Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.3«: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Társalgó 10.05: Éneklő ifjúság 10.20: Mi ez a gyönyörű? L0.40: Szigeti József szonáta felvételei bői 11.37: Valami történt. 8. rész 12.45: Történelmi operákból 13.23: Három nép forradalmára 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: D^sesszmelódiák I5.0r: Élő világirodalom 15.20: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak 15.40: Poggyász 10í05: Kérhetek valamit? 17.00: Isaura elődei 17.30: Szép ez is! Amikor méz a keserű is. 17,45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 19.15: Kilátó 20.00: Pablo Casals gordonkázik 21.05 Népdalfeldolgozások ' 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Verbunkosok 22.50: Az alkohol 23.00: Régi híres előadóművészek felvételeiből Ej fél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenes műsor 8. • Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Charley nénje 12.30: Népdalkörök énekelnek 13.05: Popzene sztereóban 14.0«: Sokféle 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Mint(a)film (a Wody Alan-jelenség) 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Chico Buarque: A csirkefogó operája 21.05: A százszázalékos nő 21.29: A Modern Hungária .együttes felvételéiből 22.Q0: Halló, Berlin - Halló, Budapest! 23.20: Nóták 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: IT 00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. A tartalomból: A Miskolci Nemzeti Színház karácsonyi műsora. — NDK-beli rendező Magyarországon készült filmje. — Tantervi reform az iskolában. — Irodalmi hagyományok Salgótarjánban. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.30: Biológia 9.55: Mozgató 10.05: Cymbalo Ungherese 10.50: A petróleumlámpától az atomerőműig 11.30: Képújság 16.05: Hírek 16.10: Három nap tévéműsora 16.15: A történelem lapjairól 17.05: Képújság 17.10: Reklám 17.15: Kalendárium 18.05: SPORTMÚZEUM. ökölvívók fehérasztal mellett. Szerkesztő: Dobor Dezső. Riporter: Gyulai István. Gyártásvezető: Soós György. Operatőr: Lugossy István. Vágó. László-Bencsik Judit. Rendező: Mahrer Emil. (Ismétlés: szombat, tv 1. 12.10). 18.25: Reklám 18.30: IPAR VILÁG A belpolitikai főszerkesztőség műsora. A jövő évben új szabályok szerint fizethetők ki az újítási díjak. A műsor azt vizsgálja, hogyan válhatna eredményesebbé a meglevő szellemi tőke felhasználása. Felelős szerkesztő: Gyökér András. Szerkesztőműsorvezető : Puch Tamás. Operatőr: Varga Tibor Gyártásvezető: Bodnár Gyula. Rendező : Péterfalvi László. 18.50: Mini Stúdió ’86 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A szerencselovag. (VIIl/i rész) 21.05: Betűreklám 21.10: stúdió ’86 22.10: Doktorrá fogadom 23.15: Híradó 3. 23.25: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Körzeti adások 19.35: Ravel: g-moll szonáta 19.55: Percnyi történetek 20.00: önarckép 21.10: Híradó 2 21.30: Reklám 21.40: Meztelen igazság 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00: Szerelem gyantaillattal (cseh film) 21.30: Csehszlovákia— Svédország (jégkorong- mérkőzés része felvételről) 22.20: Zenei nokturno 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Tv-hiradó 22.00: Világhiradó 22.10: A halál váróterme (angol film, l. rész) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 3-tól, musemozi: Tekinteti és mosciyok. Háromnegyed 6-tól: Végtelen történet. Színes, szinkicnizált NSZK— olasz film. Este 8-tól: Mária szerelmei (18). Színes, szinkronizált amerikai film. — Kohász: Az ember, aki tűi sokat tudott. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Múzeumi mozgo: Üvöltő szelek (1939). Amerikai film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4- től: Piedone Afrikában. Színes olasz bűnügyi filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Love story. Színes amerikai film. Mesemozi: Napóra. — Pásztói Mátra: Még új a szerelem (14). Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: A Sárkány útja. Színes, látványos, hongkongi karateka- landfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Mire megyek az apámmal? Színes, szinkronizált francia film vígjáték. — Bányász: Mary Poppins I—n. Színes, szinkronizált amerikai filmmusical, — Rétság: Macskafogó. Színes, magyar rajz- játékfilm. — Jobbágyi: Iskolamozi: A szőke indián. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — A József Attila Művelődési Központ: A Bum-Bele Cirkusz vidám műsorát nézhetik meg a gyerekek délelőtt 9.30 és 11 órai kezdettel. — Bányász Művelődési Ház: Iványi Ödön festőművész emlékkiállítása látható naponta délelőtt tíztől este nyolc óráig. Az alkotások iránt érdeklődő látogatók a helyszínen vásárolhatnak is a művekből. — Ifjúsági-művelődési ház: ötvösművészek alkotásai — dísz- és használati tárgyak remekei — láthatók december 22-ig. — Nógrádi Sándor Múzeum: Czinke Ferenc grafikusművész retrospektív kiállítása tekinthető meg január 26-ig. MAGYARNANDOR — Körzeti művelődési ház: Csikász István előadását délelőtt tíztől hallgathatják meg az érdeklődők. Költő vagyok című műsorában József Attila költészetéből ad válogatást az előadó. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: A népművészeti akadémia délután öt órakor kezdődő összejövetelén Népballadáink és az évkör címmel hallhatnak előadást az érdeklődők. Előadó: Pap Gábor. 4 NóGRÁD — 1986. december 16., kedd NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Elment a Tamburás A Tamburás 87 évet élt. Csendesen, feltűnés nélkül ment el. Meghalt Páger Antal. Idősebb volt mint a század, s megélt mindent, amit e században megélni lehetett. Nem kerülte el a csapdákat sem; majd másfél évtizedet töltött a határokon túl. Vétkezett a magyar történelem legsötétebb időszakában, 1944-ben, s bűnhődött is vétkeiért. Mert lehet-e nagyobb büntetés egy színész számára, ha önmagát kell kizárnia egyetlen lehetséges életteréről, az anyanyelv színpadáról? Hazajött, játszott, a legnagyobbak egyike lett, s mi, akik mellékútjairól csak hallottunk, hitetlenkedve néztük, mert el sem tudtuk volna képzelni, hogy egy ember, egy művész, kinek rekedtes hangján átütött az emberség, valaha nagyot tévedett. Páger Antalt nem kellett rehabilitálni- Utolsó harminc évével önmaga rehabilitálta önmagát, csodálni való színészi játékával, művészi alázatával, emberi szerénységével. Alakításait még csak felsorolni sem lehet, s talán nem is kell, mert nincs az országban színházat, filmet, televíziót néző ember, akiben neve hallatára fel ne villanna egy-egy feledhetetlen pillanat, egy mosoly, vagy egy döbbenetes érzés, ha ezt a nevet hallja: Páger Antal. Vasárnap délután még megnéztük, miként ment fel a miniszterhez. Milliók nézték belső derűvel a filmbeli makacs paraszt küszködését a változó korral, s változni kényszerülő önmagával. Mire Balog Bódog belépett a téeszbe, addigra Páger Antal kilépett az életből. Ami a filmben cselfogás volt, az vasárnap délutánra szomorú valóság lett. Az égő gyertyát a halál fújta el. A Tamburás végleg felment a miniszterhez. ☆ Páger Antal Kossuth-díjas, kiváló művésznek, a Vígszínház tagjának a temetése december 30-án. kedden 11.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. (speidl) A kommersz mestere lassan befejezéséhez közeledik a Bán Frigyes-sorozat, amely egy szerencsés sorsú filmrendező alkotásaival ismertette meg a fiatalabb nézőgenerációkat. Az idősebbek ugyanis —, a mai negyven felettiekről van szó — már keletkezésük idején láthatták e darabokat. A moziban. Hiszen, amikor Bán Frigyes filmjei készültek, akkor még nem volt televízió, illetve még igencsak gyerekcipőben járt kies hazánkban. Akkoriban könnyebben dugig teltek a mozik, nem kellettek hozzá különleges effektusok, grandiózus látványosságok, repülő csészealjak, műanyag cápák, valóságos női keblek, popsik vagy egyebek, egyszóval olyan trükkök, amelyek a csábítást szolgálják. Más volt a világ, mások voltak az emberek, mások a filmek. S, ez a másság szándékom szerint, nélkülöz mindenféle minősítést, csupán ténymegállapítást jelez. Vagyis, maradva a filmeknél, lehettek ugyanolyan értékesek vagy értéktelenek a produkciók, mint manapság. Mert, az esztétikai törvények objektívak, dacolnak emberrel, a világgal, mindazzal, aki nem óhajtja figyelembe venni alapigazságaikat. A társadalmak történetében gyakran előfordult, hogy vezető képviselői, művészei becsukták a szemüket, vagy elfordították tekintetüket az igazságról, (ami sokszor együtt járt azzal, hogy a valóságról is). Rendszerint azért, mert összekeverték a dolgokat. Az is baj, ha a politika művészetnek is képzeli magát. És szerencsétlen a fordítottja is, mindennek taglalása azonban már filozófiai fejtegetés lenne, semmint szerény recenzió egy filmrendező művészetéről. munkásságáról. Bán Frigyes 37 évesen. 1939- ben rendezte első önálló játékfilmjét. A felszabadulásig még tizenhármat alkotott. Majd 1948-ban megcsinálta a klasszikus értékű Talpalatnyi földet, amit aztán egyetlen egyszer sem tudott meghaladni Valahogyan nem jöttek össze a dolgok: túl sokan szóltak bele (a hébrvú alatt is), mit hogyan kellene, később pedig már hiába adatott meg az önállóság. Igaz, a Talpalatnyi föld sem egészen „saját” munka, a végét már a friss politikai változásnak megfelelően „á thangszerel íék”. De. az a felirat — Szabadul 1945-ben — nem volt bántó, beleillett a képbe. Később a sematizmus felé csúszott el mindenki és minden, Bán is, még később a felszínes szórakoztatás, a kommersz felé. Ebben viszont jelentőseket produkált. Több műve .nq is jól nézhető. * némelyek jelenetében briliánsnak tetszik. Szerencsés alkata volt: zokszó nélkül tudta magáévá tenni a társadalmi igényt, s úgy hangolódott rá, hogy nem kényszerült önerőszakra. Ez a hajdani hadapródiskolás a filmgyárban sokféle munkával próbálkozott; volt felvételvezető, segédrendező, vágó, írt forgatókönyvet, a szakma tehát a kisujjában. Tudta, mire vevők az emberek. Szerették is érte. Én is szerettem. Nagy gyermek- és ifjúkori élményeim között tartom számon. például a Rákóczi hadnagyát, a Szegény gazdagokat, amelyeket — régi jó szokás szerint — egymás után többször is megnéztem. A Felmegyek a miniszterhez című szatírája azonban azt is mutatja, hogy Bánnak érzéke volt a politikához. a napi eseményekhez. Emlékezetem szerint, ez az egyetlen kortársi, egészséges humorú mű a téeszesítésről Jólesik nézni negyedszázad múltán is. Látni Páger Antalt, a ravasz, kutyaszorítóba került paraszt szerepében. A vasárnapi vetítés szomorú aktualitása: aznap halt meg az idős színész. Bán Frigyes, a Talpalatnyi földdel örökéletű lesz. De, három Kossuth-díja és kiváló művészi címe ellenére is. ő elsősorban a kommersz műfajának magyar mestere • Pá- gert nern az említett szerepe teszi halálában is halhatatlanná. noha a generác’ós ár- sak együttműködése sikeres. Páger „szobrát” színpadi és filmesszerepek százai alkották meg. (ok) Délutáni pihenésre készülnek az óvodások a karancslapujtől óvodában. Jozefiáiwié Póczos Erika óvónő mesével ringatja álomba a kicsinyeket.- kj Bányászattöt tériét i tanu'mánykötet Magyar—osztrák együttműködéssel tanulmánykötet jelent meg német nyelven a világ első nemzetközi tudományos egyesülete, a Bányászati Társaság megalakulásának 200. évfordulója alkalmából. A Bécsben kiadott munka szerzői: Molnár László, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója és Alfred Weiss osztrák technikatörténész. A kötet az osztrák —magyar nyersanyag- és alapanyag-gazdálkodási munkacsoport legújabb közös kiadványa. Egy konferencia utóélete Része a közoktatásnak a népi kultúra? Történelem és néphagyomány, nemzeti hovatartozás és folklórkincs úgy fonódtak ösz- sze az évszázadok múltgyűrűjében, hogy csomóikat bontogatva a bőség ellentmondása inti óvatosságra a ma kutatóit. A környező etnikum művelődésbeli örökségének megbecsülése mennyire befolyásolja a hazafias érzületet? S ez, a más népek felhalmozta művészeti értékek elismerését? Nem napjaink dilemmája. Miként az sem, hogy a népi tárgyak gyűjtése, a kihalóban lévő mesterségek gyakorlása, vagy a tájegységek ének- és táncművészeiének ápolása mennyiben használható fel a közösségi élet erősítésére. A nagyapa meséit tátott szájjal hallgató unoka, a néne szakácsművészetét bámuló menyecske egy letűnőben lévő világ morzsáinak szedegetője. Ez a világ megérett az újbóli fölfedezésre, szokásai, titkai, csodái átplántálására a jelenbe. Hogy a népi kultúra első számú továbbvivői az iskoláskorúak, hogy a hagyománymentés nemes missziója rájuk hárul az idők során — komoly programként vetődött fel Nóg- rád megyében. Szécsényben a közelmúltban tartották azt a népművészeti konferenciát, amelyen pedagógusok, népművelők, muzeológusok mondták el véleményüket, tapasztalataikat a fenti témakörben- Beépíthető-e a népi kultúra az iskolai tantervekbe, s milyen feladatokat ró mindez a köz- művelődés és a közoktatás intézményeire — még a jövő zenéje. Ám, hogy a probléma szervezett keretek közt került napirendre, mégis önmagáért beszél. A József Attila Művelődési Központ a kora délutáni órákban jövés-menéstől, beszélgetéstől hangos. A művészeti csoport irodájában Braun Miklós művészeti előadó készségesen nyilatkozik a szívügyeként kezelt népi kultúrkör óvásáról, s az iskolai oktatás lehetőségeiről. — A viszonylag eleven nép- művészeti értékek jelenléte minket, a megyei módszertani központ munkatársait feltétlenül egyfajta áldozatvállalásra kötelez. Kötelességünk, hogy a tudomány — néprajz, régészet — által felsorakoztatott értékeket egészséges munkamegosztással közkinccsé tegyük. A népiség mint a hazafias nevelés része, az iskolai tantervek fő irányvonalaiban ugyan tetten érhető, de megvalósítását tekintve sajnos el- forgácsolódik. A konferencián elhangzottak is megerősítettek bennünket abban, hogy új formákat kell keresnünk. Tervünk egy olyan munkacsoport létrehozása, amely a tudomány, a pedagógia és a népművelés módszereit ötvözve hozza közel a szaktantárgyat és a népi kultúra elemeit. — Arra gondol, hogy — teszem azt — technikaórán batikolni tanulnának a gyerekek, vagy földrajzokítás közben az egyes népcsoportok jellegzetességeire is kitérnének? — Körvonalaiban erről van szó. Azt kell felmérnünk, s a pedagógusokkal egyeztetnünk, hogy egy iskolai tanévben mely tárgyakhoz, mely népművészeti ismeretanyag köthető. A kész munkatervet két iskolatípuson — kistelepülés, város — szeretnénk majd kipróbálni, s az ismérveket kamatoztatni— Kevés embert hagy „meg- fertőzetlenül” egy szép tánckompozíció, egy mívesen kifaragott váza. egy lélekkel elénekelt népdal — mondja meggyőződéssel Györffy Sarolta, az MMK igazgatóhelyettese. — A harmóniára, a szépre leginkább fogékony tanulóifjúságot sem hagyhatják közömbösen az apák, nagyszülők szokás- és hiedelemvilága, érzései, gondolatai. Ahhoz azonban, hogy a gyermek magáénak érezze a néptáncot, a kézművességet, teret és cselekvési módot kell biztosítani. Erre szövetkezett ezúttal a múzeum, a pedagógiai intézet és a módszertani központ. A hatás a fiatalok kreatív részvételével, nézetem szerint nem maradhat el. A még érzékeny emberpalánták művelése gondos és szakértő kezeket kíván. A népi kultúra továbbadására felesküdött pedagógusok — sajnos — még nem alkotnak nagy tömeget. De megyeszerte gyarapszik azok száma, akiket habitusuk, társadalomépítő munkálkodásuk a minden kultúrák bölcsőjéhez, a nép művészetéhez sodor. V.«
