Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
i Szibériai pillanatok Bútorgyári barátság „Begyűjtjük a tapasztalatokat!" Esztendőkkel e»előtt a „taatt ér ka peso lat” és a hozzá kapcsolódó város, üzem, megye — alig jelentett többet a barátságnál, egy-egy udvariassági látogatásnál. Nemrégiben a novokuznyeclri bútorgyár háromtagú delegációja járt Balassagyarmaton. az Ipoly Bútorgyár vendégeként. Vendégeként? Nos, erre a kérdésre adott többek között választ rövid interjúban a delegáció vezetője, Otto Arturovics Miller, a gyár igazgatóhelyettese. — Kérem, matassa be a WÓGRAD olvasóinak az önök gyárát. — Örömmel. Nálunk 1346 fő dolgozik, évente mintegy 18 millió rubel értéket állítunk elő Készítünk teljes konyhaberendezést, havonta ezerhátszázat, hálószobabútort hé*száz-hét<?zázötvenct és eze'.héts7ázötvén szekrényt Ezen felül elsődleges fa'par termékként kétszázezer négyzetméter hántolt és négyszázötven köbméter hasított furnért. Ezzé! mi ellátjuk az egész Kuzbassz-riiedence búto”gyára:t. Foglalkoztatunk még egy nyolcvan emberből álló építőbrigádot. Nekik az ürembővítés. karbantartás a feladatuk elsősorban. Most éppen lakást építenek a hé- r.m cváregysénünk do’gozó!- n.~ Karié retünk részben e- lati 3 az ü7emi konyhát. de dolgozóink is, vásárolhatnak termékeinkből. Szólnom kell még a napi élelmiszert biztosító boltunkról, a szólgáltató. házunkról és a szállítási részlegünkről. Ez utóbbi a gyáregységek közötti „forgalmat” intézi. — A két gyár között négy éve fonódott szorosabbra a kapcsolat. Az alaptevékenység, a bútorgyártás azonos. Milyen tapasztalatokat szereztek és hasznosítottak? — Egy ilyen látogatás az én látókörömet is szélesíti, ezt, mint vezető, hasznosíthatom majd. De ez nem csupán baráti talákozás. hanem egyben szakmai. Erre példát szeretnék mondani. A már nyugdíjban levő igazgató. Szedlák Sándor volt a vendégünk évekkel ezelőtt. Amikor a gyárban jártunk, megállapította: nagyon sok anyagot használtok föl a csomagoláshoz. Nos. ha a három évvel ezelőtti állapotot száz százaléknak veszem, akkor most fiz száza'ék a fölhasználásunk. Nem azt akartam ezzel mondani. hogy nélkü'e nem kerestünk volna más. jobb megoldást, de hogy is fejezzem ki magam? Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A mostani találkozásunk sem marad nyomtalan, ebben egészen bizonyos vagyok. Hagyunk itt valamit és el is viszünk! — Épp egy gyárlátogatás után vagyunk, csak a rövid délelőtt állt rendelkezésre, hogy az Ipoly Bútorgyár mai .viszonyaiba betekinthessen. Mi volt az, ami első látásra meg. fogta önt? — Valóban, még minden friss. Ami nyomban föltűnt, az a jó kooperáció más cégekkel. ezt örömmel láttuk Elgondolkodtatott az, hogy minimális raktárral rendelkezik ez a gyár. tehát itt jónak kell lennie az értékesítésnek. Ez még alaposabban érdekel majd minket. Ez év januárjában átvettünk egy állami bútorüzletet, ahol közvetlenül mi Is értékesíteni fogunk Hamarosan nyitunk, szükségünk lehet az itt szerzendő tapasztalt .okra. — Beszélt arról, ami tetszett., XÁtott-e olyasmit, ami Viszont nem nyerte el a tetszését? — Mi nem a hibákat ellesni jöttünk, hanem az éppen hasznosítható tapasztalatokat begyűjteni. így hát elsősorban az iránt érdeklődünk, amit jónak, ígéretesnek vélünk. Láttam bútorlapokat és bűtorokat a szabad ég alatt. Nem tudom, hogy ez Jó, vagy rossz. Bár mondják az elvtársak, hogy hónapok óta nem esett... A program szoros, a novo- kuznyeeki vendégek hámarosar indultak. Miller igazgató- helyettes és a vendéglátó igazgató, Csízek Ferenc még az ajtón kifelé mentükben is élénken beszélgettek a tolmács közreműködésével. Hogy miről? Természetesen a szakmáról. Arról a lassan égető gondról, amit a hulladékok és veszélyes anyagok megsemmisít ése jelent Otto Arturovics Miller érdekes példával szolgált: Novokuznyeckben mérik a víz és a levegő szennyezettségét. Ha a hatóság nem ad olyan bizonyítványt, amely a/ előírásoknak megfelelő környezet- és természetvédelmi ténykedést igazolja, akkor az egész műszaki vezetőgárda hoppon marad. Ami annyit tesz: nem kaphatnak prémiumot. hiába megfelelő egyébként a vállalati termelés. A munkások természetesen megkapják a nekik 1áró rubeleket. Érdekes szempont... H. Z. Jövőre lesz húszéves Nógrád és Kemerovo testvérmegyei kapcsolata, ami ma már nem csupán a két megye vezetőinek találkozásait jelenti, hanem a dolgozók széles rétegének utazásaiban, kapcsolataiban hoz gyümölcsöző eredményeket. Legyen szó akár gazdaságról, kereskedelemről, szolgáltatásról vagy kultúráról. És nemcsak a szorosan értelmezett gazdasági együttműködések, viszonyok erősödnek a nógrádiak és a kemerovóiak között, hanem az emberi, baráti kapcsolatok is a szovjet és a magyar emberek között. Gazdasági vezetők váltanak szót egymással őszintén a termelés, a gazdálkodás eredményeiről, nehézségeiről, t az új feladatokról. Üzemi brigádok találkozóin nyíltszívű munkások barátkoznak. KISZ-es fiatalok reális, békés jövőképpel, egymással gondolatot cserélve szőnek közös terveket, úttörők leveleznek, ismerkednek... Mindezek a közel kétévtizedes testvérmegyei kapcsolat baráti jelei. A közös cél iránti tenniakarást jelképezik. A történelemben azonban két évtized igen rövid idő. * amíg „történelmivé” lényegülhet Nógrád és Kemerovo testvéri kapcsolata, sok-sok teendő van még előttünk. De, hogy megalapozott barátságra építhetünk a jövőben, azt már az eddig eltelt évek is jelzik. Bagrjanceváék brigádja Nyina Pavlovna Bagrjance- váró! könnyű kérdezősködni a kis bányaváros, Prokovjevszk villamosgépgyárában. Szívesen, sőt örömmel beszélnek róla munkatársai a műhelyben, a gyár pártbizottságán. Tizennyolc éve dolgozik a vállalatnál és tíz éve vezeti a precíziós öntöde formázóbrigádját. Itt vették fel a pártba is. „Energikus, értelmes «ak ember, született brigád- vezető? t—■ mondjak róla. Bagrjanceva ma már a városi pártbizottság tagja. ... Bagrjanceva brigádjának részlegében vagyunk, ahol a később összeszerelendő villamos berendezések alkatrészeit készítik. A műhely nehéz időket él át; folyik az elavult berendezések kicserélése. automata és gépesített eszközök bevezetése. A folyamatot az is bonyolítja, hogy bizony elég terjedelmes a kibocsátott termékek listája. Ennek ellenére, a műszaki újdonságok egyre nagyobb számban jelennek meg. — Nemrégen még sók munkát végeztek kézzel a részlegben — meséli a műhely vezetőhelyettese, M. Jermark + A szükséges korszerű gépek kiválasztására Nyina Pavlovna nem egyedül utazott a szomszédos kuznyeefci gépgyárba. hanem brigádtársnőit is magával vitte. Egyúttal megismerkedtek a kuznverkiek műszaki rekonstrukcióra vonatkozó tapasztalatával is. A hidrolízis műveletét például korábban kézzel végezték. Ma ezt a munkát keverőgép végzi. Húsz perc. és kész a szükséges oldat. Bevezették a gépi fecskendőt, amelyhez parafin- és sztearin- keveréket készítenek és elhagyták a kényelmetlenül használható fogókat. Mindezek révén lényegesen nőtt a munkadarabok kibocsátása, s ennek során a brigád létszáma a felére csökkent Még ma is sok múlik azonban a női formázóbrigád keze munkáján, lelkiismeretességén és gondosságán. A precíziós öntöde az egyik legbonyolultabb részleg. Egyes munkadarabok elkészítésének gyártási folyamata majd öt napig eltart. Igen szigorúak a minőségi . követelmények. Bagrjanceva brigádvezetőségének évei során a formázó nők munkájának ütémessége, a' kiegyensúlyozott tervteljesítés szinte magától értetődővé vált. Az elmúlt ötéves terv feladatait a brigád több mint két hónappal a határidő előtt teljesítette és egyszer sem szegte meg kötelezettségeit. — Nagyon barátságos kollektívánk van — mondja Nyina Pavlovna. —Gyakorlatilag semmit sem kell egyedül el döntenem, mindent megtárgyalunk a brigádtanácson. Minidig tanácsot adnak és segítenek régi brigádtagjaink, Ligyíja Eduardovna ívtanrie* kaja. Tatyjáné Afanasrjevna Igosina és Ljudmila Gavrilov- na Scserbakova, akik alapítása óta dolgoznak részlegünkben. A munka ütemességét nem könnyű teljesítenie a brigádnak. Az asszonyokat gvakran leköti a tanulás, a gyerekek. De, ha valaki például technikumi vizsgái miatt hiányzik a műszakból, a többiek elvégzik helyette a munkát. Nagyon szeretik együtt, családtagjaik bevonásával eltölteni szabad idejüket. A városkától nem messze van egy kirándulóhely, ahol havonta egyszer-kétszer nagy társaságot gyűjtenek össze. — Amikor megtudtuk, hogy Nyina Pavlovnát a XXVII. pártkongresszus küldöttévé választották, mindannyian örültünk neki — meséli a fiatal tnunkásnő, Ljuba Aman. — De, magunk miatt is Örültünk, hiszen ez nekünk is dicsőség. — Most mindannyiunk számára a legfontosabb feladat a fejlődés intenzív tényezőire való határozott áttérés — mondja Bagrjanceva. — És ezzel kapcsolatban sok tennivalójuk van a kuznyecki medence dolgozóinak. Hiszen, a térségnek jelentős készletei vannak kiváló minőségű szénből és más ásványkincsekből, fejlett iparral rendelkezik és ezért igen fontos szerepet játszik az ország gazdaságéban. A . megyében nemrégen átfogó program ót dolgoztak ki valamennyi ágazat termelési hatékonyságának fokozására. Elójrányozták_ a vállalatok nagyszabású" 'rekonstrukcióját és műszáki kórszerŰKÍtését. Mindebben a főszerepet a munkahelyi kollektívák fogják játszani. Mi pedig saját vállalatunknál egyre jobban elgondolkozunk azön, hogy nem Csak a berendezéseket kei! újakra cserélni, hanem saját távlati programot kell kidolgoznunk a műszaki fejlesztésre. D. Sagiahmetov Á Zárja Szovhozban tudósítónktól) A Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság delegációja a napokban érkezett baza a íi. emer ovo megyei Zárja SzovhozboL. Uat eve hozták létre ezt a kapcsolatot ez idd előtt kölcsönös deiegacióeserékie került sor. Enuek revén a gazdaság dolgozó kollektívájának lehetősége nyílott megismerni a testvér szovhoz munkáját, az •u élő embereket. Azt a hatalmas küzdelmet, amelyet a rendkívül rossz időjárási viszonyok között vívnak. Hogy ez a kapcsolat milyen mély benyomást tett a delegációk tagjaira, azt mutatja, hogy az először kint járt küldöttség egyik tagja, Miczki József, az Osztyapenko Szocialista Brigád vezetője felhívást intézett a megye üzemeihez, munkaversenyt kezdeményezve az SZKP XXVII. pártkongresszusa tiszteletére 1985- ben majd a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója, valamint Kemerovo és Nógrád megye 20 éves kapcsolatának tiszteletére 1986-ban. •f A most kint járt delegáció vezetője Lendvai Géza» a gazdaság termelési igazgatóhelyettese, tagja Csirmaz Gábor traktoros és Simon Imre a Dózsa iskola igazgatója volt. Megismerkedtek a szibériai tél viszontagságaival is, bejárva csaknem egész Kemerovo megyét. A tél hidegét is feledtette azonban a meleg baráti fogadtatás. A Zárja Szovhozoo kívül több, jelentős eredményeket felmutató mezőgazdasági üzembe (szovhoz, kolhoz) ellátogattak, így a Jubi- lejnnj, a Majak Szovhozba, a Komintern Kolhozba is. A sertéstenyésztés és a szarvasmarhahizlalás területén szereztek tapasztalatokat. Nyolcezer darabos szarvasmarhatelepen és 25 ezer hízósertést kibocsátó sertéstelepen jártak. Voltak néhány hatalmas ipari létesítményben is. A látogatás során megismerkedtek az üzemek dolgozóival, vezetőivel, lehetőség nyílott otthonukban találkozni a Zárja Szovhoz vezetőivel. A beszélgetések során m keme- rovói vendéglátók nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdasági viszonyok, munkamódszerek és az itt élő emberek iránt. A szibériai viszonyok között a mezőgazdasági termelés a mi adottságainktól jelentősen eltérő íoy más technológiával kell ott, és mással lehet nálunk eredményt elérni. A tapasztalatcserék szakmai szempontból mégis fontosak és gyümölcsözőek. Ugyanilyen fontosak azok az emberi kapcsolatok, amclyek a két. eevmástól í ezer kilométerre razdálkodó mezőgazdasári Özem dőli őzé! között alakulnak. Az emberi kapcsolatok kialakulásában na evőn fontos szerer.OK van a gverekeknek. aktk maid tovább viszik, erősítik barátságunkat. Ezért határozott ügy » eazdasáe kollektíváin, bosrv * Dézsa iskola mrlvrt sToros szálak fűznek a gazd-sághoz —, fenzratöia Is tagja legyen a de- lerác'önak. . .. A látogatás erede-ér, veként ez , testvé>” egvbifv üködé. tOVé''*> gazdagodott. e’méiyült és még tartalmasabbá vált. r. H. Tánciskolában NÓGRÁD — 1936. november 7., péntek Halászok között Hegyek között Szövőnők
