Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Hulló gyümölcsök A közelmúltban a nézsai sző- tóhegyen jártam e-gv ismerős gazdával Néha lehullott al­mán. körtén tapostunk. — Miért nem szedik össze? — Ki ér rá arra? — kérde­zett vissza a gazda. A szilva, a barack itt-ott a fán rohad. aszaJódik. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellené­re is jócskán volt gyümölcs itt a hegyoldalon. A közeli városi piacon is kapható minden. Azt viszont már nem lehet mon­dani, hogy olcsón. Nem érné meg leszedni, ösz- azegyűjtenl? A válasz egyér­telmű; nem! A tulajdonosok tsz-tagok. gyárj munkások, hivatali dol­gozók. Napi keresetük százöt­ven-kétszáz forint körül van. A szezonban egy kilogramm barackért helyben még tíz fo­rintot sem adnak, ha egyál­talán akad aki megveszi. Nagy tételben még talán el­menne. de öt. tíz. húsz kiló­val nem lehet mit kezdeni. Húsiz kiló gyümölcsöt még fá­rasztóbb leszedni. mint egy napig dolgozni az üzemben. Aztán més haza is hell cipel­ni. meg elvinni az átvevőhely- re. Ha van a faluban egyálta­lán. A városi piac pedig mesz­sze van. Így több lenne az utánjárás, mint a munka és végül adnának érte száz fo­rintot. Nem éri meg! Nyugdíjasoknak, a nagyon ráérő embereknek — akik a munka értékét nem számi tják — talán megérné, de az aktív keresőknek nem. Csak ezen a hegyyonulaton kocsiszámra rohadt el a gyü­mölcs az idén is. El lehetett volna látni a veszendőbe ment terméssel akár egy kisebb város piacát. De mennyi munka kellene hozzá? Olcsó munkaerő, ami valaha volt, ma már nincs. Málnasze­déskor is háromszáz forint a napszám. A szakképzetlen munkás bére is maga sab' mint amit, az apró gyümölcs kézi szedéséért gazdaságos fi­zetni, A szállítás, csomagolás, feldolgozás költségei pedig olyan mértékben megnöveked­tek. hogy még a magas fo­gyasztó,- ár mellett is kétsé­gessé teszi a hasznot. Ezért aztán nem is nagyon van,okunk a kárba veszett gyümölcs láttán a felháboro­dásra. Ügv tűnik, hogy meg kell alkudnunk az efféle pa­zarlással. Vagy talán mégsem? Ha az ember a gazdákkal beszélget, megtudja, hogy egy­féleképpen érné meg a gyü­mölcs összeszedése. értékesíté­se. Ha a p(henésre szánt sza­badnapot fordítja a szüretre. Vagy ha primőr árut termel és azt — a közbeeső kereske­delem kikapcsolásával — ma­ga viszi a piacra. A pálinka­főzés is megéri annak, aki ma­ga főzi és a forgalmi adó „kikapcsolásával” eladja feke­tén. Ha akad is ilyen, a kis- kerttulajdonosok. a szőlősgaz­dák többsége nem törvénysze­gő. hanem becsületes ember. Sajnálják, őszintén sajnálják, ami kárba vész. Szívesen odá­znák bárkinek, ha meg- rnászná a fát. leszedné a cse­resznyét. szilvát, vagy össze­szedné a hulló almát, körtét, barackot a fa alól. A kiskerteknek ma már nagy szerepe van g télepülések közellátásában, de itt a-hegy­oldalon még rohad a gyümölcs a fák alatt. Már kínálkoznak a hasznosításra az úi lehető­ségek. ám ezek a legtöbb he­lyen , még kiaknázatlanok. Rakétaszünet a jégeső- elhárítókná! Befejezte idei szezonját a baranyai rakétás jégesőelhá- rító-szolgálat, amely április 1-jétől október 31-ig tartott „védőernyőt” az elemi csa­póstól leginkább fenyegetett, mintegy 150 ezer hektárnyi terület fölé. Ebben az idény­ben huszonnyolc alkalommal riadóztatta a Tenkes-hegyen levő lokátorállomás a rakéta- kilövőket. A Mecsek—Duna— Dráva háromszögében műkö­dő tizenöt kflövőállomás ösz- szesen 1783 rakétát bocsátott fel. Három alkalommal ke­letkezett a nyár folyamán olvan kritikus időjárási hely­zet., amikor valóságos tűzi­játékot varázsolt az égre a felröppent száznál több ra­kéta. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt zivatarfelhőkbe rakétákat lőnek, amelyeknek hatóanyaga szétszóródik, s elejét veszi annak, hogy a jégszemek meghízzanak és jégeső keletkezzék. A „rakétaszünet” öt hó­napjában is dolgozik a jég- e.sőelh ári tó-szol gálát. Hűtőgépek, szifonok Jászberényből A Jászberényi Hűtőgép­gyárban az elmúlt évben, mintegy ötmilliárd forint ér­tékű terméket gyártottak. Az idén több mint 10 százalék­kal növelik'a főprofilt jelen­tő hűtőszekrények, fagyasz­tószekrények és -ládák, va­lamint a szifonok. gyártását. Az év végéig 57Ó ezer hű­téstechnikai berendezés, és 750 ezer szifon összeszerelé­sét tervezik. Termékeikkel sikerrel szerepelnek az euró­pai országok mellett az USA, Ausztrália és Kína piacain is. A képen: Suha Zsazsa, a gyártósor végén ellenőrzi a hűtőszekrényeket. / (MTI-fotó: Szabó Sándor) Ha értelmes a cél Mátraterenyeiek összefogása A Mátraterenyei Általános Iskolában, huszon-egynéhány éves fennállása óta, hideg télben mindig fáztak a gye­rekek, tanítók, tanárok. A tíz tantermes iskola helyisé­geit, folyosóit a kályhák, hi­ába rakták, nem tudták át­melegíteni. A gyerekek tél­víz idején néha nagykabát­ban ültek a padban ... És most? Most barátságos meleg van; mind a tíz tante­remben, a folyosókon, a szer­tárakban. a tanáriban, igaz­gatói irodában, mindenütt. No, persze, elkészült a köz­ponti fűtés, és az pompás meleget áraszt. — El sem tudja képzelni, milyen boldogság ez nekünk, szülőknek — mondja Nagy Sándorné, a szülői munkakö­zösség elnöke —, és milyen •megnyugvás, hogy a gyere­kekkel nem kell kétheten­ként az orvoshoz szaladgál­ni, mert még tavaly is ál­landóan megfáztak az isko­lában. Három éve vagyok a szülői munkaközösség elnöke. És amikor az új igazgató elő­ször szólt, hogy igazán ideje véget vetni ezeknek az álla­potoknak, attól kezdve én csak erre tudtam gondolni, ezzel aludtam el, ezzel éb­redtem. Hiszen nem volt hoz­zá egy fillérünk sem... De tudja, érdekes, most, ha visz- szagondolok, az eszembe sem jutott, hogy talán nem sike­rül .. ☆ György István, a mostani iskolaigazgató azelőtt a járá­si tanács művelődési osztály- vezetője volt. Amikor a já­rás megszűnt, és felajánlot­ták neki a mátraterenyei igazgatóságot, nem mondhat­ni, hogv ugrált örömében. De sok volt a tennivaló, köztük is a legnagyobb az iskola fű­tése, és az nem Sok időt ha-: gyott neki a hangulataihoz... — Harmadik1; évemet töl­töm Homokterenyén, most kevesebb a hajam, több köz­tük az őszülő szál, az idén nem voltam szabadságon, ke­serves nyaram volt, mégis egyike a legszebbeknek, amit megértem. És szert tettem néhány tapasztalatra, nélkü­lük most szegényebb leinnék. Rám emeli tekintetét: — Vannak, akik úgy lát­nak neki a munkának, hogy „no, akkor ismerkedjünk meg, aztán lássunk hozzál”. Én ez­zel úgy vagyok, hogy „lás­sunk munkához, s közben megismerkedünk!”. így is­mertem meg, közös tenniva­lóink közepette Motyovszki Istvánt, a Zagyvavölgye Tsz főkönyvelőjét, akinek a gye­rekei nem is hozzánk jár­nak, mégis mindenben segí­tett: összehozott a jó sors Ná- dasdi Jánossal, a kisteleki domborcímkenyomda veze­tőjével, a mátranovákl Ganz- MÁVAG főmérnökével, Sza­bó Lászlóval, igazgatójával, Máté elvtárssal, a jánosak- nai Páva női ruhagyár veze­tőivel, dolgozóival, a község kisiparosaival. Mellém állt az első szóra a tanácselnö­künk, a vb-titkár. És nem csak szavakban, hanem tét- tekkel. Olvastam például, hogy a Sztráda Áruházban olcsóbban árulják a radiáto­rokat. A címkenyomda veze­tője jött velem Tatabányára: ő vezette a teherautót. A ganz-mávagosok például csö­vet adtak. Ráadásnak egy ígéretet: rendszeresen kar­bantartják, kijavítják a fű­tésrendszerünket. ha elkészül. Ha elkészül... Nos, az ilyes­mit mégsém lehet kalákában csinálni. A kisiparosok, akik elvállalták a munkát, a vé­gén hatvanezer forint enged­ményt adtak. — Persze, a pénz. A pénz­ről még nem is beszéltünk. Mennyit ér az iskola mosta­ni fűtési rendszere? — Hát... — húzza el a szót az igazgató —,, én nem vagyok műszaki, de abból ítélve, hogy járási osztályve­zető koromban mibe került egy ilyen iskolába bevezetni a központi fűtést, ez a mienk legalább két és fél millió fo­rintot megér. — És hogy jött össze eny- nyi pénz? — No, a tanácsi költség- vetésben erre nem volt pénz. Valamilyen más címen mégis kaptunk kétszázötvenezret, ötszázezret pedig a Zagyva­völgye Tsz, a Ganz-MÁVAG, a jánosaknai Páva, és a kis­teleki nyomdászok adtak. — Ez hétszázötvenezer. És a többi? Talán-a „teho”. —r Azt most mind elviszi a vízvezeték építése. Hanem a lelemény, amiről mái- szól­tam, meg a társadalmi mun­ka. Az emberi jóakarat, ami ha értelmes célt állítanak elébe, csodákra képes. — Hát ilyen csoda ez a központi fűtés — mondja a szülői munkaközösség elnö­ke, aki civilben titkárnő a termelőszövetkezetben. — A minap megyek az iskolába, volt valami megbeszélni­valónk az igazgatóval. Ülök, és nekitámaszkodom a ra­diátornak, és a radiátor süti hátamat, olyan meleg. Hát nem csodálatos ... ? ☆ Nemcsak csodálatos, pél­damutató is. Manapság sok mindenre nincs pénz, ilyen, s olyan költségvetésekből. Vagy csak kevés pénz van. Kevesebb, mint amennyi kel­lene. Most ilyen időket élünk. Van viszont emberi jóakarat Több, mint sokan gondolnák. És ha értelmes célt állítanak elébe, s jól megszervezik a nyomában feltörő buzgalmat, a példa követőkre talál. Ho­mokterenyén és Pásztón, Sal­gótarjánban, az egész me­gyében, az egész országban... . Cs. Gy. Fűszerpaprika­mérleg Befejeződött a fűszerpaprika szedése a szegedi tájkörzetben. A Szegedi PapHkafeldolgozó Vál­lalat termeltetési osztályának legfrissebb összesítő adatai sze­rint a szárazság ellenére, jó kö­zepes termést takarítottak be. Az idei termés lí 000 tonnával haladja meg a tavalyit, és mi­nősége felülmúlja a sokévi át­lagot: az első osztályú áru ará­nya több mint 80 százalék. A mozgásszervi megbetegedések egyik leggyakoribb tünete a derékfájás, mely többnyire a deréktáji izmok fájdalmas­ságát jelenti. Okozhatja ezt maguknak az izmoknak a betegsége: például izom­gyulladás. ezt nevezzük elsődleges izom­fájdalomnak. De kiválthatja az izmok fájdalmasságát az idegek vagy a gerinc kóros elváltozása, sőt több más beteg­ség is. aminek következtében — tehát csak másodlagosan — következik be a derékfájás. A deréktáji izomzat fájdalma több­nyire hirtelen, heveny formában jelent­kezik. Idesorolandó az ún. izomláz és a boszorkánylövésnek fordított- Hexen­schuss: a fájdalmakat általában a lum­bágó gyűjtőnévvel jelöljük, jóllehet ki­alakulásukat, keletkezésüket illetően vannak különbségek. Az izomláz egy­szeri. rövid ideig tartó terhelés után szokott jelentkezni. Ezt jól ismeri min­denki. aki a megszokottnál lényegesen nagyobb fizikai munkát végez, s nem fokozatosan terheli meg a szervezetét. Az izomláz néhány nap után magától elmúlik. Megelőzésére ajánlatos a szer­vezet fizikai igénybevételét mindig fo­kozatosan növelni. A rendszeresen nem tornázó, testét nem edző ember általá­ban szabadsága alatt kívánja behozni a mulasztásait, és ilyenkor következik be az izomláz. Mindez elkerülhető, ha a szabadságot megelőzően legalább 2—3 héttel fokozatosan szoktatjuk hozzá szervezetünk egyes izmait a várható nagyobb igénybevételhez. Az izomláznál kellemetlenebb a he­veny lumbágó. Ezt többnyire vaiami­Egészségünkért Mindenkit elérhet: a derékfájás lyen hirtelen mozdulat, nehéz súly meg­emelése. esetleg h ülés es rnegbstegedes váltja ki. Lehet annyira fájdalmas, hogy a beteg fekvésre kényszerül. Felismerhe­tő az ilyen lumbágó arról, hogy a be­teg — önkéntelenül, hogy az izmok igény be vétele ne pkozzon fájdalmat — olyan testtartást vesz fel, amelyben iz­mai ellazított állapotban vannak. Az esetek többségében a, heveny, elsődle­ges jzamféjdalom 1—2 nap alatt csök­ken. és a beteg néhány nap múlva könnyebben mozog, de rovidebb-hosz- szabb panaszmentes időszak után a fájdalom könnyen kiújulhat. esetleg még hevesebb és tartósabb is lehet. Ezért a visszatérő, kiújuló lumbágó szakorvosi ellátást igényel. Az idült izomfájdalom — mint neve is mutatja — többnyire lassan, foltoza- tosan fejlődik ki. Kezdetben csak bizo­nyos mozdulatokra, erősebb lehűlésre érzi a beteg a fájdalmat; ez azonban egyre sűrűbben jelentkezik és egyre tartósabb. Ennek oka is gyakran lehet túlerőltetés. görnyedt tartással végzett munka, vagy nehéz súlyok emelése. Bi- / zonyára szerepe van a betegben rejlő hajlamosító tényezőknek is. hiszen nem mindenki szerez izomfájdalmat nehéz súlyok emelése során. A másodlagos izomfájdalmaknak sok­féle oka leh£t; egyik leggyakoribb a csi­golyák kopása. Abban az esetben, ha akár g csigolyák, akár a porcók. akár a csigolyák közti ízületek megbeteged­tek, az izmokra fokozott megterhelés jut. Ennek következtében a deréktáji tárnok állandóan görcsösen össze húzód­nak: ez váltja ki a derékfájást. Mindez fokozódhat akkor, ha a beteg csigolya közötti porckorong rugalmassága csök­ken. és létrejön az ún. porckorongsérv: a kitüremkedő porckorong nyomja a gerincbő] kilépő idegeket, jelentős fáj­dalmat okozva. Csak gondos, néha hosz- szadalmas gyógyintézeti vizsgálat derít­heti ki. hogy pontosan mi váltja ki a fájdalmat. Éppen az okok sokfélesége miatt kü­lönbözik annyira a szükséges gyógyke­zelés is. Az elsődleges izomfájdalmak gyógyszeres úton viszonylag iól csilla'- píthalók: a másodlagosak kevésbé, hi­szen itt.a kiváltó okot kellene meg­szüntetni. Ezért is nem -helyes az orvosi rendelés nélkül végzett masszázs, eré­lyes melegkezelés, hiszen előfordulhat, hogy ezzel ártunk a betegnek. Fogadjuk meg ezért.a jó tanácsot: ha egy-két na­pos fájdalomcsillapító gyógyszer el és után nem vszűnik meg a derékfájdalom, ne a szomszédasszonyra hal'gasisunk. hanem szakorvost keressünk fel. aki a baj okát keresi meg. Némely esetben a megoldás csak p műtét lehet. ^ Dr. K. K. Építési tilalom a üeiencei-tönől Építési és telekalakítási ti­lalmat rendeltek el a Vejen- cei-tónál. Agárd, Gárdony, Velence, Sukoró, Kápolnás- nyék és Pákozd belterületén. A rendelkezést a Velencei-tó vízminőségének védelme tet­te szükségessé. Az említett településeken ugyanis nem megfelelő a szennyvízhálózat, kismértékű, vagy egyáltalán nincs csatornázás, a derítő­vel ellátott lakó- és üdülő­telkek pedig veszélyeztetik a tó vizének minőségét. A tilalom nem vonatkozik a már beépített lakó-, és üdü­lőtelkekre, a szennyvízháló­zatra ráköthető ingatlanokra, a beépítési kötelezettséggel terhelt magántulajdonú és tartós használatba adott üdü- 1 lőtelkekre, valamint a más elvi telekalakítási, illetve el­vi építési engedéllyel rendel, kező lakó- és üdülőtelkekre az engedély érvényének idő­pontjáig. Továbbra is adnak építési engedélyt a már Ki­alakított foghíjas lakótelkek­re, ha az építtető legalább öt éve helyi lakos, vagy öt­éves .munkaviszonya van a község bármely munkáltató­jánál. Az építési és telekalakítási tilalom a szennyvízcsatorna­hálózat kivitelezési munkái­nak megkezdéséig marad ér­vényben. A tilalom alá eső ingatlanok tulajdonosait egyedi államigazgatási ha­tározattal értesítik. IÁ] DE FINOM! Veszprémben Pethő Zoltán- nénak már nagy gyakprlata va*. az oroszlánnevelésben, ugyanis lakásán már több nagymacskakölyök nőtt fejj. Most is egy öthetes oroszlán- kölyköt nevel, „akit” sem az anyja, sem a pptkutyamama nem fogadott el. A Ma jam névre hallgató kis oroszlán, hat macska, két schnauzer kutya és több papagáj társaságában szépen gyarapodik. Képünkön: A kis oroszlán étrendjéhez az orizás tej és a robóbi mellett a friss .máj is tartozik. (MTI Fotó: Arany Gábor) NÖGRÁD — 1986. november 4., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom