Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH EÄMO: 4J»: Jó reggelt! 8.35: Műsorismertetés Ltö: Mai kulturális progra­mok és a múzeumok állandó kiállításai US: Alkalmi tudóstársasá­gok 8.55: Verbunkosok, nóták 5.33: Kövön ül két vörösbegy 3.53: Lottósorsolás M.H: Téli hárs IMI: Erkel operáiból 11.33: Iránytű 12.33: Ki nyer ma. Kőszegen? 12.43: Reklám 12.45: Gáli István: Csapda. 12.55: Muzsikáló természet 1UI: Zenes séták a termé­szetben 14.35: Műsorismertetés 14.13: Sugár Rezső műveiből 14.57: Müsorajánlat 15.33: Erről beszéltünk 15.33: Ifi. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 13.3S: Eszkerék 17.33: Hírbe hozom magam »3.33: Idősebbek hullámhosz- szán . . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 33.23: Szülői értekezlet. 23.15: Liszt nyomában. 21.15: Hagyományos algériai zene 21.33: Lehetőség, kockázat, valóság 22.23: Bécs: az utótalálkozó előtt. I. rész 22.33: Kaocsoljuk a 3-oe stú­diót Kb. 23.33: Szimfonikus táncok ft.13: Himnusz 3.15: Hajnali bagoly PETŐFI RADIO: 4.33: Reggeli zenés műsor 8.35: A párizsi Raphaele hangverseny-zenekar Off én bach-f el vétel ei bői 8.50: Tíz perc külpolitika. 8.05: Napközben. Zenés dél­előtt 8.53: Reklámparádé 10.25: válaszolunk hallgató­inknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.13: Ihász Gábor táncdalai­ból 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.3*: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.03: Péntektől péntekig 15.05: Könyvről könyvért 16.53: Reklám 15.58: Műsorismertetés 17.38: Fiatalok popzenei fel­vételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 13.35: A Fiataloknak! folyta­tása 13.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres »óta 21.35: Müsorajánlat 21.38: Rádiószínház: Kosarak 22.00: Bagoly — estétől haj­nalig MISK OLCT STÜDIÖ : 17.00: Műsorismertetés. Hí­rek, időjárás. — 17.05: Pén­tek este Eszak-Magyaror- szágon. (A tartalomból: Vil­logó. Közlekedési magazin. Cascobiztosítás — A gépko­csik téli leállása — Vetélke­dő autósoknak Miskolcról — T'ou«hlbák — Programaján­lat!. Szerkesztő: Szemes Ist­ván. — 18.00: Észak-ma^var­or«?ági krónika. — 18.25 — 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ» 3.05: Tv.toraa 9,10: Képzőművészeti technikák 9.25: Történelmi kast&yole 9.35: Gershwin: Egy amerikai Párizsán 9.55: Mozgató 10.00: Nyugdíjasok délelőttje 10.30: Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain 11.18: Zenés cirkusz 12.15: Képújság 15.35: Iskola-tv 15.55: Táborozás a múzeumban 16.10: Korok művészete 16.45: Hírek 16.50: Három nap tv-mű sora 16.55: Dicsérd a kutyát 1 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 2>0.00: Reklám 20.06: Budapesti művészeti hetek. Hermelin 21.45: Betűreklám 21.50: Unokáink is látni fogják... de hogy látja ön? 22.30: Híradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Péntek esti randevú 19.30: Koreai látnivalók 20.00: Hölgyválasz. 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Bemutatjuk Lukács Pál brácsaművészt. 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: IS.70? Tv-híradó 20.00: A szem mindennél fontosabb. 20.25: Túl nagy lehetőség 21.55: Népszerű melódiák 22.15: A fotómodellek életéből 23.41): Hírek 23.50: R. Flack és D. Hathaway portréja 8. MŰSOR: Tv-híraaó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: A szép keresése. 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Phaedra. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.t Fél 3-tól: Kistigris a nap­raforgón. Háromnegyed 6 és 8-tól: Break II. Színes, zenés amerikai film. — Balassa­gyarmati Madách: Foglalko­zása : mesterlövész. (14) Szí­nes japán film. — Pásztói Mátra: Sólyomlady. Színes, szinkronizált amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: Szerelem .és galambok. Színes, szinkroni­zált szovjet filmvígjáték. — Rétság: Fel a cseresznyefá­ra ! Színes, szinkronizált bol­gár ifjúsági film. — Ka­rancslapu jtő: Maradok hűt­len híve. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — Ersekvadkert: Házibuli. Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. — Nagylóc: A tiszteletbeli konzul. (14) Színes angol kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN Az életmódtörténeti kutatá­sokról tart előadást pénte­ken 10 órától a Nógrádi Sán­dor Múzeumban Vörös Ká­roly történész, az MTA Tör­ténettudományi Intézetének doktora. A házi konferenci­án a múzeum munkatársai lesznek jelen. A népszerű KFT együttes ad koncertet pénteken 20 órától a József Attila Művelődési Központ színháztermében. MAGYARNANDOR A budapesti fiatal művé­szek klubjának képzőművé­szeti anyagából rendeznek kiállítást október 31-én, a Radnóti Miklós Körzeti Mű­velődési Házban. A 15.30 óra­kor kezdődő megnyitón Més­záros István, a fiatal művé­szek klubjának munkatársa mond köszöntőt, s bocsátja az új tárlatot a közönség rendelkezésére. BALASSAGYARMAT A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központban pénteken 19—23 óra között diszkó várja a szórakozást kedvelő fiata­lokat. SZÉCSÉNY A II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központ tinidiszkót szervez a helybéli fiataloknak pénteken, 10—23 óra között. PÁSZTÓ A művelődési központ égi­sze alatt működő Kaszinóban október 31-én. a felnőttek ré­szére tartanak diszkót. A szó­rakoztató program este 8 órakor kezdődik. SALGÓTARJÁN Az állami zeneiskola hangversenyprogramjának soron következő előadására október 3l-én. 18 órakor ke­rül sor. A Liszt Ferenc összes orgonaművével megismertető sorozat keretében Virágh András orgonaművész, a ze­neiskola tanára mutatja be a zenebarátoknak Liszt orgona­darabjait. Kutató diákok köre November első napjaiban zárulnák le a jelentkezések a Kutató diakok köre pályá­zati témáira. A KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia az 1983 8ö. tanévben alakította meg a Kutató diákok körét, Célja, hogy az átlagon felü­li képességgel rendelkező, ki- e netkedő tehetségű diákok­ra i’< lehetőségük nvíljék el" ----------..............' sére és az ismerkedésre a tu­dományos kutatások mód­szertanával. Az MTA azzal bízta meg területi bizottságait, hogy gyűjtsék maguk köré a tehet­séges középiskolásokat. A je­lentkezők az akadémiai bi­zottságok által számukra ki­irt témákból rendszeres ku­tatást végeznek, majd 1987. tavaszára egy-egv dolgoza­UlUWUÜT Ól., péntek NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT...- - - -- - —- - - « 9 Ahol a zöld hangyák álmodnak k Jzn a valótlanság határáig, hogy m igazság egy intenzivebb formáját megmutassam". (Werner Herzog) A hazánkban bemutatott nyugatnémet filmek két leg­ismertebb rendezője Werner Herzog és Rainer Werner Fassbinder. Mindkettőjüket a film fenegyerekeként tartja nyilván a szakma. Alkotásaik­kal vihart kavarnak, hiszen mindketten a testi, lelki de­viancia éppen aktuális esé­lyeiről szólnak. Fassbinder életműve lezárt. Herzog azonban új meglepe­téssel rukkolt elő. Nálunk a napokban mutatták be az 1984-ben forgatott Ahol a zöld hangyák álmodnak című mű­vét. Művészfilm, nem ígér­kezik kasszasikernek. Herzog kalandos természetű ember, élete sbrán bejárta már az egész világot Fiatal­kori csavargásai nyomát vi­selik alkotásai. A Fitzcarral- dó Dél-Amerika őserdeiben, az Amazonason zajlik. A zöld hangyák Ausztráliában álmod­nak. Ügy hírlik, jelenleg a Himaláján forgat állandó part­nerével, a világhírű Klaus Kins kivel. A fantázia birodal­ma a zöld hangyáké, hiszen az „ősi ausztrál” mítoszt ma­ga a rendező találta ki. A rezervátumok lakóit már megfertőzte a civilizáció. Ezért nem tűnik anakronisztikusnak az, hogy a hagyományaikhoz ragaszkodó ausztrálok európai konfekcióruhákat viselnek és csuklójukon digitális kvarcóra csipog. Herzog mítoszaikat csak forrásnak tekintette: „Olyan legendákat és mitoló­giát akartam, amely közel áll az aborigensek (bennszülöttek) gondolkodásához és életmód­jához. De ez a film nem az ő álmuk, hanem az én álmom. Nem akarhattam az ő ügyü­ket a magamévá tenni, nevet­séges lett volna.” A főszerepre a bennszülöt­tek egyik tekintélyes népmű­vészét nyerte meg. Wandjuk. Marika zenész, festő, író és politikus is egyszemélyben. Ű játssza a film alapzenéjét egy hosszú, csőszerű hangsze­ren, a didgeridoon. A film egy bennszülött törzs küzdelmeiről szól, akik egy apró földrészért indulnak harcba a területet kiaknázó ipari konszern ellen. Itt él­nek a zöld hangyák. Ha te­nyészetüket megzavarják, a föld lakói elpusztulnak. Ami­kor világossá válik, hogy vesztettek, egy nagy „hangya” zöld repülőgépen próbálnak elmenekülni. De csak a törzs­fő utazhat el a telephelyről. A gép lezuhan, a törzs pusz­tulásra ítéltetett. Herzog filmje végkifejleté­ben pesszimistább, mint ed­digi művei. A világkatasztró­fa bevezető képsorai tűn­nek fel az utolsó filmkocká­kon. Némi környezetvédő be­ütés is fellelhető, de az, hogy civilizációellenes, az teljesen egyértelmű. A kHátástalanság a pályá­ja kezdetén óriási energiá­kat szabadított fel benne. Ez hozta meg számára-a nemzet­közi sikert. 1975"ben a Kaspar Hauser Gann es-ben a nemzet­közi filmkritika díját kap­ta. A Fitzcarraldóért ugyanitt 1982-ben a legjobb rendezé­sért járó elismerést vehette ót. Mára. úgy néz ki, mint­ha elfáradt volna. Excentri­kussága nem teszi lehetővé a nyitást az emberi, érzelmi problémák feltárására. Hiányzik alkotásaiból a szerelem, a politika. Éppen azok a motívumok, amelyek közelebb hoznák számára a nézők széles táborát. Az, amit a vásznon most láthatunk, inkább költészet, látvány, mint érző film. A magasba emelkedő repülőből egzotikus táj terül a sze­münk elé. A végeláthatatlan kupacokkal borított sivatag megrázó élmény. Az elma­radhatatlan áriabetét is ekkor szólal meg. Herzog alkotási folyamatát nagyfokú függetlenség jellem­zi. Személyiségén nem ha­gyott nyomot semmilyen szel­lemi áramlat, semmilyen is­kola. Öntörvényű alkotó, a maga választotta úton halad, úgy tűnik, a civilizációból való teljes „kivonulás” irányá­ba. A kultúrák konfrontáció­jában ugyanis az őslakók pártjára áll: „Ti, fehérek el vagytok veszve, mert nincs célotok és irányotok” — így ítéli pusztulásra a törzsfő az agyontechnizólt embert. A nyu­gati világ abszurditása ellen egyetlen kiutat talál a ren­dező a rablógazdálkodástól megcsömörlött, de jó szándé­kú értelmiségi számára: kivo­nulás a természetbe, menekü­lés a még romlatlan sivatag buckái közé. — buzafalvi — Hagyományőrző iskola 1 A káli« körzeti általános iskola tanulói három eve gyűjtik folyamatosan a lakó­helyükön fellelhető régi tár­gyakat, használati eszközöket. Korsókból, kancsókból és ruhákból rendezték be a fo­lyosón lévő üvegtárlót. A gyűjteményből bőven jutott az osztálytermek polcaira, ab­lakaiba is. A gyerekek többsége a ré­gi kerámiákhoz vonzódik. Rajztanáruk, Nádasdi József segítségével, agyagból ma­guk is fomáznak az eredeti­hez hasonló kancsókat, kor­sókat. A gyerekek kerámia- szakkörön, illetve a hetedike­sek fakultációs órákon agva- goznak. Munkáikat az iskola elektromos kemencéjében az udvaron lévő maguk építet­te, tapasztotta szabadtéri} kemencében égetik ki. Új gvermekfoiyáirat Képírás E napokban már kapható a nógrádi újságárusoknál is az új gyermekfolyóirat, a „Képírás”. A nagyméretű, hatvannégy oldalas lap in­kább a „felsőtagozatos”, ti-, zenéves korosztályhoz szól. Mit olvashatunk és lát­hatunk az első számban? Egy nemzetközi sulitárlat legsi­keresebb humoros-tréfás raj­zain derülhetnek a gyerekek, Sajdik Ferenc illusztrációival pedig Karinthy Frigyes Ta­nár úr kérem című, immár klasszikusnak számító művét olvashatják. Beavat a lap a képregértyrajzolás titkaiba, s néhány oldallal arrébb már látható is a „termék”: Bogá- ti Péter elbeszélése nyomán. Sarlós Endre rajzaival. a Gróf Mars'gli Alajos csodála­tos életéről szóló történet. A sportrovatban a birkózás és az autóversenyzés viszi a nrímet. ez utóbbiból kénes óriásnosztert kannak az olva­sók a Forma—1 magyaror­szági versenyéről. Felkérem a tisztelt tanár urakat és tanárnőket, hogy a következőkben együtt baran­goljunk egy hiányt pótló mű hasábjain. Erős Zoltán Magyar irodal­mi helynevek A-tól Z-ig cí­mű müvét feltehetően ugyan­is éppen azok forgatják ha­szonnal. akik e tárgyat ta­nítják, (s persze maguk a di­ákok. akiknek végül is szánta a szerző és a kiadó — Móra). A jeles niű valóban párját ritkítja, s miközben arra vál­lalkozik. hogy a hazai irodal­mi helyneveket az általános és szakmunkásképző iskolák valamint a gimnáziumok! es a szakközépiskolák tantervei­vel összhangban ismertesse, még ennél is tovább megy; a környező országok (Jugorzlá- via. Románia. Csehszlovákia, Ausztria) idevágó ismereteit is közli. A lexikoncímszavak­kal dolgozó mv tavaly i veit meg dicséretesen (célját te­kintve) magas példányszám­ban. Félszázezernél is több köteteinek tömege. ☆ Jómagam itt csak ás kizá­rólag a nógrádi tájakat járom a kalauz segítségével. Nem tagadom, beleolvastam részen­ként más vidékek, sőt a kül­földi részek ismertetőibe is — azokban mintha kevesebb tévesztés lenne! Tekintettel a mű felvállalt honismereti és tantervi feladataira — nem lehet közömbös sem felnőtt­nek. sem diáknak-fiatalnak, hogy a nógrádi tájat, (s per­sze mind a többit is), milyen hitelességgel mutatja be az ..A-tól Z-ig” kalauz. Egv vra- lób.an (!) jó kézikönyv már régen hiányzott, s hogy akkor ez az-e, ki-ki döntse el a nóg­Irodalmi barangolások Tévesztések A-tól Z­'9 rádi barangolás végeztével... Maga a szerző kis lexikon­nak. irodalmi „földrajzkönyv­nek” nevezi művét, amelynek előzményei között van Hat­vány Lajos két könyve. a Beszélő házak és a Beszélő tajak is. Ha lexikon. akkor mindenképpen „sebészi pon­tosságra” kell törekednie. A lexikon „szentségei” sérthe­tetlenségei közé tartozik az a közismert tény. hogy éppen abból idéznek (és (évednek a lexikon tévesztései nyomán) a legtöbbet és’ a leggyakrab­ban. Ezek után nézzük kez­detnek Balassagyarmatot, (mint címszót). Balassi (helyesebben Balas­sa) Bálint harcolt volna itt egri vitézként 1584-ben a tö­rökök ellen. ..? Az első nagy magyar lirikus valóban köt­hető a városhoz, de inkább arról az oldalról, ami a vá­ros nevével és a költő-vitéz családnevével kapcsolatos (Gvarmat a Balassák birtokai­nak egyik központja volt!). Szabó Károly Gyarmaton élő irodalomtörténész újabb ki­adásra régen megérett műve — Balassagyarmat az iroda­lomban (1972) éppen azt rög­zíti: adatokkal nem bizonyít­ható. hogy egyáltalán iárt vo'na ott a török alatt! Mel­lesleg a város történetét Esze Tamás szerint is nagyon ma­gas színvonalon tárgyaló mű — Balassagyarmat története (1977) sem említi ezt a „tényt”. Ezzel szemben beszámol egy bizonyos Ebetzky nevű kor- ponai (ma Krupina Csehszlo­vákiában és Egerrel éppen ellentétes irányban fekszik északra) vitéz gyariíiatj elfo- gatásáról. a korponaiak Kék- kő-dúlásáról (akkor a töröké volt) és Ozmán nógrádi bég Gyarmat alá érkezéséről. Balassa Bálint Egerben egri vitézként (hadnagy volt. egy lovascsapat, vezetője mind­össze) 1579-beri. 1580-ban és a rákövetkező évben tartóz­kodott: Egyik nagy haiitette nem Gyarmathoz — Hatvan­hoz! fűződik és Nádudvarhoz. Amúgy pedig 1584-ben régen nem volt egri vitéz, előtte két évvel távozott Egerből. Ma­gánzóként ugyan összecsapott itt-ott a törökkel, de nem eg­ri végvári katonaként és eset­leg nem is Gyarmaton. S. ugyanígy Madách Imre meglehetősen elnagyolt élet­fordulói sem maradhatnak ab­ban a formában, ahogy a ka'.auz velünk közli. Költőnk nem lehetett ilyen „nemes egyszerűséggel”, amint itt áll, 1842 és 1854 között joggya- kornok. tiszteletbeli, aljegyző és megyei főbiztos (ez utóbbi azért sem. mert 49-ben le­mondott hivataláról). Madách már 1943. január 9-én. a megyei ügyvédek so­rában található. Igaz. ugyan­abban az évben aljegyzőségé- ről lemond, ellenben. ami szóra is érdemes lenne egy irodalmi helynév lexikon ban; 1844—45. között Timon álné­ven rendszeresen írt. megyei tudósításokat a Pesti Hírlap­ba! Megyei főbiztosnak 1846- ban választják meg (a főbiz­tosi hivatal békében amolyan, előremeneteli lépcsőnek szá­mított, betöltője a hadifel­szerelések. csapatok gyámoli- tója volt), s bár a fői”, alatom alatt végig megtartja hivata­lát betegen is. de'már a 49-es tavaszi hadjárat során, ami­kor Gyarmatot is visszaveszik honvédeink. a megye é|ére új tisztikar kerül... Kossuth megbízásából Repeczky Ferenc kormánybiztos a régi tiszti­kart Losoncon 1849. április 21-én. felfüggeszti. Madách Imre május 22-én. szerepet vállal az új tisztikarban, de főbiztosi hivataláról lemond (azt a kormánybiztos iátia el akkor). .. .És. hát Jobbágy Károly! A város szülöttje (1921) mai, de még inkább tegnapi, az érthetőséget is vállaló líránk — valóság, közéletiség, gon­dolatiság — jeles képviselője. Máig vissza-visszajár Balassa­gyarmatra. Csesztvére. Ma- gyamándorba. Ö teljességgel hiányzik a teljességre törekvő és pontos (?) irodalmi kalauz­ból. Bizony nagy kár ez is Szabó Lőrinc sem csak gye­rekkorának egy részét töltötte itt. Többször visszatért a tün­dérvárosba” (1924. 1928, 1943, 1953) és újrafogalmazta él­ményeit. (T. Pataki)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom