Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

Hz utiöröuezetök IM. országos konferenciáid Salgötarfönbon (Folytatás az 1. oldalról.) mondotta; — Változatlanul azt gondoljuk, hogy a moz­galmi munka valódi többletét jelentő önkéntesség nélkül, az úttörövezetői tevékenység közéleti rangja, elismertsége nem lehet teljes értékű ... Annál nagyobb bizalmat, tisz­teletet mint az önkéntes sza­bad vállalás, aligha lehet ta­núsítani Hisszük, hogy zömük ezután is, mindenfajta bur­kolt kényszerítés nélkül is velünk marad, társunk lesz e megújult szövetségben. A mozgalmi nevelés néhány területét tekintette át a to­vábbiakban az úttörőszövetség főtitkára. Szólt, a diáksport fej lesztésének elképzeléseiről, a kulturált beszéd és maga­tartás iránti tisztelet és igény kialakításáról, a munkára ne­velés fontosságáról. Sorra vet­te a gyermekmozgalom kap­csolatrendszerét a különféle társadalmi szervekkel, vala­mint a családdal. Ez utóbbi­ról így szólt: — A mozgalom és a család kapcsolatának erő­sítése állandó feladat. Az út­törőcsapatok. az úttörőelnök­ségek keresik azokat az új munkaformákat, amelyeken a szülők gyermekeikkel együtt szerezhetnek élményt, s egy­úttal igyekszenek kialakítani azokat a csatornákat, amelye­ke« keresztül, közvetlenül tá­jékoztathatják őket a közös­ség életéről. Közös feladat fel­ismerni a különböző körül­mények között élő gyerekek problémáit, s pozitív értékek­ben alakításával enyhíteni a különbségeket. Beszéde befejező részében a teendőket vette sorra, hang­súlyozva. hogy többet kell tenni azért, hogy a mainál egészségesebb életvitelű, fi­zikailag, szellemileg moráli­san edzettebb. teherbíróbb gyermekkorosztály nőjön fel az ezredfordulóra. — Nem halogathatjuk azt, hogy az önkormányzat az út- törőközösségek, az úttörőcsa­patok életének meghatározó irányító és tevékenységi szín­tere legyen — mondotta. — Ki kell alakítani a vezető szervek és a gyerekek közötti kapcsolatok, információs és vezetési folyamatok átgon­dolt rendszerét. Folytatnunk kell a követelmények és az azokat hordozó nevelési esz­közök. próbák, közösségi já­tékok. különböző tevékeny­ségek közti arányok javítá­sát. Korszerűsíteni kell az út- töröszövetség világnézeti, po­litikai nevelömunkájának eszközrendszerét, a gyerekek­hez szóló agitációs és propa­gandamunka tartalmát és for­máit ... Növelnünk kell a nem pe­dagógus úttörővezetőik szá­mát, és jelenlétének, tevé­kenységének valóságos biz­tosítékait a közösségekben. A pedagógusok részvétele, fel­adatvállalása nem nélkülöz­hető garanciáját jelenti törek­véseink megvalósításának, ezért saját eszközeinkkel és a rendelkezésünkre álló egyéb módokon is többet kívánunk tenni társadalmi megbecsült­ségük erősítéséért. Az úttörő- mozgalom megújítási törekvé­seit maradéktalanul szolgáló képzési rendszert kell létre­hozni. Pontosan ki kell dol­goznunk érdekvédelmi és ér­dekképviseleti munkánk el­méleti, gyakorlati és jogi rendszerét. s ezt minél előbb érvényesítenünk kell. Irányí­tó munkánk középpontjában, továbbra is az úttörőcsapatok önállóságának segítése, az eh­hez szükséges feltételek meg­teremtése és biztosítása le­gyen. — Tutijuk, hosszú, de még így sem teljes a feladatok so­ra — zárta beszédét Varga László, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára. — Mégis szükséges az újrafogal­mazás. éppen azért. hogy jobban igazítva eszközeinket, a Vili. konferencia programjá­hoz. öt év múlva ütemesebb haladásról, érzékelhető válto­zásokról. munkánk minőségi javulásáról adhatunk számot. A gyermekekkel ca gyermekekért Övári Miklós, az MSZMP Poitikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára átadta a Központi Bizottság üdvözletét és Kádár János­nak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a tanácskozás részvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli az út törőszövetség tevékenysé­gét kiemelkedően fontos fel­adatnak tartja a gyermekek nevelésének ügyét. A nem túl távoli jövőben, alig 10—15 év múlva a mai úttörők szak­munkások lesznek, pedagó­gusok, közgazdászok, mérnö­kök és orvosok. Ök alkotják majd azt a fiatal remélhető­leg dinamikusan dolgozó de­rékhadat, amely előbbre vi­szi apáik ügyét. A Központi Bizottság nemcsak egyetért a úttörőszövetség országos ta­nácsa előterjesztésében fog­lalt szándékokkal és a tervek fő vonalával, hanem támo­gatja is az úttörőmozgalom rendkívül fontos munkáját- A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar úttörőmozga­lom a társadalmi fejlődés ha­ladó áramlatához tartozik. Ahhoz az áramlathoz amely célul tűzte ki, hogy megsza­badítsa az egész emberiséget mindenfajta elnyomástól és minden kizsákmányolástól. Ám a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtése lega­lább olyan bonyolult és ne­héz feladat, mint a hatalom kivívása vagy megvédése. Eb­ben ma is vannak nagyon nagy, a fiatalok mozgósítá­sára akalmas, forradalmi je­lentőségű feladatok. Termé­szetesen ezeket nem az úttö­rőknek kell megoldaniuk, de fel kell őket arra készíteni, hogy később, felnőttként meg­felelhessenek a követelmé­nyeknek. Ez a társadalom tíz év múlva is, húsz év múl­va is szocialista társada­lom lesz, ' olyan társada­lom, amelyben a legfőbb ér­tékmérő a munka. A maga­sabb színvonalú munkához pedig tudás kell, szakkép­zettség, önáűó gondolkodás és kezdeményezőkészség, ma és a jövőben még inkább, aho­gyan arról a Központi Bi­zottság november 19—20-i ha­tározata is szól. Az úttörő- mozgalomnak is ilyen igé­nyeknek megfelelően kell fel­készítenie a gyerekeket. A fel­adatok között az első helyre a tanulást kell tenni. Erre a demokrácia fejlődése szem­pontjából is szükség van, hi­szen nincsen demokratikus fejlődés jól megalapozott is­meretek és kötelességteljesí­tés nélkül. Az «fftörbszövetség országos tanácsa beszámolójához kap­csolódva a Központi Bizott­ság titkára szólt az érdek- védelemről. Rámutatott, hogy a gyermek legfontosabb ér­deke a megfelelő felkészülés az életre, mert aszerint fog élni, ahogy ebben a korban tanul. A gyermeket ezért munkára és közösségi életre kell nevelni. Ez felel meg ma és a jövő szocialista tár­sadalmának. Mint mondotta, a gyerekeknek szükségük van eszmékre, értelmes, el­érhető célokra, közösségre, és szükségük van arra is, hogy kipróbálhassák erejüket, fi­zikai és szellemi képességei­ket. A gyermeknevelés felada­tairól szólva hangsúlyozta: az úttörőmozgalom nem, helyet­tesítheti a családot és nem helyettesítheti az iskolát. A felelősség a gyermeknevelés­ben közös- Helyeselte, hogy a mozgalom erősíteni akarja a kapcsolatait a családokkal, s hogy az úttörőmozgalom to­vábbra is igényli a pedagó­gusok segítségét. Hangsúlyoz­ta ugyanakkor a pedagógusok személyes példamutatásának, sőt személyes varázsának sze­repét. Tisztelettel szólt azok­ról a pedagógusokról, akik odaadó, jó színvonalú mun­kával segítik a gyermekek nevelését és ily módon az út­törőmozgalmat is. Végezetül elismeréssel emlékezett meg azokról az úttörővezetőkről, az úttörőcsapatok tevékeny­ségét segítő felnőttekről, akik önzetlenül, társadalmi mun­kában .eszik a dolgukat, lel­kiismeretük diktálta felada­tukat. Csehátk Judit felszólalásá­ban többek között a mozga­lom, a konferencia fontossá­gát hangsúlyozta. Az úttörő­mozgalom is azoknak a szer­vezeteknek a sorába tartozik, amelyik igen határozottan és egyre következetesebben tö­rekszik a pontosabb önisme­retre, az önálló, gyermekcent­rikus mozgalmi munkára, egy folyamatos tartalmi, szerveze­ti, módszertani megújulásró. A konferenciát jelentős ese­ménynek mondotta abból a szempontból is, hogy dönté­sével. határozataival, útmuta­tásával befolyásolja azoknak a generációknak életét, tevé­kenységét; akik az ezredfor­duló tájékán már bekapcso­lódnak a társadalom formá­lásába. A legutóbbi évek pedagó­giai. társadalomtudományi kutatásai, valamint munkánk önkritikus elemzése során, mutatott rá ezt követően a Minisztertanács elnökhelyet­tese, felismertük, nem elegen­dő a gyerekekért dolgoznunk, hanem velük együtt kell dol­goznunk! Beláttuk, jobb. ha a gyerekekre bízzuk, döntsék el ők maguk: számháborúzni akarnak-e, vagy számítógépes feladatokat megoldani, jobb. ha hagyjuk, formálják ők a közösségi életüket úgy, ahogy számukra a legkellemesebb. Arra a kérdésre, miként se­gítheti a legkisebbek szerve­zetét elkötelezett, korszerű és önállóan tevékenykedő kö­zösségek kialakításában az iskola, a család, a felnőtt-tár­sadalom, a többi között ki­emelte az oktatási és a mó­dosított családjogi törvény je­lentőségét. Az oktatási tör7 vényről szólva elmondotta, hogy a legapróbbaknak is de­mokratikus jogokat ad Az ál­talános iskolások játszva ta­nulhatják meg a ..kormány­zást'’. a politizálást, a gaz­dálkodást, hogyan kell vitat­kozni. érvelni, az igazuk mel­lett kiállni, jogaikat érvénye­síteni. De hogy ez így is legyen, nagy feladat hárul éppen az úttörőmozgalomra, az úttörő- vezetőkre. Az úttörővezetők tennivalója nem csak az, hogy a gyerekekkel — és nemcsak az úttörőkkel, hanem minden iskolással —. megismertessék jogaikat. Segítsenek a diák­önkormányzat kialakításá­ban. sőt még abban is. hogy a tanár is megtanulja tisztel­ni a gyermekben az embert, az önálló személyiséget Az úttörővezető védje, képviselje az úttörőcsapat, a tanulók ér­dekeit — ha úgy adódik, a tanári karral, vagy egyes ta­lárokkal szemben is. Mérés­inek meg az iskolaigazgatók •’által is. hogy milyen a kap- :olatuk az úttörőcsapattal, a diákokkal. A Minisztertanács elnökhe­lyettese 'végül arra hívta lel a figyelmet, hogy az oktatási törvény értelmezésében és végrehajtásában még bizonv- talan,ságok tapasztalhatók. Az irányító szerveknek nagy tü­relemmel kell elősegíteniük a törvény megvalósításának fo­lyamatait. ügyelve arra. hoav az elhatározások az iskolában és annak környezetében szü­lessenek meg. Szólt a gyerme­kek nevelésében szerepet lát­szó intézmények együttműkö­déséről. a családok helyéről, szerepéről. Kiemelte: az isko­lai nevelőtevékenység, a gver- mekmozgalom korszerűsödé­sére és a családot segítő tár­sadalompolitikai intézkedé­sekre összehangoltan kell, hogy sor kerüljön. Megújulás csuk igazi közösségben lehetséges A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Mind a plenáris, mind a szekciótanácskozásokon élénk vita. tartalmas eszmecsere bon­takozott ki. Friss Péter, a' Majfüér Úttö­rők Szövetségének titkára is­mertette az alapszabályzat és a működési szabályzatra vo­natkozó javaslatokat. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az úttörőmozgalom megújulási hangsúlyaiban nagyobb jelen­tőséget kapott az önkéntesség, az egyéni és a gyerekközössé­gi'kezdeményezés, a tevékeny­ségorientáltság, az önkormány­zat. A politika és a gyermekek kapcsolatát elemezte felszóla­lásában Csizmár Gábor buda­pesti küldött, aki ama meg­győződésének adott hangot, hogy az elmúlt három évben jobbára kedvezőbbek lettek a mozgalmi tevékenység feltéte­lei. Bárdos István, Pest me­gye küldötte a szabad idő hasz­nos eltöltésének lehetőségeit taglalta. A Békés megyéből ér­kező Varga Gusztáv, a próbá- zás jól bevált helyi gyakorla­tát tette közkinccsé a küldöt­tek körében. A mandátumvizs­gáló bizottság munkájáról Lo- sonczi Tamás számolt be, s vi­rágcsokorral köszöntötte azo­kat, akik e napokban ünnep­ük születésnapjukat, névnap­jukat. Ezek sorában köszöntöt­te az országos konferencia leg­fiatalabb küldöttét, Balogh Zsuzsát, a bajai Türr István Szakközépiskola másodéves tanulóját, ifivezetöt. A kis közösségek szervező­désének jó példájáról adott hírt a szabolcs-szatmári Vályi Andrat Csaba, majd Győr- Sopron megye négyezer uttö- rövezetőjének véleményét tol­mácsolta Sombor Ferenc, aki mondandójában azt hangsú­lyozta, hogy jobb munkára van szükség a gyermekmozga­lomban. A gyakorta fölöslege­sen szaporodó rendezvények számát kifogásolta Gyöngyös Zoltán, Baranya megye kül­dötte, fölhívta a figyelmet ar­ra, hogy csak a valódi, tartal­mas közösségekben lehet szó igazi öntevékenységről, de­mokráciáról­Szántó Péter, Fejér megye küldötte az emberi szeretetet, az érzelmekben, cselekedetekben megmutatkozó törődést, egy­másról való gondoskodást emelte ki beszédében, A Ko­márom megyei küldött. Stöc­ker Károlyné, arról szólt, mi teszi vonzóvá a mozgalmat a gyermekek számára. Molnári Sándor, a CIMEA főtitkára, a gyermekmozgalom szerepéről szólt, jelezve, hogy a mozgalom számít a gyere­kek tevékenységére, s mindig megkülönböztetett felelősséggel és aktivitással járult hozzá kö­zös célok megvalósításához. Fölszólalt az úttörővezetők országos konferenciáján Deák Gábor, az Állami és Ifjúsági Sporthivatal elnöke. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a sportmozgalom olyan komplex értelmezésére van szükség, amelyben méltó helyet érde­mel a legifjabb nemzedék is. Részletesen szólt azokról az újszerű elemekről. kezdemé­nyezésekről, amelyek a nem­régiben alakult állami hivatal égisze alatt indultak el. így ki­emelte a diáksportkörök és a diák-sportegyesületek szerepét, utalt arra, hogy az utóbbi igen széles hatáskörökkel, jogi esz­közökkel is rendelkezik. Szólt az ifjúsági turizmus föllendí­tésének lehetőségeiről. — A KISZ legutóbbi kong­resszusa és az úttörővezetök konferenciája igazolta, hogy erős és lényegi szálak kötnek össze bennünket — mondotta fölszólalásában Domonkos László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. Utalt ar­ra, hogy a korábbi közvetlen irányítás után most egy indi- rektebb együttműködés, a ko­ordinációra. az érdekképvise­letre történő összpontosítás jel­lemzi a két szervezet kapcso­latát. Szólt Domonkos László a KISZ-esek azon felelősségéről, amellyel az úttörőkorúaknak tartoznak, megemlítve a moz­galmi átmenet problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az úttörő- mozgalom ne az úgynevezett KISZ-tagságra. hanem a közös­ségi életre készítse föl a gye­rekeket­Nógrád megye küldöttei kö­zül Radie*. József kapott szót a plenáris ülésen. A Diósjenöi Altalanos Iskola úttörövezetö- ■je igen kritikus hangon tette szóvá a gyermekek körében zajló demokratikus folyamat torzulásait. Fölhívta a figyel­met arra, hogy az önállóság nagyfokú tiszteletbentartásával, egy állandó, kreatív megújulá­si igénnyel kell a gyerekekkel együtt összeállítani és végre­hajtani az adott közösség programját. A konferencia plenáris ülé­sén még mások is szót kaptak, egyebek között foglalkoztak a hátrányos helyzetű tanulók gondjaival, a szabad idős mű­velődési szokások tapasztala­taival, szó esett a szekcióülé­seken elhangzott javaslatok­ról, kiegészítésekről, vélemé­nyekről. Ezután a konferencia vala­mennyi dokumentumot együt­tesen szavazott meg, s azt har­minckilenc ellenvéleménnyel, tizenhárom tartózkodással el­fogadta. Majd zárt ülésen ta­nácskoztak a küldöttek. Három nógrádi az országos tanácsban Uáiasztások Az országos úttörövezetői konferencia zárt ülésen vá­lasztotta a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Taná­csa ötvenegy tagját, a titkár­ságot. s a tisztségviselőket. A főtitkár ismét Varga László lett. Titkárok: Mrázik Erzsé­bet, Friss Péter és Tóth Jó­zsef. Az országos tanács ti­zenöt tagú elnökséget válasz­tott. A Magyar Üttörők Szövet­sége Országos Tanácsának tagja lett Tímár Ágostonná, s Sziráki ÁH alános Iskola igaz­gatója, a 3481. számú Hunya­di János Úttörőcsapat vezető­ségének tagja. Már korábban delegálta a megyei úttörőve­zetői konferencia az országos testületbe Radics Józsefet, a diósjenöi 3485. számú V. I. Lenin Úttörőcsapat vezetősé­gének tagját és Fekécs Zol­tánt, a Kazári Általános Is­kola tanítóját, a 3497. számú Kossuth Lajos Úttörőcsapat vezetőjét. NÓGRÁD — 1986. december 1ÍL, hétfő Legfőbb értékmérő a munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom