapodás, az eredményesebb munka érdekében. A végrehajtó bizottság elvégezte a számadást a mezőgazdasági nagyüzemek termeléséről is. A mostoha időjárás, az értékesítési göndok. a szabályozó rendszer kedvezőtlen változásának következménye, hogy a termelés, a gazdálkodás jövedelmezősége elmarad a tervezettől. Az aszály okozta terméskiesés meghaladja a százmillió forintot. Ügy tűnik, lesznek gazdaságok, amelyek több milliós veszteséggel zárják az évet. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége, annak árbevétele a tervezettet meghaladó ütemben nőtt, és a pénzbevételük több mint 60 százalékát adja. A lakosság élet- és munka- körülményei ebben az évben is tovább javultak. A pénzbevételek — a gazdasági teljesítményeket meghaladóan — 9—10 százalékkal nőttek. A kereskedelmi ellátás. a boltok áruválasztéka egész évben kiegyensúlyozott volt. A terveknek megfelelően halad a kiemelt társadalmi programok teljesítése, így a lakásépítés, az oktatási intézményhálózat bővítése, az ivóvízellátás javítása is. Méltán állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az elért eredményekben részük van a pártszervek, a párt- alapszervezetek javuló gazdaságszervező, irányító munkájának. Többségük a politikai munka eszközeivel, hatékony segítséget adott az éves tervek kialakításához, abban a népgazdasági érdekek érvényre jutásához. Arra törekedtek, hogy a gazdaságok Export — másképp Még néhány nap, és elbúcsúztatjuk az óesztendőt. A vállalatok életében immár lezárul egy szakasz; január—februárban pedig elkészül országos szinten is a számvetés, mit sikerült elérni, s mi az, amire nem futotta az 1986-os esztendőben. A végleges népgazdasági szintű eredmények csak kora tavasszal születnek meg, de az eddigi részleges jelentések alapján már latszik, az 1986-ra tervezett számok és a tények nem egy ágazatban eltérnek egymástól, s az export sajnos jócskán a várakozások alatt alakult. Már maga a „mit” sem könnyű kérdés, hiszen egvkor azonnal és készpénzzel fizető országok egyre rosszabb hely- 1 zetbe kerülnek. Az ottani költségvetés bevételei is apadnak, így az ország rendeléseiből egyre-másra kihúzzák a fölösleges, vagy inkább csak átmenetileg nélkülözhető tételeket. Csökken tehát az igény a kész gyárak, komplett berendezések iránt, biztos piacra csak az alapvető ellátást szolgáló cikkek számíthatnak. A konkurencia természetesen ilyen kiélezett helyzetben egyre erősebb, s manapság egyetlen cég sem adja föl köny- nyen a hosszú évek munkájával kiépített piaci pozícióit, hagyományos vevőit, a már meglevő értékesítési hálózatát. E verseny viszont veszélyes zsákutcába terelheti a piacról kiszoruló cégeket, amelyek az áru technikai tulajdonságát javítandó irreálisan alacsony kamatot, vagy hosszú törlesztést ajánlanak föl. így ideig-óráig meg lehet ugyan hosz- szabbítani a piaci jelenlétet, de nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az export növelésének csak a hitel nem lehet eszköze. Äz árunak magáért kell beszélnie, egyszóval elsősorban a technikai tulajdonságoknak kell eladnia a portékát, s nem a kedvező hitelnek. Az már egy más kérdés, hogy az utóbbi években a hitel olvkor az üzletek feltételévé vált, másként az ajánlatot számításba sem veszik. Tehát egy újfajta kereskedői magatartásra van szükség, amely egy-egy ajánlat megtétele előtt gondosan mérlegeli, mit érdemes, mennyiért, és milyen hitelkondíciók mellett eladni, s hol húzódik a határ: ahol már oly’ alacsony a várható nyereség, hogy nem is érdemes a oortékát eladni. Jóllehet a körültekintés olykor túlzott óvatosságnak tűnhet. ám intő jel, hogy az utóbbi években számos ország vált fizetésképtelenné, és az ily’ módon átmenetileg behajthatatlanná váló követelések még a nagyobb cégek egvensúlvát és megbonthatják. Az általános fizetési helyzet javulására, a pénzügyi szféra válságának megoldására egyelőre hiába várunk, tehát e körülmények között kell eladni, egyre többet. S az üzlet gazdaságosságát csak egyszerűen az elért árból nem lehet kiszámítani, számításba kell venni a fizetési kockázatokat is. ti, M. Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió kormányának meghívására, a közeli napokban rnuo- kalátogatásra a Szovjetunióba utazik. A döntések elhúzódása újabb gondok forrása Az Ipari Minisztérium, valamint a Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői, Kapolyi László miniszter, illetve Herczeg Károly főtitkár vezetésével kedden a szak- szervezet székházában áttekintették az MSZMP KB novemberi határozatából adódó időszerű feladatokat. A megbeszélésen megállapították: a vasasszakszervezet tevékenységi körébe tartozó ágazatok közűi a villamos- energia-ipar és gépipar idei eredményei összességében megközelítik a tervezettet. A gépiparban, ezen belül a műszeriparban, valamint a kohászatban mindeddig nem sikerült jelentősebb szerkezet- átalakítást végrehajtani, s ennek következményei a külkereskedelmi munkában is megmutatkoznakA tanácskozáson mindkét fél igen fontosnak ítélte, hogy meggyorsítsák a paksi atomerőmű IV. blokkjának üzembe állítását. A népgazdaság helyzetére tekintettel a megbeszélés résztvevői támogatták azt az állásfoglalást, amely szerint a vállalatok jövőre, a valós eredményekre alapozva, a második negyedévtől hajtsák végre a bérfejlesztést. Egyetértenek azzal is, hogy a vállalati irányítás és a szakszervezeti testületek egyik alapvető kötelessége a bérek és a keresetek, valamint a teljesítmények összhangjának megteremtése. A vasasszakszervezet képviselői — korábbi javaslatukat megismételve — hangsúlyozták, hogy fontosnak tartják a súlyos problémákkal küzdő termelő-, gazdálkodó egységek helyzetének gyorsabb rendezését, mivel a szükséges döntések elhúzódása újabb gondok forrása lehet. Ezt a javaslatot az Ipari Minisztérium vezetői elfogadták. A BRG salgótarjáni gyára egy új CB 1001 típusú adó-vevő készülékkel jelenik meg a piacon a karácsonyi ünnepekre. Újdonság, hogy magánszemélyek is megvásárolhatják, s az ára 3000 forint körül várható. A Nógrád Volánnál sem tétlenkedtél« Kedvezően változott a kolteHtiv szerződések tartalma A vállalati kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól tanácskozott egyebek között kedden a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület megállapította, hogy a VII. ötéves tervidőszakra szóló kollektív szerződések kialakítása során az alapvető szempont az volt, hogy mind eredmériyesebben segítsék a feladatok végrehajtását, a gazdálkodást. Újszerű vonása az új kollektív szerződésnek, hogy kidolgozásukba a korábbinál jóval nagyobb arányban vonták be a szakszervezeti testületek tagjait, a szak- szervezeti aktívákat, a dolgozói csoportokat, valamint az, hogy a jogi kérdések szabályozásába bekapcsolódtak a helyi jogsegélyszolgálatok. Általános tapasztalat, hogy az agazati szakszervezet vállalatai nagy hangsúlyt helyeztek a feladat, eszköz és a létszám összhangjára- Ennek érdekében több helyen szervezeti átalakításokat hajtottak végre, munkaköröket vontak össze. A legjelentősebb változás a Balaton Volánnál történt. A teljesítmények növelésére és a minőségi munkavégzésre történő erőteljesebb ösztönzés érdekében több vállalat módosította érdekeltségi rendszerét. Az Angyalföldi Autójavító Vállalatnál például a kiscsoportos ösztönzés bevezetésével kívánják elérni a nagyobb teljesítményt és az ezzel járó árbevétel-növekedést. A Nógrád Volánnál a munkahelyi vezetők mozgóbérének emelésére adtak lehetőséget a teljesítmények növekedésének arányában. A Hungarocami- onnál a vállalati eredményt legjobban befolyásolok jövedelmét növelték. A MALÉV- nál a pályakezdők jövedelmi helyzetének javításáról intézkedtek. A testület leszögezte, hogy a vállalati kollektív szerződések kedvező tartalmi változásaihoz aktívan járultak hozzá a szak- szervezeti testületek. Közvetítették és képviselték a dolgozók véleményeit, s cselekvő résztvevői voltak a dolgozói vitákban szerzett tapasztalatok összegzésének. Állásfoglalásaikkal, javaslataikkal kedvezően befolyásolták a gazdasági vezetést a munkaerőgazdálkodás és a munkaidőkihasználás javításában. Elősegítették a jövedelmek és a teljesítménykövetelmények jobb összehangolását eredményező intézkedéseket. Folytatódik a hagyomány az SVT-ben Öt és fél milliós esiergimmegtakarltás Ismét dobogóra pályázik a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár! Az Ipari Minisztérium, valamint az Állami Energetikai és Energiabizton- ságtechmikai Felügyelet által évente meghirdetett energiatakarékossági országos versenyről van szó, melyben a tűzhelygyáriak első, illetve második helyen végeztek az utóbbi két esztendőben. Kovács István, az energiaosztály vezetője, főenergeitikus úgy véli. hogy az idei eredményükkel jogosan bizakodnak a harmadik hely megszerzésében. A gyár ez évben 438.8 terra joule energiát használhat fel a termeléshez. Vagyis annyit, mint amennyi az. 1984-es érték 98,5 százaléka. Előírás ez, amely többi között a salgótarjáni termelőegységre is vonatkozik. A kollektíva nemgáz teszi ki, hiszen 75 százalékban ezt alkalmazzák a fűtési, a technológiai, a felületkezelői és a zománcozási hő előállításához. Nem elhanyagolható a kokszmegtakarítás a sem, melyet a kupolák három műszakos termelésre való átállításával érnek el. Ezáltal csökken a fajlagos kokszfelhasználás. Villamos energiából már kevesebbet takaríthattak meg, hiszen a különféle szervezési intézkedéseket korábban életbe léptették. Arra természetesen most is ügyelnek, hogy ne járjanak üresen a gépek, vagy lekapcsolják a villanyt az irodában, ha kiléptek az ajtón. A jövő- évben olyan beruházások megvalósítására kerül sor a gyárban, amelyek to vábbi energia megtakarít ást tesznek majd lehetővé. Megszűntetik a meglévő húrom csak eleget tesz az ez irányú kötelezettségének, hanem jelentős mennyiségű energiát takarít meg. Igaz, jól felfogott érdeke fűződik hozzá, hiszen ezáltal mérsékelhetők a költségek. vagyis növekszik a nyereség. A gyár az idén a tervhez képest, várhatóan 8—9 százalékkal kevesebb energiát használ fel majd, s értékben ez, mintegy 5 millió 500 ezer forintot. jelent. A tavalyinál nagyobb termeléshez, tehát kevesebb energiára lesz szükség. Dicséretes gyakorlat ez az SVT-ben. hiszen miközben minden évben 5—6 százalékkal több tűzhelyet készítenek, ennél is nagyobb arányban mérséklik az energiafogyasztást. ’ Az idén1 is a megtakarított energia túlnyomó részét a zománcégető kemencét, miután megépítették helyettük a két, jóval korszerűbb, nagyobb hatásfokú létesítményt. A várható költség eléri á 60 millió forintot, de rövid idő alatt megtérül, hiszen évente 15 millió forint értékű _ gáz takarítható meg. ; Úgyszintén lényeges fejlesztés lesz a fűtési rendszer, egységesítése. Melegvizes fűtésre térnek át az egész gyárban, s miután termosztáttal megfelelően szabályozható a rendszer, évente így is 4—5 millió forinttal mérsékelhetők a kiadások. A befektetés’ hozzávetőlegesen 18 millió forint lesz. Hasonlóképpen tervbe vették a csavarkompresszorok kicserélését. Összesen öt légsűrítő berendezésről van szó, s egynek a költsége másfél millió forintra rúg. A jövő évben két új gép üzembe helyezésére nyílik lehetőség. Miután mind az öt kompresszort kicserélik majd, műszakonként hat embert irányíthatnak át más munkába, ennyivel kevesebb kezelő-e lesz szükség. (K. V