Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜlJETEKI NOGRÁD AZ WSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 272. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986, NOVEMBER 19., SZERDA Ölest tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi ti Bizottságnak, hogy vitassa meg a gazdasági Bizottságának ülését november 19-re össze* munka megjavításának feladatait, és az 1987. bírták. évi népgazdasági terv és állami költségvetés A Politikai Bizottság javasolja a Közpon- irányelveiről szóló előterjesztést. Közösen gondolkodni, együtt munkálkodni A párt megyei végreha tó bizottságának ülése Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban az MSZMP Nóg- rád Megyei Végrehajtó Bi­zottsága. A testület jelentést hallgatott és vitatott meg a szövetségi politika érvényesü­léséről, további feladatairól Pásztón és körzetében. A végrehajtó bizottság azt vizsgálta, a XIII. pártkong­resszus, a megye, a város döntései hogyan valósulnak meg Pásztón és a környező településeken. A pártszervek­nél mennyire tervszerű, mennyire tudatos a szövetsé­gi politika napi gyakorlata, milyen hatékonyain használ­ják ki a meglevő lehetősége­ket a helyi politikai, gazda­ságpolitikai, településpolitikai célkitűzések megvalósítása ér­dekében. A testület többek között megállapította, jóllehet a párt- szervek, az alapszerve­zetek a korábbinál ne­hezebb feltételek, bonyolul­tabb érdekviszonyok között dolgoznak, alapvetően helye­sen valósítják meg a gyakor­latban a szövetségi politikát. Ezt bizonyítják az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a településfejlesztésben elért eredmények. Tudatosabban foglalkoznak — a város és körzetének sajátosságaiból adódóan — mindenekelőtt az üzemi munkások, a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetével. A párttagok döntő többsé­ge jól ismeri, érti a szövetsé­gi politika lényegét, politikai jelentőségét. Látják azt is, hogy a párttagság egységének folyamatos erősítése — a kö­zös gondolkodás, együttmun- kálkodás — mellett, meg kell nyerni a politikai célkitűzé­seknek a pártonkívülieket, a vallásos világnézetű embere­ket, az egész lakosságot. A Hazafias Népfrontbizottságok a városban és a környező te­lepüléseken is megfelelő ke­reteit adják a szövetségi po­litika helyi megvalósításának. A pártszervek, az alapszer­vezetek fontos feladatának határozta meg a testület töb­bek között, hogy a további­akban is az érdekkülönbsé­gek feltárására, egyeztetésére törekedjenek és a helyi gaz­dasági, társadalompolitikai feladatok cselekvő végrehaj­tására mozgósítsák a párttag­ságot, a lakosságot. Ugyanis a helyi pártszervek feladata sem kevesebb, minthogy megte­remtsék a különböző érdekek szintézisét. A meglevő fóru­mok kínálta lehetőségeket jobban kihasználva, olyan po­litizáló légkört alakítsanak ki, amely a leghatékonyabban segíti az emberek cselekvő­képességének kibontakozá­sát. Fontosnak ítélte a vég­rehajtó bizottság azt is, hogy a városban és a környező te­lepüléseken egyeztessék, a ko­rábbinál jobban koordinál­ják a társadalmi és a tömeg- szervezetek teendőit. Ezt követően a végrehajtó bizottság áttekintette az or­szágos úttörő-konferencia elő­készítő munkájának tapasz­talatait, feladatait. Ismeretes, hogy az úttörővezetők IX. or­szágos konferenciájának Sal­gótarján ad otthont decem­ber 12. és 14-e között. A ta­nácskozáson részt vevő kül­döttek és vendégek száma mintegy hatszázötven és az előkészítésében nem keve­sebb, mint harminc vállalat, intézmény vállalt szerepet. A konferencia legfontosabb feladata, hogy megvizsgálja: a három éve Miskolcon tar­tott tanácskozáson meghatá­rozott feladatok végrehajtásá­val hol tartanak. A megyé­ben megtartott úttörő-konfe­renciákon elvégezték ezt a számvetést, s megválasztották az országos konferencia kül­dötteit. Az országos tanács­kozás tartalmi és szervezeti, technikai előkészületei egy­formán jól haladnak. A testület a tájékoztatót jó­váhagyólag tudomásul vette. Környezetvédelem a mezőgazdaságban A Környezetvédelem hely­zete a mezőgazdasági üze­mekben címmel összefoglaló jelentést adott közzé a Salgó­tarjáni Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A megyeszékhelyen tegnap délután megtartott ülésen a meghívott Ceredvöl- gye Mgtsz, az Ipoly Mgtsz, valamint a Zöldmező Mgtsz, Kazár képviselői és a népi ellenőrök azt vitatták meg, hogy a mezőgazdasági terme­lőtevékenység során hogyan valósul meg, hogy érvényesül a környezetvédelem diktálta előírás. A vizsgált — VI. ötéves ■— tervidőszakban nem egy a természetes környezet védel­mét szolgáló rendelkezés lá­tott napvilágot. A mezőgaz­daságban az intenzivebbé váló növénytermesztés, a koncent­rálódó állattenyésztés egyre több olyan mellékterméket produkál, amely felszíni vi­zeink, légterünk és talajaink szennyezője lehet. A vizsgált időszakban az említett üzemek egyikében sem volt a környezetvédelem­nek felelőse. Ami az állatte- nvésztést illeti: a trágyakeze­lés és -hasznosítás kérdésé­ben az elmúlt négy esztendő­ben javulás nem mutatkozott, de potenciális körnvezetszeny- mező veszélyt sem észlel­tek. Az állattartó telepek külső és belső rendje nem megfelelő. de számottevő ja­vulásra nem lehet számítani, mivel az ehhez szükséges re­konstrukcióra nincs pénz. A növénytermesztésen belül a növényvédő szerek szakszerű kezelése, tárolása és felhasz- aalása igényli a legnagyobb odafigyelést. A vizsgált üze­mekben a növényvédő sze­rekkel kapcsolatos hiányos­ságot szerencsére nem ta­pasztaltak. A Salgótarjáni Népi Ellen­őrzési Bizottság a tanácskozás végén javaslatokat tett az érintett termelőszövetkezetek­nek és a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának. A népi ellenőrök többek közt a környezetvédelmi előírások megfelelő reagálására és a környezetre káros hatások csökkentésére hívták fel a fi­gyelmet. ☆ „A mezőgazdaságban egy sor olyan munkafolyamatot kell elvégezni, amikor a kör­nyezetbe ártalmas anyagok kerülnek fölhasználásra” — állapította meg tegnapi ülé­sén a Bátonvterenyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A vizs­gált egységek — Kis-Zagyva- völgye, Mátragyöngye, Zagy­vavölgye Mgtsz-ek vezetőinek részvételével megtartott fó­rumon a jogszabályok rögzí­tette előírások betartását hangsúlyozták. A vizsgálatok szerint az esetek többségé­ben a munkabérezés nem eléggé ösztönző a környezet- védelmi feladatok elvégzé­sére. A NEB-összegzés mindhá­rom gazdálkodó esvségre ér­vényesen megállapította, hogv az üzemi körnvezetvédelmi teendők ellátására központi feüesztési támogatást, kell előiránvozni. A nénzüsvi se­gítségből veszélves hulladék- tárolók és -égetők megépíté­sét javasolták. Mai számunkban: Szovjet földön szereltek (3. oldal) A pillanat bűvkörében (4. oldal) Egészségünk védelmében (5. oldal) A társadalmi haladásnak kulcskérdése a kulturális fejlődés Huszár István látogatása Salgótarjánban Huszár István (középen) vendéglátói társaságában ismerkedik a városközponttal. Fotó: Bencze Péter Nógrád megyébe látogatott kedden Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti In­tézet igazgatója, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő művelődéspolitikai bizottság elnöke. Sal­gótarjánban, a Hazafias Népfront Megyei Bizottságának székhazában Berki Mihály, a Nógrád Megyei Tanács el­nökhelyettese, Kojnok Nándor, a megyei népfrontbizottság elnöke és Tétovái Ildikó, megyei népfronttitkár fogadta a vendéget. Huszár István, délután értelmiségi fórumon vá­laszolt az érdeklődők kérdéseire, az eseményen ott volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Huszár István, a salgótar­jáni program bevezetéseként a Hazafias Népfront munka­társaival, a városi és nagy­községi bizottságok tisztség- viselőivel találkozott, a be­szélgetésen jelen voltaik a me­gyei művelődési munkabi­zottságok vezetői is. Elsőként Letovai Ildikó adott tájékoz­tatásit Nógrád megye sajá­tosságairól, részletesen is ele­mezve a mindennapi munkát meghatározó körülményeket. A továbbiakban szólt a la­kásépítésről, az egészségügyi ellátásról és az oktatásról, sorra vette a művelődés és a műveltség feltételeit. A bevezető után a népfront­mozgalom megyei művelődési tevékenységét Kojnok Nándor foglalta össze. Mint mondot­ta, a népfront VIII. kong­resszusa szellemében végzett munkát új vonások jellem­zik, a mozgalom legmagasabb szintű fóruma ösztönzést adott a tevékenységnek. Elkészült a népfront középtávú terve is, ennek részeként fogalmazták meg a művelődéspolitikai célkitűzéseket is. A megyei népfrontelmjk a sajátos feladatok között em­lítette a szülői munkaközös­ségek tevékenységének se­gítését. az iskolatanácsok megalakításával kapcsolatos teendőket, s az Olvasó népért mozgalmat. A népfront a cél­kitűzések megvalósításáért, természetesen nem önmagá­ban dolgozik, jól szervezett és széles körű együtt működ est alakítottak ki. A művelődés- politikai tevékenységben is érvényesül az az elv, hogy támogatják a 'helyi testületek egyre jelentősebb kezdemé­nyezőkészségét. Kojnok Nándor számot adott a munkabizottságok törekvé­seiről, szólt a kistelepülések sajátos helyzetéről. Igen ak­tívnak nevezte a honiismereti mozgalmat, s megemlítette, hogy a munkát segítő korsze­rű technika beszerzésére kö­zösen vállalkoznak a tanácsok. Kritikus hangon beszélt ar­ról, hogy gond van az orszá­gos könyvbarátkör szervezé­sével, a kezdeményezés tár­sadalmi fogadtatása nem kel­lő. Tájékoztatója végén, a megyei népfrontelnök átfo­gó képet adott a nemzetisé­gi művelődésről, majd hang­súlyozta: a kistelepüléseken újra meg kell teremteni az önálló művelődési tevékeny­ség feltételeit. Ezt a munkát ugyanis nem pótolhatják a helyi anyagi és szellemi erő híján szervezett szolgáltató programok. A művelődéspolitikai te­vékenység intenzívebbé vált a népfront VIII. kongresszüsa után —, ezzel kezdte tájé­koztatóját Huszár István. A továbbiakban a szövetségi po­litikát megújító törekvésekről, a társadalmi konszenzus szükségességéről beszélt. Hangsúlyozva: a politikai program megvalósítása ér­dekében egységbe kell szer­veződni. A művelődéspolitikai tevékenység kapcsán meg­jegyezte: olyan társada’mi ■folyamat megy végbe, amely­ben felértékelődik a kultúra. Ez akkor is így van, ha az anyagi elosztás nem mindig igazolja ezt. Huszár István felhívta a figyelmet arra, hogy érték- orientációs zavar is előfor­dul, tapasztalható emocioná­lis elszegényedés. Mindez azt jelzi, hogy nagy differenciáló­dási folyamat megy ^égbe. s ezzel nem szabad megbékél­ni. A népfront művelődéspo­litikai tevékenysége kapcsán, az előadó utalt arra, hogy ez a munka nem pótolja más intézmények feladatkörét. Nem is átvállalná akarja má­sok szerepét, hanem a fel­derítés, a figyelemfelkeltés és az orientálás a szándéka. Moz­galmat kell tehát csinálni, az öntevékenység kibontakoz­tatásával — summázta az előadó. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa mellett működő bizottságokról szólva, meg­állapította: színes a paletta. A bizottságokat azonban nem kell utánozni, még a szerve­zeti módszerek követése sem kötelező. A lényeg az önte­vékenység. a közügyek felvál­lalása, nem pedig a forma. A változó körülményekhez va­ló igazodás szükségességet hangoztatta Huszár István, a népfront VIII. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sa kapcsán is. Mint mondot­ta: az életben jelentkező új ellentmondásokkal is szembe kell nézni. A művelődéspolitikai bi­zottság egy a sok közül, ame­lyeknek segíteni szükséges ezt a munkát. Átfogó, straté. giai kérdések megoldásában kelj részt vennie. E törekvé­seket szolgálja a művészeti (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—csehszlovák területfejlesztési munkabizottság XVIII. ülésszaka A Magyar—Csehszlovák Gaz­dasági és Tudományos-Mű­szaki Együttműködési Bizott­ság területfejlesztési állandó munkabizottsága Salgótarján­ban tartja XVIII. ülésszakát. A kedden megkezdődött ta­nácskozáson a magyar küldött­ség vezetője Jantner Antal épí­tési és városfejlesztési mi­niszterhelyettes; a csehszlovák delegációt dr. Ján Ferianc, a Szlovák Állami Tervezési Bi­zottság elnökhelyettese vezeti. Az ülésszakot a Karancs Szálló különtermében Jantner Antal miniszterhelyettes nyitotta meg. A vendéglátó megye kép­viseletében Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A munkabizottság ezt köve­tően a jóváhagyott napirend szerint áttekintette a két or­szág gazdasági és szociális fej­lődésének aktuális kérdéseit, beszámolókat hallgatott meg a határmenti területek és tele­pülések fejlesztésének ered­ményeiről. Megállapította, hogy a kedvezőtlenebb feltételek el­lenére a határmenti térség fej­lődése összességében a tervek­ben megjelölt fő irányoknak megfelelően alakult. Ami a jövőt illeti, — mutat­tak rá az ülésen, — az 1986— 90. évi időszakra szóló közép­távú tervek a korábbinál ked­vezőbb kereteket és lehetősé­geket teremtenek a határmenti térségek társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, a térségen belüli egyenlőtlenségek mérséklésé­hez. A térség fejlesztésének fő feladatai — húzták alá az ülésen —, csak a két ország közti szoros együttműködés útján valósíthatók meg. Ezért folytatni kell a hatúrmenti együttműködés további leheíő- ségeinek. módozatainak feltá­rását és hasznosítását. A munkabizottság» a követ­kező napokban az idegenfor­galmi együttműködés elmé­lyítéséről, a környezetvéde'em tennivalóiról, a tervezőinté­zetek együttműködéséről és a területrendezés aktuális kér­déseiről tárgyal, tájékoztatót hallgat meg a Nógrád megyei települések és a nagykürtösi, losonci és rimaszombati járás közti együttműködésről, vala­mint a bős—nagymarosi vízi- lépcső-rendszer építéséneit helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom