Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

Asztalitenisz NB I. Nem sikerült a bravúr... Győri Elektromos— Nagybátonyi Bányász 16-9 Bátonyterenye, 100 néző, v.: Juhász, Skuta, Bérezés. Elektromos: Amrein 5, Juhász 4, Mohai 4, Horváth 3, Fd- leg. Edző: Kocsis Gyula. Nagy- bátony: Frank 2, Rubl 2. Kő- vendi 2, Salamon 2. Ivanics 1. Edző: Kövendi József. ? A hazaiak szempontjából jól indult a találkozó. Sala­mon valósággal „kiütötte” Juhászt, ezt követően Rubi nyert a vendégek ifistája, Felleg ellen. Á folytatásban Kövendi Horváthtól, Frank Mohaitól. Ivanics Amreintől szenvedett vereséget. A má­sodik körben a vendéglátók közül Frank és Kövendi nyert, Salamon, Rubi és Ivanics ki- k'ápott A harmaiik forduló, bon mindössze Frankba* sike­rült győznie — Felleg ellen —, a többiek, igaz, nagy csatá­ban. alulmaradtak ellenfele­ikkel szemben. A negyedik menetben négy Bányász-já­tékos vesztesként hagyta el az asztalt, egyedül Salamon nyert 2—0-ra. A találkozó így eldőlt, hiszen a győriek 14— 6-os vezetéshez jutottak... A befejező harmadban — mivel megnyugodtak a kedé­lyek — fellángoltak a hazai­ak, és Kövendi megverte a már négy győzelemmel ren­delkező Mohait, Rubi két szettben gvőzött Horváth el­len. Befejezésként Ivanics 2—1-re diadalmaskodott Fel­leg felett. A bátonyterenvei- ek üdvöskéjének egyébként ez volt élete első győzelme az NB I-ben! A szakvezetés a harmadik I. osztályú találkozón győzel­met remélt, ám az Öt eszten­deié az NB 1-ben szereplő győriek bizonyították, hogy együttesük Kiváló erőkből áll. Végeredményben az Elektromos győzelme megér­demelt, ám a hét (!) három­játszmás találkozóból leg­alább négyet a hazaiaknak kellett volna megnyernlők. Frank, Salamon. Rubi és Kövendi azonban a döntő szettet nem bírta idegekkel. A nézők és a hazai asztali­teniszezők sokszor reklamál­tak, mivel Skuta és Juhász játékvezető néhányszor té­vedett. .. Kocsis Gyula: — A na­gyobb rutin jelentette a győ­zelmet. Kövendi József: — Az el­lenfél győzelme nem forgott veszélyben. — tóth — A Nagybátonyl Bányász csapata szombaton a főváros­ban lép asztalhoz, a Ganz- MÁVAG vendégeként. Soproni létére Nóg rád bein futott be... Röp.abda NB II. Váratlan hazai vereség Gödöllő—SVT SC 3—1 (12, 13, —2. 9) Salgótarján, v.: Gruber, Za- lánfi. SVT: Szép. Handóné, Percze, Szkiba, Szárnyasi, dr. Lévai. ■ Edző: Kőbán. László. Az első két játszmában sok hibával játszottak a hazaiak. A sáncolással rendre elkéstek, a mezőnyben nem tudták „összeszedni” a labdákat, pon­tatlanul készítettek elő és erőtlen volt a támadójáték is. A harmadik szettben már megszokott játékukat nvúj- tották, ekkor 12 perc alatt, szellemesen variálva, nyertek. A reménytkeltő játszma után aztán ismét visszaestek, hi­bát, hibára halmoztak. így nem véletlen vereségük. A csapatból mindössze az egyen­letes teljesítményt—-nyújtó Percze játéka emelhető ki. — p- gy­Visszavágott a Kerámia Komhány—Dági SE 3—• (14, 12, 14) Romhány, v.: Jáger, Ba­logh. Kerámia: Bagi, Takács, Kulcsár, Pothorszkí, Lichy, Fodor. Cs.: Kovács, Tajti, Ba­logh. Edző: Reznicsek László. A végeredmény ellenére nagyon szoros mérkőzést ví­vott a két csapat. A játszmák véghajrájában nyújtott jobb teljesítményével megérdemel­tén nyertek a hazaiak. Ezál­tal aiaposan visszavágtak az előző bajnoki évben elszen­vedett vereségekért 1 Jók: Pothorszkí és Kulcsár. — r. L — Salgótarjáni cselgáncsozák Debrecenben A hét végén Debrecenben, a Dózsa cselgáncstermében rendezte a Hajdú-Bihar Me­gyei Cselgáncs Szövetség és a debreceni sportiskola az úttö­rők I—II—III. kategóriájú körzeti rangsorversenyét. A viadalon hat egyesület, mint­egy másfél száz cselgáncsozó- ja lépett tatamira. Indultak a Salgó Öblös SC versenyzői is. A 32 kg-osok súlycsoportjá­ban Kazareczki Ákos (Somos­kőújfalu. ált. ísk.) a harma­dik, Langer Olivér (Csizmadia Üti Alt. Isk.) az ötödik helyen végzett. A 35 kg-osok között Szántó András (Gagarin Ált. Isk.) harmadik, a 38 kg-osok mezőnyében Kiss Szabolcs (Beszteree-telepi Ált. Isk.) szin­tén a harmadik lett Kovács Tamás (Szalvai Alt. Isk.) a 45. Lopatovszki Csaba (Már­tírok Üti Ált. Isk.) a 49 kg- osok között szerzett ötödik he­lyezést. A legnagyobb siker Seprényi Gábor (Petőfi Ált. Isk.) nevéhez fűződik: ezüst­érmet szerzett az 53 kg-osok mezőnyéiben. Új magyar szerszám a kajakmaratoni Ferenez Gyula 12 évesen került kapcsolatba a labda­rúgással, Sopronban, aztán a Vasutas-csapattal eljutott az NB II-ig. És 1962-ben — 25 esztendős korában — az SBTC futballistája lett... („A közvetlen családban nem akadt futballista, ám két nagybátyám — egyikük oszt­rák — játszották a labdarú­gást. Tőlük maradt rám a sport szeretete. A grund is hozzájárult ehhez... Bekerül­tem az SVSE II. osztályú gár­dájába- majd a magyar if­júsági válogatottba is. Jó néhány mérkőzésen és túrán részt vettem. Olyan csapat­társaim voltak, mint Henni II., Danszky, Szabó László és Lőrincz. Később hívtak a Fra­diba, a Budapesti Honvédba és az ETO-hoz. Időközben érettségiztem, és felvételt nyertem a soproni erdőmér­nöki egyetemre, öt év: ke­mény tanulás és foci! A jugo- szlávok ellen bekerültem a magyar B-válogatottba, és 5—1-re nyertünk a Népstadi­onban. Novák, Sóvári, Beren- di. Machos és Szini — hogy csak néhányukat említsem — voltak a nagy siker részesei.”) Friss diplomásként igazolt Salgótarjánba: 1962. január elején. Az SBTC-t választot­ta, holott ekkor a Komló, a Szeged, a Győr és az FTC jelentkezett érte. Miért éppen Salgótarjánba jött? Jó kap­csolata volt a Sopronban ta­nuló nógrádiakkal, és szülei is ezt tanácsolták. Bekerült a A jelek szerint a magyar női kajaksport kimeríthetetlen tehetségekben. A montreali Világbajnokságon részt vett hat magyar versenyzőnő kö­zül öten aranyérmet szereztek, az ..utószezonban” zajló ma­ratoni versenysorozat kiemel­kedő magyar klasszisa még­sem közülük került ki. Pol­gár Anna. a Ferencváros 21 éves sportolója két hete Nyu- gat-Berlinben. s szombaton Pozsonyban is a maratoni vi­lágkupába tartozó futamon diadalmaskodott, annak elle­nére, hogy korábban nem is került számításba a vb-csapat összeállításánál. Nyugat-Ber- 1 infoén és Pozsonyban is olyan kitűnőséget utasított a máso­dik helyre, mint a legjobb magyar kajakosnő. a szintén ferencvárosi Gyulety Katalint. — Régóta kedvelem a hosz- szúitávokat, 2000 és 6000 mé­teren többször nyertem mór magyar bajnokságot egyéniben és párosban — mondta Polgár Anna. aki a nyolcvanas évek elején óriási tehetségként in­dult. egyes és kettes hajában is kétszeres ibv-győztes volt. — Persze a maratoni egészen más. Nyugat-Berlinben 42 195, Pozsonyban 24 ezer métert kellett megtennünk. Mindkét­szer külömversenyt vívtam Gyulav Katival, aki nemcsak nagy riválisom, hanem leg­jobb barátnőm is. Jövőre úgy tervezzük, hogy párosban „ösz- saeüKink”, g megpályázzuk a vb-csapatltagságot. A nagy cé­lom azonban az. hogy az 1988- as eflaő maratonii világbajnok­ságon a magyar színeket kép­viselhessem. Mi történt az osztrák határ mentén? ☆ u/ egyesületben es új szerepkörben ☆ időközben: tanult is... Bányász-együttesbe, és ha sé­rülés nem akadályozta, állan­dó csapattag volt. Így tíz éven keresztül — 195 első osztályú találkozón az övé lett a kö­zéphátvéd posztja. Közben — Grosics Gyula idején — „kirándultak” az alacsonyabb osztályba. Arra is emlékszik: 1964-ben öngólt vétett az MTK ellen, a Salgótarjáni úti pályán... („Az első öt évben együtt játszottam Szojkával, Bodon- nal. Taligával és Krajcsival, aztán új csapat alakult. Ko­csis, Bánkúti, Répás, Básti, és Kmetty kértek helyet a nap alatt. Engem választot­tak csapatkapitánynak. Apro­pó: az első NB I-es mérkő­zésen az MTK-től szenved­tünk vereséget, 2—1-re. A tő­lünk eltávozott Vasas Misi lőtte a pestiek győztes gól­ját. Az utolsó szereplésre a Bp. Honvéd ellen került sor. Két góllal vertük a »nagy­menő« gárdát. A Népsport így írt: -Ferenez Gyula volt a mezőny legjobbja«”.) A futball mellett szakított időt egyéb teendőkre is. Prog- ramozómémöki diplomát szerzett a Marx Károly Köz­gazdaság Tudományegyete­men és eredményesen fejezte be a szakosítót. Civil pálya­futásához mindez sok segít­séget jelentett. Először faipa­ri üzemvezető lett a Nógrádi Szénbányák kisterenyei építé­si részlegénél, közben elvál­lalta volt klubja labdarúgó­szakosztályának vezetését. A csapat ez idő tájt szerepelt az UEFA Kupában. Az Athén­nal vívott két mérkőzést. Ki­esett, de nem volt szégyenkez­nivalója! És hazai pályán, egy alkalommal összecsapott a spanyol Espanollal is, pénz­díjas találkozón... („öt éve töltöm be az SBTC társadalmi elnöki tisztét. És, amire büszke vagyok: első munkahelyemen — a Nógrádi Szénbányáknál — vezetem az anyag- és áruforgalmi osz­tályt. Család? Orsolya lányom 14, Dóra 11 éves. Feleségem a Madzsar József kórház gyógy­szertárában dolgozik. Mit adott nekem a foci? Alap­jaiban az életben való helye­sebb eligazodást. Ezért is há­lás vagyok. Miért maradtam Salgótarjánban? Gyökeret eresztettünk, holott hívtak például Újpestre, a Dózsá­hoz. Példakép? Szőj ka Feri­mért ritkán tapasztalni azt, amit tóle tanult az ember:a játék szeretetét és a tudást.”) Tóth István öt nógrádi továbbjutó Pilis borosjenő térségében rendeztek meg a tájfutók vi­dékbajnokságát. melyein me­gyénkéit négy egyesület 14 versenyzője képviselte. A ba­lassagyarmati Vastag Gábor kilencedik helyezésével az if­júsági fiúk korcsoportjában kellemes meglepetést okozott, ez jelentette a Nógirád megyei versenyzők legjobb helyezését is. Ebben a kategóriában a szintén balassagyarmati Ko­vács Gábor is bejutott az or­szágos döntőbe. A nőknél Ko- ósné Nagy Judit (Bátonytere- nye) és Reguly Andrea (Bá- tonvterenye) vívta ki a to­vábbjutást, míg a felnőtt fér­fiaknál az St. Domnyaá ver­senyzője, Honfi Gábor a 11. helyen ért célba, így 6 is részt vehet az országos bajnoksá­gon. Kézilabda NB II. Bravúros győzelem Salgótarjánban és Balassagyarmaton Kosár'abda NB II. Vereséget szenvedtek a férfiak Miskolci EAFC—SKSE 83—63 SKSE—Miskolci EAFC 50—42 (30—44) (40—22) Salgótarján, v.: Gerda, Dob- ronyi. SKSE: Juhász 15, Ba­logh 11, Tamás 9, Szabó 8, Magyar 5. Csere: Tóth 6, Dá­niel 4, Farkas 5. Edző: Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása: 5. p.: 9—4. 15. p.: 32—21, 30. p.: 65—52, 35. p.: 73—54. Hazai kosárral kezdődött a mérkőzés, de a folytatás­ban az egyetemi csapat irá­nyította a játékot. Ennek megfelelően előnyt szerzett, de feltámadtak a hazaiak, s a szünetig vezettek. A for. dulást követően ismét a mis­kolciak voltak jobbak, igaz, a félidő derekán az SKSE még megpróbálta a felzárkózást, ez viszont már nem sikerült, így következett be a vendégek nagyarányú győzelme. Balogh és Tamás. Salgótarján, v.: Gerda, Dob- ronyi. SKSE: Angyal 15, Szántó 11, Lukács 8, Hegedűs 4, Belinvák 4. Cs.: Knraka- sev 2, Jedlicska 2, Hóvári, Ba- gyinszki, Sipos 1. Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: S. p.: 5—8, 15. p.: 29—20. 25. p.: 42—36. 85. p.: 50—39. A találkozó elején a ven­dégek voltak eredményeseb­bek, majd az SKSE fokoza­tosan átvette a játék irányí­tását, és jelentős előnyhöz ju. tott. A szünet után — némi meglepetésre — mindkét csa­pat hosszabb ideig alig-alig dobott kosarat. Inkább a szó igazi értelmében, a küz­delem volt jellemző... Vég­eredményben a hazai lányok győzelme megérdemeltnek mondható. Jók: Szántó, Belinyák és Hegedűs. St. Építők—Nádudvari Tas SE 31—24 (12—10) Salgótarján, Munkácsy úti kézilabdapálya, 300 néző, v.: Dinya, Réthi. Építők: Kiss — Szabó 10, Tóth I. 6, Dreven- ka 1, Kátai 1, Vas 5, Nágel 6. Csere: Sándor (kapus), Kis- balázs, Urbán, Márta 2, Tóth J. Edző: Nagy István. Az eredmény alakulása: 5. p.: 3—3, 15. p.: 9—6, 36. p.: 17—13, 44. p.: 23—16, 51. p.: 26—20. Kiállítások: 10. ill. 4 perc. Hétméteresek: 3/3, 111. 8/6. Mindkét csapat nagy len­dülettel kezdett, és kemé­nyen védekezett. A listave­zető vendégek pár perc alatt 2 gólos vezetést szereztek, de Szabó és Nágel találataival az Építők kiegyenlített, majd remek támadások végén több­ször is eredményes volt. Így tetemes előnyre tett szert. Időközben Kiss kapus két alkalommal is büntetőt há­rított! A második játékrész­ben lényegében ugyanaz tör­tént, mint az első harminc percben. Drevenkáék egy­szerűen nem engedték kibon­takozni a nádudvari csapa­tot, mindössze a gólerős Ja­kab György „villogott”. Ez tette egyébként a hazaiak közül Nágel, Tóth I. és Sza­bó Is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az Építők já­tékosai csodálatos gólokat lőttek; Szabó és Nágel több esetben bemutatták a „kínai” figurát is ... A listavezető Nádudvar győzelmi esélyekkel érkezett Salgótarjánba, ám a nagy­szerű napot kifogó hazaiak magabiztosan nyertek, igy a Borsodi Bányász bajnoki esé­lyei megnőttek. Az újabb két ponttal az Énítők megerősí­tette harmadik helyét. Jók: Drevenka (a mezőny legjobbja), Tóth I., Szabó, Nágel, ill. Jakab, Polgár, őri rendi és Sztretya. — t i. — Bgy. Kábel SE—Tlszavasvárl 25—19 (11—7) Balassagyarmat, városi sportcsarnok, 100 néző, v.: Antal, Darázsi. Kábel: Ber- dó — Bán 4, Kürtössy 8, Ko­vács S. 6., Kovács J. 3, Bé­lák 4, Horváth. Cs.: Fodor (kapus). Leszák, Bodor. Fáb- rl. Edző: Lombos István. Az eredmény alakulása: 13. p.: 3—3, 22. p.: 9—5, 38. p.: 16—10, 50. p.: 20—15, 56. p.: 24—18. Kiállítások: 2, ill. 6 perc; Hétméteresek: 6/4, ill. 6/4. A két 14 pontos csapat ősz- szecsapása tapogatódzó já­tékkal indult. Az elején ke­vés gól esett, mivel egyikük sem kockáztatott. A balassa­gyarmatiak kiváló védeke­zése eredményezte, hogy a félidő közepétől fokozatosan elhúztak, és szünetig négy­gólos előnyre tettek szert. A második játékrészben fer­getegesen kezdtek a kábele­sek, és tíz perc alatt döntés­re vitték a csatát. A hazaiak továbbra is rendkívül kemé­nyen védekeztek, a nyírségi­ek nem tudtak mit kezdeni, miközben Berdó kiválóan vé­dett, Kürtössy és Kovács S. fjedig sorozatban lőtte a gó­lokat. Ezen a találkozón nem volt egy súlycsoportban a két csapat... Jók: Berdó, Kürtössy, Ko­vács S., Bélák, Leszák. — KI. — — amaszta — Belinyák kosárra dob, négyen statisztálnak... NÚGRAD - 1986. októbar 7„ kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom