Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! K éí■ €1 ^ Jl El t A ZM's ZMe^ŐGRAD M E.O Y E I BIZOTTSÁGA ÉS A M E G YE^^NÄC^Ut^A XLII. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 193Ó. OKTÓBER 29., SZERDA Héikillözhetetlen az együttműködés Néprajzos muzeológusok regionális találkozója Ápolják a közösségi kultúrát ■ Hagyomány már, hogy októ­berben a múzeumi hónap al­kalmából szakmai konzultá­ción találkoznak Borsod, He­ves és Nógrád megye népraj­zos muzeológusai a három me­gye valamelyikének székhe­lyén. Idén Nógrád megye adott otthont a találkozónak. Kedden délelőtt a megyei néprajzi kutatás fellegvárában, a balassagyarmati Palóc Mú­zeumban gyűltek össze az észak-magyarországi múzeu­mok néprajzzal foglalkozó munkatársai. • Dr. Praznovszky Mihály, a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatója tájékoztatta a meg. jelenteket a múzeum állapo­táról és terveiről. A múzeum öt esztendő. múl­va lesz százéves. Sok mindent terveznek a centenáriumra, így például megújul a múze­um külsőleg és belsőleg. Mű­szakilag is felújítják az épü­letet. Űj, állandó kiállítás ké­szítésé mellett, komoly szak­mai teljesítményeket is vár­nak az intézmény dolgozóitól, így a megyei népművészeti monográfia készítése, vagy a német nemzetiségi kutatás mo­nografikus igényű végzésé is szerepel a tervekben. Dr. Praz­novszky Mihály a beszámoló­ban beszélt a közművelődé­si intézmények ma már nél­külözhetetlen együttműködé­séről, hiszen —. mint mon­dotta — a gazdasági helyzet azt követeli, hogy a szellemi és anyagi energiát koncentrál­ják Beszélt a három megye, valamint a legfrissebb part­ner, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem néprajz- tudományi tanszékének kap­csolattartásáról, és az együtt­működés további lehetőségei­ről. Arról, hogy a négy intéz­mény egyenrangú partnere egymásnak, kölcsönösen szol­gálják a célt, ami nem más, mint a folyamatos szakmai, tartalmi együttgondolkodás, az eredmények szembesítése, hogy hasznos tevékenységek alakulhassanak ki. A partne­rek" feladata nem kevés: meg­menteni, átörökíteni a közös­ségi kultúrát. Nem kis eredmény a há­rom megye múzeumi életében az amivel Bodó Sándor, a Heves Megyei Múzeumok igaz­gatója egészítette ki a beszá­molót: „Talán nincs még egy területe az országnak, ahol ilyen összehangoltan tudná­nak dolgozni a munkatársak. Bizonyítják ezt a tavalyi ered­mények, és azok a tervek, amelyek alapján a munkát folytatni kívánjuk.” A konzultáción dr. Kapros Mártát is köszöntötték a pálya­társak. A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén cí­mű könyvének premierje al­kalmából. amelyet a debrece­ni KLT néprajzi tanszéke adott ki, megjelenését pedig a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatta. Dr. Kapros Márta művét dr. Uj- váry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár ajánlotta a muzeológusok figyelmébe. A konzultáció méltó befe­jezéseként egy dokumentum aláírására is sor került, amely a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága és a KLTE nép­rajztudományi tanszékének együttműködési megállapodá­sát tartalmazza. Divatküldemény Moszkvába A Salgótarjáni Ruhagyár félszáz termékét mutatják be október 28-tól. november 6-ig Moszkvában, ahol a Modex Külkereskedelmi Vállalat a ho.zai nagy konfekcióké szító válldlatok együttműködésével a jövő évi nyári-tavaszi ex­portajánlatot kínálja a szov­jet partnereknek. A tarjám üzem kötött-hurkolt és gyapjú- kelmékből készítette el a leg­frissebb divatirányzatoknak megfelelő női ruháit. Az igé­nyes kollekciót Magyar Judit, a gyár fiatod szakembere ter­vezte. Képünkön a szovjet ex­portra szánt modelleket Mu­csinai Mónika (világos ruhá­ban) és Hársi Katalin, a mintakészítő üzem dolgozói mutatják be, a moszkvai uta­zás előtt a ruhákat ellenőrzi Forgács Gyula, a mintakészítö üzem vezetője és Magyar Ju­dit tervező. — kulcsár — KGST szakértői bizottság Kádár lános Műszaki-közgazdasági hónap A Juhtenyésztés fejlesztéséről Kedden, a Magyar Agrártudományi Egyesület állategész­ségügyi, állattenyésztési megyei szakosztálya, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint az endrefalvai termelőszövetkezet közös rendezésében állat­orvosok és állattenyésztők találkoztak Endrefalván, a köz­ség klubkönyvtárában. ülése Szirákon A termet zsúfolásig megtöl­tött szakemberemet ar. bzoke Pál, az állategészségügyi es eielmiszer-ellenórző állomás igazgató főállatorvosa, a MAE megyei szervezetének titkára köszöntötte, majd Kuris Tamás, a termelőszö­vetkezet elnöke Demutatta gazdaságukat, különös Jekin- tettel a juhtenyésztésükre. A juhtelep megépítésével a tagság abban bízott, hogy biz­tos beveteli forrása lesz. 1977-ben még 3000 anya­juh volt a telepen, jelenleg 1468. 1983-ban állatonként 200 forint nyereség volt, 85- ben viszont 400, 86-ban pe­dig 1000 forint a veszteség. Az okok között említette a selejt állatok pótlásának hiányát, a sűrített éltetésből adódó plusz költségeket. Az előbbiek ellenére sem dön­tött a tagság á felszámolás mellett, hanem tovább fej­leszti az ágazatot. A nyereséges gazdálkodás érdekében bevezetik a bér­hizlalást, kibővítik a vil- lanypásztoros legelőterüle­tet, létrehozzák a minőségi törzsállományt és 1988-ban, megkezdik az állatok fejését. Az anyáállományt pedig 2000-re kívánják növelni. Ezután dr. Tóth Imre, a MÉM főmunkatársa A juh­tenyésztés lehetőségei a he­tedik ötéves tervben címmel tartott tájékoztatót. A gaz­daságosság javítása érdeké­ben azt hangsúlyozta, hogy a helyi sajátosságoknak meg­felelő fajtát kell megválaszta­ni. Magyarországon a német merinói fajta vált be a leg­jobban. Az igényeknek meg­felelő takarmányozást szük­séges biztosítani, emellett a biztonságos értékesítést hosz- szabb távon célszerű megha­tározni, erősíteni kell a szer­ződéses fegyelmet és jobban kel] igazodni a piaci viszo­nyokhoz. A tisztánlátás megkívánja, hogy a juhágazatot megsza­badítsák azoktól a költségek­től, amelyek ugyan más ága­zatban keletkeznek, de itt­tartják nyilván őket. Szólt arról, hogy megyénk termé­szeti adottságai nagyon ked­veznek a juhtenyésztésnek. Befe jezésül az állatorvosok és az állattenyésztők jobb együtt­működését szorgalmazta. Öt követte dr. Bak János, a MÉM gödöllői műszaki intézetének osztályvezető-he­lyettese. Az előadó az újabb anyag- és energiatakarékos technológiákról tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy minden gazdaság a saját adottságának megfelelő génét válassza ki. Ezeket alapvetően más ágazatban lévő gépek átvételével alakítják ki, a speciális juhtenyésztési kö­vetelményeknek megfelelően. A gyapjúnvírás meggyorsí­tása. gazdaságosabbá tétele érdekében társulásos alanon, vagv termelési rendszerben nyi'ómű helyeket hoznak maid létre. A ketreces báránvnevelő előnveit. taglalva megemlítet­te. tiogv ez a módszer 18 szá­zalékos költségcsökkentéssel, jár és 5t) százalékkal keve- sehb élő munkára van szük­ség. Utolsó előadóként dr. Haj­dú Attila, az Országos Ál­lategészségügyi Intézet osz- táivvezetnie tartott vetített- kéoöq plőattást A jelentősebb tartási és takarmányozási ere­detű betegségek címmel. Az előadásokat hasznos, sekniriniú, szakmai eszmecsere követte. Átmeneti szünet o földeken Az ismétlődő esőzések nyo­mán leállt a munka a földe­ken, a gépek átmeneti pihe­nőre kényszerültek. A mező­gazdászok korántsem bánkód­nak efelett, sőt; mivel az aszá­lyos időjárás után végre ki­adós csapadék-utánpótlást kap­tak a földek, az egykét na­pos leállás mit sem jelent, hiszen a gazdaságok például a betakarításnál, az elmúlt év. vei összehasonlítva, jókora előnyt szereztek. A MÉM adatai szerint a búzának több mint 80 száza­lékát már elvetették az üze­mek. Hozzávetőleg 10 mun­kanapra van szükség ahhoz, hogy a kalászos gabona ter­mesztésére kijelölt területen mindenütt végigmenjenek a vetőgépek. Néhány napos ki­esés most már nem számít. Kedden, az újjáválasztott KIOSZ megyei vezetősége, — öt új tagja van — megtartot­ta első ülését. A vezetőséget, és Molnár Györgyöt, a KIOSZ elnökhelyettesét dr. Bencze Barnáné, a KIOSZ megyei elnöke köszöntötte, majd meg­kezdték a különböző napiren. dek tárgyalását. Ezek között szerepelt a szer- . :et tagjainak munkájá­val. magatartásával kapcsola­tos panaszok kivizsgálásának tapasztalatai és a szakmai bizottságok működése. A megyei vezetőség az 1985. évi februári ülésén hozott ál­lásfoglalásának megfelelően vizsgálta a főbb feladatok végrehajtását. Megállapította, hogy a panaszügyek száma 15 százalékkal csökkent. Ez alap­szervezetenként eltérő képet mutat. 1985-ben Balassagyar­maton 5, Pásztón, 8, Salgó­tarjánban 22, Szécsényben 4 megrendelő tett panaszt. Zö. A KGST olajipari állandó bizottsága kőolaj- és földgáz­kitermelő albizottságának szakértői bizottsága kezdte meg kedden a sziráki Kas­tély Szállóban négynapos megbeszélését. A szakértők feladata, hogy egyeztessék országaik tapasztalatait, ered­ményeit, amelyeket a gyengén kötött talajban működő kő­olaj- és földgáztároló telepek leművelésében és megvédésé­ben eddig elértek. A cél az, hogy a kútba áramló olaj, illetve földgáz ne bontsa meg a talajréte­get, másszóval a rétegből ne kerülhessen homok a kútba. A feladat eredményes megol­dása egyszersmind a hozamok növelését is jelenti. A szakértői bizottság mun­kájában részt vesznek Cseh­szlovákia, Lengyelország, a Nérhet Demokraijkus Köztár­saság, a Szovjetunió és ha­me az építőiparban és az au­tójavításnál jelentkezik, első­sorban a gyenge minőséget kifogásolják. A benyújtott panaszok kö­zül szakmai bizottsági eljárás során 5, rövidített eljárás alapján 25 panaszt intéztek el. Hat esetben az eljárást megszüntették, mert a pana­szos visszavonta bejelentését. Bírósági úton kettő bejelentés intéződött el. A szakmai bizottságbk a megrendelők kifogásait az előírásoknak megfelelően vizsgálták ki, nem lépték túl hatáskörüket, tevékenységük ellen nem érkezett panasz. A KIOSZ országos vezető­ségének tavaly áprilisi hatá­rozata a szervezet tagjainak munkájával és magatartásé- val kapcsolatos panaszok ki­vizsgálását elsősorban a gyorsított titkári eljárásban jelölte meg. zánk képviselői, akik a ta­pasztalatok, eredmények ki­cserélése alapján ajánlásokat dolgoznak ki a különböző ér­dekelt KGST-országoknak. Ezen ajánlások alapján jön­nék majd létre egyes eljárá­sokra, technológiákra, eszkö­zökre vonatkozó kétoldalú adásvételi szerződések. A hazai gáz- és olajipar szakemberei a hetvenes évek közepétől intenzíven foglal­koznak a föld alatti gáztáro­lók kútjainak védelmével és hozamnövelésével, nemzetkö­zileg is elismert kiváló ered­ménnyel. Magyarország tehát érdekelt abban, hogy a kuta­tások nyomán kidolgozott el­járásokat, technológiákat, eszközöket értékesítse más tagállamoknak; kész továbbá részt venni a tervek elkészí­tésében. a helyi kivitelezés­ben; és vállalja a beépített berendezések rendszeres szer­vizelését. A vezetőség beszámolójához öten szóltak hozzá. A vitában elhangzottakra Baranyai Kál­mán, a KIOSZ megyei titká­ra válaszolt. Javaslatára az elnökség úgy foglalt állást, hogy a valóságban jbval több a panasz, csak ezek nem jut­nak el a megyei vezetéshez. A lakossági észrevételek 70 százaléka a gyenge minőséget kifogásolja. Jelentős mérsék­lése céljából a téli tovább­képzés során, a középpontba állítják a minőséggel kapcso­latos szakmai követelménye­ket. Amennyiben egy éven belül isrhétlődik a jogos pa­nasz a kisiparos ellen, akkor fegyelmit kap, illetve végső esetben kizárják a szervezet tagjainak sorából. A vezető­ség egyetértett azokkal az észrevételekkel, hogy a KI- OSZ-vezetősége jobban véd­je meg a becsületes kisipa­rosokat az alaptalan pana­szokkal szemben. fogadta Secrgil Brbafovot Kádár János, a Magyar Szo- cialist a Munkáspárt főtitká­ra kedden a Központi Bizott­ság székházában fogadta Ge- orgij Arbatov akadémikust, az SZKP KB tagját, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgató­ját, aki az MSZMP KB meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. (MTI) szakemberek Somogy megyéből Kedden, a Somogy Megye! TESZÖV titkárheiyettesének, Prejevaró Pálnak a vezetésé­vel húsztagú mezőgazdasági szakemberekből álló csoport érkezett kétnapos tapasztalat­cserére megyénkbe. Az ide érkezetteket Radván Mihály, a karancssági terme­lőszövetkezet elnöke köszön­tötte, majd tájékoztatást adott a gazdaságról, különös tekintettel a kiegészítő tevé­kenységre. A tájékoztató után a Somogy megyeiek megtekin­tették a gazdaságot. A szerdai programnak meg­felelően felkeresik a szécsénvi és , karancslapujtői termelő­szövetkezetet, ahol a gazdál­kodáson kívül behatóan ta­nulmányozzák majd a tagi ér­dekvédelemmel kapcsolatos munkát. A szakembereket út­jukra elkíséri Tersztyánszky Rudolf, a megyei TESZÖV tit. kárhelyettese. ) KIOSZ megyei vezetőségi ülés A lakossági panaszokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom