Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

Fűtéberes program a megújhodásra Ondllo műszaki fejlesztési és kereskedelmi jogot kaptak — Az idei árbevételünk várhatóan ötszáztízmillió fo­rint lesz. Ez kis mértékben elmarad az előirányzottól, de meghaladja a tavalyi értéket. A n3reresóg előreláthatóan a tervszinten alakul. vagyis negyven és fél millió forintot könyvelhetünk el majd ebbe a rovatba — mondja Homoki László, a Fűtöber bátonyte- renyei gyárának műszaki -ke­reskedelmi igazgatóhelyettese. A kollektíva eredményeit tehát jóindulattal elfogadható­nak nevezhetjük. S. még in­kább annak kell tartanunk, ha figyelembe vesszük a kö­rülményeket. a lehetőségeket. Egyrészt: visszaesett a keres­let a gyár profilját képező épületgépészet; berendezések iránt. Másrészt: 30 szakmun­kás hiányzik a termelőterüle­tekről. Harmadsorban: január­tól önállóan kell kereskedniük a tűtőbereseknek. — Munkánk szempontjából meghatározó a termékszer­kezetünk — kezdd a helyzet boncolgatását Nagy László termelési igazgatóhelyettes. — Azt kell gyártanunk, amit el­adhatunk. öt évre visszame­nően. legalább negyven szá­zalékban kicseréltük a gyárt­mányainkat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hagyo­mányos termékeinket is folya­matosan korszerűsítjük. A tények igazolják: sike­resen hajtják végre a meg­újhodás programját a bátony- terenyeiak. A termelte szer­kezete úgy alakul, hogy ebben egyre növekvő részt képez a lakossági ellátás. Előtérbe ke­rült továbbá a rendszerek szállítása. Végezetül: keresik az utat a gyár vezetői, hogy miképpen vehetne részt az általuk irányi to tt m-unká «gár­da a különböző termelési rendszerekben. Lakossági értékesítésre szánják a 29—#0 kilowatt tel­jesítményű gázkazánokat. Ed­dig tízet adtak el e beren­dezésekből. s újafab tíz vár vevőkre. Ügyszintén a lakos­ságnak készülnek a 100—300 literes gázbojlerek. Az kién százat gyártottak belőlük. A Bora típusú radiátorok kere­settsége erőiteljesen visszaesett ez évben, mivel megszaporo­dott a gyártók száma, de csak idő kérdése g kereskedelem fellendülése. A gázkazánok előállítása őt évvel ezelőtt kezdődött meg a bátonyterenyei gyár­ban. Mindössze az elmúlt esz­tendő elejétől ftargal mázzák viszont blokkban, komplettre szerelve a használati meleg­víz- te fűtési rendszert. Ha­sonlóképpen ..fiatal” termék a két méretben készülő, au­tomatikus működésű, széntü­zelésű Carborobot kazán. Ré­gebben sokflSle változatban gyártották a gáz- és olajtü­zelésű melegvíztermelőt. Je­lenleg csak három méretben gyártják ezeket a berende­zéseket. újszerű, esztetikusabb kivitelben, kedvezőbb hatás­fokkal. Korábban évt 100 mi®ó főrint ér teltben adott ei a gyár olajellátó rendszereket, Rozsdamentes Béla. hőcserélő gyártásában vesz részt Bajnóczi Gáztüzelésű kiskazánokat szerel Sulyok Gábor és Kormos József. Kulcsár József felvételei az idén mindössze egyötöde lesz e termékből eredő ár­bevétel. Ezzel szemben a ter- moventillátor nyolc év után is kelendő, s ez éviben mint­egy 90 millió forintért értéke­sítenek ezekből a berendezé­sekből. Úgyszintén régi fűtő- beres gyártmány a hőcserélő, melyet manapság 10 százalék­kal olcsóbban adnak, mint évekkel ezelőtt. Úgy sikerült korszerűsíteni, finomítani a felépítését, hogy csökkentet­ték a hozzá szükséges anyag- mennyiséget. — Exportunk elenyésző a termelés egészéhez képest — tájékoztat Homoki László. — Az idén tizenhatmillió forint értékben épületgépészeti be­rendezéseket szállítottunk a Szovjetunióba. Hatmillió fo­rint árbevételit jelentett szá­munkra az NSZK-bel!i kivitel. Egy brémai cégnek adtunk el hangtompító dobokat, tartá­lyokat. Lényeges előrelépés az exportban a jövőben sem várható, ezért döntően a ha­zai ' igények szerint kell mó­dosítanunk a termékszerkeze­tünket. Az ötéves terv végé­re hiú százmilliós árbevételt szeretnénk elérni. Nagy László az elképzelé­sekről ezeket mondja: — Célunk különféle rend­szerek kifejlesztése. Jelenleg egy szuperblokkban szállítja vállalatunk a gázkazánt, a hőcserélőt, a tágulási tar­tályt. ezek vezérlését és a ki­egészítő berendezéseket. Részt veszünk majd a kazánházi és hőközponti rendszerek gyártásában. Keressük annak lehetőségét, hogy a mezőgaz­dasági gépek, továbbá a rak­tározási és anyagmozgatási eszközök gyártásában együtt­működjünk más partnerekKel. Tárgyalunk megfelelő intéze­tekkel a raktározási témában. A környezetvédelmi program keretében elkészítettük a gáz- tisztító és a füstgáztisztító berendezések prototípusát, kellő érdeklődés esetén kez­dődhet a gyártás. Miután kiemeit feladat a gyártmányfejlesztés, ezért a gyár önálló műszaki fejlesz­tési jogot kapott ez évben. Napjainkban két fejlesztő- mérnökölt foglalkoztatnak, s még szükség van az appará­tus további megerősítésére. Ugyanez vomatKozik a keres­kedelmi részlegre. — Bedobtak bennünket a mély vízbe — említi a mű­szaki-kereskedelmi igazgató- helyettes. — Sikerült felszínen maradnunk. Ahhoz azonban, hogy becsületesen megtanul­junk úszni, további leckéket kell még vennünk. A tanulás természetszerűen az egész gyári vertikumra ér­vényes. Mert a megújhodás folytatódik a Fűtöber bátony­terenyei gyárában. Kolaj László Új érdekeltségi formák az állami gazdaságokban Fölgyorsult az állami gaz­daságokban az új anyagi ér­dekeltségi formák bevezetése, s jói halad a sikerrel kipró­bált ösztönző módszerek át­vétele, elterjesztése. Ered­ménnyel kecsegtetnek azok a megoldások, amelyek na­gyobb önállóságot biztosíta­nak a gazdaságok belső egy­ségeinek: a kerületeknek, az ágazatoknak, az üzemrészek­nek stb. Az Állami Gazdasá­gok Egyesülésében elemez­ték azokat az üzemi kezde­ményezéseket, módszereket, amelyek egyes területeken várhatóan fokozatosan felvált­ják a teljesítménybérezés ré­gi formáit, mivel ezek nem ösztönözték kellőképpen a kollektívákat, a hatékonyabb munkára. A gazdaságok »agy részé­ben a dolgozókat újabban a vállalati jövedelem növelésé­ben teszik a korábbinál job­ban érdekeltté. Mindenek­előtt az önelszámoló belső egységek számának gyarapítá­sával akarják ezt elérni, mint például tették ezt a Bábol­nai Mezőgazdazdasági Kom­binátban. A Komáromi Me­zőgazdasági Kombinátban nem csupán az alap-, hanem a kiegészítő tevékenységben is megteremtették a vállalko­zó szemléletű munka szerve­zeti feltételeit. Az új ösztönzést formákat alkalmazzák a veszteséges ágazatok eredményessé téte­lére több állami nagyüzem­ben. A pankotai, a mezőfalvi és a lajta-hansági gazdaság­ban a juhászától alakították át szervezetileg úgv. • hogy a nyájak gondozóit úgynevezett végtermék-érdekeltségű rend­szerben fizetik. Ezáltal rö­vid idő alatt javult az ága­zat helyzete. Ugyanezt nem sikerült viszont megvalósíta­ni a nagy kiterjedésű legelő- területekkel rendelkező hor­tobágyi ÁG-ban, ahol most más módszer alkalmazásával próbálkoznak meg. Számos helyen élnek a szak­csoportok alakításának lehe­tőségével. Ezek gyümölcs, zöldség, és szőlő termesztésé­re, állatok tartására és ter­mékfeldolgozásra vállalkoz­nak. A móri ÁG-ban mint­egy félszáz hektár pirosri- bizli-ültetvény művelését vál­lalta a szakcsoport. Több gaz­daságban a szakcsoport sző­lőt telepít. Hamarosan ter­mőre fordul például az a sző­lő, amelyet a kiskőrösi ÁG- ban, 200 hektáron a csoport­tagok ültettek. Hasonló szak­csoport működik a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem soroksári tangazdaságában, továbbá a Bogiári Mezőgazda- sági Kombinátban. (MTI* Mezőgazdaságunk próbatétele és felkészülése írta: dr. Magyar Gábor, a MÉM miniszterhelyettese Negyedik éve sújtja mér az aszályos időjárás a növény- termelést. Míg a korábbi években elsősorban a Nagy-Al­föld középső részét érintette leginkább a szárazság, most — bár eltérő mértékben — kiterjedt, az ország dunántúli és északi területeire is. így a Kisalföld és a Mezőföld te­rületének nagy részén — az Alföldhöz hasonlóan — a csa­padék mennyisége a sokéves átlagnak csupán 60—70 szá­zaléka volt. Az idén a szokásosnál 2—3 héttel későbben tavaszodofct ki — gyakorlatilag azonban tavasz nem is volt, mert hir­telen meleg, sőt hőség köszöntött az országra. Az április 1. és augusztus 31. között mért csapadék mennyisége mint­egy 60 milliméterrel — gyakorlatilag egyhavi csapadéknak megfelelő mennyiséggel — volt kevesebb, mint a 30 éves átlag. A vízhiányt súlyosbította, hogy június-augusztusban a 30 fok feletti hőségnapok száma 20—30 között volt. Mind­ezek következtében a talaj vízkészlete kimerült, nagy tér­ségekben a kritikus 30 százalék alá csökkent a víztelített- ségi szint. Súlyos aszálykárok A ma már közel öt hónap­ja tartó aszályos időjárás min­den szántóföldi növénykultú­rát károsított. A kalászos ga­bonafélék nem tudtak bokro­sodul, így kevesebb volt a te­rületegységenkénti kalász­szám, a meleg hatására gyor­san szárba szöktek, rövid ka­lászokat neveltek, s a kalá­szok alsó és felső végei hiá­nyosan termókenyültek meg. Ezért lett a tervezettnél keve­sebb a termés. A szárazság csak a betaka­rításnak kedvezett. Korábban kezdődött az aratás, az üze­mek jól felkészültek, a felvá­sárlás folyamatos volt, így az aratás gyorsan befejeződött. Az őszi érésű kapásnövé­nyek kelésének és kezdeti fejlődésének a tavaszi, nyár- elejii meleg idő jót tett. Ezek a növények július végéig igen biztató képet mutattak. Azon­ban már ezek a növények is megsínylették a csapadékhi­ányt virágzáskor, maigkötés- kor és a termés kifejlődése­kor. A kukorica terméskilátásai gyengébbek a tervezettnél. A vetésterületnek 3—4 százalé­kát — főleg a rossz vízgaz­dálkodásé, homokos területe­ken — le kellett silózni, mi­vel érdemleges szemtermést nem adott volna. A kukorica­földek rendkívül váltakozó képet mutatnak, az egyes üzemék termésátlaga között 3 és 19 tonna hektáronkénti szóródással lehet számolni. A napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Ez a növény vészelte át az aszá­lyos időjárást a legkisebb ká­rosodással, s a tervezett kö­rüli jó termés várható. A cukorrépa az aszály kö­vetkeztében kevesebb gyökér­termést ad, de az átlagosnál magasabb a cukor tartalom. Az ország cukorszüksóglete azonban megtermett. A bur­gonyánál hasonló a helyzet, kevesebb termett az előirány­zottnál. Az átlagosnál aprób­bak ugyan a gumók, viszont jó a burgonya minősége. Lesz annyi burgonya, amennyire szükségünk van. a központi készleteket jól szervezett fel- vásárlási munkával biztosíta­ni lehet. Nem lesz hiány az ellátásban A friss zöldség termelésé­ben — és az ellátásban mind ez ideig különösebb gondot nem jelentett az aszály. Bál­áz egyes zöldségeket — pára. dicsőm, zöldpaprika, vörös­hagyma, fűszerpaprika — súj­totta a csapadékhiány, azon­ban a múlt évinél mintegy 10 ezer hektárral nagyobb volt a vetésterület, így a lakosság téli ellátása is biztosított. Az egyszerre beérett növények ne­hezítették a folyamatos fel­dolgozást és átvételt a kon­zervgyárakban. Aknából és szőlőből a múlt évinél na­gyobb termést várunk. összességében úgy ítéljük meg, hogy növényi termékek, bői a lakosság zavartalan el­látása biztosítható, a hazai igényeket kielégíthetjük, ex­portra is jut, ha nem is a tervezettnek megfelelő meny- nyiségben. Az állattenyésztés szempont­jából nagyon fontos a takar­mánytermelés és -ellátás. Ab­rakta kar mán y ok bó] lesz ele­gendő, de nem egyformám bősé­gesen az ország minden terü­letén. Az ország teljes ellátá­sáról a felvásárolt állami kész­letekből a gabona iparnak gon­doskodnia kell. Gyakorlatilag nincs hiány a szénafélékből, a pillangósok és gyepek első, második növedékét jó minő­ségben takarították be az üze­mek. Készletezték a takar­mányszalmákat. Kisebb gon­dot jelent azonban az erjesz­tett .és lédús takarmányel­látás amelyből mintegy 0.5 millió tonnával kevesebb lesz a szükségesnél. Intézkedtünk, hogy a takar- mányhiáonyal küzdő gazdasá­gok a cukorgyárak járandó­ságon felüli répaszeletéből fo_ lyamatösan részesüljenek. így a kukoriaszár és a répaszelet silózásával pótolhatják a tö­megtakarmány-hiányukat. Mindezek mellett szükség van a legnagyobb takarékosságra, a takarmányok minőségének javítására, megóvására. Ami­nőség javítását szolgálja a megjelent új ipari takarmány- rendelet is. A rendelet növeli a gyártók felelősségét és jo­got ad az ellenőrző hatóság­nak a szabványnak nem meg­felelő gyártmányok leértéke’é- sére, a hibás termékek forgal­mazási tilalmára. I jövő évi termés megalapozásáért Az állattenyésztésben nem az aszályos időjárás, hanem az időközben kialakult, a ter­melésre negatívan ható köz- gazdasági környezet eredmé­nyezett átmeneti visszaesést. A visszaesés megállítására, a tenyésztés és termelés foko­zására egy sor kormányzati és ágazati szaIrmai intézkedés történt. Az intézkedések pozi­tív hatása már az 1986 első félévi állatlétszámadatoknál mérhető volt, megállt az állo­mánycsökkenés, de a fejlesz­téshez kevésnek bizonyultak az intézkedések. Ezért továb­bi intézkedésekre került sor az első fél év végéig. Az újabb intézkedések kiterjed­nek a felvásárlási árakra, a beruházásokra, az állatte­nyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségére és a kisterme­lés adóztatására. Jelenleg a legnagyobb feladat az aszálykárok következteben pénzügyileg megrendült mező- gazdasági üzemek gazdasági stabilitásának helyreállítá­sa az érdekelt szervek — bank, tanácsok, TESZÖV- ök — bevonásával folyamatban van az aszálykárok következ­tében keletkezett termelési, pénzügyi kiesések üzemi fel­mérése. Célja, hogy olyan in­tézkedéseket lehessen tente, amelyek megteremtik az érin­tett üzemek fizetőképességét, és lehetővé teszik a jövő évi termelés teljes körű megala­pozáséit. A központi intézkedések azonban az aszály sújtotta mezőgazdasági üzemek gaz­dasági talp ráállásában csak az egyik oldalt jelentik. Szük­séges, hogy a mezőgazdasági üzemek vállalaton beKä is megtegyenek minden olyan gazdálkodási, szervezési, ta­karékossági intézkedést, amely biztosítja a termelés folyama­tosságának fenntartását, a vállalat pénzügyi stabilitását. Jónak ígérkezik a téli zöldség-gyümölcs ellátás A lakosság a zöldség és gyümölcs mintegy felét a kis­kereskedelmi üzletekben vá­sárolja. A télen forgalomba kerülő zöldségek és gyümöl­csök többségének a tárolá­sát a Belkereskedelmi Mi­nisztérium szervezi a MÉM- mel, a SZÖVOSZ-szal, vala­mint az Anyag- és Árhivatal­lal egyeztetett tervek alap­ján. A fővárosban a Skála- Coop leányvállalatai, vidé­ken a Zöldértek és az áfé- szek már a nyáron megkezd­ték a felkészülést a tárolás­ra. A Belkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott tájékozta­tás szerint a központi táro­lókban az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű burgo­nyát, vöröshagymát, téli al­mát és zöldséget helyeznek el, s ezeket január elsejétől áru­sítják az új termés megjele­néséig. A tárolt alma és hagy­ma minősége megfelelő, a burgonya egy része a kedve­zőtlen időjárás miatt apróbb szemű, ám eltarthatóságát, ez nem befolyásolja. Gyökér­zöldségből kevés van raktá­ron, az aszály ugyanis kés­leltette a betakarítást, s emel­lett a termelők nem minden­ből tettek eleget szerződéses kötelezettségüknek. A fok- bagymatermés is gyenge volt — nemcsak az idén, már az elmúlt esztendőben is —, ezért mennyisége is kevés;- s az ára is meglehetősen ma­gas. Az idén már 60 tonna importfokhagymát adtak ei a kiskereskedelmi hálózatban, s további behozatalt is ter­veznek a vállalatok. A TSZ- KER nemcsak fokhagymát, hanem fokhagymaport is im­portál — elsősorban az ipari felhasználók részére. A ta­pasztalatok szerint a háziasz- szonyok nem is kedvelik túl­ságosan ezt a készítményt. A téli tárolású zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígér­kezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint tavaly voltak. Ez különösen a válo­gatott árura vonatkozik, hi­szen a piacokon és az üzle­tekben is kapható olcsóbban alma, körte, hagyma és burgonya. A je­lenlegi primőrkínálat jobb, mint az elmúlt esztendőkben volt, szinte mindenütt kap­ni zöldpaprikát, paradicso­mot, retket. A Skála-Coop továbbra is tervezi ezeknek az áruknak az importját, illet­ve árucseréből biztosttja , a folyamatos kínálatot. November végén, december elején kezdődik a déligyü- mölcsszezon. A kereskedelem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancs­ból, mandarinból, banánból, valamint kubai narancsból és grapefruitból. A déligyümöt- esök egy része árucsere ré­vén érkezik az országba. A kereslet igen nagy, a lehető­ségek azonban korlátozottak, így nem várható, hogy min­dig és mindenütt kaphatók lesznek majd a keresett gyü­mölcsök. Füge és datolya be­hozataláról is tárgyalnak a külkereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kínálat mazsolából és kókuszreszelék­ből, az ünnepek előtt mind­két termékből kellő meny- nyiséget biztosít a kereskede­lem. (MTI) MÓGRÁD - 19*6. november 14., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom