Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

Losonczi Pal Gorbacsov: és Maróthy László látogatása Bábolnán Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken megtekintette a bábolnai napok elnevezésű kukorica- és hústermelési be­mutatót. A vendégeket Bür­gert Róbert, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója fogadta és tájékoz­tatta a három bábolnai válla­lat — a mezőgazdasági kombi­nát, a 256 taggazdaság mun­káját integráló iparszerű ku­koricatermelő közös vállalat és a hazai premixtermelés 55-' százalékát előállító BCR Mű­vek — eredményeiről, tervei­ről. Losonczi Pál és Maróthy László ezt követően, vendég­látói kíséretében, megtekintet­te a sorrendben immár kilen­cedik alkalommal megrende­zett bemutatót. Tegnap egyben véget is ér­tek a bábolnai napok. Kínai szóvivő a pártkapcsolatokról A függetlenség, az egyen­lőség és a szabad vélemény- csere alapján készek vagyunk a párbeszédre, a kapcsolatok helyreállítására és az együtt­működésre a kelet-európai szocialista országok párt­jaival — jelentette ki pén­teken külföldi tudósítók előtt Vu Hszin-tang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága nemzetközi kapcso­latok osztálvának szóvivője. A szóvivő rámutatott, hogy e> Kíniai Kommunista Párt és e kelet-európai országok pártjai közötti kapcsolatok helyreállításának kérdése a nemzetközi érdeklődés elő­terébe került, különösen az­óta. hogy bejelentették Erich Honecker októberben esedé­kes pekingi látogatását és munkalátogatást tett Kíná­ban Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. Ja­ruzelski munkalátogatását nagy jelentőségűnek minősí­tette és aláhúzta, hogy an­nak eredményeként a párbe­széd a legmagasabb szintre emelkedett Kína és Lengyel- ország között. A kínai—ma­gyar kapcsolatok szempont­jából fontosnak mondotta, az MSZMP KB külügyi osztá­lya helyettes vezetőjének nemrég lezajlott pekingi lá­togatását. Mindkét fél oszto­zott abban a véleményben — mondotta —, hogy elérkezett az idő a pártközi kapcsola­tok magasabb szintre emelé­séhez. A szóvivő kérdésekre vá­laszolva kifejtette, hogy a pártközi kapcsolatok helyre- állítása olyan folyamat, amelynek részét képezi a kon­taktus megteremtése, a pár­beszéd megindítása, a kül­döttségek cseréje és külön­böző szintű találkozók lebo­nyolítása. A kapcsolat helyre- állítása nem kötődik * egy adott időponthoz és nem is feltétlenül deklarálás kér­dése, mint ahogy annakide­jén a kapcsolatok felfüggesz­tését, vagy megszüntetését sem kötötték dátumhoz. A kí­nai párt- tiszteletben kívánja tartani más pártok álláspont­ját a kapcsolatok helyreállítá­sának módozatait és formá­it illetően is. Az sem elvi kérdés, hogy ebben a helyre- állítási folyamatban ki és ho­vá megv először. Ha a rtjun- ka feltételei ezt lehetővé te­szik, az is elképzelhető, hogy kínai pártvezető tesz először látogatást kelet-európai or­szágban a pártközi kapcsola­tok helyreállításának folyama­tában. A kínai illet ékes hangoz­tatta, hogy a pártközi kapcso­latok helyreállításának 1977 óta tartó folyamatából ter­mészetesen nincs kizárva a KKP és az SZKP közötti kap­csolat helyreállításának lehe­tősége sem. Hozzátette azon­ban. hogy addig, míg nem rendeződnek az államközi kapcsolatok Kína és a Szov­jetunió között, nem lehet szó a pártközi viszony helyreállí­tásáról sem. (MTI) Merényletkisérlet a pandzsábi rendőrfőnök ellen Terroristák merényletet kíséreltek meg péntek reggel á dzsálandhari rendőr-főka­pitány Ságon a pandzsábi rend­őrfőnök. Julio F. Ribeiro el­len, akinek azonban nem esett bámtódása. * Az UNI hírügynökség jelen­tése szerint a négy fegyveres b-é* V'vnj'l ’ nviV',ft tüzet a rendőrfőnökre és fe­leségére — a házaspár éppen sétára indult a főtkapitánysáe épületegyüttesén belül. A rendőri egyenruháiba öltözött terroristáik terepjáróval hajtot­tak be a közipant területére. A merényletkísérlet után el­menekültek a helyszínről. Az UNI tudomása szerint a volyózárorban ké+ fém-.-.-öv őr meghalt. A PTI hírügy­nökség csak egy áldozatról tud. Hegnőttek a haladás lehetőségei, de a veszélyek is Tháimann-emlék müvet avattak Moszkvában Moszkvában pénteken ünne­pélyesen felavatták a száz évvel ezelőtt született Ernst ThäLman.rvgk, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emlék­művét. A Thälmann nevét viselő téren álló szobor ava­tásán . jelen volt és beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Erich HoneCker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csónak elnöke. Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. valamint Horst Schmitt,, a Nyugat-berlini Szocialista Egységipárt elnöke. Mihail Gorbacsov beszédé­ben hangsúlyozta, hogy Ennst Thälmann neve méltó helyet foglal el a német nép nagy fiainak és a világ kommu­nista mozgalma kiválóságai­nak sorában. „A világ amely­ben mi élünk ” és harcolunk, nem ugyanaz, miiint amelyben Ernst Thälmann élt és har­colt” — mondotta Gorbacsov. „Felismerhetetlenül megvál­tozott a világ politikai arcu­lata. a társiadalmii és nemzeti erők viszonya és csoportosu­lása. Az emberek hatalmas tömegei kapcsolódtak be or­száguk és a világ sorsának alakításéiba. Nagvon megnőt­tek a haladás lehetőségei, de felmerült az emberiség puaz­''flr ~"Wro. „Tekintet nélkül ezekre a mérv* átalakulásokra. Ernst Thälmann eszméi érvényben maradnak” — állapította meg Mihail Gorbacsov és figyel­meztetett a fasizmus újjászü­letésében rejlő veszélyekre. Beszéde további részében emlékeztetett arra, hogy Hitler nem juthatott volna hata­lomra. ha a kpmmiunisták. a szociáldemokratáik, valamint a Weimari Köztársaság összes demokratikus erői együttesen álltak volna ellen a fasiz-’ musnak. A II. világháború nem tört volna hi. " „Ma az a feladatunk” — hangsúlyozta a szoviet veze­tő — „hogy figyelmeztessük a világ közvéleményét: a fegyverkezési verseny - egyre csökkenti a béke és a háború közötti távolságot Nem győz­zük ismételni: a világűr rni- litarizáilósa lépés a háború felé. A nukleáris kísérletek beszüntetésére és a nukleáris fegyverkészleteik jelentős mér­tékű csökkentésére szólítunk fel”. „A Szovjetunió továbbra is becsületeden és energikusan keresi a háborús veszély el­kerülésének politikai útjait. Ezért javasoltuk munkatalál­kozó megtartását Reagan el­nöknek. Egyetlen célunk van: megketzdeni végre az ameri­kai elnökkel Genfben kötött megállapodásaink megvalósí­tásét. Gondolom, hogy ez tel­jes mértékben megfelel mind a szovjet, mind az amerikai nép. s a világ összes népe érdekeinek” — mondotta be­szédében Mihail Gorbacsov. Sevardnadze Mexikóban Eduard Sevardnadzé szovjet külügyminiszter csütörtökön Ottawában Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel ta­lálkozott A szovjet külügy­miniszter. aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Kanadá­ban, átadta Mulroneynek Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára személyes üzenetét. Ezt követően Mulroney és Sevardnadze mélyreható esz­mecserét folytatott az alapve­tő nemzetközi kérdésekről, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tok állásáról. A szovjet külügyminiszter felhívta tárgyalópartnere fi­gyelmét a fegyverkezési haj­sza beszüntetésére irányuló szovjet kezdeményezésekre. Sevardnadze hangsúlyozta; va­lamennyi államnak hozzá kell járulnia az átfogó nemzetkö­zi biztonsági rendszer létreho­záséhoz, s Kanada is konst­ruktívan elősegítheti ezt a fo­lyamatot. A felek egyetértet­tek abban, hogy a külpolitiká­ban elsőbbséget élvez a fegy­verkezési hajsza beszüntetése. A felek készségüket fejezték ki a két ország együttműködé­sének mindenoldalú bővítésé­re. Mulroney síkra szállt a közvetlen, nyílt politikai pár­beszéd folytatása mellett, s kijelentette: egy korábbi meg­hívásnak eleget téve kész a Szovjetunióba utazni hivata­los látogatásra. Sevardnadze csütörtökön megtartotta zárómegbeszélése­it Joe Clark kanadai külügy­miniszterrel, amelyeken a nemzetközi kérdések mellett a kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatok helyzetét te­kintették át. Sevardnadze szovjetunióbeli látogatásra hív­ta meg kollégáját. A szovjet külügyminiszter csütörtökön elutazott Kanadá­ból és a mexikói kormány meghívására hivatalos látoga­tásra Mexikóvárosba érkezett. Fogadására a repülőtéren meg­jelent Bernardo - Sepulveda mexikói külügyminiszter és több más hivatalos személyi­ség. (MTI) Magyar—holland kapcsolatok Magyarország és a Hol­land Királyság eredményesen fejlődő kapcsolataiban az utóbbi esztendőkben további kedvező változások tapasztal­hatók; hazánk politikai, gaz­dasági törekvései iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg a 14 és fél milliós lélekszámú Benelux-államban. t Különösen eredményesen, problémamentesen fejlődnek politikai kapcsolataink, ame­lyeket a két ország vezetői­nek mind magasabb szintű ta­lálkozói fémjeleznek. Minisz­teri találkozókat, parlamenti delegációk kölcsönös cseré­jét követően 1984-ben ven­dégül láthattuk hazánkban az akkori holland miniszterel­nök-helyettest. Van Aarden- net, akinek látogatását Marjai József miniszterelnök-helyet­tes az idén júniusban viszo­nozta. A politikai érintkezé­sek Beatrix királynő ma­gyarországi látogatásával emelkednek a legmagasabb szintre: személyében első al­kalommal érkezik hivatalos látogatásra hazánkba holland uralkodó. Országaink kapcsolatrend­szerében kiemelt helyet fog­lal el a kereskedelmi, gazda­sági együttműködés. Kivite­lünk az elmúlt esztendőben 82 mijlió dollár, behozatalunk pedig csaknem 104 millió dollár volt, s ezzel Hollandia — a fejlett tőkésországokkal, folytatott kereskedelemben — az exportot tekintve ha­zánk kilencedik, az import­ban pedig nyolcadik legfonto­sabb partnere lett. Az áru­csere-forgalom összetételét, mindkét oldalon az élelmi­szer-ipari cikkek, az alapanya­gok és a félkész termékek kölcsönös szállítása határoz­za meg. Kereskedelmi kon­taktusaink fejlesztésére, ugyanakkor kedvezőtlenül hat, hogy az európai gazdasági közösség mezőgazdasági sza­bályozása, illetve a textilex­port korlátozása megnehezf- tl a Hollandiába irányuló magyar kivitel bővftését. A holland kormány és a vállalatok egyaránt érdeklő­dést tanúsítanak a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés, így például a kooperá­ciók további fejlesztése iránt. Jelenleg 65 kooperációs szer­ződés van érvényben a két ország között, s jelentős a bérmunka, illetve a licencvá­sárláson alapuló együttmű­ködés is. A gazdasági kap­csolatok bővítése során ha­zánk arra törekszik, hogy ösztönözze holland vállala­tok működőtőke-befektetése­it Magyarországon. Ennek jegyében Írták alá április­ban Budapesten a két ország közötti beruházásvédelmi megállapodást, s ezt szolgálja a kettős adóztatás eltörléséről intézkedő, júniusban meg­kötött szerződés is. Jól fejlődnek a magyar— holland kulturális kapcsola­tok is, amelvek több vonatko­zásban történelmi múltra te­kinthetnek vissza. \ A németalföldi ország kul­turális kisugárzása világjá­ró magyar diákok, tudósok, mesteremberek közvetítésével, már a középkorban elérte hazánkat. A két európai ország kultúrája között feszülő híd pilléreit más hazánkfiai mel­lett Tóthfalusi Kis Miklós, és Apáczai Csere János mun­kássága rakta le. Kontaktusaink e területen jelenleg az 1968-ban aláírt, kulturális és tudományos egyezmény alapján, a három­évente megújított munka­terveknek megfelelően, ki­egyensúlyozottan fejlődnek. Rendszeresek az egyetemek, a tudományos intézmények kö­zötti ösztöndíjascserék; ma­gyar, illetve holland művé­szek gyakorta bemutatkoznak egymás országaiban, s tárgya­lások folynak hungarológiai központ felállításáról egy hol­land egyetemen. Ennek lét­rehozása kulturális kapcsola­taink elmélyítésének jelen­tős állomása volna. Kulturális életünk egyik színfoltja a közelmúltban megnyílt „Hollandia Magyar- országon” cimű nagyszabású rendezvénysorozat, amelvnek egy hónapig tartó, gazdag programja bepillantást enged nvugati partnerünk életének minden területére. (MTI) 2 NQGRAD — 1986. október 4^ szombat A fiét kérdése Eredményes lehet-e a reykjaviki „előcsúcs"? Egy hete még aggodalommal töprengett a világ azon, hogy létrejöhet-e egyáltalán az amerikai elnök és a szovjet pért- főtitkár találkozója még az idén, most pedig már az a kér­dés foglalkoztatja a közvéleményt, hogy az egy hét múlva esedékes,.reykjaviki találkozásuk valóban olyan „előcsúcs” lesz-e, ahonnan már biztonságosabban lehet felmérni az igazi, a hivatalos csúcstalálkozó esélyeit? Természetesen, jóslásokba még ma sem könnyű bocsát­kozni. Hiszen bizonyos, hogy azok, akik a kémhistóriáknak akkora jelentőséget tulajdonítottak, s akik épp azokkal akar­ták megtorpedózni a további tárgyalásokat, ezután sem lesz­nek tétlenek. S az is bizonyos, hogy Washingtonban számo­sán továbbra is ki akarnak tartani az űrfegyverkezés ter­vei és az atomkísérletek folytatása, mellett. Jellemző, hogy éppen az izlandi találkozóra vonatkozó megállapodás beje­lentésével egyidőben újabb nagy erejű kísérleti robbantást hajtottak végre a nevadai telepen! Az USA belpolitikai erőviszonyainak elemzése közben so­kan arra a következtetésre jutnak, hogy három héttel az amerikai választások előtt Ronald Reagan nem tehet olyan engedményeket, amelyek, pártjának, a republikánus pártnak a jelöltjeit eddigi politikai programiuk jelentős megváltoz­tatására késztetnék. Nem szabad elfeledni, hogy a Fehér Ház mai ura az elnöki székbe erősen jobboldali, antikom- munista, politikailag neokonzervatív, s legfeljebb gazdasági téren liberálisabb nézetei, hitvallásai alapján került. A sors iróniája, hogy mindazok, akik például a Daniloff-ügyben a legharciasabb magatartást várták el tőle, máris azzal vá­dolják, hogy „elárulta az amerikai érdekeket!” Nyilvánvaló, ■ hogy Ronald Reagant hazájában ma elsősorban jobbról tá­madják. .. Viszont azzal, hogy Reagan belement a gorbacsovi aján­latba, s elfogadta a reykjaviki „előcsúcs”, „közbülső csúcs* vagy éppenséggel „nem-csúcs csúcstalálkozó” ötletét, tulaj­donképpen bizonyos fokig elkötelezte magát amellett is, hogy az izlandi fővárosban valamilyen, még oly szerény eredményt neki magának szintén el kell érnie. Ha például csak azért menne el, hogy a két nap alatt mindenre nemet mondjon, akkor minden eddiginél súlyosabb szemrehányá­soknak tenné ki magát, szövetségesei részéről is, a harma­dik világ részéről is, nem beszélve az amerikai közvéle­ményről. Az amerikai tárgyalási készség némi újjáéledését egye* elemzők arra vezetik vissza, hogy az USA gazdasági-pénz- ügyi helyzete romlik. A költségvetési hiány több mint 216 milliárd dollár. Az áthidalására felvett, évről évre jobban növekvő kölcsönök adósságszolgálata évente 150 milliárd dollár körül jár. Látható, hogy a kormányzatnak, amely po­litikai okokból az adókat növelni semmiképp sem hajlandó, előbb-utóbb csökkentenie kell a fegyverkezési kiadásokat Ami pedig csupán a Szovjetunióval való fegyverzetkorláto­zási megállapodások révén lehetséges. Természetesen egy ilyen teljesen újszerű csúcstalálkozó teljesen új fordulatokat hozhat. A történelemben még nem volt példa arra, hogy országok, ráadásul nagyhatalmak ve­zetői maguk lássanak hozzá bejelentett, érdemi találkozójuk előkészítéséhez. (Az a Donald Reagan, aki Reagan elnök ka­binetfőnökeként sokak szemében az amerikai politika „szür­ke eminenciása”, azt mondta: ,.No, de miért ne kísérelhetné meg a két vezető maga megkeresni a megoldásokat, ha ez a szakértőiknek és tanácsadóknak nem sikerült?”) Nem tudni még, lesz-e és mennyire pontosan meghatáro­zott napirendje lesz az izlandi fővárosban, a Saga Hotelban létrejövő csúcstalálkozónak? Természetesen a nukleáris fegy­verkezés és az űrfegyverkezés ügye igényelheti a legtöbb időt, de amerikai részről az úgynevezett regionális kérdése­ket» (Afganisztántól Nicaraguáig) és az emberi jogok tiszte­letben tartásának problémáit is napirendre kívánják tűzni. Bármilyen megegyezésnek az a feltétele, hogy megtalál­ják a kompromisszum lehetőségeit, azaz azt, hogy ki-ki en­gedjen korábbi álláspontjából. Ezért aztán bizonyos fokig jelképes lehet, hogy Moszkva és Washington között félúton, Reykjavikban folytatódik a szovjet—amerikai legmagasabb szintű tárgyalássorozat. Nyugaton 1968 óta Reykjavik nevét azzal kötik össze, hogy akkor ott ülésezett a NATO minisz­tertanácsa, s a külügyminiszterek az izlandi fővárosban ve­tették fel az európai haderőcsökkentési tárgyalások gondola­tát Azóta is „reykjaviki jeladásról” beszélnek. Most új, fon­tosabb jeladással szolgál-e az izlandi főváros? — ez a nagy kérdés, amelyre jó egy hét múlva jöhet válás­Pálfy József Tollhegyen Ronald Reagan ötvenedik vétója nem járt eredménnyel. A képviselőház után a sze­nátus is — 78—21-es szava­zási arányai — elutasította és igy törvényerőre emelte a Dél-Afrika elleni büntető in­tézkedéseket. Nem hoznak be az VSA-ba dél-afrikai nyers­anyagokat, mint például sze­net. nem szállhatnak le ame­rikai repülőtereken a dél- afrikai légitársaság pépei, az Egyesült Államok tőkései nem hajthatnak végre újabb be­ruházásokat Dél-Afrikában, és így tovább. Jobb későn, mint soha — mondják sokan, de a világközvélemény már réoes rég szívesebben lát*a volna, ha az USA nem tä- mngatia a fajüldöző rendszert politika Rag, gazdaságilag és katonailag. Valószínűleg az eddini kan- reálotok szoros voltát értékel­te túl Botha dél-afrikai kül­ügyminiszter, amikor a see» nátusi szavazás előtt odaha­za a telefonhoz nyúlt és sor­ra felhívta az amerikai hon­atyákat. Személyesen próbál­ta rábeszélni őket — nyilván ígéretekkel és zsarolással , hogy ne mondják ki a szank­ciókat. inkább álljanak Rea­gan mellé... Nem kellett eze­ket a telefonbeszélgetéseket lehallgatni, néhány felhívott szenátor maga hozta nyilvá­nosságra a dél-afrikai be- avatfeosási kísérletet, fgy aztán Botha akrióia a vlsszájá-a fordult. Néhánv honatya. "lel szíve szerint az elnök rllás- pontíát fogadta volna el. a sóit a büntető intézkedések­re. S. a vénén Reagan sem. köszönhette man Bothának — ezt a buta lépést. (P) Teheránban elrabolták eiszír nagykövetet Ismeretlen fegyveresek Te­heránban elrabolták Szíria iráni nagykövetét — közöl­te péntek délelőtt a teheráni rádió. A rádiójelentés sze­rint a nagykövetségről a re­zidenciára tartó nagykövet, Ajad Mahmud autóját fel­tartóztatták egy BMW-vwl. é* egv mentőkocsival, amelyből fegyveresek hat lövést adtak le. majd a mentőn elhurcol­ták a nagykövetet. A diplo­mata sorsa ismeretlen. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom