Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Akiről beszélnek „Jól érzem itt matjam... — Nem egyedül álló az én esetem itt a gyárban — sza­badkozik Koruhely István, amikor szakmai előmenetelé­ről faggatjuk —, hiszen a mostani gyári vezetés jó része ugyanígy került posztra. A BRG salgótarjáni rádió­technikai gyára ma Nógrád megye legjelentősebb híradás- technikai üzeme. Az 1970-es telepítést állandó fejlesztés követte, amely a termelő- és kisegítőlétesítmények bővülé­sével, a termelőeszközök kor­szerűsítésével járt. Növekedett a dolgozók létszáma és azok szakmai hozzáértése. amely egyre növekvő nyereséget eredményezett, A gazdasági fe'adatok sikeres végrehajtá­sának egyik feltétele ma is a dolgozók megfelelő szakkép­zettsége. Koruhely István hat eszten­deje a termelési osztály veze­tője azon a munkahelyen, aho­vá tizennégy évvel ezelőtt lé­pett be- Fiatalon került ide, még gyereknek mondhatták volna az akkori diszpécsert. — Mi vonzotta a gyárba? — Salgótarjáni születésű va­gyok. Mikor a gépipari tech­nikum utolsó osztályát végez­tem, másról sem beszéltek a városban, mint a készülő gyár­ról. Tizennyolc évesen a lehe­tőség vonzott ide, az újdon­ság, amit a gyár profilja kí­nált — ömlik a szó a fiatal­emberből. Rá két évre már a minőség- ellenőrzést végezte, majd át­került a termelési osztályra programozónak. — A technikumi végzettség elegendőnek bizonyult a bő­vülő feladatok ellátásához? Gondolkodás nélkül adja a feleletet: — Már csak azért sem volt elég, mert a szakmának nem voltak hagyományai nálunk. A mostani középvezetői gárda úgy alakult ki, hogy a munka­hely erősen motiválta a szak­irányú továbblépést. — önnél miként? — Bár eredetileg nem állt szándékomban, de mert a gyár lehetővé tette, elvégez­tem a Kandó Kálmán Villa­mosipari és Műszaki Főiskola híradásipari szakát. — Helytállás két helyütt is.. - Nem volt fárasztó az intenzív tanulással töltött négy eszten­dő? — Nem volt könnyű- De az egyre bonyolultabbá váló fel­adatokat csak gyakorlati isme­retekkel megoldani lehetetlen lett volna. A gyártmányok korszerűsödése, a fejlettebb technika alkalmazása nagyobb hozzáértést követelt. Főiskola után a katonaság két esztendeje következett, majd levetvén a mundért egy esztendő teltével a termelési osztály élére állították a 26 esztendős fiatalembert. — Mi adta az ösztönzést, az erőt, hogy ilyen fiatalon, ek­kora felelősséget vállaljon? Homlokát ráncolja míg a fe­leleten töpreng, majd meg­fontoltan adja a választ: — Keresni kell az újat, az egyénnek önmaga számára, de az egész közösség számára is, ezért fogadtam el a bizalmat. A termékkorszerűsítés 1986­ban a kézi rádiótelefonokkal folytatódott. A technológia kor­szerűsödése. a progresszív gyártóeszközök és a számítás- technika alkalmazása gyakor­lattá vált a BRG-ben is. A napi feladatok ellátása igény­li a dolgozók szakmai felké­szítésének fejlesztését. Fzért a gyárban segítik a dolgozók to­vábbképzését, szakmai előbb- relépést. Nem csupán a sta­tisztikai mutatók szépítése vé­gett küldik őket tanfolyamok­ra. vagy az iskolapadba, ha­nem mert ez a gyár érdeke is, s ezt további sorsuk bizonylt­ja. 1981—86. között száz dol­gozóval kötöttek tanulmányi szerződést, akiknek mindegyi­ke végzettségének megfelelő munkát végez. — A tanulmányi szerződés már régen nem köti a gyár­hoz- Mi az, ami marasztalja? — Mert jól érzem itt ma­gam. Anyagi és erkölcsi támo­gatást kapunk, hogy senki ne kacsintgasson más munka­hely felé. Olyan feladatok adódnak, amelyek megoldásá­ért érdemes maradni. Az anya­giakkal is elégedettek va­gyunk, bár ez nem minden az ittmaradáshoz. A munkahelyi légkör, a kollektíva is olyan, hogy marasztal bennünket. Lépést tartani az új és még újabb ismeretekkel, ez ma a gyári törekvés. S még vala­mi: a naprakész informálódás. De mert a híradástechnikai szaksajtó idegen nyelvű, hát arra ösztönzik a műszaki gár­dát, tanuljon nyelveket. Hogy tudjon nem csak arról, ami itthon, hanem arról is, ami külhonban változik a híradás- technika világában. Tuza Katalin Szövetkezeti vetöntaqüzem Szécsényben Mintegy tizenötmillió fo­rintos beruházásból vetőmag­üzem kivitelezését kezdték meg a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­ben. Az elhatározás hátteré­ben az áll, hogy a közös gazdaság fejleszteni kívánja a Nógrád megyei dombvidék sajátosságaihoz jobban iga­zodó, a termőföld gazdaságo­sabb hasznosítását elősegítő aprómagvak termesztését. A lucerna-, vöröshere-, balta- cin-, cukorrépa- és más ap­rómagvak a jövő év júniusá­tól szárítva, tisztítva, osztá­lyozva és csomagolva kerül- _ nek a hazai forgalomba, és j részben exportra. A termelő- szövetkezet a vetőmagüzem­ből évi húszmillió forirtos bevételre számít, így kilátás van arra, hogy a beruházás­ra költött pénz három-négy éven belül megtérül. A hét várhaló esemém/ci Hétfőn, a salgótarjáni síküveggyárban begyújtják á Zagyva—III. üzem kemencéjét. Kedden, a megyei párt-végrehajtóbizottság salgótar­jáni ülésén a gazdálkodás idei tapasztalatairól, jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról tárgyalnak. Szerdán, Pásztón, a Lovász József Művelődési Köz­pontban a pásztói amatőr képzőművészeti kör tárlata várja az érdeklődőket. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság Salgótarjánban ülésezik — a mezőgazdasági üze­mek környezetvédelmét tűzte napirendjére. Csütörtökön, Salgótarjánban a KISZ megyei bizott­sága egyéves munkájáról ad számot; a Hazafias Népfront megyei elnöksége az állam és az egyházak közötti meg­állapodás érvényesülésének megyei tapasztalatait veszi számba. Pénteken a fogyasztási szövetkezetek megyei küldött- gyűlésén, Salgótarjánban, többek között a vagyonvédelem helyzetéről lesz szó. Szombaton új MÄV-kereskedelmi telepet adnak át Salgótarjánban. Vasárnap salgótarjáni, balassagyarmati és bátonytere- nyei ének- és zenekarok közös karácsonyi koncertet ad­nak a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ­ban. Ezüstvasárnap Pásztón és Bátom/terenyén A szakmunkások kelendőek Elénk forgatom a munkaközvetítőkben Négy évvel ezelőtt hozták létre Salgótarjánban a Nóg­rád Megyei Tanács munka­ügyi-szolgálati irodáját. Ez év áprilisában a balassagyar­mati, a pásztói és a szécsé­nyi kirendeltségekkel bővült a hálózat. Az ország egyik legkorszerűbb ilyen rendsze­réről van szó, hiszen számí­tógéppel végzik az adatok fel­dolgozását, s mágneses leme­zen továbbítják az adatokat a munkaügyi információs központhoz. Amint azt Garami János­tól, a salgótarjáni iroda fő­előadójától megtudtuk, az idén megközelítően ötezren keresték fel a munkaközve­títőket. A szakmunkásoknak minden esetben akir több munkahelyet is felajánlhat­tak. Nehezebben tudnak el­helyezkedni a betanított mun­kások és főleg akkor, ha nők. A legkevésbé a nyugdíjasok és a csökkent munkaképes­ségűek reménykedhettek ab­ban, hogy számukra megfe­lelő munkaterületekre irá­nyítják majd őket. A munkaügyi-szolgálati iro­dát és kirendeltségeit sze­mélyesen kell felkeresniük az elhelyezkedni kívánóknak. Nagyon ritkán, rendkívüli esetben viszont telefonon is kaphatnak felvilágosítást. Ér­demes megjegyezni azt is, hogy az iroda munkajogi ta­nácsadással szolgál az ér­deklődőknek. Az én apukám... A "gyerekek szeretnek di­csekedni. Hallottam egy beszélgetést. Két kisfiú, olyan 5—6 évesek, kérkedtek az édesapjukkal. Valahogy így hangzott a be­szélgetés. — Az én apukám nekem igazi vonatot vesz karácsony­ra! — Az én apukám már ta­valy vett nekem igazi vona­tot. most igazi űrhajót kapok tőle. És folytatta az első: — De az én apukám az anyukámnak is nagy ajándé­kot vesz, és tudom is, hogy mit, de titok, és neked sem mondom el, nehogy vissza­mondd az anyukámnak. Kész volt a válasz: — Nálunk még az anyukám is vesz az apukámnak egy nagy titkot, de az olyan tit­kos, hogy még én sem tudha­tom. Ez már sok volt az első gye­reknek, és kivágta a nagy­ágyút: — Tudd meg, hogy az én apukám találta fel a tökma­got! Kész! Kiüléses győzelmet aratott. A másik sírva fakadt. Ennél nagyobbat már egyálta­lán nem tudott mondani. De azért mégis megpróbálkozott valamivel: — Tudd meg. hogy Miku­láskor, amikor vártam a Tél­apót, alig tudtam elaludni, és akkor az apukám odaült az ágyam szélére, és nem könyv­ből, hanem magától mesélt nekem arról, amikor ő volt olyan kisfiú mint én. és ő is várta a Mikulást, de az csak egy darab szenet tett a kipu­colt cipőjébe. Ezután csend lett, elhall­gattak mind a ketten. Úgy látszik, az még a nagy aján­dékoknál is ritkább dolog volt náluk, hogy az apuka es­te odaüljön az ágy szélére „magától” mesélni a kisfiá­nak. Ez élmény maradt... (s) Pásztón délelőtt tíz árakor az ezüstvasárnapon az Áfész- áruház bejáratában kifelé és befelé is nagy a jövés-menés. Mindjárt a földszinten, a mű­szaki osztályon többen várják, hogy a megvásárolandó szí­nes televízió működtetését bemutassák nekik. Nem is ve­szik éppen jónéven, hogy Petrány Lászlót, a műsizaki osztály vezetőjét néhány perc­re elvonom a színes tévék be­mutatásától. — Mai nap a sláger az olcsó színes televízió és a viszony­lag olcsó videomagnó — mondja az osztályvezető. — Ezekből az árukból a pilla­natnyi igény kielégíthető, há­romféle színes televízióból is lehet választani, s reméljük, a jövő héten is lesz ezekből újabb szállítás, de addig is másfél millió forint értékű készletünk van tévéből. Műsizaiki árukból nagyon jól sikerült felkészülni a kará­csonyi ünnepekre. Kelendőek a hordozható, a különféle rá­diós magnetofonok, s aHi-Fi- torony. Ami hiányzik most, a hideg vizes Energomat auto­mata mosógép. A gyártók a jövő hétre ígérték ennek a szállítását. A pásztói áruház emeletén, a cipőosztály előtt harminc- negyven ember várakozik tü­relmesen. — Kedvezményes cipővá­sár van áruházunkban, min­denféle lábbelire harmincszá­zalékos engedményt adunk ezen a napon — tájékoztat a nagy érdeklődés miértjéről Vallus István, az áruház igaz­gatója. — Engedménnyel le­het vásárolni a méteráruosz­tályon is. Végleges leárazás­ra került több öltöny, ballon- kabát. kosiztüm és pantalló. És eddig nem volt folyamatos az ellátás gyermektélikabát- ból, most szép a választék. A pásztói áruház az idei ezüstvasárnapon, többet for­galmazott. mint tavaly. S, mindezt azért —, ők mond­ták —. mert jól felkészültek íz ünnepekre, több az olcsó áru és széles a választék. ☆ Üj üzlet Bátonyterenyén a Fekete gyémánt Kisárubáz, október 24-én nyílt több vál- j lalat gazdasági társaságaként, a Budapesti Harisnvagyár gesztorságával. Ruházati ter­mékek, harisnyák, cipők, di­vatáruk és lakástextil kapha­tó itt. s karácsonyra játékok is. Pintér Károly igazgató és helyettese. Manusek Cusztáv- né mutatják be a boltot, s az ezüstvasárnapi forgalmat. — Új egység vagyunk, a vá’lalatok saját mintaboltjuk­nak tekintik az áruházat, ezért igyekszünk olcsóbb áron árusítani. Bár, ebben az év­ben még nem volt nagy ter­Viszik a színes televíziót Cipőgála a Fekete gyémántban Elindulnak a fenyők... vünk a forgalomban, mégis több vásárlót várunk. Ezüst­vasárnapon az ajándékozásra alkalmas apróbb cikkek fogy­tak : ajándékdobozban kö­töttáruk. harisnyák. Csak olyan forgalomra számítottunk, mint általában szombati na­pokon — mondják. Aztán hozzáteszik, lehet aranyvasárnapra kitalálni va­lami csábítót a vásárlóknak. Az ünnepi készülődéshez tartozik, hogy az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság szécsényi erdészetében vágják a fenyőfákat. Gábor Sándor kerületvezető erdész szerint, mintegy 8500 ezüstfe­nyő indul útnak ezekben a napokban a fővárosi, de más piacokra is. Zsély A. Rigó T. felvételei NÓGRÁD — 1986. december 15., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom