Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

A Debreceni Üvegipari Szövetkezet kőfaragó szakemberei is dolgoznak az Országházat díszítő kövek felújításán. A díszítőelemeket az eredetinél időtállóbb siittői mészkőből készítik. Ebben az évben a kőszobrászok mintegy 12 ezer órányi munkát fordítanak a Parlament kődíszeinek újra faragására. Október végéig befejezik az őszi munkákat Száraz talajba kerül a mag A Mátraaljai Állatni Gazda­ság földjein a hosszú idő óta tartó szárazság siettette az őszi növények érését, meg­gyorsította azok betakarítá­sát. Az őszi érésű növények kö­zül a Maria-tanya körzetében lévő 576 hektáron termett öt- fajta napraforgó betakarítá­sát már maguk mögött tud- tják, a hozamok pedig megkö­zelítik a tervben el képzelte­ket. Az 50 hektárnyi kukori­catábláról 24 vagonra való ter­ményt takarították be. Ter­mesztettek még 60 hektárom silókukoricát, amelynek a be­takarításával is végeztek. Az állatállomány áittelette- téséhez szükséges 450 vagon- nyi abraktakarmányból 280 vagonra, való hiányzik, amit •z ország más területéin kí­vánnak megvásárolni. A tár­gyalások folyamatban vannak. A szarvasmarha-állománynak szükséges tömegtakarmányit biztosítani tudták, sőt lucer­náiból még feleslegük is van. Az aszály kedvezőtlen hatá­sa a fűszernövényeknél ugyan­úgy jelentkezik, mint a többi árunövénynél. Elfogadható ho­zamot adott a muskotályizsá- ba. de gyengébb hozammal rukkolt elő a kapor, s még en­nél is alacsonyabb hozamot produkáltak a köményt terme­lő területek. Mivel a gazda­ságnak van lepárlója, ezért a gyengébb minőségű fűszernö­vényeket értékesebb formá­ban tudja feldolgozni. A- Jövő évi -termést szolgáló őszi vetésű növények ugyan­olyan száraz, de megmunkált talajba kerültek, és kerülnek mint egy évvel ezelőtt. Októ­ber elejéig 270 hektáron föld­be került az őszi árpa. ugyan­csak 270 hektáron vetették el az őszi káposztát. Az 1370 hektár őszi búzáiból 150 hek­táron került földibe a mag. Ügy számolnak, hogy októ­ber 20. és 25. között maguk mögé utasítják az őszi búza- vetés gond ját is. A talajerő visszapótlása ér­dekében teljes területen elvé­gezték a műtrágyázást, 150 hektárra meszet szórtak ki, hogy ily módon is megvédjék a talajt a savam yodéstól. A gazdaságban keletkező szer­ves- trágyát pedig a komlóter­mő területeken használják fel. Amennyiben -a jelenlegi idő­járás nem változik, akkor ok­tóber végére befejeznk az őszi mezőgazdasági munkákat. A vásárlók érdekében A megyei tanács kereskedel- •n) felügyelősége eoben az évben 115 boltban tartott vizs­gálatot, s negyvenhárom ke­reskedőt vontak felelősségre. A leggyakoribb vétségek a hamis mérésből, hamis szá­molásból, az árfegyelem meg­sértéséből származtak. Butiksor a Fontana Divatházban Budapest belvárosában. a Fontana Divatház félemeletén két hónapig tartó átalakítás után három ikülföld-i vállalat közreműködésével hétfőn bu- tiksor nyílt. A legnagyobb NDK-beli Exquisit cég rész­lege. ahová a Konsum ex Kül­kereskedelmi Vállalaton ke­resztül árucserében évi 40 mil­lió forint értékű elegáns fe­hérnemű és konfekcióéra ér­kezik. A magyar belkereske­delem cserébe cipőiket, bőráru­kat és nejlontasakokat szállít az NDK-ba. A Triumph cég a Módi Ke­reskedelmi Vállalattal közösen nyitott bu'tikot. ahol magyar —NSZK kooperációban készü­lő fehérneműiket és fürdőruhá­kat árusítanak. A harmadik a La Stradia osztrák butik, ahol női konfekeióáruf. valamint fér®- és női kötöttárut kínál­nak. A Habselyem Kötöttáru­gyár is helyet kapott a divat­ház félemeletén; a vállalat legújabb exkluzív fehérneműit árusítja. Nemes üános cikksorozata ff srnmumas NeBÜMUOBtlMHl fff7A 7. ü forradalmi munkás-paraszt kormány H ogy 1956. november el­ső napjaira milyen vég­veszélybe került a népi rendszer, és mennyire közel volt a burzsoá restauráció — amelynek első szakasza, a do­log természeténél fogva, a féktelen fehérterror lett vol­na —, azt Mindszenty József fellépése mutatta. Az ősre­akciós, a kommunizmus és minden progresszió ellen inkvizítori gyűlölettel el­telt főpap, miután kiszaba­dult a házi őrizetből, november 3-i rádióbeszédében meghir­dette programját. Ebben az új. immár teljesen jobbra to­lódott koalíciós Nagy Imre- kormánytól is megvonta a bizalmat. Félre kell állítani és felelősségre kell vonni min­denkit, akinek bármilyen ré­sze volt a népi demokratikus rendszer létrehozásában — hirdette —, és bejelentette követeléseit a magántulajdo­non alapuló társadalmi rend visszaállítására, az egyház egykori hatalmi szerepének restaurálására, és visszakö­vetelte a földreform révén ki­osztott egyházi birtokokat is. Az ellenforradalmi hatalom- átvételt meg kellett hiúsítani. November 4-én létrejött az új forradalmi központ: Ká­dár Jánossal az élen azok az elvtársak, akik az ellenforra­dalom kirobbanása után ki­nevezett első Nagy Imre-kor- mány tagjai voltak (Mün- nich Ferenc, Apró Antal, Kos­sá István) és november 1-én illetve 2-án, látva e testület ;eljes jobbratolódását, min­den kapcsolatot megszakítot­tak vele, megalakították a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormányt. A forradalmi központhoz tar­toztak a Nagy Imre-esoporttal szakító munkásmozgalmi személyiségek, mint Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György és mások, valamint Dobi Ist­ván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke is. Az ő szerepe azért is fontos volt, mert mint a törvényesség és jogfolytonosság megszemélye­sítőjének módja volt arra, hogy alkotmányos úton hajt­sa végre a Nagy Itnre-kor- mány felmentését, illetve a forradalmi munkás-paraszt kormány beiktatását. Kádár János 1957 máju­sában az országgyűlésen így jellemezte aa 1956. novem­beri helyzetet, és a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány megalakításának szük­ségességét: „November ele­jén a magyar kommunisták számára a történelem így tet­te fel a kérdést: az-e a meg­oldás a proletárdiktatúra gya­korlatában elkövetett hibák­ra, hogy felszámoljuk a mun­kásosztály hatalmát? Az-e a megoldás a gazdaságpoliti­kában elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocia­lista népgazdaságot? Úgy küszöböljük-e ki a kultúrpoli­tikában elkövetett szektás hibákat, hogy elvesszük a néptől azt, amit a kultúrfor- radalom nyújtott neki? Ügy küszöböljük-e ki a szovjet— magyar viszony apró-cseprő, a szocialista lényeget nem érintő és függetlenségünket nem csorbító fogyatékossá­gait, hogy szembefordulunk a Szovjetunióval, szakítunk a proletár internacionalizmus­sal és átvisszük az országot az imperializmus táborába? Kommunisták, marxisták csak határozott nemmel vá­laszolhattak ezekre a sors­döntő kérdésekre... A Ma­gyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány tagjai no­vember első napjaiban sza­kítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban levő Nagy Im- re-kormánnyal. Ilyen körül­mények között jött létre és alakult meg a mai forradal­mi munkás-paraszt kormány. Ez a kormány úgy döntött, hogy a Szovjetunió fegyve­res segítségét kéri az ellen­forradalom szétveréséhez, és a rend helyreállításához. Eh­hez a Szovjetunió testvéri se­gítsége múlhatatlanul szük­séges volt. Mi volt a cél'? Szétverni az ellenforradalmat, rendet teremteni az ország­ban, és újjászervezni a szo­cialista forradalom erőit. Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosz­tály és a dolgozó parasztság alapvető tömeges, s hasonló­képpen az értelmiség na­gyobbik és jobbik fele a szo­cialista forradalom önre.” A fordulat •végrehajtását ” persze bonyolította, hogy a nehezen áttekinthe­tő események miatt, a szo­cializmushoz hű erők sorá­ban, sőt még a párttagságban is a változás iránt bizalmat­lanság és bizonyos passzivitás volt tapasztalható. Az eilet.— forradalmi erők viszont, érez­ve a megsemmisülés veszé­lyét — amikor mér katonai­lag vereséget szán etilek — az úgynevezett munkástaná­csok demagóg, nemcsak tel­jesíthetetlen gazdasági kö­veteléseivel, hanem a meg­szűnt Nagy Imre-kormánv mintegy helyettesítő politi­kai programjával íaz Orszá­gos Munkástanács szinte ellenkormány szerepében lé­pett fel) próbálták megakadá­lyozni a rend helyreállítását. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nemcsak a fegyveres ellenforradalmá­rokkal, hanem az ilyen kihí­vásokkal szemben is kerül­te a konfliktusok kiélezését, és végsőkig tőreimet taoúsé­Feielős számvetést végez­tek az elmúlt hét végén me­gyénk MSZBT-tagcsoportjai, az irányító pártszervek ve­zetői, képviselői. A mint­egy négyórás tanácskozáson szó esett a szerteágazó barát­sági munka valamennyi te­rületéről, kezdeményezésé­ről, s nem csupán a számve­tés szemszögéből, hanem a további teendőkre, az együtt­működésben rejlő újabb le­hetőségekre összpontosítva. Jó alapot nyújtott az esz­mecseréhez Csongrády Bé­la. az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága osztályveze­tőjének értékelése. amely széles körben átfogta a ba­rátsági munkát. Nem szűkít­ve le a politikai szférára, a társadalmi szervek kapcsola­taira ezt az együttműködést, hanem a maga valóságában elemezte, úgy, ahogyan ez a barátság az évtizedek alatt mintegy öntörvényűén fej­lődött, gazdagodott. Ha csu­pán a számszerűséget néz­zük, ez is imponáló: az 56 tagcsoportban több mint öt­venezren tevékenykednek. Zömmel az ipari üzemekben, az iskolákban, de jelentős számban a mezőgazdaságban, az intézményekben is bekap­csolódtak a& MSZBT-munká­Tovább erősödik a barátság Felelős számvetés Mindez arra is »tál, hogy újabb igény van a barátság elmélyítésére. Grosch Tamás, a salgótarjáni városi mun­kaközösség elnöke említette hozzászólásában, hogy az üzemek szocialista brigádjai a Szovjetunióba irányuló ex­porttermékek fölött véd­nökséget vállalnak, mint például a Vegyépszerben, a kazári kötöttárugyárban, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Példamutató az az együttműködés, amely a sal­gótarjáni síküvegyár és az anzsero-szudzsenszki vagy az SKÜ és a gurjevszki üzemek között van. De említhetünk olyan apróbb, ám kifejező momentumot is, mint ami­lyet Galló István, a Veg'vép- szer pártvezetőségének titká­ra vagy Rácz András, a szé- csényi Elzett tagcsoportveze­tője mondott, nevezetesen, hogy a kint járt szakembe­rek rendszeresen élmény- beszámolót tartanak, s hogy a kommunista műszakon be­ülitek a munkapad melle az éppen a gyárba látogató szov­jet vendégek is ... E barátsági munka zálogát és ígéretét jelentik az isko­lai tagcsoportok. A párt megyei végrehajtó bizottsága is úgy fogalmazott korábbi értékelésében, hogy a tantes­tületek sokrétű, vonzó, a ta­nulók életkori sajátosságai­hoz igazodó, tanórán kívüli programok szervezésével is hozzájárultak a Szovjetunió­ról. a szovjet fiatalokról meg­levő ismeretek bővítéséhez, az internacionalista nevelés­hez. Megkapóan szenvedé­lyes hangon szólt erről a ta­nácskozáson Hopkó Tatjána, a balassagyarmati Geister Eta leánykollégium igazga­tónője. aki bátor, az eszmék­hez, céljaikhoz hű. elkötele­zett ifjúságot szeretne, olyat, amely felelősséggel tudja ápolni, gazdagítani ezt a barátságot. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is érintette hozzászólásában ezt a kérdést, ám inkább a teendők otetiarofc «aló igaz. az orosz nyelv tanításában, az érdeklődés növelésében jócskán van még feladat. Persze, vannak jó példák bőséggel, hogy csupán a megyeszékhely Gagarin, II. Rákóczi Ferenc, a Petőfi, s Lovász József általános is­kolákat említsük, ahol a ba­ráti kapcsolatok nem szűkül­nek le a tanórákra, s újabb és újabb lehetőségeken, kez­deményezéseken törik a fe­jüket pedagógusok és diá­kok egyaránt. Mennyi a tartalék még eb­ben az egyre gyümölcsöző kapcsolatban ? Hogyan le­hetne még tartalmasabbá tenni az együttműködéseket? Voltaképpen e kérdésekre ke­reste a választ a legtöbb fel­szólaló. Mindenki egyetértett ab­ban: hogyan nem. Vagyis, száműzni kell mindenféle formalizmust, sémát, azokat a kampányszerű akciókat, amelyek még itt-ott megta­lálhatók. Ugyanakkor, a tö- me^puü-ukat «Htnkáwyk ba­tékonyabbruck, frissebbnek, gyorsabbnak. tartalmasabb­nak keíl lennie. Az irányító pártszerveknek az eddiginél következetesebben kell segí­teniük az MSZBT-tagcsopor- tok törekvéseit, kezdemé­nyezéseit. A barátsági mun­ka az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az ifjúság internacionalista szem­léletének kialakítására: vál­tozatosabb módszerekkel, él- ményszerúbben keli megis­mertetni az országaink és pártjaink között megvaló­suló politikai, gazdasági, tu­dományos, műszaki és kul­turális együttműködés cél­jait, eredményeit. Erre jó alkalom kínálko­zik a közeljövőben, hiszen megkezdődnek az előkészüle­tek a Kemerovo—Nógrád kö­zötti testvérmegyei kapcso­lat 20. és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Addig még. no­vember 22-én megtartják az MSZBT országos értekezle­tét. amely a hazai tapaszta­latok összegzésével, a jó kezdeményezések népszerű­sítésével tovább lendíthet kapcsolat un kon. tott a megtévesztett emberek iránt, ám nem kerülhette el, hogy olykor a proletárdikta­túrának a diktatúra oldala kerüljön előtérbe. De az új szellemet, a tömegekkel való kapcsolat nyíltságát demonst­rálta az az elvinek tekinthető kijelentés, amelyet Kádár János már egy 1956. novém- ber 11-én megtartott értekez­leten hangoztatott, amikor leszögezte: „Nem azért va­gyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk, és a nép érdekében cselekedjünk.” A szovjet hadsereg fellépé­se elejét vette annak, hogy az ország hosszan tartó pol­gárháború színtere legyen. De a kormány magyar kézbe kívánta adni az ország vé­delmét: nyomban megkezdte a forradalmi karhatalom szervezését és ez — sorai­ban nem kevés volt parti­zán, pártmunkás, régi szerve­zett dolgozó — áldozatos har­cot folytatott az ellenforra­dalmi csoportok teljes felszá­molásáért, a közbiztonság és rend helyreállításáért. 1957; februárjában aztán, a mun­kásőrség megalakulásával; újabb erős, önfeláldozó tá­masza született a népi hata­lomnak. Az ellenforradalom okozta anyagi kár — a rombolások, a termelés megbénulása, a sztrájkok nyomán a vesztesé­gek — mintegy 22 milliárd forintot tettek ki. A közleke­dés akadozott, a szénkészle­tek rohamosan fogytak, ami az energiaellátást is veszé­lyeztette, és mindehhez a munkafegyelem, sőt tulajdon­képpen az elemi rmmkakész- ség nagyfokú feöazHlása, és az infláció veszélye is páro­sult. Az államapparátus — a központi és még inkább a he­lyi, tanácsi — is nagyon ne­hézkesen működött. A temér­dek napi teendő elvégzése közben, ezzel együtt — a népé közreműködés megnyerése érdekében — a vezetés vilá­gossá tette, hogy nem egysze­rűen helyreállítja azt, ami volt. hanem új módon, ú# megközelítésben iát hozzá a gazdasági munkához, és a közélet megszervezéséhez is. M*ár a forradalmi munkás, paraszt kormány megalakulá­sát bejelentő d»v ember 4-i felhívás, maki november- december f ol vasná a sok gaz­dasági intézkedés jelezte az új vezetés elszántságát arra, hogy a korábbi hibákat kikü­szöböli. November 10-i ren. delettel 8—15 százalékkal emelték az iparban dolgozók bérét ; november 12-én meg­szüntették a mezőgazdasági termékek beadási kötelezett­ségét; ettöröltéte a gyermek, telenségi adót; visszaállítot­ták a szabad munkavállalást; visszaadták a törvénytelenül megvont nyugdíjakat; mér­sékelték a kisiparosok adóját, és még egy sor, a lakosság legkülönbözőbb rétegeit ked­vezően ér.iwtő intézkedést hoztak. A pofiak;?! szerkezet nem M változott, de a hatakim'- gyakorlás módja annál in­kább. Ebben a reedesmafó pe­riódusban Is megmutatkozott mint szándék a törekvés a demokratizmusra, a tömegek bevonására ügyeik intézésébe. Elvként mondták ki már a november 27-i megyei titkári értekezleten, hogy a helyzet normalizálódásával párhuza­mosan a kormányzásiba be keh vonni a pártorrkivüliekef, növelni kell az állami szervek önállóságát. És tulajdonkéo- pen nagyon hamar — már februárban — határozat sür­gette a népfront tevékenysé­gének kibontakoztatását, hogy betölthesse az őt meg­illető helyet a közéletben. A szakszervezetek első központi értekezletén az érdekvédelem fontosságát emelték ki. A rendszer konszoüdáiása tehát kezdettől a szocialista megújulás programja is 'rdt. (Következik: h’affrnrsa^. A decemberi WOG-RAD------lvSfcú. oJrtohw 7, kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom