Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

7apas7taFa*csere ErfuH menyében I. Az asharai mmtagazdaságokban Nagy várakozással, foko­zott kíváncsisággal szállt ki a Német Demokratikus Köz­társaság Erfurt repülőterén az Interflug gépéből a Nóg­rád megyéből idelátogató ál­lattenyésztési szakemberek­ből álló csoport, amelynek vezetője Simon István, a ce- redi termelőszövetkezet elnö­ke volt. Útközben a tanulmányutat lebonyolító BOSCOOP ^ép- viselői :— Tóth Miklós, a BOSCOOP Nógrád megyei te­rületi felelőse és Szinyei And­rás, ugyancsak a BOSCOOP küldötte, tolmácsunk — fel­hívták a társaság figyelmét, bármilyen kellemes dolgot látunk. tapasztalunk, azokat nem lehet semmiféle össze­függésbe hozni, összehason­lítási alapként kezelni a mi viszonyainkkal. Akár az irá­nyításról. szervezeti megoldá­sokról, vagy anyagi érdekelt­ségről lenne is szó. Magas fokú gepesüettség A csoport a thüringiai er­dők aljában levő Badlangen- salea nevű, 17 ezer főt szám­láló. több mint ezeréves jellegzetes német kisváros, Hotel Swarn nevű szállójá­ban foglalta el szálláshelyét. A programnak megfelelő­en a csapat felkereste az asharai termelőszövetkezeti központot, ahol a növényter­melő, továbbá a sertés- és szarvasmarha-tenyésztő egyik gazdaságirányító apparátusa tevékenykedik. A Das Volk nevét viselő állattenyésztő termelőszövetkezet elnöke, Erhardt Edgárd fogadta a vendégeket. A szívélyes, köz­vetlen vezető 25 éve áll a gazdaság élén. Mivel nem jöhetett velünk, ezért Goedec- ke Gerhardnak, a sertéstelep vezetőjének kíséretében átsé­táltunk a termelőszövetkezet központjától alig néhány száz méterre levő sertéstelepre. — Az épületekben — mu­tatott körbe vendéglátónk — 14 ezer sertésnek van helye. A sertéseket 35 kg-os súly­ban vásároljuk meg, négy és fél hónapig hizlaljuk, majd 110—120 kilós súlyban elad­juk. Naponta 30 tonna abra­kot etetünk fel velük. Anya­kocánk nincs. A takarmányt vásároljuk. Most pedig néhány szóval az újdonságokról. A sertés­telepen az abraktakarmányt nem lisztté őrölve, hanem Toppantott formában adják az állatoknak. Az épületek­ben jó a levegő, a szellőző- nyílásokat automatikus sza­bályozóberendezések mű­ködtetik. Ügyesen, életreva- lóan oldották meg a híg trá­gya kezelését, mégpedig üle- pítéssel. Ennek során a visz- szamaradó sertéstrágyát ada­lékanyagként felhasználják a szarvasmarhák etetésénél. Az itt szerzett ismeretek birtokában jutottunk el nem sokkal később a szarvasmar­ha-tenyésztő telepre. Az épü­letekben háromezer bikának van hely. Negyvenöt-ötven kilogrammos súlyban vásá­rolják fel, 400—450 kg súly­ban értékesítik. Az állomány német-tarka, fekete-tarka ke- reszteződésű. A borjúnevelő­ben található ezer borjú, Dag­mar Rönschnek, a borjúis­tálló vezetőjének és asszony­társainak gondosságát dicsé­ri. Az istállóban egy-egy egy­ségben kétszáz állat fér el, s egy asszony látja el a neve­lésükkel kapcsolatos munká­kat. Itt is. akárcsak a ser­téstelepen. magasak, világo­sak az épületek és szellősek. Példásan rendben tartott szál­lítási utakat láttunk. Bár­merre figyeltünk, tekintet­tünk, mindenütt a nagyfokú gépesítettséggel találkoztunk. Mintaszerűen oldják meg Az előbb tapasztalt korsze­rűség még egyértelműbben jelentkezett utunk következő állomásán, az Otto Grotewol nevét viselő tehenészeti ter­melőszövetkezetben. Dr. Wolf­ram Dieter, a telep tudomá­nyos munkavezetője, a közös gazdaság ösztöndíjasa kala­uzolt végig bennünket a gaz­daságban. — Az épületekben — mu­tatta be „birodalmát”, 2000 tehén és 14)00 üsző található. A vemhesüszőket 5 hónapos korukban vesszük meg. A borjúnevelőben, ahová beszélgetés közben eljutot­tunk, patyolattisztaság és példás rend uralkodik. A telepvezető — látva arcun­kon a kellemes meglepetést — kisvártatva a következő­ket mondta: — A borjúel­hullás csupán 1,3 százalék, s mi erre nagyon büszkék va­gyunk. — Joggal — vélték többen a csoport tagjai közül. Bármerre tekintettünk, min­denütt szemünkbe tűnt az épületek gondozottsága, a szépen kialakított parkok. Itt is, akárcsak az előző telepe­ken. a csapat tagjai közül jó néhányan jegyzetfüzetükben örökítették meg az ötletes megoldásokat, A többi kö­zött azt, miként lehet egy trágyaszóró kocsit átalakíta­ni takarmányszállító gép­járművé. A sok tanulságot, érdekességet adó látogatás a számítógépes adatfeldolgozó­ban ért véget. A körséta befejezése után a tapasztalatok rövid össze­gezésére kértem meg csapa­tunk néhány szakemberét. — Nagyon ötletes a sertés- tenyésztő telepen az állatok nyári szállása. Tulajdonkép­pen az istálló oldalához ra­gasztottak egy fészert. Ez a megoldás rendkívül olcsó, és ugyanakkor szellemes. A ma­lacállomány. amely német- belga keresztezés, nagyon szép — mondta Márton And­rás. — Az adott technológia és a feltételrendszerek mások, mint nálunk — jegyezte meg Szabó Gábor, a Magyarnán- dori Állami Gazdaság állat- tenyésztési osztályvezetője. — Amit viszont ezzel el kell vé­gezniük, azt mintaszerűen oldják meg. Olyan apró öt leteket jegyeztem fel, ame­lyeknek megvalósítását oda­haza a fejlesztéseknél figye lembe veszem. — Nekem különösen tet­szett a jó színvonalon meg­valósított munkaszervezés — folytatja az előbbi gondola­tot Dimény János, a Kis- Zagyvavölgye Termelőszö­vetkezet föállattenyésztője. — Ilyen takarmányozás mel­lett igazán szép eredménye­ket lehet elérni... — Meglepő, hogy mennyi fiatal dolgozik az állatte­nyésztésben. Nagyon jó len­ne, ha nálunk is így lenne — kapcsolódott a véleményt al­kotók táborához Sinkó Sán­dor. a rétsági termelőszövet­kezet főál lattenyésztője. Nem zárult le Ezzel a rövid közvélemény­kutatással azonban nem zá­rult le az élmények, benyo­mások összegezése, megvita­tása, rendszerezése. A meg­levőket a következő nap Neueheilligenben újabbakkal gyarapítottuk. (Foliftatjwk) Venesz Káwrty Tanácsadás hazai és külföldi vállalatoknak A Magyar Kereskedelmi Kamara által alapított Vállal­kozói Tanácsadó Vállalat szolgáltatásait — vállalkozá­sok előkészítését, jövedelme­zőségük felmérését, vegyes vállalatok szervezését — a hazaiak mellett mind több külföldi cég is igénybe veszi. Gergely László, a vállalat igazgatója elmondotta: első­sorban a hazai vállalatok kül­földi partnerei keresik meg az országhatárokon túl Business Consulting Co. néven ismert céget. Például a magyar Ka- posplast révén kerültek kap­csolatba az NSZK-beli Sig- node céggel. A Kaposplast és a Signode nagy szilárdságú pántolószalagokat előállító vegyes vállalat előkészítésével bízta meg a vállalatot. Azóta a Signode önállóan is megke­reste a Vállalkozói Tanács­adó Vállalatot, hogy mérje fel, milyen lehetőség kínálkozik csomagológépeinek magyar- országi értékesítésére. A Business Consulting üzlet­felei közé tartozik a NSZK- beii építőgép- és járműgyártó cég, a Hanomag is, amely ma­gyarországi műszaki bemu­tatkozásának megszervezésé­hez kért segítséget. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat az ENSZ iparfejlesz­tési szervezetétől, az UNIDO- tól speciális számítógépes programot vásárolt. A COMFAR-rendszer alkalma­zásával a magyar exportőrök komplett berendezéseket, kulcsra kész üzemeket szállító fővállalkozók ajánlataikhoz nemzetközi módszer alapján kidolgozott részletes gazda­ságossági és pénzügyi értéke­lést csatolhatnak. A részletes gazdaságossági számítások alapján a megrendelő tárgya­lásokat kezdhet a finanszíro­zásra vállalkozó bankokkal is. Mindez nagymértékben javítja a magyar exportőrök versenyképességét. Többek között az Industrialexport és az Aluterv már a számítógé­pes módszer alapján készített értékeléseket is mellékeli aján­lataihoz. Az UNIDO is igénybe veszi a szervezet szolgáltatásait. Az iparfejlesztési szervezet megbízásából a magyar szak­emberek a számítógépes prog­rammal elemezték egy szov­jet vállalat indiai timföldgyár bővítésére, egy csehszlovák vállalat csádi cementgyár épí­tésére tett ajánlatát. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat önmaga is vállalko­zik. A közelmúltban vegyes vállalatot is alakított. Az in­diai Chinar Export céggel lét­rehozta az Indiai—Magyar Kereskedelemfejlesztő Kft-t, amely tanácsadással segíti a két ország közötti kereskedel­mi, kooperációs kapcsolatok fejlesztését. Az új vállalat lét­rehozásához a Közép-európai Nemzetközi Banktól devizahi­telt vettek fel. A vegyes válla­lat már megkezdte működését. Videoprogram Videoprogram megvalósítá­sába fogott a Mecseki Szén­bányák. A vállalat elsőként legnagyobb termelőüzemét, a komlói aknákat látta el vi- deokészülékekkel, amelyek in­formációkat és szórakoztató adásokat közvetítenek a le­szállásra váró bányászoknak. A videoprogram emellett ar­ra is lehetőséget nyújt, hogy a bányászok az üzemi klubok­ban elsajátítsák a felvételké­szítés tudnivalóit. Különféle tápegységeket, automatákat, monitorokat készítenek bérmunkában a BRG ré- SZu - • Dr'ge*yPal*n*t™’ a Szondy György Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet sze- reldejében. Képünkön Styászni Józsei'né csoportvezető Kelemen Aníalné által készí­tett alkatrészeket ellenőrzi. ______ H úsz között a csúcson „A fwvarvállalatoknál megfelelő fuvarszervezéssel és -ve­zényléssel meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a fuvarmegrendelések teljesítése, munkanapokon 16 óra után is, munkaszüneti napokon pedig napközben is válljon lehe­tővé. Ha a házhoz szállítás a megrendelő kérésére munka­időben történik, a címzettel úgy kell megállapodni és a szállítást úgy kell szervezni, hogy az ügyfél — lakásán tör­ténő — várakozása ne haladja meg a 2 órát." A level, melyből idéztünk, októberi keltezéssel érkezett a Nógrád Volán igazgatója ré­szére. Aláírója Urban Lajos, közlekedési miniszter volt. Témájából is kitűnik, hogy go adaság unk élénkítésének egyik legfontosabb kérdése, a munkaidőalap védelme érde­kében, minden tárca vezetője sürgeti a belső tartalékok mi. előbbi feltárását, bevezetését. Talán furcsa egy kicsit, hogy miként lehet védeni. illetve javítani mondjuk egy busz­sofőr munkaidőalapját, hiszen az még viccnek is rossz len­ne, ha menet közben hirte­len megállna és azt monda­ná: „Hölgyeim és uraim! Most beugrók ide a közértbe a hét végi ennivalóért, addik csak üldögéljenek, beszélgesse­nek.” Félre téve a tréfát, ez a faj­ta magatartás valóban nem jellemző a Nógrád Volán dol­gozóira. Sőt Cseh József. a munkaügyi és bérgazdálikodási osztály vezetője szerényen megemlíti, hogy a nyáron megtartott népi ellenőrzési vizsgálat során, húsz vállalat közül, a legjobb (ő így fo­galmaz: egyik legjobb) ered­ményt mutatták ki a- vállalat­nál. — Munka fegyelmi helyze­tünk és a munkaidőalap vé­delme terítékre került az augusztusi vállalati párt-vég- rehajtóbizottsag ülésén is — magyarázza az osztályvezető. — Számunkra ebben a téma­körben egyik legfontosabb mutató a menet rendsaerűség, azaz a járatok pontos indulá­sa és érkezése. Az adatok jój érzékeltetik a javulást: míg 1983-ban 879 járat késését vették számba, addig 1985-ben, mindössze 670-et. Ugyancsak ez alatt az idő alatt 241-ről 192-re csök­kent a kimaradt buszok szá­ma. Az áruszállításnál javult a fuvarozás szervezettsége, csökkent az állásidő és az egyéb veseteségidő. — Fuvarirodáink nyitva tar­tási idejét — egy kicsit meg is előzve, a közlekedési mi­niszter utasítását —, már , a nyáron átszerveztük annak ér­dekében, hogy a lakosság munkaidejét kíméljük. Amíg az építkezési kedv tartott, ér­demes volt csinálni, télen vi­szont ezt a feladatot a disz­pécserszolgálat vesz; át. Így az ügyintézés is rövidül és az irodák dolgozóit is ten érmén, tesíthetjük — állítja Cseh Jó­zsef. Közben a legfrissebb ki­mutatások is megérkeznek, melyekből kitűnik, hogy idén, mindössze 470 késve befutó autóbuszt számláltak, a ki­maradások száma pedig 104-re csökkent. S, ha az októberi táblázatot tekintjük, a 33 ké­sett és a 4 kimaradt járat nem rontja számottevően a statisz­tikát. A rendelkezésünkre ál­ló országos összehasonlításban —, ezzel az eredménnyel — a legjobbak közé tartozik a Nógrád Volán. Felmerül azonban a kérdés, hogy a so. kát emlegetett „idős” jármű- állomány mellett, miként le­het biztosítani e tekintélyt pa­rancsoló teljesítményt. A kérdésre Vérségi Páltól, a személyforgalmi és kereske­delmi osztályvezetőtől várjuk a választ. — Nehezen — mosolyod ik el —, mivel az üzemképessé­get csak magas fenntartási Ebben az évben negyvenhétmillió forint értékben állítanak elő különböző nyomtatványokat a Nógrád Megyei Nyomda­ipari Vállalat balassagyarmati üzemében, amelyeket a Piért Vállalatnak és különböző ipari üzemeknek szállítanak. költséggel tudjuk biztosi,tani; Reméljük, hogy sokat javul majd a helyzet az év végéig beérkező 50 új autóbusz be­állításával. Érdekes kettősség, hogy mi­kor a Nógrád Volán munka­időalap-védelméről beszélün k, a kérdég szorosan összefonó­dik a gyárak, intézmények: hasznosan töltött munkaideje- vei. Ezért rendkívül fontos a menetrendek egyeztetése az érintettekkel. — Előfordult — folytatja Vérségi Pál —, hogy megke­resett minket az SVT gazda­sági vezetése és kérte, hogy az „M” jelzésű járatok állja­nak meg az ún. „tűzhelygyár : alsó” megállóban is. Ehhez, persze még korábban megte­remtették a feltételt egy má­sik porba megnyitásával. Így az üzemen belüli mozgás le­csökkent, mindenki idejében elérte a megszokott járatot. A Nógrád Volán autóbuszai­nak megbízhatósága —, -s ezál­tal a késések, kiesések csök­kentése — a műszakiakon is múlik. Számuk a három üzem­igazgatóságon eléri a 600 főt,1 vagyis a létszám egynegyedét. Tajti Gábor műszaki fődisz­pécser prémiuma attól is függ, mennyi gépkocsi esik ki na­ponta a menetrendben meg­határozott állományból. Pon­tosabban: a javításra váró bu­szok sorolásától. Feladataikat időnként, komoly nehézségek tarkítják. — Az anyaghiány szinte mindig kísért bennünket, bár a hiánylista összetétele perc­ről percre változik — mond­ja. — Ilyenkor aztán keres­sük a kapcsolatokat, mint pél­dául a csehszlovák CSAO gép­jármű-javító és -felújító üzem­mel. A do lognak ez cs ak az egyik oldala. Meg kellett te­remtenünk a dolgozóink érde­keltségi rendszerét, azaz, ha valaki jól és határidőre adia át a teherkocsit, vagy autó­buszt, fizetésének 6 százalékát ka,pj,a pluszként. Ellenkező esetben 20 százalékkal keve­sebb pénzt visz haza. Tajti Gábor elmeséli, hogy ritkán előfordul a sofőr hi­bájából is meghibásodás. Kö­vetkezmény: jelentős pénzbír­ság. Sokat javult a munka- fegyelem a két éve bevezetett munkaruhában történő blok­kolási rendszer után. S, bár az igazolatlan mulasztók száma nőtt, Cseh József szerint, a kimutatás sokkal inkább jel- 5i az ellenőrzések szigorodá­sát, hatékonyságát. T. Németh László

Next

/
Oldalképek
Tartalom