Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Felkészülten, fegyelmezetten — munkásöri szolgálatban „lói dolgoztatok, fiúk... »I — Bármilyen feladatot leap is a munkásőrség, az a dolgom, hogy meglegyen a híradó összeköttetés. Gondoskodni kell arról, hogy működjenek a technikai felszerelések és ezzel irányítani, követni lehessen a gyakorlatozó századok minden mozgását — röviden így summázza a munkáját Hegedűs Iván, a bátony- terenyei Kakuk József munka sőregység híradó-szakalegy- ségének vezetője. Derűs alkat. Irigylésre méltó nyugalommal beszél, pedig azt mondja, nagyobb az igénybevétele egy-egv gyakorlatnál a híradó munkásőmek, mint a más szaikalegységben lévőknek. Mégis egyértelmű egyszerűséggel úgy fogalmaz: „Ezt szeretem csinálná”. — Ha egy hírvázlatot megtervezek, mondjuk Nagybáir- kány és Mátraverebély közötti térségre és később, amikor már gyakorlaton vagyunk, s megszólal a rádió, az nagyon jó érzés. Mi kell ehhez? Gondos előkészítő munka. Ne úgy vigyem ki a készüléket a gyakorlatra, hogy azt sem tudom , működ ük-e, vagy sem. Mert. ha nincs zavartalan összeköttetés, akkor nehézkesebbé válik minden mozzanat, fóireérthetőb- bek a parancsok, és a gyakorlat sikere múlhat ezen. A h! radó - szak a l egységem igazán nem múlik, az utóbbi tíz évben kétszer érdemelték ki a Kiváló saakialegység címet. Vezetőjük. Hegedűs Iván, Kiváló parancsnok kitüntetést kapott és kiérdemelte már a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát i6. — Én azt tartom, hogy a parancsnoknak kell példát mutatni, hiszen csak így követelhet, így tehetnek jogos elvárásai a többiekkel szemben. Emlékezetem szerint igazolatlanul még nem hiányoztam egyetlen foglalkozásról sem. A szakalegység minden híradó munkásőre is ügyel arra, hogy a gyakorlatokon megjelenjen. Kis létszámban dolgozunk, s ha valaki (kiesik, másoknak kell helvette elvégezni a munkát. Nagyon összetartó emberék vannak itt, a híradóknál, legtöbben barátok a magánéletben is. Csak hittel, meggyőződéssel lehet itt dolgozni, s csaík az vállaljon feladatot a munkásőrségben, aki tudja, azt. hogy nem másoknak kell maid helytállni helyette. Hegedűs Iván 1971-tői aktív távig a munkásőrségnek. A nagybátonyi egységnél kezdett, először akkumulátorke- zelő volt. két év múlva rajparancsnok lett. majd 1977- től a h ínadénszakalegység parancsnoka. törzstag. — Egyelőre 1990-ig vállaltam ezt a parancsnoki beosztást. Azt hiszem, ha abbahagynám a munkásöri tevékenységét, maradna egy kis űr utána az életemben. Megszoktam, hogy találkozom ezekkel az emberekkel, s közösen megoldjuk a ránk bízott. feladatokat. S, ha minden hibátlanul ment, s azt mondják: No, fiúk, jól dolgoztatok! — az az igazi elismerés. A most 45 éves Hegedűs Iván civil szakmája szerint esztergályos, technikusi képesítést szerzett, elvégezte a marxista középiskolát, jelenleg a bálon vt ereny ej gépüzemben kéftműszakos művezető. 10—14 ember dolgozik műszakjaiban. Munkájára itt is megkapta már a kiváló címet. — Húsz évig álltam a gép mellett, mint esztergályos. Ilyen tapasztalatokkal köny- nvebb művezetőnek lenni. Mert. ha valami gond van. oda tudók állni a gép mellé és tudok segíteni... A szeptemberi hét végék, őszi gyakorlatok most egyre nagyobb igénybevételt kémek a munkásőröktől, és azt, hogy erre szabad idejükből áldozzanak. Amikor Hegedűs Ivántól. azt kérdeztem, mt volt a legnehezebb mumkásőc évei alatt, csak annyit mondott: Minden feladatna módszeresen kell felkészülni Zsély András Meg kell becsülni az újat Városkörzeti tanácskozás a Beszterce->okóteiepen A napokban a Szokásos napilapok társaságában a Hazafias Népfront városkörzeti bizottságának meghívóját is megtalálták a lakók a postaládában. A szíves invitálásra több mint hetvenen gyűltek össze egyik este a Beszterce-lakótelepi iskola aulájában. A köszöntő szavak után dr. Balogh Miklós, a városi tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót. A VII. ötéves terv városi vonatkozású általános jellemzői után a lakótelepen élőket közvetlenebbül érintő kérdésekről részletesen szólt. A hallgatótág érzékelhette, milyen arányban részesedik a lakótelep a terv adta lehetőségekből. Például az orvosi ellátás. A betegek már tapasztalják annak előnyeit, hogy két körzet működik. Az egyiknek állandó orvosa van, s várható, hogy a másikban is hamarosan így lesz. A Beszterce tér rendezése most folyik, s ha a burkolat elkészül, a teret köztéri alkotás díszíti, majd melyet a pályázatra beküldött makettek alapján a lakótelepiek szavazással választhatnak ki. A Tóstrand fejlesztése csak annyiban lakótelepi ügy, hogy itt van. Egyébként az egész város örülhet majd, ha a tervek teljes egészében valóra válnak. Ezután a környezetről esett szó hangsúlyozva, hogy a léNOGRAD AZ OLVASD KÉRDEZ Az új felépítési és irányítási rendszerről a tisztségviselők megbecsülésétől Félszáz kisgyermek elhelyezését biztosítják a sóshartyáni •vadában. Képünkön Ispán Marianna óvónő játszik a ki- «mnyekkel az intézmény parkjában.- kj tesítménvek, a kömyezetszé- pítő akciók önmagukban hatástalanok, ha nem vigyázunk rájuk. Igen nagy a szülők szerepe abban, hogy megértessék gyermekeikkel; ne rongálják azt, amit a közös pénzből fáradságos munkával létrehoztunk. Hogy a gyerekek nemcsak elmarasztalóan kerültek szóba, bizonyítja: a tájékoztató több ponton az ő érdekükben szólt. Nagyobb és biztonságosabb területre van szükségük, hogy mozgásigényüket kielégítsék: de arra is ügyelni kell, hogy több időt töltsenek családi körben. S bár dicséretes az iskola „Nyitott kapuk” akciója, melynek során hét végi elfoglaltságot talál magának a gyerek, épp az akció sikere mutatja, hogy az arányok eltolódnak, a szülők egy része a szükségesnél kevesebbet vállal a gyerekkel való törődésből. Az előadónak ezek a gondolatai visszhangra találtak a vitákon. Sokakat érdeklő kérdés: mikor és hogyan javulnak a televíziós vételi lehetőségek a lakótelepen. Nos, a tájékoztatóból megtudhattuk, hogy milyen események hátráltatták a gondot megoldó kábeltelevízió megépítését, s hol tartanak jelenleg a munkálatok. Ezzal kapcsolatban több kérdés is felmerült — költségekről, kivitelezésről. lakossági hozzájárulásról — ezekre részletes választ adott Balogh Iván, a városi tanács műszaki osztályának vezetője ö mondta el azt is, hogy milyen elképzelések vannak a vízellátás és a víz minőségének iavítására. s hogy az őszi fásítási akciókhoz milyen módon járul hozzá a tanács és mit tehet a lakosság. \ Jó lenne, ha holnap, holnapután a szomszédság is hírét venné, hogy értük, az ő érdekükben 's szóltak azok a kevesek, akik nem minősítették elfoglaltnak. fáradtnak magukat. Sz. Csáti A szakszervezeti munkáról rendezett NÖGRÁD-fórumon elhangzott újabb kérdésekre tovább folytatjuk a választ. A válaszadó Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára. — Miként értelmezi a háromszor nyolc óra fogalmát a szakszervezet, s mit tesz, s tehet annak betartásáért? — A gazdaság és a művelődés merev kettéválasztását sugalja a kérdés, holott éppen annak a tudatosítása a feladatunk, hogy céljainkat csak gazdasági, művelődési feladataink együttes fejlesztésével tudjuk ■ megoldani. A kérdés azt az érzést kelti, hogy a szabad időnek nincs köze a munkához és fordítva. Holott nyilvánvaló a szoros kapcsolat, hiszen amikor a társadalom fejlődésének fő kérdése a gazdaság hatékonyságának növelése, a műszaki, technikai fejlődés meggyorsítása, a foglalkoztatás gondosan történő biztosítása, a szociális demokratizmus szélesebb körű kibontakoztatása, a korábbi időszakhoz képest fontosabbá válik a szakképzettség, a kulturált munkavégzés és az ezt megalapozó általános műveltség jelentősége. Ezért tekinti a tagság művelődésének ügyét az érdekvédelmi munka szerves részének a szakszervezeti mozgalom. Azt is el kell mondani, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen jelenségei ellene hatnak törekvéseinknek, nő a szabad időben történő túlmunka vállalása. Ennek csökkentését abban látjuk, amit a XXV. kongresszus is megerősített: állítsuk vissza a fő munkaidőben végzett munka becsületét. Ha ebben eredményeket tudunk elérni, úgy csökkenni fog a kérdés felvetésének jelentősége. — A szakszervezeti választások során alkalmazott űj felépítési és irányítási rendszer a szakszervezetek XXV. kongresszusának határozata, milyen mértékben változtatta meg a feladatok elvégzésének gyakorlatát? — Az elmúlt választási ciklusban a szakszervezeti alapszervezetek megerősödtek, mindinkább felnőttek a vállalati önállóságból fakadó igényekhez. Ezt a körülményt figyelembe véve a szakszervezeti középszervek szervezeti és irányítási rendszerét meg kellett változtatni. Az volt a cél, hogy erősödjön a szak- szervezetek belső életének demokratizmusa, tevékenységének mozgalmi jellege, önállósága, a tagsággal való kapcsolata. Csökkenjenek a munkában még fellelhető formális vonások. Az ágazati középszervek, az SZMT munkája, az operatív irányítás helyett arra irányul, hogy helyszíni segítségnyújtással, tájékoztatással, oktatással, jó határozatokkal, a tapasztalatok összegezésével segítse a színvonalasabb szak- szervezeti munkát. — Az új helyzetben miként oldják meg az azonos és sajátos feladataikat a vállalati tanácsok és a szakszervezet? — A vállalatirányítás új formái bevezetésének előkészítésekor valóban felmerültek kérdések a testületek jogosítványainak átfedésével kapcsolatban. A kezdeti tapasztalatok birtokában elmondhatjuk, hogy jól elkülöníthetők, a felelős testületek feladatai. A vállalati tanácsok, a munkáltatói jogokban és a gazdálkodást érintő stratégiai kérdésekben jogosultak dönteni. A vállalatok operatív irányítását továbbra is az igazgatók végzik. A vállalati szakszervezeti szervek jogosítványai csorbítatlanul megmaradtak, a munkavállalók érdekeinek védelmében, képviseletében, a termelési feladatokra történő mozgósításban. — Jelenleg hol tart az ifjúsági munka továbbfejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti határozat végrehajtása, vannak-e kézzelfogható eredményei, miként tudtak e kérdésben közös nevezőre jutni az érdekeltekkel? — A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1985. október 25-én határozatot hozott az ifjúsági munka továbbfejlesztéséről. Leszögezi, hogy a dolgozó ifjúsággal való foglalkozást továbbra is a szakszervezeti munka szerves részének kell tekinteni. Fő feladat a fiatalok bevonása a gazdasági építő munkába, sajátos érdekeik érvényesítése, az életszínvonal-politika megvalósításának és a tervszerűbb nevelő-szervező munka feltételeinek megteremtése. Az ifjúsági munka továbbfejlesztése érdekében ifjúsági tagozatokat, illetve tanácsokat kell választani 1987. március 31-ig. Az iparági szakszervezetek központi vezetőségei kidolgozták irányelveiket, ajánlásaikat a hozzájuk tartozó alapszervezetek részére. A tartalmi munkában való előrelépés időközben is, de várhatóan a választások után válik erőteljesebbé. — Szóba került, hogy a felnőtt szervezetek, köztük a szakszervezetek is bezárják a kapuikat a fiatalok előtt. Miért? — A szándék és az egyre javuló gyakorlat is az ellenkezőjét bizonyítja. A szakszervezeti mozgalom szinte megszületésének pillanatától fog• 2$í>?ir. i ' Ül fi-: . ' A : t ■ ' , mm • ÉiilP '- mm ■í: va feladatának tekintette és tekinti ma is, hogy törődjön az ifjúsággal, alakítsa, segítse a felnövekvő nemzedék sorsát. Az alapszervezetek a fiatalok munkába lépésekor a mozgalomba invitálják őket, felhívják figyelmüket a részvétellel járó jogaikra és kötelezettségeikre. Fokozottan foglalkoznak a fiatalokat érintő kérdésekkel, a szakmunkástanulók helyeztével, ellátják érdekvédelmüket és érdekképviseletüket. Nevelik, formálják a fiatalokat, segítenek megoldani pályakezdésüket, társadalmi beilleszke- 1 désüket, családalapítási gondjaikat. ; — Milyen módon oldják meg a szakmunkás-utánpótlás érdekvédelmét? — A szakmát tanuló fiatalokkal való foglalkozás, törődés, a szakmunkás-utánpótlás nevelése, a szakszervezeti mozgalom szép hagyománya. A SZOT 1979-ben megfogalmazta a szakmunkástanuló- alapszervezetek létrehozásáról szóló feladatokat, amely további lehetőségeket biztosított. A tanulói alapszervezetek tagjainak ugyanolyan jogaik vannak, mint a felnőtt- körű tagságnak. Így a szak- szervezeti mozgalom — mind a tanintézetekben, mind a bázisüzemekben, ahol a gyakorlati munkát végzik — ellátják a tanulók érdekvédelmét és érdekképviseletét. — Rangot jelent-e ma szak- szervezeti tisztségviselőnek lenni? A mozgalom miként becsüli, ismeri el tevékenységüket, védi, növeli tekintélyüket, segíti őket jogaik eredményesebb gyakorlásában? — Véleményem szerint igen, a tisztségviselők, a tagság bizalmából látják el feladataikat. Ez már önmagában ia rangot, megbecsülést jelent. Alapvető kötelessége minden tisztségviselőnek, hogy a szervezett dolgozók érdekeit megfelelő következetességgel védje és képviselje, mutasson példát a munkában szorgalmával. fegyelmezett magatartásával. Az irányító testületek: és a függetlenített apparátus feladata, hogy a tisztségviselők tevékenységének eredményes ellátásához szükséges segítséget, útmutatást, tájékoztatást megadja. A szakszervezetek jogtalan sérelem esetén mindenkor védelmet nyújtanak a tisztégviselőknek. A kiemelkedő munkát végző aktivistákat a mozgalom — lehetőségeihez mérten — erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti. Ven esz Károly j Változó kölcsönzési feltételek a Mokép videotékájában A mozgókép-forgalmazási vállalat —■ az első hazai videotéka alapítója — mintegy kéteszlendős forgalmi tapasztalatait, s a kölcsönzők véleményét felhasználva október 1-től módosítja a VHS-típusű műsoros videokazettáik bérletének rendszerét. A jövőben a kölcsönzőkkel megái la podást kötnek, amelynek értelmében azok 1987 január 1-től évi 200 fori ötért 'uihatnak bérleti igazolványhoz (az idei év hátralévő részében ez az összeg 100 forint.) A továbbia.kb né ennek felmutatásával vehetőik igénybe a videotékáik országos hálózatának szolgáltatásai. Ezzel párhuzamosain megszűnik az eddig alkalmazott, kazettámként! ezer forintos letéti díj. Az igazolványt évente meg kelil^ újítani. A bérlőket számítógépes nyilvántartásba veszik, s adataikat — a következő éves díj befizetése nélkül is — három évig tárolják. A kölcsönzők ez idő alatt ingyenesen jutnak hozzá a novemberben ismét megjelenő alapkatalógushaz. valamint az ú j műsorokat tartalmazód, negyedévenként jelentkező kiadványhoz. A tagságukat három évig folyamatosan megtartó bérlőknek a vállalat a negyedik évben törzskölcsön- zői igazolványt állít ki, amely különféle kedvezményeket nyújt majd számukra. A köl- csöndíj összege egyelőre változatlan marad, de a közeljövőben a Mokép tervezi ennek mérséklését is. NÖGRÁD — 1986. október 1-, szerda \
