Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
Keresettek a hegesztő szakmunkások a FÜTÖBER bátonyterenyei gyárában. A tartálygyártó csarnok egyik korszerű berendezését Pálhuber László, ifjú szakember kezeli, az ES AB márkájú készii lekkel kör- és hosszvarratot hegeszt egy használati melegvíz-tárolónál. — kj — 'WLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ VÜSzMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 273. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Szerdán összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen tájékoztató hangzott el a KGST. tagországok testvérpártjai vezetőinek 1986. november 10—11-én Moszkvában megtartott munkatalálkozójáról. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszéléséről. Ezután a Központi Bizottság megkezdte a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztés megvitatását. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése ma folytatja munkáját. Lengyel mezőgazdasági szakemberek megyénkben VSZ-szakérfői találkozó Szótiában Szófiában találkozót tartott e Varsói Szerződés tagállamainak szakértői munkacsoportja. A találkozón az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdéseiről volt $zó. A résztvevők megvitatták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozó program megvalósításának különböző aspektusait. Ezt a programot a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé fejtette ki abban a felhívásban, amelyet budapesti tanácskozását követően intézett a NATO tagországaihoz, valamennyi európai országhoz. Az idén 9 milliós megtakarítás várható Fejlődik az újítómozgalom az ötvözetgyárban Az újító- és feltalálómozgalom a műszaki fejlesztés legolcsóbban hasznosítható társadalmi tartaléka. A mozgalom fontos társadalmi és politikai szerepet tölt be azáltal, hogy lehetőséget nyújt a dolgozók termelésben való aktívabb részvételére, a műszaki értelmiség alkotó tevékenységének kibontakozására. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünk megköveteli az újítók és feltalálók munkájának támogatósát, egyre nagyobb szükség van az általuk képviselt alkotó energiák felszabadítására. Mindezekről tegnap, a Salgótarjáni Ötvözetgyárban megtartott újítói ankéton hallottunk. A gyár újítóinak tevékenységéről, az ez irányú eredményekről Kovács János műszaki igazgatóhelyettes számolt be a meghívott szakembereknek. Mint elmondta, fejlődik az tojítómozgalom a gyárban. Az elmúlt évben 44 ötletet vetettek papírra és nyújtottak be elfogadásra a dolgozók, s ebből tizenhatot hasznosítottak. Az elért gazdasági eredmény 8 millió forint volt, s az újítóknak 436 ezer forintot fizettek ki jutalomként. Az idei mutatók jóval kedvezőbben alakulnak. Az év eltelt időszakában ugyanis már 56 újítást adtak be az újítók, s ezekből tizennyolcat a gyakorlatban is alkalmaznak. A kifizetett újítási díj elérte az 500 ezer forintot. Az újítások által elért megtakarítás, másszóval: nyereség várhatóan 9 millió forintra rúg majd, s jócskán meghaladja a tavalyit. Örvendetes, hogy gyarapodik az újítók tábora. Vannak, akik először újítottak, mások ismét felelevenítették az ez irányú tevékenységüket. Külön is említésre méltó a tmk- részleg, melynek dolgozói hagyományosan sokat újítanak, s az idén a szokásosnál is több értékes ötletet dolgoztak ki. adtak be elfogadásra. Igaz. a karbantartók előnyben vannak, hiszen szakértelmüknél fogva könnyebben elkészíthetik az újításaikat. Ugyanez vonatkozik az energiaüzem szakembereire. Kovács János a továbbiakban arról beszélt, hogy az elfogadott újítások közül még mindig sokat részesítenek eszmei díjazásban. A maga részéről azt szeretné, a gyár számára is az volna a kívánatos, ha minden újitást kalkulációs alapon lehetne honorálni. Az éves feladattervben mindig közreadják azokat a legfontosabb műszaki kérdéseket, amelyek megoldására újításokat várnak, de ezekre elenyésző számú javaslat érkezik. A gondokból adódnak a tennivalók. Elsősorban is, meg kell gyorsítani az újítások elbírálását, mérsékelni azt az időt, amíg a beadott ötletet a gyakorlatban megvalósítják. Az igazgatóhelyettes javasolta: az erre lehetőséggel rendelkező szocialista brigádok vállalják el egy-egy újítás kivitelezését, s az ez irányú munkájukat vegyék figyelembe az éves értékeléskor. Természetesen a kollektívák nem dolgoznának ingyen, közreműködői díjat kapnának. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a más vállalatoktól érkező újítások adaptálására és hasznosítására. ' A tervek között hangzott el: ötletládákat helyeznek el azokon a területeken, ahol sokan megfordulnak, s így a dolgozók eljuttathatják ötleteiket a gyár újítási vezetőjéhez. Lényeges elképzelés, hogy az egyszemélyi elbírálók jogkörét kiterjesztik a szakterületek vezetőire. Elméletben ez eddig is így volt, az eredmény kis értéke miatt azonban az elv nem érvényesült a gyakorlatban. A jövőben az üzem-, illetve az osztályvezetők 5 ezer forintig terjedő eszmei díjjal, valamint 200 ezer forint kalkulált megtakarításig köthetnek szerződést a saját területükön való újitás megvalósítására. Mai számunkban: Brutyó János 75 éves (3. oldal) Ember tervez, „anyagellátás” végez (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Válogatottunk veretlenül csoportelső (7. oldal) A Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezetének meghívására, a szeptemberben aláírt együttműködési megállapodásnak megfelelően, szerdán Salgótarjánba érkezett a lengyelországi Prsemyzl megye, négytagú mezőgazdasági szakemberekből álló küldöttsége. Vezetőjük: Mieczjlaw Kolodziej. a Prsemyzl megye, megyei pártbizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. tagjaik: Riszard Hamuleczki, az agrár-műszaki fejlesztési kutatóintézet igazgatója, a tudományos társaság alelnöke, Adam Ogorzelski, az Iglopo- lii kombinát igazgatója. Ja- roszláv Hirny, a jaroszlávi termelőszövetkezet elnöke. A vendégeket dr. Szőke Pál, a "Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelm iszerei lenőrző Állomás igazgató-főél- tatorvoSa fogadta, majd tájékoztatást adott az intézet munkájáról. Megyénkben hetven állatorvos ügyel 40 ezer szarvas- marha, 100 ezer sertés, 40 ezer juh és több millió baromfi egészségére, arra, hogy az állatok minden tekintetben mentesek legyenek a betegségektől, s megfeleljenek a belföldi és külföldi egészség- ügyi előírásoknak, igényeknek, a minőségi követelményeknek. Megyénk állatállománya egy évtizede mentes a járványos betegségektől, a nagyüzemi veszteségek — borjúelhullás — csökkentésében pedig az országos elsők között vagyunk. Rendkívül szoros a kapcsolat a mezőgazdasági üzemekkel, s minden A lengyel vendégek megtekintették a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság sertéstelepét. állatorvos a központban egyúttal szakspecialista is. Látogatás befejezésképpen a vendégek megtekintették az intézményt. Nem sokkal később Havas Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a lengyel szakembereket, majd tájékoztatást adott a megye politikai, társadalmi,' gazdasági, kulturális és egészségügyi életéről. Hangsúlyozta, hogy a megye lakossága az XTII. pártkongresszus határozatának . végrehajtásán fáradozik. Az utóbbi két évben nem sikerült teljesíteni a népgazdasági tervben előírt követelményeket. Utalt arra, hogy a dolgozókban meg Segíteni kell a fiatalokat! Kihelyezett ülését tartotta meg szerdán a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság a Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyáregységének művelődési házában. Az értekezleten a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek mellett meghívott vendégek is részt vettek, azon gyárak és üzemek képviselői, ahol hatékony gyermekvédelmi munkát folytatnak. Véqseő Tamás, a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd felkérte Danyi Istvánt, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregységének személyzeti és oktatási osztályvezetőjét, tartsa meg beszámolóját az üzemi gyermekvédelem helyzetéről, feladatairól. Az előadó először ismertette a gyáregység történetét. Gyáruk létszámának több mint a fele harminc év alatti munkás, öt éve foglalkoztatnak állami gondozottakat, illetve olyan fiúkat, akik már kikerültek az állami gondozásból, de még utókezelésre szorulnak. A kisterenyei nevelőotthonból jönnek ide a fiatalok, jelenleg tizenhat betanított és szakmunkást foglalkoztatnak. Minden idekerülő fiút először munkába állítanak a tanműhelyben, a beilleszkedés után a termelésben a szocialista brigádok és a KISZ- alapszervezetek veszik őket pártfogásukba. Több intézménnyel kötöttek együttműködési szerződést. A bátonyterenyei szakmunkásképző intézettel például, operatív kapcsolat jött létre, a salgótarjáni dolgozók általános iskolája pedig minden fiatalt szívesen fogad és tanít. A gyár szakszervezete, KISZ-szervezete és a szocialista brigádok segítik ugyan ezeket a fiatalokat, de munkájuk nem elég rendszeres és összehangolt. ‘ Ezen mielőbb változtatni kell! Terveik között szerepel még egy új ifjúsági centrum megépítése. Az első napirendi pont ■ után vitára került sor, amit Berki Mihály, a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság elnöke egészített ki azzal, hogy az intézményeknek és társadalmunknak több összefogásra, koordináltabb munkára van szüksége a családvédelemben. Dr. Ponyi Béla, a Nógrád Megyei GYIVI igazgatója megkérte az üzemek képviselőit, hogy ne féljenek a problémás gyerekektől —, jóllehet, nehezebb velük foglalkozni — de ragaszkodób- bá. hálásabbá válnak, mint családban élő társaik. Nem sajnálkozni kell, hanem aktívan szeretni, konkrétan segíteni őket! Az írásos beszámolót a huszonöt fős tagság is véleményezte. Az értekezlet Véqseő Tamás zárszavával fejeződött be. van a kitűzött célok elérését szolgáló cselekvőkészség. Elmondta, hogy Nógrádban 15—16 ezer emoer dolgozik a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó területeken. A nagyüzemek évente 6—7 milliárd forint termelési értéket állítanak elő, a háztájiból felvásárolt áruk értéke pedig 1,2 milliárd forint. Szólt az utóbbi két évben bekövetkezett megtorpanásról, visszaesésről, okairól, majd rátért a megoldásra váró feladatokra. Tájékoztatója után a küldöttség vezetője elmondta, hogy 360 ezer hektáron gazdálkodnak. 42 tsz és 13 állami gazdaság van a megyében. \ mezőgazdasági termőterület 75 százalékát a magángazdálkodók művelik. Beszélt gondjaikról is.. A kora délutáni órákban felkeresték a Mátraaljai Állami Gazdaságot. Lendvai Géza termelési igazgatóhelyettes köszöntötte a küldöttséget, majd elmondta hogy gazdaságukban jelentős a sertéstenyésztés. Ezer kocájuk van a telepen, évenként 20— 23 ezer sertést adnak el. A háztájiból egy évben 4—7 ezer sertést vesznek át. A tehénén, kénti tejtermelés 5600 liter. Beszélt a gazdaság specialitásáról, a gyógy- és fűszernövény-termesztésről, majd kalauzolásával megtekintették a gazdaság több egységét. A program befejezéseként, a Pásztói Béke Termelőszövetkezet elnöke ismertette meg őket a nagyüzem tevékenységével. Ma Egerbe, Gyöngyösre és Gyöngyöstarjánba látogatnak el. Pénteki programjukban a salgótarjáni vásárcsarnok megtekintése, a múezum meglátogatása, kereskedelmi egységek megtekintése és a Nógrádi Béke Tsz hűtőházának és óvodájának meglátogatása szerepel.
