Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

I/ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Műszaki és . közgazdasági hónap A másfél évtizedes hagyo­mányokhoz híven októberben műszaki és közgazdasági hó­nap rendezvényeinek színhe­lye lesz megyénk számos te­lepülése, vállalata és intéz­ménye. A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád me­gyei szervezete, összefogva a Tudományos ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetével, a következő he­tekben rendezi meg a XVI. nógrádi műszaki és közgaz­dasági hónap rendezvényso­rozatát. A műszaki és közgazdasá­gi hónap eseményeit évről évre egy-egy vezérgondolat, a népgazdaság, illetve a me­gye gazdálkodásának egy-egy fontos feladata motiválja. Az idén az anyag- és energia- gazdálkodás témakörét, az ezzel kapcsolatos megyei fel­adatok áttekintését választot­ták a rendező szervek. A témaválasztás időszerű­ségét indokolja, hogy növel­nünk kell megyénk iparának teljesítőképességét, élénkíteni a gazdasági növekedés üte­mét. Mindez megköveteli a műszaki fejlődés folyamatos felgyorsítását. Ezekben a fel­adatokban fontos szerepet játszik az anyag- és energia­takarékosság, illetve az anyag- és energiafelhaszná­lás korszerűsítése. Mindennek haqyományos módon történő csökkentésére egyre korláto­zottabbak a lehetőségek. Ke­resni kell tehát az új utakat, az anyag- és energiatakaré­kos technológiákat, a hulla­dékok továbbfeldolgozásának lehetőségeit, a termékek sú­lyának, anyagigényességének mérséklését. A XVI. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap fő té­makörének tapasztalatairól, a következő időszak feladatairól közismert, a témában legta­pasztaltabb országos és me­gyei, elméleti és gyakorlati szakemberek mondanak véle­ményt. A programterv sze­rint több mint száz tudomá­nyos előadás hangzik el, számos termékbemutatót, film­napot, szakmai filmvetítést, kiállítást és ankétot réndez- nek. A szervezésben, rende­zésben nagy szerepet vállalt az MTESZ több mint 20 tag­egyesülete és csoportja és az üzemi TIT-alapszervezetek. A gazdag program szer­vezéséből éppen a bányász szakemberek veszik ki a leg­jobban a részüket, összekap­csolva ezeket a nógrádi bá­nyászkodás 125 éves megem­lékezésének gondolatával. A programból különösen fi­gyelmet érdemel az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület megyei szervezete által szervezett I. energia­gazdálkodási szeminárium, az iparpolitikánk időszerű kér­déseivel foglalkozó rendez­vény, a Vili. vaskohászati hidegalakitó-konferencia, va­lamint a korszerű energia- gazdálkodásról szóló előadás. Az is hagyomány már, hogy a programok jelentős részét a megyeszékhelyen, illetve a városokba tömörült iparválla­latok hatókörében rendezik meg. Érvényesül azonban az a törekvés is, miszerint mi­nél szélesebb körben kell bevonni ezekbe a rendezvé­nyekbe a kisebb települések műszaki, agrár-, közgazdász­értelmiségét. Az idei műszaki és közgaz­dasági hónap programsoro­zatának jelentőséget, ad az I az együttműködési megálla­podás is, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge és a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége kötött egymással a fejlődést és fejlesztést fel­gyorsító információk széles körű ismertetése érdekében. Várhatóan ez a megállapodás minden sajtóorgánumunknál a gyors, pontos, részletes in­formálásban nyilvánul meg — amit az MTESZ megyei szer­vezete, a programokat rende­ző szervezetek feltétlenül tá­mogatlak. Pádár András NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunkból: Csak kilencszázan A mezőgazdaságban dolgozó KlSZrfiata’ok munkájáról, útkereső kísérleteiről szól írásunk a 3. oldalon. XLII. ÉVF., 235. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. OKTÓBER 6., HÉTFŐ Megyei tanácskozás az MSZBT-munkáról Gyümölcsöző kapcsolatok — erősödő barátsági munka A résztvevők dr. Csongrády Béla beszámolóját hallgatják. Nógrád megyében az 56 MSZBT-tagcsoport mintegy 50 ezer tőt számlál sorai között, az e közösségekben zajló öt­éves munka számvetésére került sor szombaton Salgótar­jánban, a városi pártbizottság székházában. A tagcsopor­tok ügyvezető elnökeit, az irányító pártszervek titkárait, a meghívott vendégeket Hegyes Ferenc, az MSZBT országos elnökségének tagja köszöntötte. Ott volt a tanácskozáson Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkára, dr. Lukács István, az MSZBT országos elnöksége ügyvezető elnökségének tagja. Nagy Istvánné, megyei inst­ruktor. A résztvevők meghallgatták dr. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője értékelését, az MSZBT legutóbbi értekezlete óta végzett barátsági munkájáról. Dr. Csongrády Béla beszé­dének bevezető részében azo­kat a társadalmi, gazdasági, politikai feltételeket tekin­tette át, amelyek között te­vékenykednek az MSZBT- tagcsoportok. Szólt arról, hogy a kollektívák többsége reális értékelést végzett, sok javaslat hangzott el a mun­ka javítására, a tartalékok jobb hasznosítására, s az is örvendetes tény, hogy 8 újabb tagcsoport megalakulására sor került. Kiemelte, hogy lendítően hatott a tagcsopor­tok munkájára, az úgyneve­zett koordinációs munkabi­zottságok létrehozása, ame­lyek jelentős szerepet töltöt­tek be a jó tapasztalatok közreadásában, a bevált mód­szerek terjesztésében. A továbbiakban a társ­szervekkel való együttműkö­dés gazdag példatárából idé­zett, megemlítve a barátsági napokat, a vetélkedőket, a táborokat, a különféle talál­kozókat, a kulturális és po­litikai rendezvényeket. Az MSZBT-tagcsoportok tevékeny részesei a megye politikai közéletének — foly­tatta az előadó. — Ez min­denekelőtt abban jut kifeje­zésre, hogy döntő többségük nagy felelősséggel és elköte­lezetten dolgozik a magyar és szovjet nép barátságának ápolásáért, elmélyítéséért. Eredményesen járulnak hoz­zá a Szovjetunióról alkotott reális kép kialakításához, a szovjet nép iránti megbecsü­lés s tisztelet, az értelmi és érzelmi kötődés mélyítéséhez. Különösen értékes az a tevé­kenység, amely az ifjúság, a szocialista brigádok és az ér­telmiség körében nyilvánul meg. Utált azokra a kapcsola­tokra, amelyek a kemerovói és nógrádi üzemek között jöttek létre, s a barátsági munkát igyekeznek összhang­ba hozni a munkahelyi cél­kitűzések megvalósításával. Ilyen együttműködéseket épí­tettek ki, többek között a salgótarjáni síküveggyár, az SKÜ, a Nógrádi Szénbányák,1 a Vegyépszer, a pásztói ál­lami gazdaság, a szécsénvi termelőszövetkezet dolgozói. Az iskolai tagcsoportok mun­kájáról szólva, kiemelte az előadó, hogy bővítették a ne­velési, oktatási célkitűzések megvalósításának eszközeit. Számos kezdeményezés je­lezte, hogy a tantestületek (Folytatás a 2. oldalon) A jövőnek őrzött rnú't Radios István festőművész munkásságát mutatja be cikkünk, miközben szól a művész hitvallásáról — a 4. ol­dalon. Budafoki HTE—SBTC 2—2 Mi történt a volt listavezető és a sereghajtó találko­zóján? Erről szól tudósításunk a 7. oldalon. Madách irodalmi nap Csesztvén Országos hatókörű társaság alakúi a megy2 irodalmi életének fejlesztésére A Nógrád Megyei Múzeu­mok Igazgatósága —• a mú­zeumi és műemléki hónap ke­retében — szombaton harma­dik alkalommal rendezte meg Csesztvén. Madách Imre egy­kori lakóhelyén a világhírű drámaköltőről elnevezett iro­dalmi napot. A komplex prog­ramnak csaknem két évtize­des előzményei voltak. Októ­berben, a költő elhalálozásá­nak évfordulója körül ugyan­is rendszeresen tartottak ko­szorúzásokat a családi kúria falán elhelyezett emléktáb­lán, az udvart díszítő szobor talapzatán, vagy az iskola —• ahol egy ideig Váci Mihály is tanított — épületének homlok­zatán, emlékműsorokkal egy­bekötve. Ezekből az ünnepi megemlékezésekből formáló­dott, nőtt ki a Madách iro­dalmi nap. Az alkalomból minden le­hetséges helyet igyekeztek ki­használni a szervezők: egész nap, s azonos időben több helyszínen zajlottak az ese­mények. A múzeum klubjá­ban irodalmi előadások, pó­diumszínházi bemutatók, a művelődési ház klubjában könyvpremier, rendhagyó iro­dalmi órák, a nagyteremben filmvetítések, általános isko­lások irodalmi bemutatói, a műemlék templomban Gom­bos Katalin és Sinkovits Im­re Madách-emlékműsora fo­gadták az érdeklődőket. Ma­gában a múzeumban tárlat- vezetéseken mutatták be az irodalomtörténeti kiállítást. S gondoltak arra is. hogy a lá­togatók megismerjék a köz­séget: történelmi, művelődés- történeti emlékeit, természeti érdekességeit sétákon mutat­ták be. A rendezvények során Sza­bó Károly, a balassagyarmati dolgozók gimnáziumának igazgatója, megyénk ismert irodalomtörténésze Az ember tragédiájának újabb értelme­zését adta csaknem egyórás előadásában. Taxner Ernő iro­dalomtörténész a Mózes című drámát elemezte. Kerényi Fe­renc irodalom- és színháztör­ténész a sziráki Teleki László Kegyenc című drámájáról szólt. T. Pataki László Fráter Er­zsébetről szóló monodrámáját Patakiné Kerner Edit adta elő nagy érdeklődés mellett. Uram, legyőztél... címmel Csikász István és O. Mészá­ros Ágnes mutatta be Madách- összeállítását, Fogarasi Béla gitárművész kíséretével. Mind­két bemutató a megyei iro­dalmi és színházi élet teremtő erejét bizonyítja, hiszen az alkotók, az előadók Salgótar­jánban és Balassagyarmaton élnek. Megragadó élményt jelen­tett a Palócföld-könyvek so­rozatában megjelent Gerelyes Endre-emlékkönyv. a Lance­lot nélkül nyilvános bemuta­tása. A fiatalon és korán el­hunyt. salgótarjáni származási író alakját, művészetét Bara- nyi Ferenc, a költő barát és pályatárs, valamint Gerelyes Endréné, az író özvegye idéz­te fel — Laczkó Pál,, a Palóc- föld szerkesztőjének kérdé­seire válaszolva. Az eseménysorozat késő délután Madách szobrának megkoszorúzásával fejeződött be. A költő nevét viselő in­tézmények, iskolák, a megyei és a balassagyarmati tanács, a megyei múzeumok képvise­lői helyezték el a kegyelet és a hála virágait. Itt jelentették be, hogy a következő év ja­nuárjában hivatalosan is megalakul és szervezetileg megkezdi munkáját az or­szágos hatáskörű Madách-tár- saság, amely irodalmi hagyo­mányaink ápolását, jelenkori irodalmunk fejlesztését szor­galmazza. (Képriportunk a 4. oldalon.) Úttörővezetöi konferenciák Balassagyarmaton és Rétságon Közös a felelősség a gyermeknevelésben Fontos eseményre készül­nek az úttör öv ezetők: ez év decemberében Salgótarján ad otthont országos konferenciá­juknak, amelyen három esz­tendő számvetését végzik el. Ezt megelőzendő, sorra ren­dezik értékelő tanácskozásai­kat, a múlt héten a pásztóiak tartották meg konferenciáju­kat, szombaton pedig a ba­lassagyarmatiak és a rétsá­giak. Balassagyarmaton Ocskó Ildikó városi úttörőelnök is­mertette az elnökség beszá­molóját, hangsúlyozva, hogy gazdagodtak a nevelőmunka eszközei, módszerei. A gyere­kek a korábbinál nagyobb se­gítséget, figyelmet kaptak a társadalom részéről. • rendsze­resebb és tartalmasabb lett az együttműködés az úttörő- csapatok és a KlSZ-alapszer- vezetek között. Az úttörőcsa­patok zömét a nyitottság, a gondok iránti érzékenység jel­lemezte. Az úttörőközösségek életében nagyobb hangsúly helyeződött az alapvető köte­lességek teljesítésére, a kö­zösségért érzett felelősség ki­bontakoztatására. Áttekintet­te a városi úttörőelnök a ta­nulást, a művelődést segítő tevékenységet, a gyerekek köz­hasznú munkavégzését. Ez utóbbiról elmondotta, hogy összesen csaknem harminc­hétezer órát töltöttek társa­dalmi munkával, s immár ha­gyománnyá vált a „Teremt­sünk értéket!” elnevezésű ak­ció. Szó esett a továbbiakban a sportról, a természetjárás­ról, majd a szervezeti élet kér­déseiről. Ezután a résztvevők, a meg­hívottak fűztek véleményt a beszámolóhoz, hasznosan ki­egészítve azt a helyi, tapasz­talatokkal, javaslatokkal. Mindezek alapján fogadta el a határozatot az úttörővezetői konferencia, fölvázolva ' az elkövetkező évek teendőit. Vé­gezetül választásokra került sor, a küldöttek megalakítot­ták a városi testületet, amely­nek elnöke ismét Ocskó Ildi­kó lett. ☆ Rétságon, az Asztalos Já­nos Művelődési Központban hetven küldött és meghívott cseréit gondolatot csaknem négyezer gyerek helyzetéről az úttörővezetők területi konfe­renciáján. A városi jogú nagyközségi úttörőelnökség írásos beszá­molójához Holman Ferenc el­nök fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy az úttörőve­zetők eredményesen vettek részt a gyermekek nevelésé­ben, szolgálták életük gazda­gabbá. tartalmasabbá tételét. A megvalósult programok gyermekközpontúak voltak, az úttörőcsapatok lehetőséget te­remtettek a cselekvésre, az élményszerzésre. A gyerekek körében nőtt az úttörőszövet­séghez tartozás rangja, érté­ke. A beszámoló feletti vitában többen kértek szót. Elsősor­ban azokat a teendőkét véve számba, amelyek a jövőben tovább erősítik a terület út­törőmozgalmát. A konferencia második ré­szében három szekcióban foly­tatódott a vita. A küldöttek többsége itt kért és kapott szót. Végezetül a konferencia elfogadta a beszámolót, az or­szágos tanács vita dokumentu­mát és határozati javaslatát. Befejezésül a küldöttek új­jáválasztották a 13 tagú terü­leti úttörőelnökséget, mely­nek elnöke ismét Holman Fe­renc lett. Marjai József Poznanban Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a magyar- lengyel gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság társelnöke va­sárnap Poznanban részt vett a helyi nemzetközi mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari ki­állítás megnyitóján, majd Ro­man Malinowski, a szejm és a Lengyel Egyesült Nép­párt elnöke, valamint Józef Koziol miniszterelnök-helyet­tes, az együttműködési bi­zottság másik társelnöke tár­saságában megtekintette a 20 ország 137 kiállítóját felvo­nultató bemutatót. A két miniszterelnök-he­lyettes eszmecserét folytatott a kiállító lengyel és magyar vállalatok képviselőivel a me­zőgazdasági és az élelmiszer- ipari együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről. A magyar miniszterelnök­helyettes találkozott Wladys- law Gwiazda. miniszterelnök­helyettessel is, akivel átte­kintették a két ország gazda­sági kapcsolatainak időszerű kérdéseit, majd délután Józef Koziol kíséretében ellátoga­tott a Poznan melletti galowóá állami gazdaságba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom