Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
Síküveggyári prognózis A ceredi termelőszövetkezet varrodájában a Senior Váci Kötöttárugyár kazári egységének dolgoznak bérmunkában. A hetven asszony jelenleg a Szovjetunióba kerülő divatos melegítőket varr, amelyet november közepéig kell a kazári üzembe szállítani. —RT— Hová tűntek a tehenek? Mennyibe kerül egy liter tej? Hét forint hatvan fillérbe. Akkor persze, ha az ember a boltban veszi, zacskóstul. A Szügyi Madách Termelőszövetkezetben tavaly minden lefejt liter tej tizennégy forintba került. A termelőszövetkezetnek. Miként lehetséges ez? Csakis rossz gazdálkodással, magas önköltséggel — egyszóval, emberi hibák következtében, mondaná ki könnyen az ember a szentenciát. így volt-e? — Így — felel a kérdésre egyenesen Cserháti Zoltán, a szövetkezet elnöke. — Ez egyértelműen komoly veszteségei jelentett a szövetkezetnek. — Milliókat. Ám ez már a ■múlt. — Vagyis most megváltozott minden? Nyereséges letf « tehenészet? — Nem ilyen egjssaer-ő. Menjünk sorjában. Már évekkel ezelőtt a-te- esony hatékonyságú volt ennek a jószágnak a tartása ebben a termelőszövetkezetben. Két éve azután nem lehetett tovább halogatni a dolgot, valamit csinálni kellett. — Eladtunk nyolcvan tehenet egy éve. Áron alul, mert az eszmei értékük 28 ezer forint volt, s mi olcsóbban adtuk. Szabadulni akartunk ezektől, kevés tejet adtak, sokba kerültek. Ez a veszteséges eladás terhelte a tavalyi tehenészeti eredményt. Hozzáteszem: ez is. Mert háromezer liter körül volt csupán a tehenenkénti tejhozam. A megmaradt kétszázhúsz jószágból százat kiadtunk a háztájiba. Alaposan megnéztük, kinek a kezébe kerülnek a jószágok. Aki a négyezer litert nem tudja produkálni, annak a mi hasznunkból nem adunk. Ha viszont hozza ezt a „teljesítményt”, akkor tehenenként tízezer forint körűi lesz a haszna. Hiszi, nem hiszi, a háztájiban „följavultak” az állatok. — Nincsenek üzemi költségek. — Nincsenek. Szinte az utolsó szótagra nyit be az ajtón Markó Antal, a háztáji ágazat vezetője. ő sorolja, hogy megnőtt a tartási kedv a környéken. Régebben jó. ha tiz-tizenkét marhát adtak le az itteni gazdák, most meg ötven-hatvan marhát is fölkínálnak. A kihelyezett tehenek gazdái térítés ellenében hozzájuthatnak legelőhöz, takarmányhoz, alomszalmához, de az állat maga a szövetkezeté marad. Amint ezt elmondja, máris az elnökhöz fordul: ellenőrizni kellene a környéken és az Alföldön levő állatokat, vajon a gazdák gondosan bánnak-e velük. Péntekben állapodnak meg. — Százhúsz jószággal még nem számoltam ei — íórdwlA vissza az elnök felém. — Ezek itt maradnak húsmarhának. Miután ..beszálltunk” az üsző- felvásárlásba, kaptunk pénzt az istállók fölújítására. Szakcsoportunk végzi, egyelőre négyét. Bővítjük a férőhelyet, s a kereslet szerint szabadtartásra és kötött tartásra is lesz mód. Szerződésünk van as állatforgalmi vállalattal, négyszáz marha hizlalására, s persze a saját szaporulat fölnevelésére is kell a hely. — A húsmarhatartásra «I- kalmasak az istállók? — November végére minden elkészül. Olcsóbban, mint egy tejelő tehenészeti telep rekonstrukciója. hiszen itt nincs drága gépi beruházás: A fölújítás után kevesebb emberrel is elvégzi tennivalóit az állattenyésztés... Számolgatunk. Még nem bizonyos, tartanak az államközi megbeszélések, hogy a korábbi, lengyelországi üzlet létrejön-e? Onnan ugyanis Magyarországra hozták vendégeskedni a bikákat, bérhizlalásra. Jó üzlet volt mindkét félnek. Ha ez az új esztendőre is érvényes, akkor 1987- ben ezer-ezerkétszáz szarvas- marha „fordul” meg itt a termelőszövetkezetben. Több jószágot kívánnak kiadni a háztájiba is, hiszen tiszta nyereséget hoz a közös gazdaságnak. A spanyol nép köztársaságvédő harcában részt vett nemzetközi brigádok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepség meghívottja volt a Szurdokpüspökiben élő Kondás György. Fél évszázaddal ezelőtt a világ ötvennégy országából mintegy 40 ezer amifasiszta — közöttük több mint 1200 magyar internacionalista — sietett a Spanyol Köztársaság segítségére. Egyikőjük a ma 87 éves Kondás György volt, aki Kanadából indult Spanyolországba. * A spanyol barikádokon — ezt a címet viseli Csatári József könyve. A kötet nyolcvanadik oldalán egy fegyvereseket ábrázoló fénykép Iái ható. a hét magyar egyike Kondás György. A köztársaságért harcolók barikádjáig bosszú volt az út. 1919- ben Szamuely Tibor beszédének hatására jelentkezett a Tanácsköztársaságot védő Vörös Hadseregbe, emiatt később az üldöztetés, a megveretés, a — Ebben az évben már legföljebb minimális veszteséget jelenthet az állattenyésztés Szügyben. Jövőre pedig nyereséget kell hozhía! A számítások azt mutatják, hogy hozni is fog. Hogy mennyit? Még nem tudjuk pontosan. — Honnan ehhez az átla*- átiiományhoz a taioarmányt? — Százhúsz vagon abrak szükséges, ennek a hatvan százalékát megtermeljük, a többit vesszük, az ötszáz vagon tömegtakarmányt’ viszont teljes egészében mi állítjuk elő. Minden lehetséges mellékterméket fölhasználunk a saját takarmánykeverőnkben.' —*• Tehát nagy tömegű húskibocsátásra készülnek föl? — Pontosan. * Érdemes eígondOíkozrn azon, hogy míg másutt most a tejelő tehenészetek fölvirágozta tása a cél, Szügyben a húsmarhatartásra fordítanak inkább gondot. Valamit sejtenek...? Nem tűntek el tehát a tehenek, sőt, most lesz belőlük csak sok! Igaz, ezek a derék négylábúak már nem tejért, hanem húsukért ropogtatják az abrakot majd a föl- wjitott istállókban. A spanyol barikádokon kenyérnélküliség lett a sorsa. Az üldözés elől menekülve vándorolt ki Kanadába, s Torontóban vasipari munkás lett Kondás György azonban idegen földön sem tagadta meg önmagát. 1927-ben már a szakszervezet tagja, tüntetések és sztrájkok résztvevője. 1930-tól aktív tevékenységet vállalt a kommunista párt tagjaként is, öt év múlva pedig a tobor- zó hatására jelentkezett a Spanyol Köztársaság védelmére. A nemzetközi brigádot, az egykori, személyesen ismert parancsnokokat — Míinnich Ferencet, Zalka Mátét — spkat emlegette, évtizedek múltán is a magyar internacionalista. A harcok során Madrid alatt Kondás György megsérült. Három év múlva került vissza Torontóba. 1949 telén pedig visszatért Magyarországra. Egy év múlva Szurdokpüspökiben teli. Z. uarhato Új érdekeltségi és irányítási rendszer A salgótarjáni síküveggyár az idén is megpályázta a Kiváló gyár címet, s ennek megfelelően állította össze éves tervét. Túl a három negyedéven, úgy tűnik, a kollektívának ezúttal is reális esélye van a kitüntetés elnyelésére. Fehérvári Géza gazdasági igazgatóhelyettes beszélgetésünk során emlékeztetett rá: már augusztus végén teljesítették a 2,7 millió dollárban meghatározott tőkésexport-kö- telezettségüket. A várható éves kivitel mintegy 3.1 millió dollár lesz, amely nemcsak a tervet, hanem az elmúlt évi tényt is meghaladja. Az export 90 százalékát a húzott síküveg teszi ki. a fennmaradó részben hőszigetelt és edzett biztonsági üveget szállítanak országhatárainkon túlra. Az árszínvonalat 6 százalékkal sikerül növelnie a gyárnak. Sikerként könyvelik el. hogy nagyobb mértékben az exporttermékeknél emelték az árakat. A Salgótarjánban előállított síküveg világszerte elismert és keresett, s a vevők hajlandók érte a korábbinál többet is fizetni. A gyárra megállapított készletszint 220 millió forint. Három éve nincs változás ezen a téren, holott időközben a termelési érték 30 százalékkal. 1.4 milliárd forintra növekedett. A készletszint tartása érdekében jelentős intézkedéseket hoztak a síküveggyárban. így például fokozták az anyaggazdálkodásban dolgozók érdekeltségét, továbbá megszigorították az anyag- megrendelések engedélveze- sét. Az idén különösen nehéz tartani a készletszintet, mert a Zagyva III-as kemence átépítéséhez 160 millió forint értékben kellett különféle anyagokat. acélszerkezeteket vásárolni. / A nyereséget sávosan határozták meg az Üvegipar; Művek vezetői a síküveggyáriak számára. A minimális terv 85 millió forint, ennek nem teljesítése azt jelenti, hogy a tőkésexport és az árszínvonal növelése, a készletszint tartása esetén juttatható bérnövekedést sem kapja meg a kollektíva. Erre azonban nem is gondolnak a gyárban. Fehérvári Géza úgy gondolja: legalább 105 millió forint gazdasági eredményre lehet számítani. Ez pedig már dicséretes. hiszen a fentebb említett kemenceátépítés hozzávetőlegesen 50 millió forint nyereségcsökkenést okoz. Előzetesen 100 millió forintra sac- colták ezt az összeget, de különböző intézkedésekkel sikerült növelni a jövedelmezőséget. A gazdasági igazgatóhelyettes elmondta: az eredményekkel 7—7,5 százalékos bérnövekedést érdemelhet ki a gyár. amellyel elégedettek lehetnek a dolgozók. De. hogy harmadszor is szóba hozzuk a kemenceátépítést, a munkálatokban résztvevők premizálására mintegy 3 millió forintot akarnak biztosítani. A felújítás és korszerűsítés ugyanis jelen tőseri, befolyásolja a gyár jövőjét, ugyanakkor a határidő rendkívül szoros, úgyhogy az itt dolgozók megérdemlik az anyagi elismerést. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik: sikeres évzárásra nyílik lehetőség a salgótarjáni síküveggyárban. A terv ugyan meglehetősen feszes, ám olyan intézkedéseket hoztak a vezetők, amelyek hozzájárultak a tervek teljesítéséhez. illetve túlteljesítéséhez. Ezek sorából kiemeljük az új érdekeltségi rendszert, továbbá a korszerűbb irányítás •bevezetését. Ma már 23 önálló elszámolási rendszerre osztva termel a gyár. szemben a- korábbi néggyel.; Az üzemek közvetlenül a termelés; igazgatóhelyetteshez tartoznak, így lerövidült a« irányítási lánc. A beszélgetés során terme-' szelesen szóba kerültek a gondok is. A gazdásági igazgatóhelyettes problémákén is jelölte meg a gyakran előforduló anyaghiányt. Különösen az importanyagok késői beérkezése lassította a munkát; okozott kiesést a termelésben.] A célul tűzött jóóru-kihoza- tali mutatót nem tudják elérni. bár ez kedvezőbb a tavalyinál. Nem vitás, ezen a téren túlságosan magasra állította önmagával szemben at mércét a síküveggyár. Az ez j irányú tartalékok viszont jelentősek. a jövő feladata les® ennek kiaknázása. Hasonlóképpen javítani lehel és szükséges a munkaszervezést. d munkaerő-gazdálkodást és ezzel összhangban mérsékelni a munka idő-kiesést. Hí L.) Védjegy öo4 vadnak a jól hangzó, régi márkanevek? S azok a kiri fejező, szellemes védjegyek, amelyekre elegendő volt rápiH lantani, hogy felidéződjön bennünk az illető, semmivel ösanj sae sem téveszthető termelő, vagy kereskedelmi vállalat ne-j ve, s ismert árucikke. Ezek a védjegyek természetesen néni csapán a reklám, ,az eligazítás és figyelemfelkeltés fontod eszközei, hanem a megbízható, jó minőségű termék garanciái k voltak. Szerencsére az «rtóbbi ívekben megmozdult valami a mad gyár gazdaságban ismét, örvendetesen szaporodnak az ipaH ban, kereskedelemiben a könnyen kiejthető cégnevek, és a grafikusok által rajzolt, gyorsan megjegyezhető vállalati emblémák, védjegyek. Az élénkülő versenyhelyzetre belföldön. és a növekvő exportfeladatokra külföldön a legkézenfekvőbb vállalati reagálás a termék minőségének és csomagolásúnak. megjelenésének javítása, valamint a jól csengő márkanév, goodwill megteremtése. Nemcsak orról van szó, hogy. újraélesztették a külföldön is elismert, régi cégjelzés seket: Richter, Tungsram. Pick, hanem kifejező, új vállalatnevek is születtek: az Ikarus, a Videoton, a Taurus jellemző példa, sőt a külföldön kiejthetetlen nevű Dunai Vasmű is Dunaferr névre „keresztellcedett” ást. A védjegy és a jól hangzó vállalat-, illetve márkanév megválasztása azonban csak fontos külsőség, a jó hírnév meg* szerzéséhez sokkal inkább a tartalom. a belbecs megteremtése a döntő. A két összetevő: a védjegy és a hozzátartozó áru, szolgáltatás megbízható, kiváló minősége együttesen hozhatja meg a hosszú távú üzleti sikert. Akér úgy, hogy a regisztrált elnevezésű ára önmagában is jó minőséget,, valamiben utánozhatatlan jellegzetességet jelent, vagy másképpen: a Kiváló Áruk Fóruma ismert háromszögjele garantálja a termék tartós kiválóságát. Ezt a címkét egyébként éH deines volna külföldön is ismertté tenni, valahogy úgy. aho-' gvan az osztrák árukat ellátják a nemzeti színű, Austria- jelzéssel. Akár így, akár úgy, a magyar gazdaságnak létkérdése. hogy jelentősen növelje a jelenlegi pár tucat, külföldön is versenyképes árucikke körét, s a mostani 850 KÁF- emóiémás termék kínálatát. Tévedés ne essék, nem arról von szó, hogy esupa drága kixusholmit gyártsunk, hanem arról is, hogy az olcsóbb, ám nélkülözhetetlen hétköznapi árucikkeink is megbízhatóak, tartósak és célszerűek legyenek. Az utóbbi időben sokat beszélünk az ösztönző érdekeltség szükségességéről, és vállalati berkekben ezen többnyire a megfelelő mértékű, az áru milyenségét is elismerő áremelést értenek. Csakhogy az is érdekeltség, sőt feszítő kényszer, ha a gyengébb minőségű, silány csomagolású termékre itthon sem találnak vevőt. ha a kereskedelem a keresletet és az igényeket jobbár» figyelembe vevő, igényesebb árubeszerzést folytat. Magyarán: védjeggyel, vagy anélkül, a hanyag munka, az igénytelenség. a korszerűtlen termelés semmilyen mesterkedéssel se hálhasson kifizetődő tevékenységgé. Zs. Cs. Hiányzó tubusok, csöpög® palackok Megfelelő minőségű és metory- nyiségű csomagolóanyagok Litkén kétmillió int épületfelújításra Fűtéskorszerűsítési munkásatok Ditke Községi Közös Tanácsa csaknem kétmillió forintot fordít épületek felújítására, amelyek zömét ae idén megkezdődött iskolai fűtéskorszerűsítési munkálatok jelentik. Ez évben és jövőre is 328—328 ezer forint értékű felújítást végeznek a körzeti általános iskolában, majd a tervidőszak második felében teszik teljessé a korszerűsítést. Ezen túl sor kerül a Vörös Hadsereg úti pedagógus szolgálati lakás rendbetételére is, erre több mint négyszázezer forintot s»á*i a tanács. lepedett le, itt vett részt a pártszervezet munkájában is. Az 1956-os ellen- forradalom elleni harcokban helytállást tanúsítva Küzdött, a munkásőrség szervezésekor pedig elsőként jelentkezett szolgálattételre. A nyolcvanhét éves Kondás György jelenleg is a pásztói Gubis Ferenc múnkásőregység tartalékállományának tagja. it A betegséggel küzdő veterán személyesen nem vehetett részt a nemzetközi brigádokra emlékező budapesti ünnepségen. Az évforduló alkalmából Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka levélben köszöntötte Kondás Györgyöt, méltatva a harcos életutat, a Spanyol Köztársaság védelmében kifejtett áldozatos tevékenységét. A köszöntő levelet Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka és Vin- cze István, a pásztói Gubis Ferenc munkásőregy- ség parancsnoka adta át bensőséges hangulatú ünnepségen. hiányában egyre több kozmetikai és háztartás-vegyipari vállalat kényszerül arra. hogy fejlesztési lehetőségeinek rovására mind többet áldozzon saját csomagolóanyag-gyártó bázisának kialakítására. A kozmetikag és háztartásvegy- ipar ag «többi években mt ipari átlagolt többszörösért meghaladó mértékben bővítette termelését, de megnö- veteedett igényeivel a csomagolóanyag-gyártók nem tudtak lépést tartani. Gyakran okoz átmeneti hiányokat az ellátásban, hogy nincs elegendő palack és tubus a különféle aerosol ős termékek, illetve krémek, fogkrémé* esomagptósáÍKíz,
