Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Berkenyéi hétköznapok ' Nógrád község — megyénk névadója — a vármegye köz­pontja volt az Árpád-korban. (A község feletti hegyen az öregtorony egyik sarkának háromemeletnyi romja hirde- t: a hajdan volt dicsőséget. Ma. mint a környék vártán álló őre, tekint le Nógrád és Berkenye változó életére. Berkenye valaha Nógrád várához tartozott, ma a Nóg­rádi Községi Közös Tanács irányítása alatt éli napjait a faluközösség. Apró falvak, kis települések. Némelyüknek csupán telepü­lésformát — többnyire me­zőgazdasági jellegűt — jelent csupán az elnevezés. A Ber­kenyén élőknek: az otthont. Itt tartani nem lehetetlen az embereket. Csak tudni kell, melyek a megtartó feltételek; s megértetni és elfogadtatnia lakókkal, hogy nem csupán a városban lehet méltó életfel­tételhez jutni. Erről is hivatott gondoskod­ni a tanácsi vezetés és az elöl­járóság. Mert az emberek­ben van elképzelés, vágy és igény a falun élés lehetőségei­nek javítására. A feltételeket, mint a közösségi célú ellátás, meg kell teremteni, s Berke­nyén meg is teszik. A keres­kedelmi ellátást és a vendég­látást javítandó, készül a 320 négyzetméteres alapterületű épület. És a munkalehetőségek? Nyilván a Nógrádi Béke Ter­melőszövetkezet egy falunyi — , még, ha tenyérnyi is az — népnek nem tud megélhe­tést biztosítani, sem a Buda­pesti Paszományáru gyár helyi üzeme, ahol mindössze har­mincötén serénykednek. Mit tesznek azok, akiknek ipari szakma adatott és ab­ból akarnak megélni? Eljár­nak a városba. Berkenyéről reggelente megközelítően két­százan indulnak munkába a közeli Vácra, Dunakeszibe és Budapestre. Mi tartja hát a faluban a berkenyeieket, miért e ragasz­kodás a lakóhelyhez? — kér­dezhetné bárki. Bizonyára, sokat jelent eb­ben a közellátás állandó fej­lődése, és nyilván a falu meg­tartó erejéhez sorolandó a „meghagyott” tagiskola és óvo­da. a nemrégiben kialakított napközi, az anyanyelvi okta­tás. Berkenye német nemzetisé, gi község —. Szendehely a társa megyénkben. A német nyelvet az óvodában és az alsó tagozatban oktatják, de tervezik a felsősök körében is. Anyanyelvi szakkörben ténykedhetnek a helyi gyere­kek. A vezetők a nemzetiségi hagyományokat őrző tánccso­port megalakításáról gondol­kodnak. Félezer a német nyelvű ki­adványok száma a könyvtár­ban. Huszonöt tagú a német nemzetiségi vegyes kórus, amely nemcsak szűkebb pát­riánkban, hanem a megyeha­tárokon túl is hírnevet szer­zett Berkenyének. És még nem is szóltunk a helytörténeti gyűjteményről Szegner Jáno- sék portáján. Schmidt József, a szobafestő vő ötlete volt, hogy a megüresedett nagyszü. lói házrészbe mentsék a ré­gi idők tárgyait, általuk kicsit eleikre is emlékeztetvén a maiakat. E tenyérnyi múlttal próbálva választ adni a kér­désre: kik, honnan is jöttek a berkenyeiek ? S hová, merre tartanak a maiak? E bepillantás talán jelzi az utat. amelyen haladnak. Együttgondolkodással a múl­tat is éltető jelenben a ten- niakarással építik a jövőt. S mindezt úgy. hogy ragaszkod. nak a helyhez, amelyet frank­honi őseik több mint kétszáz esztendővel ezelőtt töltöttek meg élettel. — tuza — Kirakatnézőben Mivel játsszunk? Lehengerlő választékkal ta­lálják szembe magukat a gyer­mekes szülők az üzletek já­tékos polcai előtt. Akár da­rabra. akár csak úgy szemre nézzük, vitathatatlan, hogy az idei játékkínálat jócskán „ráver” az előző évekéire. Jót tett a választéknak az ,, is, hogy az előző években au­gusztusban szokásos játékbe- m utat ót idén októberben tar­totta a Triál: az őszi hónap­hoz már közel a karácsony, a boltosok bátrabban rendeltek. Korábban volt alkalmunk hozzászokni, hogy évente hiá. ba futottunk egy-egy játék után: egyszer a plüss, egyszer « bicikli, vagy éppen az indi­án sátor hiányzott. Most a kereskedők büszkén állítják, hogy nincs abszolút hiány. Kapható mindaz, amiért elő­zőleg lejárhattuk a cipőnk ■árkát. Nézzük hát sorjában, mivel lephetjük meg csemetéinket a szeretet ünnepén. Kezdjük a csecsemőkkel, miután idén végre rájuk is gondoltak a gyártók: van csi­pogó, csörgő, rágóka. A ki­csivel nagyobbak már építő­vel próbálhatják meg ügyes­ségüket: nyolc-tízféléből vá­laszthatunk. Bölcsődéskorúak­nak ajánlhatjuk a műanyag játékokat, dobhatók, csapha­tok, taposhatók, bírják a „gyű­rődést”. S, ha ezek mellett döntünk, nem járunk úgy, mint az az apuka, aki már karácsony után vitte vissza a kétéves gyermekének vásá­rolt távirányítású játékot: hogy lehet, hogy egy ilyen drága holmi csak eddig tart?! Egy nyolcéves korig nem nehéz a gyerekeknek ajándé­kot választani. Hisz ott van­nak még a lemezjátékok, a tricikli, a robogó, a go-kart, a sokféle társasjáték, a plüss- játókok és a babáik is. Amint cseperedik szemünk fénye, mind szélesebbre kell nyitni a bukszát. A nagyobbacskák­nak való társasjátékok drá­gábbak, az elemmel működő robotok már csaknem a csú­csot jelentik a maguk csak­nem kétezer forintos árával. Neu. mondom érdekesek, új- szierűek valamilyen „kunsztot” mindegyik tud — csak, hát... Nyolc-tízéves kor körül még kedves ajándék az autópálya, a villanyvonat, lányoknak pe­dig — ugye, milyen jellemző? — a kis elemes mosógép, var­rógép. kávéfőző. porszivó, varrókészlet. S a Barbi néven ismert babák, melyek az idén Marion néven jelentek meg. Öltöztethetők, pipaszár kéz- zel-lábbal, egyszálbél testtel — a forgalom alapján azon­ban. úgy tűnik, a kislányok szépnek találják. Akinek szeme fénye azon­ban túlhaladott a tízesztendős koron, annak már bajos iga­zán jó játékot lelni az egyéb­ként tömött polcokon. Sze­rencsére — egyébként pedig sajnos —, hogy ők már elég­gé le vannak kötelességeikkel terhelve ahhoz, hogy a játsza­dozáson járjon az eszük. Igaz, az idén megjelent Legók ősz. szerakása már nagyobb tudást igényel, a tíz éven felülieket azonban aligha köti le tar­tósan. Nekik inkább egy-egy valóban divatos, gzép ruhada­rabbal szerezhetünk örömet. S végül egy gondolat, ami­től a bőséges választék láttán is nehéz szabadulni: minden jel szerint az , igazi” játéko­kat már régen kitalálták- Azo­kat tudniillik, melyekkel va­lóban játszani lehet. A ha­gyományos építőket, babákat, sakkot, dominót, a jó társas­játékokat. A mostani külön­leges újdonságok inkább csak megcsodálni valók. A bicikli­ző babára, a lépegető, zenélő, trükkös robotokra ugyancsak hamar ráunhat a gyerek. ídzados kapcsolat Együilműködés közös érdekeltért Beszélgetés Zigmund Haassai a CSAD közép-sziovákiai vállalat igazgatójával Negyedszázada, hogy a Nógrád Volán Vállalat elődje szocialista együttműködési szerződést kötött a Beszterce­bányán székelő közép-szlová­kiai közlekedési vállalattal (CSAD). A két vállalat hu­szonöt éves együttműködése mind két fél számára kölcsö­nös előnyökkel járt. A közelmúltban került sor a két vállalat szocialista szer­ződésének alapján a balassa­gyarmati és a nagykürtösi igazgatóságok között kötött versenyszerződésben foglaltak éves értékelésére. amelyen részt vett Zigmund Haas, a CSAD közép-szlovákiai vál­lalat igazgatója. Munkatár­sunk vele folytatott beszélge­tést. — Szóljon arról olvasóink­nak, hogy ez a negyedszázada létrejött kapcsolat milyen eredményeket hozott a felek számára? — Ez a mai találkozó is a kapcsolat gyümölcsét jelenti. A két igazgatóság között meg­lévő szerződés alapján zajló verseny értékelését végezzük. Jól jártak a balassagyarmati­ak is és a nagykürtösiek is. mert mindketten igyekeztek munkájukat eredményesen vé­gezni. A szocialista kapcsolat ér­téke mind két fél számára meghozza a maga hasznát. Sok személy- és teherszállító jár­művünk közlekedik, halad át Nógrád megyén. A gép rom­landó portéka, ha viszont meg­hibásodik, bátran fordulhatunk a salgótarjáni, a balassagyar­mati, vagy a nagybátonyi üzemigazgatóságokhoz. Azon­nal segítséget nyújtanak. Ez­zel nagy kieséseket előzünk meg. Hasonló a helyzet a Nóg­rád Volán járatait illetően is. Ha Közép-Szlovákia területén, — de azon túl is — bármilyen segítséget kérnek, a rendelke­zésükre állunk. Sok hasznos újítást is kicse­rélünk. tapasztalatcseréket tartunk, mert úgy véljük, egymástól tanulni nem szé­gyen. Nagykürtösön, Loson­con, Prievidzén, ahol a mi üzemigazgatóságaink működ­nek. a Nógrád Volánt szívesen látják. — Mi a véleménye a jövő­re vonatkozólag, hogyan le­hetne ezt a kapcsolatot még hasznosabbá tenni? — Mindkét vállalatnál fi­gyelemre méltó újítások szü­lettek. Kicserélésük hasznos dolog. Itt van például a Nóg­rád Volán utasjegyrendszere. Mi nem rendelkezünk ilyen korszerű jegykiadási és keze­lési módszerrel. Szeretnénk, ha segítséget nyújtanának a nóg­rádiak a nálunk történő beve­zetéséhez. Kiszélesítjük a ver­senymozgalmat a vállalatunk és a nógrádiak között min­den munkaterületre. Nagy erőkkel szállítunk az építke­zéseinkhez sódert Szécsény térségéből. A szállításba be­vonjuk a balassagyarmati te­herforgalmi egységeket is. Kel­jenek versenyre, hogy ki vég­zi el a vállalt munkát ered­ményesebben. Természetesen bővítjük a kulturális együtt­működésünket, az üdültetést, és bízunk abban, hogy tovább mélyül ennek eredményeként a személyi, baráti kapcsolat is. — Tájékoztassa végül olva­sóinkat arról, hogy vállalatunk hogyan zárja az évet, milyen célkitűzéseket tűztek maguk elé? — Erről örömmel szólok. Ma már bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az éves tervünket 14 millió koronával túlteljesít­jük. A munkáskollektívánk nagyon szorgalmasan dolgo­zott. Ezzel a közösséggel vál­lalkoztunk arra, hogy Besz­tercebányán a közlekedésben megvalósítjuk a trolibuszrend­szert. Igaz nagy munka, de jövő év augusztus végéig be kell fejeznünk. A beruházás összköltsége 186 millió koro­na. Ebben az évben már 12 millió korona értékű munkát elvégeztünk. A brigádok ver­senyszerződéseket kötöttek, és mindenki lelkiismeretesen és szorgalmasan dolgozik. Na­gyon sokat szeretnénk tenni annak érdekében, hogy a sze­mélyszállítás. a teherszállítás a legkorszerűbben folyjék a kerületben. Mint látható, mun­ka van, mi helytállunk és en­nek az elismeréseként válla­latunk több alkalommal ma­gas kitüntetésekben részesült. — Köszönjük a beszéle°*ést. Bobál Gyula Terhes nők és a fürdés A terhes nőknek némely kór­házban azt tanácsolják, hogy a magzatburok megrepedése után ne fürödjenek meg, ha­nem csak zuhanyozzanak le. Attól tartanak ugyanis, hogy a fürdővízben lévő mikroorga­nizmusok a hüvelyen keresztül eljutnak a magzathoz, s meg- betegítik. A londoni King’S College or­vosai egy egyszerű kísérlettel megbizonyosodtak arról, hogy ez az elővigyázatosság felesle­ges. Terhes nőket arra kértek, hogy helyezzenek a hüvelyük­be olyan tampont, amelyhez lakmuszpapírt erősítettek, majd arra kérték őket, hogy olyan vízben fürödjenek meg. amelybe nétriumkarbonátot kevertek bele. Abból, hogy a lakmuszpapír egyetlen alka­lommal sem színeződött el. az orvoskutatók bizonyítottnak látiák: a nők nemi szervei „vízállók”. A világra születő emberke első örö­mei közé tartozik, amikor édesanyja karjára veszi, és a baba mohón szív­ja az éltető tejecskét. A régi időkben a felnőttek is szinte áhítattal beszél­tek erről az áldott italról, a Biblia sze­rint az úristen is „tejjel és mézzel fo­lyó földet”, azaz a Petőfi által is em­lített Kánaánt ígérte választott népé­nek. Tehát a termékenység, a bőség és gazdagság jelképei közé tartozott elő­deink számára a tej. Hogy ma miként vélekedünk róla, azt dr. Bouquet De­zső. táplálkozási szakembertől tudakol­tuk meg. A népszerűség legmeggyőzőbb bizo­nyítékai az objektív számok. Ma Ma­gyarországon az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás 180—190 liter, ami jóval több a hetvenes évekig fogyasztott át­lag 100—110 liternél. Jelenlegi ered­ményünkkel Európában közepes he­lyen vagyunk. Persze, az átlag „mö­gött” szélsőségek is vannak: olyan emberek, akik egyáltalán hem isznak tejet, és nem fogyasztanak semmi tej­terméket, mások az átlagosnál többet vásárolnak. Északi rokonainknál, Finn­országban igen magas, mintegy 300 jl. ter a tejfagyasztás átlaga. Az ideális az lenne, ha mindenki törzsvendég lenne (a nemigen létező) tejcsárdákban; de természetesen a cse­Korszerü táplálkozás pohár fej csemők számára a legfontosabb táp­lálék a tej. Persze, a nagyobbacska gyerekeknek is sokkal értékesebb len­ne a kólánál, vagy az egyéb szénsavas üdítőitaloknál. Hogy miért tartozik leg­egészségesebb táplálékaink közé a tej? Mert a vason kívül minden fontos táp­anyag forrása, így kiegyensúlyozott táp­lálkozást biztosít. Ideálisan jó minősé­gű állati fehérjét tartalmaz, de igen fontos a tejben levő kalcium is a cson­tok felépítése szempontjából. Vannak benne B-vitaminok és a takarmánytól függő mennyiségben tartalmaz a t>e- héntej A- és C-vitamint is. A kalciu­mon kívül találhatók benne más ásvá­nyok is. például magnézium, kálium és foszfor. Vág kevés van benne. Fon­tosak viszont a mikroelemek és a tejcukor, az anyatejben pedig a védő­anyagok és a hormonok. Nem véletlenül hangsúlyozzák az or­vosok, hogy a csecsemőknek legalább féléves korukig anyatejre van szüksé­gük. A tehéntej összetétele ugyanis arányaiban más, fehérjetartalma pél­dául 3,5 százalék, az amyatejé 1,5. Je­lentős az eltérés a szénhidráttartalom­ban is: az anyatejben 6.4 százalék, a tehéntejben 4.6. A kalóriatartalom majdnem megegyezik. 65 kalória van 100 gramm tehéntejben, kettővel ke­vesebb az anyatej „fűtőértéke”. Külön kell beszélnünk a tejzsírról, amely a tehéntejben 3.6 százalék. Mi­vel a magyaros konyha „jóvoltából” nálunk túlzottan magas a kalóriafel­vétel, szeretjük a zsíros ételeket. így a tej zsírtartalmára nincs különöseb­ben rászorulva szervezetünk. Ezért nem célunk, hogy utolérjük finn testvérein­ket a miénknél lényegesen több tej. de főleg a tejzsír (vaj, tejszín) fogyasztá­sában. A tejipar választéka, az energíasze- gény, de ízletes termékek sora bizo­nyára újabb híveket szerez legegész­ségesebb táplálékaink egyikének, a tej­nek. Persze, csak ott. ahol a vásárlók hozzájuthatnak. Azokban az üzletek­ben, ahol nincs hűtőpult, nincs gyü­mölcsjoghurt; tejföl, mazsolás túró és Túró Rudi, meg társai. De sokhelyütt a hűtőpultokon is alig árválkodik egy. két fajta sajt, kefir. így csak kívánni tudjuk, hogy minél előbb, minél több helyen a tejipar teljes választékával találkozhassunk, ki-ki kedvére választ­hasson. Jó étvágyat! I. E. Alkatrészek Egerből Magyar—francia gyártási együttműködés Csütörtökön a NIKEX Kül­kereskedelmi Vállalat székhá­zában több mint ötmillió frank értékű exportszerződést írt alá Petrik Mihály, a NIKEX vezérigazgatója és David Bige­low, a francia Poclain cég el­nöke. Az aláírásnál ott voltak a Külkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium vezetői is. A NIKEX húsz évvel ezelőtt vásárolt először kotrógépeket a francia vállalattól. Azóta mintegy 400 ilyen berendezés üzemel hazánkban, a legna­gyobb felhasználó az építő­ipar, a vízügy és a bányászat. Miniegy másfél évtizeddel ez­előtt a NIKEX és a Poclain úgynevezett kompenzációs szerződést is kötött, s ennek alapján az importgépekért ma­gyar árukat exportált partne­rének a NIKEX. Egy jászbe­rényi kisüzemben megkezdték a francia kotrógépek néhány alkatrészének — mindenekelőtt a hidraulikus emelőszerkeze­tek részegységeinek — sorozat- gyártását. francia műszaki do­kumentációk alapján, a Poc­lain megrendelésére. A most aláírt szerződés le­hetővé teszi, hogy az alkat­rész-részegység gyártás a kö­vetkező években tovább foly­tatódjon. s a több mint 5 mil­lió frankos export ellentétele­ként újabb Poclain kotrógé­peket vásároljon a magyar vállalatok számára a NIKEX. A Poclain berendezések szer­vizközpontját néhány évvel ezelőtt Egerben állították fel, innen biztosítják az ország különböző részein használt gé­pek alkatrész utánpótlását is. ötféle méretben gyárt infravörös fűtőtesteket a tatabá­nyai Delta Ipari Szövetkezet. A 800 és 10 000 watt közötti teljesítményű berendezések gázüzeműek, az ipar és a mező- gazdaság bármely területén felhasználhatók. Gazdaságosak, mert az energia zömét infravörös sugárzás formájában ad-, ják le, így hagyományos fűtőtesthez képest 30—60 száza­lékkal olcsóbb az üzemeltetésük. A készülékeket elsősorban baromfinevelők, üzemcsarnokok, irodák fűtésére használják. A szövetkezet hamarosan háromszáz darab fűtőtestet szál­lít Algériába. NÓGRÁD — 1986. november 28., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom