Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Állták szavukat az építők XLII. ÉVF., 295 SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. DECEMBER 16., KEDD Retrospektív bemutatkozás a Nógrádi Sándor iúzeumban Megnyílt Czinke Ferenc kiállítása Géczi János mondóit megnyit) beszédet Jeles művészeti eseményre került sor tegnap, december 15-én Salgótarjánban, a Nóg­rádi Sándor Múzeumban. A hatvanesztendős Czinke Fe­renc, Munkácsy- és SZOT-dí- jas grafikusművész, érdemes művész kiállítása nyílt meg a megye párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetőinek, vala­mint szép számú ünneplő kö­zönségnek a jelenlétében. A korábbi fővárosi retrospektív tárlat után, immár a szűkebb pátria múzeuma ad otthont január 26-ig Czinke Ferenc munkáinak. A ceredi menyecskekórus derűt varázsló éneklése után dr. Praznovszky Mihály me­gyei múzeumigazgató köszön­tötte a megnyitó résztvevőit, hangsúlyozván, hogy ez a ki­állítás akár karácsonyi megle­petésként, ajándékként is fel­fogható. Czinke Ferencről, életútjá- ról, emberi és művészi mivol­táról Géczi János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának első titkára be­szélt. Mint mondotta: „Ezút­tal az egyik legismertebb he­lyi művész, sokak által tisz­telt. nagyra becsült elvtársunk, barátunk eddigi életútját ösz- szegző kiállítás megnyitására kerül sor.” Az 1926-ban, a bodrogközi tanyavilágban, cselédszülők gyermekeként született Czinke Ferenc emberré és felnőtté vá­lásának kezdete, művésszé le­vésének kiindulópontja hazánk felszabadulásának időszakára esett, és sorsa példázata a sze­génysorból felemelkedő értel­miségi pályájának. A nem csak Nógrádban és Magyarországon, de határain­kon túl szintén ismert és el­ismert grafikus a nagy hírű sá­rospataki iskolában szerezte műveltsége alapjait, „tehetsé­gét a fényes szelek emelték szárnyra”, diplomáját pedig a képzőművészeti főiskolán kapta kézhez- Rajztanár lett, s harminc esztendeje oltja a művészet szeretetét, a művé­szettörténet ismeretét diákjai­ba. Noha születését tekintve nem nógrádi Czinke Ferenc, alighanem szülőföldjének vall­hatja ezt a tájat is, hiszen, mint Géczi János megfogal­mazta: ..Köztünk, szemünk lát­tára érett igazán művésszé, itt teljesedett ki életműve.” Majd, a közelmúltbeli, Ernst Múze­umban rendezett kiállítására emlékeztetve ezeket mondta: „Valamennyiünk örömére szol­gált — s alig titkolt büszke­séggel tapasztaltuk —, hogy a szakmai vélemények igen ma­gasra értékelték Czinke Fe­renc műveit. Ezeket megismé­telni nincs szándékunkban. Mi elsősorban arról vagyunk jogosultak szólni, hogy szá­munkra milyen értéket jelen­tenek alkotásai, hogyan ítél­jük meg sokoldalú részvételét a megye szellemi életében.” A megyei első titkár a to­vábbiakban kifejtette, hogy a szűkebb haza azért szereti mű­veit, mert „értünk, rólunk, ne­künk” is szólnak alkotásai, mert munkáiból az embersze­retet süt, mert grafikái tiszta forrásból, a népművészetből, a palóc folklórból merítenek. Czinke Ferenc politikus al­kat, elkötelezett kommunista művész, aki számára a világos állásfoglalás nélkülözhetetlen eleme az életnek és a művé­szetnek. De, hangzott el a megnyitón, Czinke Ferenc nem csupán műveivel politizál, mindennapi életéből sem hi­ányzik a politika. Tagja a me­gyei pártbizottságnak, s gyak­ran adja jelét harcosságának, vitakészségének, elvhűségének, „ ... véleményével, tetteivel következetesen képviseli a párt politikáját, kiemelten a műve­lődésre vonatkozó döntéseit, az alkotó, a művészértelmiség sa­játos érdekeit-.. ” Érthető te­hát, hogy ebbéli munkássága elismeréseként hatvanadik szü­letésnapja alkalmából novem­ber 7-én megkapta a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rendet. Befejezésül Géczi János eze­ket mondta: „Kívánjuk, hogy munkássága az utóbbi évek­ben tapasztalt megújulás szel­lemében tovább gazdagodjék, s ez a szép jubileum ösztön­zője legyen újabb sikereinek és még hosszú évtizedeken át teljesítse vállalt küldetését kö­zös örömünkre, valamennyi­ünk épülésére.” Az ünnepség végén dr. Praz­novszky Mihály kért még szót, hogy a hajdani és mai tanít­ványok nevében köszöntse nemcsak a művész, de a tanár Czinke Ferencet is. Ifjúsági aktíva­értekezlet Aktívaértekezletet tartot­tak hétfőn a Magyar Nép­hadsereg fiataljainak képvi­selői ' a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A tanács­kozás résztvevői áttekintet­ték az ifjúságpolitika vég­rehajtásának tapasztalatait és megvitatták a soron levő feladatokat. Horváth István altábor­nagy, politikai főcsoportfő­nök, honvédelmi miniszter- helyettes vitaindítóját követő­en a pályakezdő hivatásos katonák, a sorkatonák, a fia­tal polgári dolgozók, vala­mint a katonai főiskolák hallgatói, illetve a középfo­kú katonai kollégiumok di­ákjai felszólalásaikban be­számoltak arról, mit tesznek az egészséges életmód és élet­vitel kialakításáért, a kato­nai rend és fegyelem megszi­lárdításáért. s miként járul­hatnak hozzá a kisközössé­gek formálódásához. Elis­meréssel szóltak azokról az intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a katonafiata- lok szolgálaton kívüli hely­zetét. (------------------N Mai számunkban: Felnőttszámba vett gyermek- mozgalom (3. oldal) A kommersz mestere (4. oldal) „Barátunk az újság” (5. oldal) Megalakul! a Budapest Bank Rl. A Budapest Bank Rt. hét­főn. a nemzetközi kereske­delmi központban, megtar­totta, alakuló közgyűlését. Az ülésen részt vett Ballai Lász­ló. az MSZMP KB gazdaság­politikai osztályának vezető­je és Hetényi István pénz­ügyminiszter. A bank vezérigazgatója, Hegedűs Oszkár elmondta: az új pénzintézet az Állami Fej­lesztési Bank egyes egységei­ből, a Budapesti Hitelbank­ból, valamint a Magyar Nem­zeti Bank Pest Megyei Igaz­gatóságából és néhány más fiókjából jött létre. A bank januártól 1700 vállalat és szövetkezet számláját vezeti, hitelállománya meghaladja a W milliárd forintot. Tervteljesítések a szénbányáknál fi külfejtési bányaüzem munkasikere — Több lakossági szén A Nógrádi Szénbányáktól kaptuk a hírt, hogy a kül­fejtési bányaüzem hétfőn reg­gel teljesítette idei szakmai tervét. Poszuk József termelési főmérnök elmondta, hogy a kollektíva a programnak meg­felelően eddig 270 ezer tonna szenet termelt, s az év hátra­lévő részében további 22 ezer tonna szenet ad a népgazda­ságnak. A tervtúlteljesítés elő­reláthatóan 16—18 millió fo­rint többletárbevételt jelent majd a vállalatnak. A külfejtési bányaüzem dol­gozói, vezetői minden dicsére­tet megérdemelnek munkasi­kerükért. Nem volt könnyű a kiváló eredményt elérni. Egy­részt: a pólyosi külfejtés a vártnál korábban befejezte a munkát, s csak a csibaji és a nyírmedi külszíni bánya ter­melt mindvégig- Másrészt;, a tervezett 2 millió 92 ezerrel szemben 2 millió 600 ezer ton­na meddőt kellett a széntelep fölül letakarítani és elhordani. Harmadsorban: a gépek meg­hibásodása is akadályozta ese­tenként a munkát. Elismerés­sel kell szólnunk a bányával szerződéses viszonyban álló Nógrád Volánról, ugyanis gépkocsivezetői maradéktala­nul eleget tettek a megnöve­kedett fuvarozási feladatok­nak. Hasonlóképpen eleget tett már a Nógrádi Szénbányák a lakossági ellátási kötelezett­ségének. Szűcs József értéke­sítési csoportvezető arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy az idén 120 ezer tonna lakossági szén szállítására vállalkozott a vállalat, s ezt már teljesítette. A munkásgárda vezetői a szénbányászat igazgató tanácsa előtt további 4 ezer tonna ház­tartási szén kitermelésére ad­ták szavukat. Amennyiben a kányási bányászok tartani tud­ják a munkatempót, előrelát­hatóan 126—128 ezer tonna lesz a lakossági széntermelés. A szén négyötödét megyénk otthonainak fűtésére tüzelik el. Kis mennyiségű nógrádi szén jut el a szomszédos Heves és Borsod megyébe, valamint az Alföldre. A szenek 90 százalé­kát a durvább szénféleségek teszik ki, melyeket szíveseb­ben vásárolja a lakosság. Ala­kossági szén mennyiségének növelése vállalati érdek is, hi­szen ezáltal nagyobb árbevé­telre tesz szert. Éppen ezért a jövő évben tovább akarják fo­kozni a lakossági szénterme­lést- Az első negyedévben 47 ezer tonna szén találhat majd gazdára a TÜZÉP-telepeken. Begyiljtotiáii a Zagyva—!ll-as taiaasil Meghatározó jelentőségű eseményhez érkezett a salgó­tarjáni síküveggyár Zagyva —III-as kemencéjének fel­újítása és korszerűsítése, ugyanis hétfőn délután fél 3- kor begyújtották a tüzet az újjáépített létesítményben. Bagota Endre üzemvezető lob- bantotta lángra a kemence két oldalán levő hat-hat nyí­lásba behelyezett csőégőkből kiáramló földgázt. A fon­tos cselekedet szemtanúja volt Dági Sándor, az üzem­fenntartó és szolgáltató gyár­részleg vezetője, valamint az ideiglenes felfűtő gázveze­ték kiépítését irányító Dom­bóvári Iván, az eriergiaüzem vezetője. Amíg azonban erre sor ke­rülhetett, sok minden történt. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, emlékeztetünk rá: kiszedtek több, mint 3 ezer tonna elhasználódott tűzálló anyagot, ezt követően ugyanennyi újat a helyére beépítettek. Ugyancsak szük­ségessé vált mintegy 170 ton­na acélszerkezet cseréje. Volt időszak, amikor egyszerre 600 saját és külső szakember dol­gozott a tennivalók végrehaj­tásán. Miután az orosházi gyár hasonló nagyságú ke­mencéjének rekonstrukcióját sem odázhatták el már to­vább, s a leállásból adódóan megszűnt a síküveggyártás hazánkban, meg kellett gyor­sítani Salgótarjánban a mun­kálatokat. Nos, az építők álltáik sza­vukat, tartották a kemence begyújtásának időpontjául megjelölt december 15-ét. Ez azt jelenti, hogy fél hónapot sikerült lefaragni az eredeti­leg tervezett határidőből. A termelés korábbi megkezdése 18 milliós többletárbevételt eredményez majd a gyárnak. Az előirányzott 240 milliós költségkeretet várhatóan 19 millióval tudják mérsékelni. Vagyis minden szempontból sikeresnek nevezhetjük a Zagyva—III-as kemence át­építését. A csapatmunka te­hát amely nem mellőzhette az egyéni kezdeményezéseket, a személyes akarást, egyértel­műen meghozta a csak titkon remélt sikert. Miközben immár gázlángtól szárad az újjáépített kernen* cetest, a további munkálato- kat, az eddigi, vagy még fel- fokozottabb tempóban végzik. Ügyelve természetesen a biztonságra, a minőségre. Amint azt Dági Sándor el­mondta, december 17-én be­gyújtják majd a kemence fel­ső szintjén telepített huszon­két termogenerátort. További negyven csőégő gázlángját is belobbantják. Ezzel a rendszerrel addig nö­velik a kemence belső hő­mérsékletét, amíg az 900 fok: fölé nem kerül. Utána. de­cember 27—29-e körül, lép majd működésbe a kemence önálló fűtéstechnikai rend­szere. Ez lesz az úgynevezett nagy gázbeeresztés, amikor is elérik az öngyulladás fölötti hőmérsékletet. Ezt követően néhány nap­pal az 1460 fok körüli üzemi hőmérsékletre fűtik fel a ke­mencét. Már előtte pár nappal hozzákezdenek az üveg ada­golásához, amely a teleolvasz- tással fejeződik be. Miután a feltemperálást sikerül le­rövidíteni, így várhatóan ja­nuár 8—10-e között az újjá­varázsolt Zagyva—III-as ke­mence ismét megkezdheti majd a termelést. S hogy erre sor kerülhessen, sokat kell még dolgozniuk a lakatosoknak, a villanyszere­lőknek, a műszerészeknek. Rá­juk a felújított technológiai berendezések összeszerelése és üzembe helyezése - hárul. Aztán öt évig újTent üveget csapolhatnak majd hazánk legnagyobb, napi 190 tonna teljesítményű kemencéjéből. Szení-Györgyi Albert- emlékülés Szegeden A szegedi egyetemek Du­gonics téri központi épületé­nek aulájában hétfőn, a vá­ros tanácsa, a Szegedi Aka­démiai Bizottság, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a szegedi József Attila Tu­dományegyetem rendezésé­ben ünnepi ülésen emlékez­tek meg az Amerikai Egye­sült Államokban a közel­múltban elhunyt Szent- Gvörgyi Albertrői, aki 1937- ben a szegedi egyetem or­vosvegytani intézetében foly­tatott munkásságáért kapott Nobel-díjat. Máig is ő az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi kutatásai alapján részesült e legmaga­sabb nemzetközi tudományos elismerésben. Az emlékezéshez kapcsoló­dóan, kiállítást nyitottak a szegedi egyetemek központi épületében, amelyen a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem könyvtára áltai össze­gyűjtött fényképek. doku­mentumok százai mutatják be a Nóbel-díjas tudós élet­útját, elsősorban Szegede.» töltött éveinek mozzanatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom