Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

Mß! AJÁNLATUNK O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O ROSSUTtf RADIO: 4.30: Jó reggelt l 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zenemüve 9.30: A hét költője: . Szécsi Margit 9.43: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék L0.35: Verses műsor október 6-ra. 10.50: Az aradi vértanúk nótája 11.05: Egy Afrika-expedíció rejtélye 11.25: Hidas Frigyes dalaiból 11.40: Gösta Berling Selma Lagerlöf regénye rádióra alkalmazva — IX/l rész. 12.45: Jogi arcképcsarnok. 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Mézeskalács 14.41: Apagyi 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 16.05: Ringató 16.30: Nyelvemlékező 17.00: Eco-mix 17.30: Táncház Pesten 18.00: Filmzene 18.15: Hol volt, hol nem volt. . 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiónapló 20.30: Budapesti művészeti hetek 21.17: A Rádiószínház bemutatója 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Három Vivaldi-concerto 0.15: Ej fél után PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Réti József operett- dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Verbunkosok, népdalok 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebessé« 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 19.30: Sportvilág 30.05: Rockújság II. év­folyam 17. szám 21.05: A Stúdió 11 játszik 21.30: Színész vagyok, énekelek 22.30: Klasszikus operettekből 23.20: A mai dzsessz — Kiss Imre műsora. 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kál­mán vKázo?n* L az?* in»'*?!! mond- ni. Paulo nta Á^cs ton jegyzete. — Vá aszol un k hallgatóink leveleire. Har­csai Nagy Éva ö9e«e4lJfcnr a.) — Sport. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25— 18.30: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, va­lamint a NÖGRAD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00: Zöld románc. Tv-film 20.30: Zenés műsor 21.15: Amikor én katonás­kodtam. Szórakoztató műsor 21.55: Szórakoztató vetélkedő 22.50: Katonazene 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A lelenc. Tv-játék 21.20: Magda Bastovanska­portré 2130: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Sporttükör MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A Jedi visszatér. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A nagy generáció (14). Színes magyar filmvíg­játék. — Kohász: Tálkéo csata után (14). Színes len­gyel film. — Ifjúsági-műve­lődési ház, Zagyvapálfalva: Könnyű testi sértés (14). Szí­nes magyar film. — TIT-stú- diómozi: A hivatalos válto­zat (14). Színes argentin film. — Balassagyarmati Ma­dách: háromnegyed 6 és 8- tól: Vabank XI. Színes, szink­ronizált lengyel bűnügvi filmvígjáték. Iskolamozi: Megbilincseltek. — Pásztói Mátra: háromnegyed 6-tól: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált ame­rikai kalandfilm. 8-tól: Ze- lig. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kisterenyel Petőfi: Zorro. Színes olasz- francia kalandfilm. — Bá- tonyterenyei Petőfi: A nvol- cadlk utas: a halál (18). Szí- nes angol fantasztikus ka­landfilm. — Rétsági Asztalos János: Hóbortos népség I. Színes filmvígjáték. — Ka- rancslapujtő: Szerelem és galambok. Színes. szinkroni­zált szovjet filmvígláték. — Érsekvadkert: Indiana Jones és a végzet temploma (14). Színes, fantasztikus amerikai kalandfilm. Iskolamozi: A kis egyszarvú. Mesemozi: Kistigris a napraforgón. — Nagylóc: Iskolamozi: A ró­ka és a holló. — Jobbágyi: Kacor, a detektív. Színes, szinkronizált csehszlovák if­júsági krimi. MIT? HOL? MIKOR? — A Tájak, korok, múzeu­mok mozgalom salgótarjáni klubjának hétfőn. 17 órakor kezdődő összejövetelén gaz­dag .program várja az érdek­lődőket. Az évforduló alkal­mából megemlékeznek az aradi vértanúkról. diavetí- tett képekkel felidézik az előző múzeumi és műemléki hónapokat, beszélgetnek aranyjelvényes klubtagokkal, valamint véleményt cserél­nek az új országos játékról, az idei múzeumi és műemlé­ki hónap eddigi főbb esemé­nyeiről. A találkozónak a Nógrádi Sándor Múzeum ta­nácsterme ad helyet. — A huszonhatodik alka­lommal megszervezett KPVDSZ megyei kulturális napok sorozatának kereté­ben ma több áfész-nél tarta­nak könyvkiállítást és -vá­sárt. Ilyen eseményre kerül sor a salgótarjáni, a bátony- terenyei és a pásztói köz­pontban. Ezek egyúttal a kul­turális napok ünnepélyes megnyitását is jelentik. — A balassagyarmati Palóc Múzeum Múzeumi hétfők cí­mű ismeretterjesztő előadás­sorozatában. 18 órakor dr. Zó­lyomi József Igazgató tart előadást a fennállásának 95. évfordulóiéra emlékező in­tézményről. — Schaár Erzsébet a mo­dern kori magyar szobrászat eevik jeles alakjának em­lékkiállítása — amely a kép- zömümészeti világhét alkal­mából nyílt — ma is látha­tó a rétsági Asztalos János Művelődési Központban. A tárlat október 26-ig tekinthe­tő meg. Az intézmény előte­rében Rubens műveinek reprodukcióiból állítottak ösz- sze egy válogatást. Nógrád és Kemerovo kapcsolata a Lányok, Asszonyokban A Lányok. Asszonyok, októ­beri számát jórészt az olva­sók kérdései és kérései állap­ján állította össze a szerkesz­tőség. Az egyik cikk Kemero­vo és Nógrád megye sokoldalú és gyümölcsöző testvéri kap- csolataiiról szól. A láthaitaron a 2000. év cí­mű rovatban J. Lojevszkij Né­meth Évának, a moszkvai iparművészeti főiskolán most végzett magyar textilművész­nek a diplomavédéséről szá­mol be Az Egy kép emlékbe című írás Lenin életének egy apró epizódjáról szól. Az Is­kola. kísérlet, tapasztalat, meg­oldás című rovat újabb riport­ja egy jereváni iskola példá­ján mutatja be. hogyan lehet közel hozni a tananyagot a gyerekekhez. Megemlékezik a lap Liszt Ferenc születésének 175. évfordulójáról. Színes írást közöl a népszerű matrjoska- babáik keletkezésiének történe­téről. •Folytatja a Lányok, Asszo­nyok a Zalka Máté életéről szóló visszaemlékezés közlését. Az orosz nyelv anyuval című áillandó rovat a nyelvtanulók­nak nyújt segítséget, az Ügyes­kedj. okoskodj! pedig a fejtö­rők kedvelőinek kínál szóra­kozást. A jövőnek őrzött múlt Radics István műveiről Megnyílt a Szegedi Nemzeti Színház Radics István festőművész életének és munkásságának kulcsszava a szolgálat. Több értelemben is. A nógrádi pedagógustársa­dalom legközismertebb alak­jai közé tartozik. Negyedszá­zadon át megyei rajzszakfel­ügyelőként tevékenykedett, 1980-ig. Mára nemcsak saját tanítványai szerepelnek nem­zeti és nemzetközi kiállítá­sokon szép sikerrel. Legalább ilyen jelentős sikereket értek el szakfelügyelete alatt a nógrádi gyermekek a nemzet­közi gyermekrajzpályázato- kon Oszakában, Üj-Delhiben, Havannában, Prágában és másutt, ahonnan elismerő ok­levelek egész sora került Nóg- rádba. De nemcsak tanárként, ha­nem festőművészként is a ki­sebb és nagyobb közösségek szolgálatát tekinti fő céljának. Nem jelentőségben és repre­zentációban, hanem szolgálat­ban mérlegel, szívesen állít ki mindenütt, ahová hívják, ahol visszhangot remél érzésben és gondolatban. Salgótarjánban, az oktatási igazgatóságon is készséggel rendezte meg ka­maratárlatát az intézmény aulájában levő kisgalériában, ahol tűzzománcait ésakvarell- jeit állította ki. Talán kevesen tudják, hogy első nemzetközi sikereit ép­pen tűzzománcainak köszön­heti. Ezekkel először Frank­furt am Makiban szerepelt 1975-ben, majd pedig Prágá­ban 1978-ban. S ezelőtt nyolc évvel, amikor első kiállítását rendezte az oktatási igazga­tóságon, itt vette át a lekto­rátus zsűrije azt a 18 négy­zetméteres tűzzománcfalat, amit akkor társadalmi mun­kában készített szülőfaluja, Nógrádmegyer általános is­kolája részére. Társadalmi munkában azóta is több ha­sonló alkotást készített a mű­vész, ez is egyfajta szolgálat. Az idei nemzetközi művész­telepen azok közé tartozott, akik Mátraalmáson és kör­nyékén jóformán állandóan a hegyi falvakat járták. Ren­geteg vázlatot csinált, leendő festményekhez gyűjtött motí­vumokat. Ez a szenvedélyes érdeklődés egyáltalán nem új. Most kiállított akvarelljei is erről vallanak. Kivétel nélkül nógrádi tárgyúak. Radics Ist­ván pályája kezdete óta szel­lemi, művészi fölkészültsé­gét itt, a szülőföldön kama­toztatja. Pedig az évek során csábították már az Országos Pedagógiai Intézetbe, az egri tanárképző főiskola rajz tan­székére is, de hűséges maradt a szülőföldhöz' amelynek tá­jai és emberei a legközelebb állnak szívéhez. Akvarelljein szinte szociog­rafikus hűséggel tűnnek föl a nógrádi tájak és emberek, mi­ként a kiállított lapok is jel­zik, köztük a Karancsvölgy, a Szanda, a Cserhátsurány, a Kastélykert és mások. Erősen kötődik a tájhoz, amely örök változásban él. Például a népi építésű házak és berendezési tárgyaik eltűnnek, napról nap­ra változik az életforma is, átalakulnak a falvak. A mű­vész a maga sajátos eszközei­vel szeretne valamit megőriz­ni a történelmi múltból, nem a nosztalgia jegyében, nem a konzerválás igényével, hanem a tanulság céljából. A jövő­nek őrzött múltat jelentik Ra­dics István művel. Feljegyzésszerű tájképein a könnyen összemosódó szín­felületek selymes ragyogása ragadja meg a nézőt. A mű­vész olyan fajta kifejezőesz­közt talált az akvarellben, ami semmi más festői technikával nem érhető el. Művei —, s ez a mai szűkös lakások is­meretében szintén nem mellé­kes — méreteikkel illeszked­nek a mai lakóterekbe, han­gulatfestő szelepük is van. Realista indíttatású festészetet jelent Radics István művésze­te. ugyanakkor helyes mér­tékben él az elvonatkoztatás­sal is. Hiszen művein nemcsak maga a táj, a benne élő em­ber jelenik meg, hanem érez­zük a szülőföld iránti mélysé­ges vonzalmat, a nógrádi élet­forma mozgástörvényeit. A művész jól tájékozódik az utak mentén, a vidék hegyei és lankái között, tud beszélni a föld és az ipar gyermekei­vel. földijeivel a művészet nyelvén is. A salgótarjáni tűzhelygyár­ban hosszú idő óta lehetősége van tűzzománc készítésére a gyárban mindig szívesén lát­ják. Az oktatási igazgatósá­gon e műfajból csupán ízelí­tőt ad a Vidróczki, a Kibon­takozás és a Pásztorünnep cí­mű művekkel, illetve egy tűz­zománc óralappal. A zomán­coknál a színek tiszta ragyo­gása a nagy síkokra bontott felületeken rendkívül deko­ratív hatást kelt. Ezt bizonyít­ja az intézmény belső terében a tűzzománc óralap is. ami jól oldja a fal szürkeségét és élénkítő hatást nyújt. Érde­mes lenne gondolkodni azon, hogy ez az óralap állandó ott­honra leljen megyénk e fon­tos intézményében. Radics István műveiből de­rűt és bizodalmát kap a lá­togató. T. E. Lancelot nélkül... A könyv nyilvános bemu­tatóján részt vett az író özvegye és Baranyi Fe­renc költő. A beszélge­tést Laczkó Pál, a Pa­lócföld című folyóirat szerkesztő ie vezette. Kerényi Ferenc iroda­lom- és színháztörténész, Madách Imre korának és művészetének ava­tott szakértője a Tragé­dia színpada címmel tar­tott videóval illusztrált előadást az érdeklődő középiskolásoknak. Irodalmi napot rendeztek szombaton Csesztvén a nógrá­di irodalmi hagyományok ápo­lása jegyében. A kiváló prog­ramok, a pompás idő idecsalo­gatták az embereket, nem csu­pán a környékről, hanem a megye keleti feléből, Salgó­tarjánból, valamint Pest me­gye északi részéből, Vácról is. Menetrendszerű járatok, különautóbuszok hozták az embereket, sokan saját gépko­csin érkeztek. Az alábbiakban a Madách irodalmi nap néhány hangula­tos, emlékezetes pillanatát mu­tatjuk be felvételeinken. Sokan voltak kíván­csiak Gombos Katalin és Sinkovits Imre üla- dách-emlékműsorára, amelyet a szép és érté­kes községi templom­ban tartottak. A mű­sorban fellépett a mű­vészházaspár fia. Vitai András is. (Rigó Tibor feltételeit Szombat este ünnepélyesen megnyitották az újjáépített Szegedi Nemzeti Színházat. Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mon­dott avatóbeszédet. A meg­nyitóünnepséget követő gála­esten Szegedről elszármazott neves színművészek, opera­énekesek is felléptek. A több mint félmilliárd forintos költséggel felújított színház eredeti szépségében, de jelentősen korszerűbb be­rendezéssel fogadta az ün­nepség résztvevőit. Külsejét, homlokzatát ugyanabban az eklektikus stílusban állítot­ták helyre, ahogvan Fellner és Helmer osztrák építészek tervei szerint 1883-ban elké­szült, majd leégés után 1886- ban újjáépült. A7 ünnepélyes színháznyitás alkalmából avatták fel az elő­csarnokban Vaszv Viktor, a neves igazgató, zeneszerző és karmester bronz mellszobrát. Tóth Valéria Munkácsv-díjas szobrászművész alkotását E/ alkalommal adták át a „Pro teatro’ díjakat azoknak, akik a színház rekonstrukciójában k errieikodő munkával közre­működtek (MTI) Önálló bemutatókat' is rendeznek A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárnak a székhelyen körülbelül 240, Szécsény vá­rosában valamivel több mint száz dolgozója van. Ezt a létszámot figyelembe véve, há­romfős művelődési bizottságot alakítottak, amelyben az ok­tatási felelős, az egyik mun­kás és a szécsényi nőfelelős kapott megbízatást. A bizott­ság vezetője Megyeri Tibor- né, az oktatási ügyekkel fog­lalkozó munkatárs, aki szak- szervezeti bizottsági elnökként társadalmi funkciót is ellát. így aztán adott a közvetlen kapcso­lat is a szakszervezet és a művelődési bizottság között. A bizottság, amely a kultu­rális tennivalókat koordinál­ja, de jelentős részben — ha­sonlóan más munkahelyeken tapasztaltakhoz — maga szer­vezi. A gyár különböző terü­letein elhelyezett plakátokon, hirdetőtáblákon tájékoztat­nak Balassagyarmat és Szé­csény művelődési központjai­nak. más kulturális intézmé­nyeinek programjairól, s egy- egy fontosabb rendezvényre külön szervezéssel mozgósíta­nak. Kácsor Lajos személyzeti osztályvezető megítélése sze­rint a bizottságnak két nagy intézménnyel alakult ki külö­nösen szoros, gyümölcsöző kapcsolata: a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődé­si Központtal és a salgótar­jáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárral. Az utób­biak segítségével például si­keresen szerepeltek dolgozóik az olvasópályázatokon, vetél­kedőkön. A bútorgyár művelődési bi­zottsága három esztendeje ön_ álló kiállítások rendezésével is foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy évente egy-két alka­lommal az üzemi étkezdében bemutatót szerveznek vala­melyik dolgozójuk művészeti jellegű alkotásaiból. Legutóbb például intarziaképeket cso­dálhattak meg a látogatók. Űj tervük, s erre minden bizony, nyal sor kerül novemberben- egy 26 éves cigányszármazá­sú fiatalember festményeinek a kiállítása. A tevékenység különkörét alkotják a budapesti színházi látogatások, elsősorban a Víg­színház és a Pesti Színház, illetve a Vidám Színpad elő­adásaira. 4 NÓGRÁD — 1986. október 6., hétfő l

Next

/
Oldalképek
Tartalom