Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

Mihail Gorbacsov Reykjavikban Ma kezdődik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Reykjavifcban, az Atlanti- óceán északi részén fekvő Iz- lamd alig százezres lakosságú fővárosában ma délelőtt kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra ter­vezett munkatalálkozója, ame­lyet a szovjet vezető indítvá­nyozott az amerikan elnöknek. Miután Reagan elnök csü­törtök este az amerikai légierő 1. számú gépével megérkezett Keflavikiba. pénteken kora délután landolt ugyanezen a repülőtéren az Aeroflot szov­jet légitársaság négy hajtómű­ves különgépe. fedélzetén Mi­hail Gorbacsowal és felesé­gével. Raisza Gorbacsovával, valamint az S^KP KB főtit­kárának kíséretével. Mivel az izlandi elnök asz- szonvnak és a kormányfőnek ebben az időpontban a parla­menti ülésszak ünnepélyes megnyitásán kellg+t jelen len­nie a repülőtéren Matthias A. Math lesen külügyminiszter és felesége. az izlandi miniszter- elnök felesége, s magas rangú kormánytisztviselők fogadták a szovjet vendégeket. Mihail Gorbacsov az izlan­di főváros repülőterén rövid nyilatkozatot tett. Ebben köz­vetlen hangnemben mondott köszönetét az izlandi kormány­nak. az izlandi népnek, ami­ért lehetővé tette a szovjet— amerikai csúcstalálkozó Reyk- javikhan való megtartását. El­nézést kért, ha a találkozó gondokat okoz az országnak, kényelmetlenséget a főváros­nak. \ Gorbacsov a ma kez­dődő megbeszélésekre utalva hangsúlyozta, hogy nagy fele­lősségérzettel érkezett az iz­landi fővárosba, felelelősségér- zettel a szovjet nép és a <rilág valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte re­ményét. hogy Ronald Reagan elnököt hasonló érzések vezér­lik. legalábbis amint az csü­törtöki indulási nyilatkozatá­ból megítélhető. Ez jó alap a közös munkáihoz. Eljött a cse­lekvés ideje és elsősorban a két nagyhatalomnak kell ak­cióba lépnie. — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdé­sek építő szellemű megvitatá­sára, folytatta, hogy előmozdít­suk az atomháború veszélyé­nek csökkentését és előrehala­dást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred vé­géig való teljes felszámolásá­ban. Gorbacsov kötetlen szavait a jelenlévő izlandi vezetők meleg helyesléssel fogadták és a re­pülőtérre bebocsátott kis új- ságírócsop>ort is örömmel nyug­tázta a kinyilvánított jóakara­tot. A szovjet vezető és fele­sége ezután kocsiba szállt és elindult Reykjavik felé. Mihail Gorbacsov kíséreté­ben érkezett a hét végi iz­landi csúcstalálkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobronyin és Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anato­lij Csernyajev, a szovjet párt­főtitkár tanácsadója és Szer- gej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. • A repülőtéri fogadás után Mihail Gorbacsov, felesége és kísérete szállására hajtatott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken láto­gatást tett Vigdis Finnboga- dottir izlandi köztársasági elnöknél. A baráti légkörű megbe­szélésen véleményt cseréltek a nukleáris háborús fenyege­téssel kapcsolatos időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét politikus elégedet­ten állapította meg, hogy a szovjet—izlandi kapcsolatok a kölcsönös előnyök alapján megfelelően fejlődnek. Befejeződött a marxista és katolikus tudósok szimpóziuma Pénteken Budapesten be­fejeződött a marxista és ka­tolikus tudósok nemzetközi szimpóziuma. A 15 országból érkezett filozófusok és teoló­gusok a harmadik, zárónapon a munka marxista és keresz­tény felfogását vitatták meg, délután pédig a társadalmi együttélés és együttműködés ateista és vallásos megítélé­sével foglalkoztak. A délelőtti téma két előadója Wolfgang Kiiem, a Német Szocialista Egységpárt társadalomtu­dományi akadémiájának pro­fesszora és Józef Tischner, a krakkói egyetem teológiai fa­kultásának etikaprofesszora volt. A délutáni előadásokat Konrad Feiereis, az erfurti római katolikus teológiai sze­minárium professzora és Vik­tor Garadzsa, az SZKP KB társadalomtudományi aka­démiája tudományos ateiz­mus intézetének igazgatója tartotta. A délelőtti .ülést követően Viktor Garadzsa sajtótájé­koztatón összegezte a dialó­gus során szerzett benyomá­sait. Hangsúlyozta: a mos­tani konferencia egyik fő té­mája annak vizsgálata volt, hogy milyen helye van az em­beri kapcsolatokban az együttműködésnek. Ezzel összefüggésben , kifejtette, hogy az emberek közötti kap­csolatok mégnyilvánulhat­nak konfliktusokban és az együttműködés formáját is ölthetik. A marxizmust gyak­ran éri az a vád, hogy olyan tanítás, amely az erőszakot, a harcot állítja előtérbe. A marxizmus valóban az el­lentéteket hangsúlyozza, de föltárja ezek forrásait is — folytatta. — Nem kevésbé fontos, hogy a marxisták a kisebb és a nagyobb ember- csoportok közötti együttmű­ködés lehetőségét vizsgál­ják. Ennek azért van különös jelentősége, mert olyan kor­ban élünk, amikor az össz- emberi értékeknek nemcsak elvont, de valóságos tartal­muk van. Az olyan globális problémák megoldásában, mint például az atomháború megelőzése, nélkülözhetetlen a különböző világnézetű em­berek összefogása, együtt­működése. Az ugyanis minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű, hogy az atomháborúnak semmiféle erkölcsi megerősítése nem képzelhető el — mutatott rá Viktor Garadzsa. Az újságírók kérdéseire válaszolva a tudómén vos ate­izmus intézetének igazgató­ja elmondotta: az együttmű­ködés mindenkor kompromisz- szumokkal jár; amit általá­nos emberi érdekként fo­gunk fel, azt fölé kell helyez­ni a nemzeti, vagv szűkebb magánérdeknek. Utalt arra, hogy a nagyobb közösség ér­dekeinek szem előtt tartásával született meg például az atomfegyver-kísérletek egy­oldalú moratóriuma. Ezzel a lépéssel a Szovjetunió saját érdekeinek háttérbe szorítá­sával az általános érdekeket helyezte előtérbe. A szimpózium a délutáni órákban záróüléssel fejezte be munkáját. A rendező szer­vek: a pápai Gergely egve- tem és az MTA Filozófiai In­tézete képviselői ma saj­tóértekezleten összegzik a tu­dományos tanácskozás ülé­sein, illetve a vitákban el­hangzottakat. Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés bizottságában A nemzetközi gazdasági helyzet időszerű kérdéseiről szóló vitában pénteken az ENSZ-közgyűlés II. bizottsá­gában felszólalt dr. Horn Gyu­la külügyminisztériumi ál­lamtitkár, az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy a tartós és viszonylag gyors világgazda­sági fellendüléssel kapcso­latos remények az elmúlt év során csak kis részben telje­sültek. Különösen aggasztó je­lenség, hogy az erősödő pro­tekcionizmus. továbbá a nyers­anyagok és a mezőgazdasági eredetű termékek árainak ir­reális mértékű csökkenése a külső feltételek rosszabbodá­'sát idézte elő az egyensúly­javításra törekvő országok szá­mára. Ezen belül a nyers­anyag-, az élelmiszer- és az olajexportőr országok kilátá­sai romlottak leginkább az exportbevételek jelentős csök­kenése miatt. A fegyverkezé­si verseny hatalmas költsé­gei, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi-monetáris rend­szerben tapasztalható feszült­ségek súlyosbítják a helyze­tet. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények kö­zött különös jelentősége van a bizalom helyreállításának a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban. I NÓüRAD - 1986. október 11.. szombat Kádár-interjú a Novoje Vremjában A Novoje Vremja című hetilap legújabb számában közli azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP fő­titkára adott Budapesten Vi- talij Ignatyenkónak, a lap főszerkesztőjének. A tekinté­lyes hetilap legfrissebb szá­ma pénteken került a moszk­vai utcákra. Részleteket közölt az MSZMP főtitkárának inter­jújából a Pravda pénteki száma is. i viumum Hétfő: Megállapódás jött létre a novembert „helsinki utókonferenciát'’ előkészítő bécsi tanácskozáson. Az alsó- szászországi helyi választásokon visszaesett a CDU, javított helyzetén az SPD. — Elsüllyedt a szerencsétlenül járt szov­jet atommeghajtású tengeralattjáró. Kedd: Washingtonban magyarázkodással próbálják eny­híteni egy Nicaraguában lélőtt amerikai repülőgép miatt ki­robbant vita hatását. — Beatrix holland királynő Budapest­re érkezett, trónra lépése óta először látogatott el szocialista országba. Szerda: Moszkvában bejelentették, hogy október 15-től kezdve hat szovjet ezredet kivonnak Afganisztánból. — Mainzban véget ért a Nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, amelyen hosszú távú programot hagytak jóvá, láthatóan már a januári parlamenti választásokra gondolva. — Csütörtök: Az amerikai elnök elindult Revkjavikba. — Nitze nagykövet, Reagan leszerelési tanácsadója Brüsszel­ben a NATO állandó tanácsát tájékoztatta az amerikai tár­gyalási pozíciókról. Péntek: Mihail Gorbacsov is elindult az izlandi fővárosba, a csúcstalálkozó színhelyére. — Margaret Thatcher beszé­dével véget ért a brit konzervatívok konferenciája. — Ame­rikai kirohanások Líbia ellen az ENSZ-ben. — Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkári megbízatását meghosszabbította a világszervezet közgyűlése. » A hét sók kérdése — egy témában Rendhagyó volt ez a hét abból a szempontból, hogy megannyi kérdést vetett fel — ugyanabban a témában. Az első számú kérdés, amely­re a reykjaviki csúcstalálko­zó előjeleit elemezni vállal­kozó hírmagyarázók keres­ték a választ, ez volt: mi­lyen eredményeket hozhat Gorbacsov és Reagan máso­dik tárgyalássorozata? Rea­gan elnök elutazása előtt azt mondta, hogy „nem tervezi jelentősebb megállapodások aláírását”. Ez természetesen nem zárja ki kisebb jelentő­ségű kérdések tisztázását. Mikor fogja megtudni a világ, mi ttSrtént Reykjavik- ban? Meglehet, hogy azon nyomban nem. Hiszen szó van esetleges hírzárlatról is. Ezzel kapcsolatban megje­gyezhető, hogy a diplomáciai munkában a diszkréciónak több az előnye, mint a hát­ránya. A tavaly őszi genfi csúcstalálkozó során a hír­zárlat megakadályozta, hogy a tárgyalások közben a tör­téntekről elsietett módon, vagv éppenséggel ilyen-olyan tendenciózus formában hoz­zanak nyilvánosságra bár­mit is. Reykjavikról távozó­ban a két vezető minden bi­zonnyal azt azért közölni fogja, hogy mire jutottak Mi­hail Gorbacsov esedékes egyesült államokbeli útjával kapcsolatban. Ez a két nagy­Beatrix holland királynő és Claus királyi herceg látogatást tett hazánkban. Programjukban Budapest nevezetességei­nek megtekintése is szerepelt. A felvétel a sikló bejáratá­nál készült. hatalom közti párbeszéd foly­tatása szempontjából fontos. Kérdéses, hogy — az „eu­rorakéták” ügyén túlmenően, ahol az álláspontokban ész­revehető némi közeledés — az űrfegyverkezés és a nuk­leáris kísérleti robbantások dolgában lesz-e mégoly mi­nimális engedmény Reagan részéről. Mert az amerikai elnök eddig erre nem volt hajlandó. Talán csak ismert nézeteik — részletesebb és érvelőbb — ismertetésébe bo­csátkozhatnak a reykjaviki csúcstalálkozó résztvevői. Abban a reményben is. hogy egy következő alkalommal csökkenthetik a nézetkülönb­ségeket, s akár a megegyezé­sig is eljuthatnak. Nem sza­bad elfeledni, hogy Reykja­vikról ismételten és kölcsö-- nösen úgy nvilatkoztak: az inkább a washingtoni, az igazi, hivatalos csúcstalálko­zó előkészítésére szolgál. Amerikai részről egyre azt hangoztatták, hogy a leszere­lés és a kétoldalú kapcsola­tok kérdésein túl, az úgvne- vezett regionális problémákat, és az emberi jogok ügyét is meg akarják vitatni. Mint­egy ezzel a szándékkal lehet összefüggésben.- hőre ezekben a napokban Afganisztán és Nicaragua dolgai előtérbe kerültek, vagy hogy Moszk­vában sajtókonferencián mu­tattak be egy amerikai or­vost. aki családjával a Szov­jetunióban kért menedékjo­got az amerikai rendőri szer­vek zaklatása elől menekül­ve... Afganisztánban a jövő héten kezdődik meg hat szov­jet ezred kivonása. Washing­tonban viszont azt állították, hogy ezt megelőzően, újabb csapaterősítések érkeztek az országba, amit Moszkvában hivatalosan cáfoltak. Nicara­guában egy amerikai repülő­gép lelövésével világraszóló bizonysága lett annak, hogy a CIA megbízásából ameri­kai állampolgárok is fegy­vereket szállítanak a ' „kont­ráknak”. az ' ellenforradalmi erőknek. Az ügynek az ame­rikai közvéleményre gyako­rolt hatását jelzi, hogy viet­nami veteránok kitüntetéseik visszaküldésével tiltakoznak az USA nicaraguai beavatko­zási kísérletei ellen. Természetesen a reykjaviki találkozó lényege az, hogy a fegyverkezési hajsza abbaha­gyására tegyenek kísérletet a nagyhatalmak. Vajmi keveset érhet a világbéke szempont­jából a másodrangú kérdések előtérbe állítása, ha emiatt a leszerelés vagy legalábbis a fegyverzetkorlátozás ügye ha­lasztást szenved. Pálfy József „Fejlett demokratikus önkormány­zatot. hatékony, korszerű, verseny- képes gazdálkodóst!” — harsogja a felirat az ipari szövetkezetek IX. kongresszusának tanácskozótermé­ben. Kqvesdi Lajos, az OKISZ el­nöke szóbeli kiegészítését követően a vitáiban a szünetbeli beszélgetések középpontjában egy dolog áll: mi­ként képes a mozgalom megújulni? Ahhoz egy pillanatig sem fér két­ség. hogy a hajdanán kisiparinak nevezett szövetkezetek fontos szere­pet töltenek be a népgazdaságban, s többnyire ugyanazok az örömök és gondok jellemzőek rátok, mint a gazdálkodás más területeire. — Újfajta gondolkodásra, a meg­lévő lehetőségek jobb kihasználásá­ra van szükség — mondja Botos At­tila, a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet fiatal elnöke. Pél­dát említ: korábban elképzelhetet­len volt. hogy a sínszegen, szenes­kannán. s néhány egyéb alacsony jövedelmet hozó. de megszokott ter­mékeken kívül mással is próbálkoz­zanak. Mintha megtört volna a iés. ■hőszigetelő üveghez alamíniumpro- fil távol«áo+nrtót készítenek öoma- rosan vízmelegítők is kikerülnek a szövetkezetből. — Valóban sok a változás, de ezt a szabályzókra is értem. Mire az újat megszoknánk, egv másik váltja fel. Ezen persze kár rágódni — jegv­A kongresszus szünetében zi meg az elnök. Egyetért vele Ba­latoni Miklós, a Jobbágyi Vasipari Kisszövetkezet műszaki vezetője is. A hagyományos és kisszövetkezeti formáik előnyeit, hátrányait magya­rázza. A szíve és az esze az utób­bihoz húz. ami érthető is. hiszen néhány hónapja csak még. hogy a kisszövetkezeti formát választották. Egyelője nem bánták meg. mert máris tisztes nyereség elé néznek. — A korábbihoz képest jelentősen mérséklődött a nem termelő lét­szám, minden tizedik dolgozóra jut egy. Az sem mellékes, hogy vállal­juk az ésszerű kockázatot. A két véleményből látszólag úgy tűnhet, rendben a szénája a nógrá­di ipari szövetkezeteknek. A legjob­ban ők tudják, hogy mi mindennel kell megbirkózniuk. — A műszaki fejlesztés igénye nálunk ie'entkezik igazán. Elavultak az eszközök, a berendezések. A kor­szerű technika meghonosítására vi­szont kevés az anyagi lehetőség. A megyére a hagyományos, szolgálta­tást végző szövetkezetek a jellem­zőek. köztudott, hogv nem ezek a legnyereségesebb vállalkozások. — magyarázza Fekete Nándor, a KI-í SZÖV elnöke. Mit lehet tenni? — vetődik fel a kérdés. Csak apró, megfontolt lépé- ' sekről lehet szó. amelyeket a többi között a nógrádmegyeri. vagy az Univer Ipari Szövetkezetnél tapasz­talni. Dr. Szabó Gyula, a salgótar­jáni Szolgáltató Szövetkezet elnöke is ezzel ért egyet. — Kínálkozik még a jelentős, dinamikusan fejlő­dő ágazatokkal való kooperáció — teszi hozzá. Téglás Jenő, a Salgótarjáni Ter­vező és Építőipari Szövetkezet anyagosztály-vezetője a szóbeli ki­egészítésben felvetődött új dolgokra figyelt fel. — Ésszerűnek tartom, hogy gon­dolkodjunk szövetkezeti bank lét­rehozásán. a kereskedők háza meg­valósításán — mondja, majd arról Óeszél. hogv az elmúlt években ne­hezebbé vált az építőipart szövet­kezetek helyzete. A különböző okok miatt várhatóan pénzügyi gondok is jelentkeznek. Biztatónak tartja a felvetést hogv ezek külön támoga­tást kaphassanak. Találóan fogal­mazott az eevik hozzászóló: a na­gyobb teljesítményhez miként a ma­gyar fufballválogatottnál. az ipari szövetkezeteknél sem elég csupán a tészta. Az ipari szövetkezetek kongresz- szusa ma folytatja munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom