Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NÓGRÁD WG'Y-tT' BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 263. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. NOVEMBER 7., PÉNTEK Október üzenetei Szabó István, a Politikai Bizottság tagjának ünnepi köszöntője R éf emberöltőnyi távolságból tekintünk vissza arra a7 eseményre, amely egyet­len jelzővel illethető, méltán történel­mi. A nagy októberi szocialista forradalom emzelmének 69 évfordulóját ünnepeljük és kószöntjük. Ugyanakkor az ünnep fényében nagyon is hétköznapi gondokat mérlegelünk, ilyen feladatokat veszünk számba október időszerű üzenetének szellemében. A győztes októberi forradalom maga a történelem November 7. éles határvonalat bűzött a megelőző és az azt követő idő kö­zé A szegényparasztsággal szövetséges orosz munkásosztály —, a kommunisták vezetésé­vel —, ekkor vitte diadalra a történelem el­ső győztes szocialista forradalmát, rakta le az alapját a szocialista szovjet államnak és nyitott új korszakot a világban a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet kor­szakát. Az orosz forradalom a nemzetközi összefogás kiterjesztésének igényével lépett a történelem színpadára, élesztgetve a re­ményt és a bizakodást az osztályfelszabadu- lás lehetősége iránt. Elsőként éppen a magyar munkásosztály tett bizonyságot az oroszországi forradalom nemzetközi jellegéről, amikor megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot. A forradal­mi eszme dicsőséges magyar kiteljesedését e l taposták az antantcsizmák. A szocializmus utáni vágyat azonban nem ölhették ki a nép Veikéből. A történelem tragikus fordulói, buktatói után úgy alakult a magyar sors, hogy 1944—45-ben a nagy október tüzében ísoyécsolódott és edződött szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat, hozta el a szabad­sagot. Október ekként kétszeresen is nagy ünnep a magyar haza, a magyar nép szá­mára. Ügy tűnhet, hogy túlontúl sokszor emle­getem a történelmi szót. Októbernek azon­ban ez szinte ikerfogalma és irányt mutató tanulsága is egyúttal. A marxizmus—leniniz- mus eszméinek megalkotói a szocializmus­sal kapcsolatosan többször és nagy nyoma­tékkel hangsúlyozták, hogy a forradalom győzelme és beteljesedése között egy egész történelmi korszak ível át. Ennek ellenére, sokakban éllek olyan áb­rándok, hogy ez a bizonyos történelmi idő­szak sokkal rövidebb ideig tart, mint az 1917-től napjainkig elmúlt idő. A mi szocialista átalakulásunkkal kapcso­latban is elmondhatjuk ugyanezt. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy napja­ink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta türelmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni a nagyon is égető, na­gyon is valós, nagyon jelentős erőfeszítése­ket követelő gazdasági, társadalmi gondja­inkat. Csupán arra szeretnék utalni, hogy csak történelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent, a jövőt jó­zanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és min­dig aktuális üzenete. A mi fejlődésünkkel szükségszerűen, vagy indokolatlanul együtt­járó gondjaink —, bajaink is csak ilyen né­zőpontokból közelíthetők meg. Nem sok ér­telme lenne elismételni az aligha vitatható tényékét. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. Nem mintha attól tartanánk, hogy ezek sorravétele megfakitaná az ünnep fényét. Nem! Azt hiszem, céljaink és feladataink számbavételét, tartalmát, tehát a lényeget illetően nincs számottevő különbség a veze­tők és a vezetettek között. Nem annyira a meglévő szint nyugtalanít bennünket. ha­nem inkább viszonylagos elmaradásunk, a reálisan elérhetőtől. Ha van bizonyos társa­dalmi feszültség, annak itt vannak a gyö­kerei. Innen kiindulva, fogalmazódnak meg a min­dennapi teendők. Mind határozottabban raj­zolódnak ki. öltenek testet az erre irányuló e'határozásaink. Nevezetesen az, hogy válto­zatlanul kötelező erejűnek tartjuk magunk­ra nézve a XIII. pártkongresszuson megfo­galmazott feladatokat. Megvalósíthatónak tartjuk a VII. ötéves tervben körvonalazott célokat. A mélyponton, a tények a'apján —. úgy véljük —. túljutottunk. Nem a megtor­panás feletti meditálás. hanem az előrelé­pés igénye az erősebb közgondolkodásunk­ban. A nép. a szocializmus sorsáért érzett felelősség is erre kötelez bennünket. Annak tudatában mondhatjuk ezt. hogy bizonyos, korábban kialakult kedvezőtlen tendenciák még élesebb megvilágításba helyezni: gazda­sági tevékenységünk gyengeségeit, fogyaté­kosságait. Ennek ellenére úgy véljük, hogy adva van­nak mindazok a társadalmi feltételek, ame­lyek szükségesek a gazdasági növekedés in­dokolt mértékű eléréséhez. A vezetésnek eltökélt szándéka, hogy ha­tározottan kiáll azok mellett a követelmé­nyek mellett, amelyek az igényes megújulás, a dinamikus fejlődés irányába mutatnak a társadalom, a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erő­források jobb kihasználása, a követelmények növelése, a termelési szerkezet halasztha­tatlan átalakítása, a műszaki fejlesztés meg­gyorsítása gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a jövedelmet hozó termelés el­sődlegessége. a teljesítményelv bátor kiter­jesztése, s mindezek számon kérése. A közeíebbre irányuló és a távolabbra ható intézkedéseink nem okvetlenül talál­koznak mindenki — mindem vállalat, minden állampolgár — tetszésével. Ügy véljük azon­ban, hogy elegendő, ha azok fogadják he­lyesléssel és azok kívánják sikerét, akik az átlagosnál többet tesznek a köz asztalára, akik az átlagosnál jobban, színvonalasabban végzik munkájukat. Egyébként ez a társadalom egészének is a valós érdeke. Nincs más módszer, csak munkával juthatunk előbbre. Ezt sugallja a történelmi tapasztalait, ezt követeli a jelen helyzet, ezt sürgeti a jövő. Igaz, hogy országunk kis «-szag. A maga szerény, de még javítható teljesítményeivel, azonban hozzájárul a szocialista közösség erő­sítéséhez, a nemzetközi küzdőtéren folytatott együttes és összehangolt politika megvaló­sításához. Október üzenete és öröksége eredeti for­májában és nagyságában ilyen vonatkozás­ban is időszerű. A nagy októberi szocialista forradalom első üzenete a világhoz a béke ma is minden haladó ország külpolitikájának fő iránya. A szocializmus világpozíciói szilár­dak és megbízhatók. A béke fenntartásáért vívott küzdelmünk eredményes. A békétől nem vagyunk távolabb, az atomfenyegetett­séghez nem vagyunk közelebb, mint voltunk tegnap. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán elhangzott: „Kialakul­tak azok az objektív feltételek, amelyek kö­zött a kapitalizmus és a szocializmus közti vetélkedés csakis és kizárólag a békés ver­seny és a békés versengés formáiban foly­hat. Számunkra a békés egymás mellett élés az a politikai irányvonal, amelyhez a Szov­jetunió ezután is rendületlenül tartani szán­dékozik magát”. E gondolatokat tettek is követik, és a biztonságosabb világ megteremtésének minő­ségileg új szakaszában vagyunk. Ez a lé­nyeg! Ami viszont egy jottányit sem csök­kenti egyeztetett külpolitikai, diplomáciai te­vékenységünk fokozásának, erőfeszítéseink növelésének szükségességét. A Magyar Népköztársaság — erejéhez és lehetőségeihez mérten — kiveszi részét a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában közösen elhatáro­zott feladatok végrehajtásából. Miiként ed­dig. a jövőben is azon leszünk, hogy jól használjuk ki a nemzetközi együttműködés­ben és munkamegosztásban rejlő lehetősé­geket. P olitikánkat és tevékenységünket a szo­cializmusnak azok a közös eszméi és elvei vezérlik, amelyek érlelték és győzelemre vitték a nagy októberi szocialis­ta forradalmat: amelyek a7 azóta eltelt év­tizedekben világrendszerré változtatták, te- rpbélvesítették a szocializmust, és fejlődé­sében oda vezették a világot, hogy a Szov­jetunió. a szocialista közösség ellenére és nélkül nem oldható meg az emberiség egyet­len alapvető problémája sem. Október történelmi tanulságot hordozó szelleméhez, október igazságához állhatato­san ragaszkodunk a szocializmus építésének és a béke oltalmazásának magasztos érde­kétől. vezéreltetve. Ma is merítünk erőt, bá­torítást a megjárt út vitathatatlanul kor­szakos eredményeiből. Ezér teszünk hitet szövetséges: hűséggel, nemzetközi, elkötele­zettséggel a magyar nép és nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szov­jetunió mellett a forradalom ünnepén. Mai számunkban: Gyorsítás, átalakítás, nyilvánosság (3. oldal) Apóval, délelőtt (5. oldal) „Hogy szebb legyen a föld...” (9. oldal) Nem csak a pénzen múlik az önállóság fii. otoa-í) Megemlékezések a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére Koszorúzások országszerte — Díszünnepség Salgótarjánban — Fogadás a szövget nagykövetségen A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából hazánk városaiban, községeiben, a gyárakban, intézményekben megemlékezéseket, ünnepségeket rendez­tek. Ezeken fölidézték az 1917-es októberi eseményeket, a Szovjetunió múltját és jelenet, szóltak a szovjet—magyar kapcsolatok alakulásáról. Zászlófelvonásokra, koszoruzasi ünnepségekre, új létesítmények átadására került sor, s a munkában élenjárókat ez alkalomból elismerésekkel jutal­mazzák. Megyénk valamennyi településén, gyárainkban, in­tézményeinkben is méltóképpen emlékeztek az októberi ese­ményekre. Ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját csü­törtökön a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren- A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak kato­nai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetése­ket adományozott a párt-, ál­lami, társadalmi és tömeg- szervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak, a fizikai és a szellemi alkotó munkában élenjáró dolgozóknak, ered­ményes munkájuk elismerése­ként. (Megyénk kitüntettjei- nek névsorát hétfői lapszá­munkban közöljük.) Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete a nagy oKtóberi szocialista mr- racalom 69. évfordulóit al­kalmából csütörtökön foga­dóst adott a nagyköve's rgen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szoc »lista Munkáspárt főtitkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Németh Károly. az MSZMP főtitkárhelyei te-e, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Hámori Csaba. Havasi Fe­renc, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gvents András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Berecz Já­nos, Horváth István, Pál Lé" nárd és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai. A meleg, baráti légkörű fo­gadáson jelen volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor-, mány több tagja, továbbá á politikai, a gazdasági, a tár­sadalmi és a kulturális élet számos más vezető személyi­sége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezetője és tag­ja is. ☆ Megyénk központi ünnepsé­gének csütörtökön a Kohá­szati Művelődési Központ adott otthont Salgótarjánban, ahol SzaKai László, atz MSZMP Salgótarjánii Városj Bizottsá­gának első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt megelő­zően a megyeszékhely Lenin terén, a szovjet hősi emlék­műnél helyezték el a kegye­let és a hála virágait a párt-, állami, társadalmi szervek, a szovjet déli hadseregcsoport lőrinci alakulatának, az üze­mek. gyárak, intézmények, is­kolák képviselői. (A megyei ünnepségről szóló tudósításunk a 2. oldalon olvasható.) Balassagyarmaton, a Lenin- lakótelepen rendeztek koszo­rúzás» ünnepséget, Pásztón a szovjet hősi emlékműnél, va­lamint a Lovász József Mű­velődési Központban tartottak megemlékezést. Szécsényben a művelődési központ nagyter­me adott otthont az ünnepi nagygyűlésnek, majd a részt­vevők az Erzsébet térj szovjet hősi emlékművet koszorúzták me« ügyirócsak, megemlékezése­ket tartottak, a többi között Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban. Bá- tonylerenyén. a Bányász Mű­velődési Házban rendeztek ün­nepi gyűlést, s megyénk más településein, így Magyarnán- dorban, Mátraterenyén, Érsek- vadkerten. Bercelen: tartottak ünnepségeket a nagy októberi szocialista forradalom 69. év­fordulója tiszteletére. Fölidéz­ték az októberi eseményeket, a megyei, s a városi pártb-'- zotfeágok apparátusi taggyű­lésein. állami és társadalmi .szerveink áltál tartott megem­lékezéseken. Az ünnepségek .alkalmával több helyütt ki­tüntetésekre, aktívák jutalma­zására js sor. körűit Nógrádmegy erben a?, öregek napközi otthona bentlakásos részlegének átadásával ünne­pelték november 7-ét. A köz­ségben két éve működő har­minc férőhelyes otthont az idén nyolcvan négyzetméter­rel, két hálószobával bővítet^ ték, és ez tíz idő« embernek ad lehetőséget az otthonban egész hetes ben tmar adásra. Az építkezést az idén tavasszal kezdték, s az egymillió-két­százezer forintos költségen túl a község lakói társadalm munkával segítették az o'* hon bővítését. Együtt ünne­pelték a november 7-ét a luc- falviak és a nagykürtösiek. Ez alkalomból a nagykürtösi ál­talános iskola huszonkét ta­nulója látogatott el csütörtö­kön Lucfalvára. ahol a műve­lődési ház nagytermében á magyar és a szlovák pajtások közös műsorát tekinthették meg a helybéliek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom