Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

I&omiott a tíizuédelmi fegyelem Kunhaissi István tűzoltó őrnagy nyilatkozata Balassagyarmaton, az utóbbi években, rendkívüli mó­don romlott a tűzvédelmi fegyelem. A tüzek alakulása és a kárérték megdöbbentő képet mutat. Míg 1983-ban csak 12 tűzesetet tartottak számon. 35 700 forintos kár­értékkel, addig gz a szám 1984-ben már 17-re növeke­dett, a kártérték megközelítette a iái ezer forintot, ta­valy pedig a 24 tűzesetből keletkezett kár értéke meg­haladja a 360 ezer forintot. Rendkívül érdekes ebből a statisztikából a lakóházi tűzesetek és kárértékek aránya. Míg 1983-ban csak 5 lakóházi tűzhöz riasztották az állami tűzoltókat, addig tavaly már húsz esetben kellett ilyen helyszínre kivo­nulniuk a tűzoltóknak. Ez tette indokolttá, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén jelentést hallgatott meg a város tűzvédelmi helyzetéről. Mit állapított meg a vég­rehajtó bizottság? — erről nyilatkozott Kunhalasi István tűzoltó őrnagy, -parancsnok. Mint mondotta: — Az orszá­goshoz hasonlóan, a városunk tűzvédelmi helyzetében is ér­zékelhetők az utóbbi időszak kedvezőtlen jelei. ugyanis nagymértékben romlott a tűzvédelmi fegyelem. Egyre jellemzőbb, hogy a beruházá­sokra. rekonstrukciókra for­dítható összegek csökkenésé­vel kisebbek a- lehetőségek a tűz elleni védekezésre. Elő­fordul' vezető; mu'asztás. az üzemek, intézmények dolgo­zói részéről felelőtlenség, fe­gye Imezetlenséa. — A tűzvédelem — foly­tatja az őrnagy —. nem a le­hetőségeknek és a követel­ményeknek megfelelően fej­lődött. bár megköveteltük, bogy a beruházásokra, fel­újításokra fordítható pénz­eszközök csökkenésével, a lehetőségekhez mérten, még az elfogadható szinten biz­tosítsák a tűzvédelmi előírá­sokat. Kritikusan kell meg­állapítani, hogy a szakigazga­tási szervek sem foglalkoztak megfelelően a tűzvédelmi helyzettel, pedig ezt számuk­ra is szabályzat írja elő. Az ipari létesítményekben a tűzvédelmi szervezetek az utóbbi években hagyomá­nyosan kialakultak. A tűzvé­delmi bizottságok megelőző tűzvédelmi tevékenysége ál­talánosságban elfogadható, egyes létesítményeknél, ese­tenként, kívánnivalót hagy maga után. A körülmények alakulása folytán, sikerült el­érni. hogy ipari létesítmé­nyeinkben. az elmúlt három év alatt, tűzeset nem kelet­kezett. A lakóházak tűzvédelmi helyzete, az elmúlt időszak­ban kedvezőtlenül alakult. Bár. a városgazdálkodási vál­lalattal több a kezelésükbe tartozó lakóházat ellenőriz­tük. megállapítottuk; hogy a többszintes lakótelepi laká­sokban lakók nem tartják he a tárolásra vonatkozó elő­írásokat. a pincékbe minden­fajta éghető anyagot, limlo- mo< tá•’ólnak. M-°aréngá1iák a kihelyezett tűzoltó k^szü’é- keket, nemegyszer eltulajdo­nítják azt leszaggatják a tűz­védelmi előírásokat. Tapasztaltuk. hogy egyre több az elhasználódott olaj- tüzelésű berendezés. mely­nek javítását házilagosan, barkácsolva végzik. Miután olaj kályhagyártás ha­zánkban nem folyik. így egy­re többen hagyományos szén- tüzelésű berendezésre -cse­rélik le az elhasználódott fű­tőberendezéseket. ezáltal csökken a tárolt fűtőolaj mennyisége is. — Az intézmények tűzvé­delmi helyzete általánosság­ban még megfelel a követel­ményeknek — jelentette ki Kunhalasi István. Problé­maként . említhető, hogy itt is változnak a tűzvédelmi elő­adók, megbízottak személyei, akik ugyancsak nincsenek tisztában a tűzvédelmi ren­delkezésekkel, előírásokkal, ezért több használati előírás nem nyer végrehajtást. — A végrehajtó bizottság összességében megállapítot­ta. hogv a tűzesetek számának kedvezőtlen alakulása az ál­lampolgári. tűzvédelmi fe­gyelem lazulásának is a kö­vetkezménye. A felelőtlen emberi magatartás miatt is növekszik a veszélyforrások száma, ezért a tűzvédelem területén dolgozók részéről, hatékony intézkedések meg­tétele válik szükségessé. Ép­pen ezért. az elkövetkezen­dő időszakban, továbbra is feladatunkat képezi -a tűzvé­delmi helyzet továbbszilár- dítása. a tüzesetek számának csökkenése érdekében. — Ehhez minden eszközt fel kell használnunk, nem ri­adva vissza a felelősségre vo­nástól sem. Mi a jövőben to­vább kívánjuk fejleszteni kapcsolatainkat például az ingatlankezelő vállalattal és lakásfenntartó szövetkezet­tel. Tervezzük a közös ellen­őrzéseinket a lakóépületek­ben. — Vállaljuk, hogy a tűzol­tóság részt vesz a különböző szervek rendezvényein, s ahol —. ha erre felkérnek bennün­ket —, tűzvédelmi oktatást, bemutatókat tartunk. Benne vagyunk a fűtési szezonban. Felhívjuk a lakosságot a tü­zelőberendezések felülvizsgá­latára. hiszen tavaly —. mint arról már szóltunk —. éppen ezen a téren jelentkezett sok gondunk. Aztán jönnek az ünnepek. Több elektromos be­rendezés. játék kerül a gyer­mekek kezeibe. Óvjuk gyer­mekeinket a tragédiáktól. — Mi készen állunk fel­adataink teljesítésére, de azt csak a lakosság megértésével, segítségnyújtásával valósít­hatjuk meg — fejezte be nyilatkozatát Kunhalasi Ist­ván tűzoltó őrnagy. S. L. II lakosság jobb ellátásáért A Pest—Nógrád Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat baLassagyarmati gyá­ra kollektívájára igen nagy felelősség hárul, nemcsak a város és vonzáskörzete. ha­nem Rétság. Szécsény és Sal­gótarján város részbeni tő­kehús- és húskészítmény-ellá­tásában. Amint arról Kovács Ernő. a gyár igazgatója tájé­koztatott. céljuk a lakosság jobb ellátásának biztosítása, és ezért sokat is tesznek. A számok önmagukért be­szélnek. A balassagyarmati vágóhídon,--éves átlagban 72— 82 ezer sertés vágására ke­rül sor. Emellett, mintegy hétezer és tízezer darab kö­zött mozog a szarvasmarha­vágásuk is. Ebből fakad, hogy Nógrád megye húskeretének mintegy 60 százalékát a ba­lassagyarmatiak biztosítják, elsősorban tőkehúsként és húskészítményként. Éves átlagban. mintegy 2650 tonna húskészítményt szállítanak ki a megye üzle­teibe. s mintegy 56-féle hen­tesárut készítenek el. ami he­tenként. 35—40-félének felel meg. Ezt befolyásolja az év­szak is Van. airvkov több kell a kötözött sonkából, van ami­kor más húskészítmény ská­láját kel] szélesíteni. A vágóhíd Balassagyar­mat teljes ellátását biztosít­ja. Hogv még jobb leg ven a város tőkehús- és húskészít­ményének ellátása, ezért a gyár egv szakbolt nyitását tervezi, ahol nemcsak a gyár. hanem a PENOMAH teljes árukészletét tudják bemutat­ni. árusítani, s így a fogyasz­tói igényt kielégíteni. A köz­vetlen áru ki számítás nemcsak a frisseséget, hanem a szé­les választékot is biztosítja majd. Az új szakbolt tervét a Salgótarjáni SZÖVTERV már elkészítette. a terv jóváhagyá­sa is folyamatban van. Ki­vitelezőt is találtak a Balas­sagyarmati Építőipari Szö­vetkezet kollektívájában. Ügy tervezik, hogy a mintegy másfél millió forintos költ­séggel készülő szakboltnál a munkálatokat még ebben az évben megkezdik, <? a Rákóczi úton a jövő év első felében megnyitják a lakosság előtt. Ycssziüi Mifr©f€an©vícs Lfubimov 1908-1986 Gyápzhírt tartalmazó távirat érkezett a messzi Lenin- grádból Balassagyarmatra: 1986. szeptember 22-én elhunyt Vaszilij Mitrot'anovics Ljubimov nyugalmazott alezredes, a város és környéke felszabadításáért harcoló szovjet ala­kulatok helyettes parancsnoka, Balassagyarmat és Tcrény díszpolgára. B A távolság tizenkét ki­lométer. busszal húsz perc alatt tehető meg ez az út. a települést úgy tartják nyilván; Balassagyarmat von­záskörzete. — Előny vagy hátrány von­záskörzetnek lenni? — kér­dezem Kovács Sándort, a dejtári tanács elnökét és Ka­tona Kálmán vb-titkárt. — Először hagy soroljam el. miben js nyilvánul meg a vonzáskörzet mivoltunk — mondja Katona Kálmán. — Tehát; a munkások a gyar­mati üzemekbe járnak dol­gozni. a lakosság az alapvető cikkeken túli vásárlási igé­nyeit a városiban elégít; ki. Szakorvosi rendelésre. fog­orvoshoz szintén Gyarmatra megyünk, s természetesen a középiskolások is kijárnak a faluiból. — Van azonban, amit tő­lünk kapnak a balassagyar­matiak 'és á környező közsé­gekben élők — büszkélkedik Kovács Sándor tanácselnök —, s ez az ivóvíz. Hét évvé] ez­előtt hoztuk létre a vízmű- társulást. »melyre a lakosság családonként, tízezer forintot ajánlott fel. a tetemes állami támogatás mellé. így Dejtár- ról megy az ivóvíz Gyarmat­ra. Nagyorosziba, Rétságra, Bánkra. S. ha már a lakosság ilyen adakozó, mj is lehetne a kö­vetkező beszédtémánk, minta településfejlesztési hozzájá­rulás. — Mivel Dejtáron van a körzeti általános iskola. a pataki felső tagozatosok is hozzánk járnak, úgy gondol­tuk, tornaterem-építésre sza­vaztatjuk meg az összeget. Hatszáz forinttal indulunk, amely évente száz forinttal emelkedik. Jelenleg a gyere­keknek a művelődési házban tartják a testnevelésórákat. Az igazság az. hogv kellene a pénz az utak. járdák fel­újítására is. mert mindkét községben igen rossz állapot­ban vannak. A pénzből sohasem elég. főleg, ha két községről van szó. s főleg ha nincsenek helyben működő adóztatható szigetelése ;s megoldódott. Felújítottuk az óvoda, a ta­nács kerítését. Korszerűsö­dött a községekben a villany- hálózat. Patakon kialakítot­tunk egy gyermekvédelmi tanácsadót, és a tervidőszak végére épült meg a körzeti rendőri' szolgálati lakás. En­nél az építkezésnél megmoz­dult a falu. A szakipari A város vonzásában gazdasági egységek, ame­lyek kicsit duzzasztanák a tanácsi pénzbevételeket. Mi­vel lejiet ezt pótolni? A la­kosság által végzett társadal­mi munkával. A dejtáriak nem panaszkodhatnak. A statisztikai adatok szerint, az elmúlt ötéves tervben. a nagyközségi kategóriában 49 helység közül, a dejtáriak a hatodikok lettek. Az egy fő­re jutó munka értéke meg­haladta a négyezer forintot. Kovács Sándor tanácsel­nök máris sorolja a VI. öt­éves terv eredményeit. — Nem csináltunk látvá­nyos dolgokat, nagv beruhá­zásokat. arra törekedtünk, hogy szépítsük a települést, a lakosság jó közérzetét megte­remtsük. Korszerűsítettük az iskolát. az óvoda és a műve­lődési ház tetőszerkezetének munkákat a helyi mesterek vállalták magukra, a terület rendezésénél ott volt a lakos­ság is. El kell mondjam, hogy javult a kereskedelmi ellá­tás. két magánkereskedő nyi­tott zöldségesboltot, bővült a dejtári falatozó konyhája. — Ha. már a társadalmi segítségnél tartunk, ne fe­lejtsük ki. a területünkön közvetett formáiban gazdálko­dó egységeket sem. Ezek az érsekvadkerti áfész. a rétsá­gi tsz pataki varrodája. a romhányi erdészet facsemete­kertje. a határőrség és a víz­mű. Együttműködési meg­állapodásunk van az áfész- szel. akik sport és művelő­dés fejlesztésére, évente 15— 20 ezer forintot adnak a tanácsnak. Van patronálója a dejtári óvodának. a pataki öregek napközi otthonának is. Ez utóbbi húsz fővel indult, s ma már negyven idős em­ber tölti ott kellemesen nap­jait. Hasonló napközi otthont szeretnénk Dejtáron is ki­alakítani. mert bőven van rá igény. Ügy gondolom, itt elérkez­tünk a VII. ötéves terv elkép­zeléseihez. hiszen az új ott­hon létesítése már a iövő ter­vei között szerepel. — Ebben az időszakban a legfontosabb teendőnk a szennyvízcsatorna építése lesz. amely a vízműbázis vé­delmét szolgálja rriajd. Az utóbbi időben ugyanis azt ta­pasztaltuk. hogv emelkedett a víz nitráttartalma, s az egész környék érdeke, hogv az ivó­víz egészséges maradjon.. Ez a munka nagyon sok pénzt felemészt, a 10—11 milliós ál­lami támogatás mellé, a la­kosságnak is be kell szállni a költségek fedezésébe. A másik tervünk óz Ipolyvece— Dejtár közötti bekötőút rend- behozatala. amelyre már pá­lyázatot adtunk be. Számí­tásain^ szerint. az út ráfor­dítási összeg", néhány 'éven belül megtérül, hiszen egy több kilométeres kerülőt iktatnánk ki vele. A beszélgetés végén. a ta­nács vezetői megjegyzik, saj­nálatos. hogy az utóbbi idő­ben csökken a faluban az építkezési kedv. Ennek fellen­dítésére még ebben az évben lakástámogatási alap létreho­zását tervezi a tanács, amely­ből elsősorban a nagycsalá­dosok. hátrányos helyzetű­ek részesülnének. Mert hiába Balassagyarmat közelsége. Dejtáron szeretnék fokozni a település fejlesztésével a né­pességmegtartó erőt. —rja— # Ljubimov doni kozák volt. A kaukázusi gárdaezred tiszt­jeként. lovon harcolta ..végig a második világháborút. 1944. október 6-án lépte át hazánk határát és rész vett Gyula, Békéscsaba. Szeged. Debrecen, Nyíregyháza. Cegléd. Szol­nok. Gyöngyös felszabadításá­ban. ö és katonái 1944. de­cern,bér 9-e ködös hajnalán foglalták el az ellenség által félig lerombolt Balassagyar­matot. A német fasiszták ko­moly ellenállásba ütköztek. SoU fiatal szovjet harcos alussza örök álmát városunk földjében. Vaszilij Mitrofanovics Liu­bimov. a felszabadult Balassa­gyarmat helyettes parancsno­ka volt. Szívébe zárta a vá­rost. a Börzsöny és a Cserhát völgyeiben megbúvó falvakat. Barátokat, harcostársakat ta­lált mindenütt. Egész életé­ben érezté az Ipoly partián élő palóc emberek vendég­szeretetének melegét. A pa­rancsnok gyakran visszaiárt hozzánk. A múlt és a jelen összekapcsolta öt e föld szor­galmas vénével, ezért vállal­ta büszkén és boldogan a díszpolgár m entisztelő címét. Valóban városunk pólóéra volt és morajt a szó törté­nelmi értelmében. Kölcsönös barátságunk év­tizedekig tartott. Személyes kapcsolatainknak köszönhe­tőén. gyakran voltunk mi is vendégei Leningrádban. Hí­vott, türelmetlenül várt és boldogan fogadott bennünket, mert minden ottjárt elvtár­sunk Magyarország egii darab­ját* jelentette’ számára. Érde­kelte minden. ami nálunk történt, ami hazánk szocializ­must. építő társadalmában a. jövőt körvonalazta. Becsülte a dolgozó embere­ket. Hitt a szorgalmas ma­gyar nép új társadalmat te­remtő erejében és 'kitartásá­ban. Szerette a fiatalokat. Hi­tet, bátorságot, elkötelezettsé­get sugallt nekik életének, minden megnyilvánvlásái-al. Menavöződéssel hirdette, hony a korszerű menalavozott is­meretek széles látókörűvé al­kotóvá kezdeményezővé te­szik az embert aki minden korban arra hivatott hony megvalósítsa a. kor történel­mi feladatát, megőrizze a békét és szolgálja a népek közötti barátság szent vauét. Parancsnok volt hű elvtárs. in barát és nav’szerű ember. Végien elment tőlünk de em,- lékéf soha el nem telpd-nk. nevét aZ utóbor számára em­léktáblára véssük, hony élet­művét méltóan megőrizzük! Magasodik" az oktatási központ Jó ütemben ' ^ ! dolgoznak az építők A tavalyi esztendő végén hirdette meg a városi tanács a nevelési központ építését. A pályázatra három ajánlat érkezett be. a munka ver­senytárgyaláson kelt el. Talán, szükségtelen magyarázgatni, ki. melyik cég is kapta az építést? Az. amelyik a leg­kevesebb pénzért hajlandó volt elvállalni a kitűzött fel­adatok megvalósítását. A NOT- TÉV 184 millió forintos vál­lalási árral kezdhette el az építkezést idén áprilisban. Amikor megkerestem Ber­ta Róbertét. a tanács város- fejlesztési osztályvezetőjét, több érdekes tudnivalóval szolgált. Mini mondta, a tel­jes költség több a vállalási árnál, hiszen az 1983-ban el­kezdődött területrendezés, a szanálás- is „elvitt” harminc­milliót. Aztán néhány „fo­galmi” kérdést tisztázunk! Az eredeti tervek nevelési köz­pontot említenek >— ez egyéb­ként. ma is helytálló — a fel­adat első ütemében azonban „csak” oktatási központról beszélhetünk. Mit rej,t magában ez a gondolat? Az első ütemben — a NOTTÉV vállalása alap­ján — 1988. június 30-ig be­fejezik a 12 tantermes közép­iskola. a központi tér (az aula), valamint az ezekhez kapcsolódó konyha és étter­mi rész megépítését az igaz­gatási szárnnyal eyvütt. Ez utóbbi lesz a majdani össz- épület „agytrösztje”. innen látják el és igazgatják a ne­velési központot. A második ütemben kerül sor a színházterem. a torna­terem és az uszoda megépí­tésére. de ez csak a követke­ző tervciklusban valósulhat meg. Persze, az lenne az ide­ális — és ebben teljesen egyetértünk az osztályvezető­vel —, ha az első építési ütem után. gyorsan megkezdőd­hetne a második előkészítése és munkálatai is. Végezetül. a tanács és a kivitelező jó kapcsolatáról esik szó. Berta Róbert hang­súlyozza: a mai nehéz gaz­dasági helyzetben, ez a kap­csolat pozitívumnak számít. Az április ót.a eltelt időszak­ban nem volt vita, megvan­nak a munka feltételei. a ta­nács még jelentős anyagiakat is megelőlegezett az építke­zés' finanszírozására. Az Árpád és a Mikszáth Kálmán utcák által határolt főutcái részen, az építők se­rénykednek. Deák Sándort, a NOTTÉV helyi építésvezetőjét keresem, s érdeklődöm: hol tart ma a munka, van-e le­maradásuk. hozzák-e az 1986- ra meghatározott tervüket? A konkrét és precíz válasz nem késik sokáig. — Az építés a korábban kitűzött terveknek megfele­lően folyik, nincs időbeli és munkabeli csúszás. A tizen­két tantermes iskola alapo­zása elkészült, megvan a fel­menő falszerkezet is — mond­ja. — Befejeztük a déli szárny alapozását, elvégeztük a szük­séges földmunkákat is. Az északi szárnyhoz kapcsolódó trafó- és hőközpont falazás! munkáin is túl vagyunk. Milyen munkálatokat vé­geznek most? — Jelenleg a gerendará­csok betonozása és az iskola földszint feletti monolitge- rendáinak é.s pilléreinek ké­szítése folyik. Ezzel egy idő­ben megkezdtük a csapadék­víz-csatornázást, valamint az ivóvízhálózat kiépítését. Köztudott, hogy mun­kaerőgondokkal küzdenek. — Igen. Hiányoznak a szak­képzett ácsok és kőművesek, s ezért is kértük a helvi büntetésvégrehajtási intéze­tet, hogy biztosítsanak szá­munkra szakmunkásokat. Na­ponta 25—30 rab dolgozik itt az építkezésnél, de sajnos, a fele sem szakmunkás. Hogyan ítéli meg: aZ év végére teljesítik-e időarányos feladataikat? — Jelen pillanatban kö­rülbelül a vállalt feladatok felénél tar-tünk. azaz 50 szá­zalékos a teljesítményünk. Mindent megteszünk azért, hogy továbbra is „ütemben" dolgozzunk. Végezetül az építésvezető is elmondja: ideális a kapcso­lat a megrendelővel, azaz a tanáccsal. Nincs olyan kérés és kérdés. ami nerh talál azonnali válaszra, s ez jó ösztönző is. Segíti a folyama­tos munkál I—kor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom