Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

Birkótó-vb Sokáig emlékezetes marad... Véget ért a budapesti bir­kózó-világbajnokság, a sza- hadfogásúak 24., a „kötöt­tek” 35. alkalommal adtak egymásnak randevút. A nyolc­napos verseny bizonyította, hogy érdemes Volt kilátogat­ni a Budapest Sportcsarnok­ba, a magyar szurkolóknak különösen Gáspár Tamás győ­zelme, s néhány társának szép helyezése sokáig emléke­zetes marad. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány . tanítvá­nyai megtanulták, hogy csak Sok gyakorlással lehet ered­ményt elérni, g verejtékes ed- • zések hoznak igazán sikert. Néhány esetben azonban nem a .. versenyzőkön múlott, hogy nem sikerült előbbre lépni, elmaradt a várt győzelem, az Örömteli diadal. .A vi'é bainokságon —saj­nos..— a bírók sokszor túlzot­tan főszereplőkké váltak. s olyan döntéseket hoztak, ame­lyeket sok versenyző sérel­mezett — joggal. Így eshetett meg, a szabadfogású Biró László -annak ellenére vesztet­te el döntőbe!!' mérkőzését, hogy valójában tusolta ellen­felét. de ezt ..nem vették ész­re”. Bíró esete után mindenki azt hitte, hogy ennél súlyo­sabban már nem lehet téved­ni; de lehetett A kötöttfogá- súak 82 kilós döntőjében a kettős leléptetés és az. hogy végül is nem hirdettek világ­bajnokot. ismét felhívta a fi­gyelmet a bíráskodás fonák­ságaira. S' az amúgy tökéletesen elő­készített és lebonyolított vi­lágbajnokságra árnyékot ve­tettek az ilyen jelenségek. A magyar csapat mérlege kedvező, bár lehetett volna jobb is. A szabadfogásban Biró ezüstérme és társai helyezése révén á válogatott a negyedik helyen végzett a pontver­senyben. Németh elérte cél­ját, a hatodik helyezést; az újonc Tihanics nyolcadik he­lye figyelemreméltó; Robotka és Tóth G. ismét bizonyította, hogy számolni kell velük; a 130 kilós Bállá viszont azon gondolkodik, hogy szabad-e ötödik helyezéssel búcsút mon­dani a szőnyegeknek. Csaló­dást okozott a korábbi vb- bronzérmes Orbán, aki most kilencedikként fejezte be a küzdelmeket, s bizonyára más­ként készült a búcsúra Sza­lonjai Z. is; Gulyás és Dvo­rak nem talált magára. A vasárnap befejeződött kötöttfogású versenyről Mül­ler Ferdinánd, a szakág veze­tője adott rövid értékelést: — Jó osztályzatot érdemel­nek sportolóink, még akkor is ha nem minden sikerült úgy. ahogy szerettük volna, de végül a pontversenyben harmadikok lettünk — emlí­tette. — A súlycsoportokon vé­gigmenve: Vadász, Biró és r Elment az „Édesapa" Szomorú eseménnyel zárult vasárnap este a birkózó-vi- lagbajnokság Budapesten. Az eseményt követő ünnepélyes banketten, a Stadion Szállóban szívinfarktust kapott és percekkel később elhunyt Josepf F. Scalzo, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) egyik alelnöke. Dr. Sidó Zoltán, a magyar birkózóválogatott orvosa néhány kollégájával hosszas, de sikertelen kísérletet tett arra, hogy a tekintélyes amerikai sportvezetőt életben tartsa. A 68 éves Scalzo (Toledo-Ohio) az Egyesült Államok kö­töttfogású birkózósportja fejlesztéséért rendkívül s°kat fá­radozott, Sportvezetőként azért is sokat tett, hogy a múlt­ban meglévő ellentétek elsimuljanak a két, egymással ve­télkedő szervezet, az AAU és az UWF között. (Ez a két szövetség létezik az Egyesült Államokban, mint a birkózó- sport irányítója.) Vasárnap, a szomorú eseményt követően Vince Zuaro, az egyik legtekintélyesebb amerikai bíró egy mondatban így értékelte J. F. Scalzo munkásságát: — 0 volt az amerikai birkózás „Édesapja”. Dudás korai búcsúja kelle­metlenül érintett bennünket, biztató volt viszont a két újonc, Sike és Takács sze­replése. Szegvári és Klauz súlycsoportjában enyhítette válogatási gondjainkat, Ko­máromi és Gáspár újra bebi­zonyította, hogy világklasszis egyéniségek, sajnálatos, hogy Komáromi világbajnoki cím nélküli aranyérmet kapott. Sí­postól többet vártunk. Véget ért tehát egy újabb világbajnokság, voltak szép küzdelmek, látványos csaták, hősiesen elviselt vereségek és nagy bírói hibák. Megállás azonban nincs. Három hét múlva már Chicagóban gyü­lekeznek a világ legjobb kö­töttfogású birkózói, hogy el­döntsék a Világ Kupa sorsát. Sokan remélik, ott minden mérkőzésen a versenyzők játsszák majd a főszerepet, és nem a „fehér ruhások”. If/úsági válogatott is volt Egy fiatal testnevelő, aki aktívan sportol Túlzás nélkül állíthatjuk: alig van Balassagyarmaton olyan sportszerető szurkoló, aki ne ismerné Taskó And­rást. A „tanár úr” a Dózsa György Általános Iskola test­nevelője, s a Bgy. HVSE me­gyei I. osztályban szereplő labdarúgócsapatának játéko­sa. S, hogy teljes legyen a kép: emellett edzősködik is, a futball tudományát oktatja a városi sportiskola növendé­keinek. — Hogyan alakult tovább a „nagymérvű” sportszeretet? — Általános iskolás koroná­ban Urbán Árpád volt a test­nevelő tanárom, ő szerettet­te meg velem az egyes sport­ágakat, köztük a labdarúgást is. A nyolcadik osztály elvég­zése után Salgótarjánba ke­rültem. Itt jártam középisko­lába, s természetesen tovább sportoltam. A Stécé serdülő, majd ifjúsági csapatában ját­szottam, itt figyeltek fel rám a magyar ifjúsági válogatott szakvezetői. 1977-ben tagja voltam a szolnoki IBV-n bronzérmet nyert magyar csa­patnak, olyan kiváló — ma az NB I-ben szereplő — lab­darúgók társaságában, mint Kerepeczky, Fitos, Kardos, Szeibert. Tizenkétszer szere­peltem címeres mezben. — Hogyan alakult tovább a sportpályafutása ? — Az ifjúsági korosztályból kiöregedve, az SBTC tartalék­csapatának tagja lettem. So­kat játszottam Szálaival, Bás- tival és Répással együtt, s természetesen ellenük is. Tő­lük és társaiktól lehetett ta­nulni. Aztán Egerbe kerül­tem, a tanárképző főiskola hallgatója lettem. Felsőfokú tanulmányaim éveiben a Bé­lapátfalva együttesében rúg­tam a pettyest, a területi baj­nokság Mátra-csoportjában. — Ezután került vissza Ba­lassagyarmatra. — Igen, „hajdani” általános iskolámban lettem testnevelő tanár, s az aktív sportolástól sem szakadtam el. A városi csapatnál jelentkeztem, s az­óta is itt focizok, igaz, rövid megszakítással. Sorkatonai szolgálatom idején a H, Ba­lassi SE-ben szerepeltem. — Miként ítéli meg csapa­ta játékerejét? — Jó képességű társaság, remélem, hogy a megyebaj“ nokság megnyerése után —, mert ezt nagyon szeretnénk — a területiben is megálljuk helyünket. — Hogyan egyezteti össze hivatását az aktív sportolás követelményeivel? — Nincsen e téren problé“ mám. Szeretek edzeni, az át­lagosnál többet futok. Ami­kor pedig a gyerekekkel fog­lalkozom, akkor is sokat moz­gok. együtt rohanok a ta­nulókkal. — Hogy megy az edzőskch dés? — A városi sportiskola latr darúgóinak edzéseit vezetem, a hetedik-nyolcadik osztályo­sokkal foglalkozom. Szeret­ném, ha mostani tanítványaim közül a későbbiekben többen erősítenék majd a Bgy. HVSE együttesét.. Sok a tehetséges srác, s talán közülük is fel­húzhatja majd valaki a vá­logatott címeres mezét. — ön testnevelő, edző és aktív játékos is. Mik a ter­vei? — Nagy álmaim nincsenek. Szeretnék az utánpótlás-neve­lésben, a7, iskolai sport fel­élesztésében tevékenykedni, s ameddig bírom, aktív játékos­ként szolgálni csapatomat a minél jobb eredmények el­érésében. Szilágyi Norbert Röplabda NB II. Bravúros Labdarúgás Válogatott mérkőzés Salgótarjánban Diáksport Romhányban A diáksportra eddig is na­gyon odafigyeltek a rom- hányi sportvezetők. Az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal életrehívása, létezése még- inkább megerősítette az is­kolai sportért felelős szak­embereket abban, hogy jó úton járnak, mert törekvése­ik találkoznak az országos célkitűzésekkel. A diáksport azonban csak akkor érhet el tartós eredményeket, Sikere­ket, ha rendelkezésre állnak a megfelelő létesítmények, ahol a tanulók naponta spor­tolhatnak. ’ Ilyen szempontból ideális településnek tekinthető Rom­hány, hiszen sportcsarnoku­kat sok város is megirigyel­hetné. Most, hogy az időjá­rás rosszabbra fordult, a test- nevelési órákat a sportcsar­nokban tartják, de emiatt egyáltalán nem zúgolódnak a gyerekek, sőt, jobban szeret­nek a szép és korszerű csar­nokban sportolni, mint kint a szabadban. Kiss Erik fogal­mazta meg így véleményét, amely egyezik társaival. Két­hetenként egyébként öt al­kalommal van testnevelési órájuk. Ott jártunkkor éppen a VI/B: osztály tanulói gya­koroltak a teremben, (alsó képünkön.) A diáksportélet színhelye nem mindig sportcsarnok. A hetedik—nyolcadik osztályo­sok korcsoportos bajnoksága keretében, ezúttal Romhány és Rétság csapatai mérték össze tudásukat a Kerámia SC sportpályáján, ahol a ha­zaiak diadalmáskodtak (felső képünkön). Fotó: Rigó Tibor Poitisch remizett Tillurgban az Internolis nemzetközi sakktornán füg­gőjátszmákat fejeztek be. Portisch Lajos és a szovjet Beljavszkij a hatodik fordu­lóból függőben maradt parti­ban — további játék nélkül — döntetlenben egyezett meg. További eredmények: A 6. fordulóból: Timman (holland)—Korcs­noj (svájci) döntetlen, Miles (brit)—Karpov (szovjet) dön­tetlen, Hübner (nyugatnémet) —Ljubojevics (jugoszláv) döntetlen. További befejezett függők: A 4. fordulóból: Timman—Ljubojevics dön­tetlen. Az 5. fordulóból: Korcsnoj—Beljavszkij dön­tetlen. Az állás a 7. forduló előtt: Timman 4 pont, Karpov, Lju­bojevics 35—3.5, Hübner, Korcsnoj 3—3, Beljavszkij, Miles 2.5—2.5, Portisch 2. győzelem idegenben SVT SC — KSI 3-1 (-5, 7, 6. 8) Budapest, vezette: Semler, Dávid. SVT SC: Szép, Han- dóné, Percze, Szkiba, Szár- nyasi, Schujer. Csere: dr. Lé­vai, Zólyommá. Edző: Kőbán László. Az első játszmában fásult, fáradt csapat benyomását kel­tették a tarjániak. A követ­kező szettekben javuló egyé­ni teljesítményekkel, lelkes és eredményes csapatjátékkal megfordították a mérkőzést a nógrádiak. Az utolsó játszmá­ban már fel-felcsillant a „ré­gi SVT SC”, s végeredmény­ben megérdemelten nyertek a tehetséges, fiatal játékosokat felvonultató központi spoirtis- kolások ellen. Jók: Handóné, Schujer, Szkiba. • Kosárlabda MNK Továbbjutott az SKSE női csapata SKSE - Eger SE 71-68 <31 -351 Eger, v: Budavári, Varga, tékrészben az egriek végig ve- SKSE: Szabó 16, Lukács 3,. zettek, s minimális előnyük- Jedlicska 2, Sípos 8, Angyal kel zárult a félidő. 29. Cs: Lőwi 4, Hóvári 7, Fordulás után felváltva po- Dömsödi 2, Bagyinszki, Szert, tyogtak a kosarak. A véde- Vojtarek. Edző: Szarvas Jó- kezéssel egy csapat sem törő- zsef. dött. A fiatalokkal szereplő Az eredmény alakulása: 5. SKSE fokozatosan játékba perc: 0—5, 15. perc: 19—29, lendült, pontos támadásveze- 25. perc: 35—46. 30. perc: 45— tésekkel és befejezésekkel feL 54, 35, perc: 62—64, zárkózott. A hajrában ki­A két csapat a bajnokság- egyenlítettek a tarjániak, s ból jól ismeri egymást. Ta- az egyre jobban elfáradó ha­lón ennek is tudható, hogy a zaiak ellen, tartani tudták mérkőző felek a kezdetben minimális előnyüket. Így kihar- sokat kapkodtak, rengeteg colták a továbbjutást, helyzetet kihagytak. A kezde- A csapatból — a győzelem ti idegeskedés után a tarjáni- ellenére — senki sem nyújtott ak 6 perc elteltével szerezték átlagon felüli teljesítményt. - első pontjaikat Az első já- (Omaszta) Rangos serdülő labdarúgó- mérkőzésnek adott hont Salgótarján. Az MLSZ, a Nóg- rád Megyei Labdarúgó Szö­vetség és az SBTC rendezé­sében november 4-én dél­után egy órakor a Magyaror­szág—Csehszlovákia serdülő válogatott labdarúgó-mérkő­zésre kerül sor az SBTC tó­strandi pályáján. Mindkét fél számára jelen­tős erőpróbát jelent a tarjáni fellépés, hiszen a két ország 15 éves korú labdarúgói már a jövő évi UEFA-tornára ké­szülnek, ahol tizenhat év a korhatár. A két ország válogatottja, október 9-én Csehszlovákiá­ban már megmérkőzött egy­mással. A hurbanovói össze- esapást a magyarok jó játékkal 1—0 arányban megnyerték, s a mostani visszavágón is S győzelem reményével lépnek pályára. Cziegler János, a magyarok szakvezetője, NB I-es és NB Il-es klubok utánpótlásából válogatott.' A 16-os keretbe 12 első osztályú — 8 VIDE­OTON, 2 MTK-VM, 1—1 FTC és Békéscsaba — valamint 3 másodosztályú — 2 SZEOL -DÉLÉP és 1 DVTK — játé­kos kapott helyet. Az alacso­nyabb osztályokból is van tag­ja a keretnek: a területi baj­nokságban szereplő Gyöngvös serdülő korú kapuvédője, La- bancz kapott meghívást. A mérkőzést a diákok inJ gyenesen tekinthetik meg, a rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a várható­an színvonalas összecsanásra. Színvonalas összecsapások a teremtornán Tizenkét csapat részvételé­vel folytatódott vasárnap a salgótarjáni kispályás lab­darúgó-bajnokság küzdelem­sorozata. A kiírás értelmében az együttesek három 4-es cso­portban döntöttek a téli te­remtornán való részvétel jo­gáról. A városi sportcsarnokban rendezett egész napos nons­top program színvonalas mér­kőzéseket, nagy izgalmakat hozott. Az „A” csoportban a Dózsa nyert, miután 2—1-re legyőzte az Agrofil gárdáját, majd az SKÜ IG elleni 6—0- ás diadal után a GYIVI el­len a 2—2 arányú döntetlen is továbbjutásukat jelentette. A „B”-csoportból a Ve- gyépszer jutott tovább. Ök is kétszer nyertek — a Víz­mű ellen 2—1, a Tűzoltóság ellen 3—2 — s egyszer ját­szottak döntetlent. A KIOSZ- szal 3—3-ra végeztek. A „C”-csoportban az ÉMÁSZ minden mérkőzését meg­nyerte. A Kistarján SE-t 4— 1-re, a Közmű csapatát 6—3- ra, míg az IKV Távfűtési együttesét 3—1-re győzték le,’ így pontveszteség nélkül ju­tottak tovább. A Dózsa, a Vegyépszer, és az ÉMÁSZ tehát bejutott a téli teremtorna döntőjébe, melyen a többi — részvételét a csoportküzdelmekben biz­tosító — együttessel együtt, decemberben dönt a bajnok­ság végső sorrendjéről. Ök ölvivás Miklós Tibor sikere Pakson Hatodik alkatommal rendezték meg Pakson az Atom Kuna el­nevezésű nemzetközi ökölvívó­versenyt. melyen 18 egyesület 121 bokszolója küzdött a végső he­lyezésekért. Négy súlycsoportban a dán KABK-sportolók végeztek az élen, a többiben magyar ver­senyzők bizonyultak a letnnhb-J nak. A Balassagyarmati HVSE tehet­séges szupernehézsúlyú öklözője, Miklós Tibor kiválóan szerepelt. \ fiatalember a -4-91 kg-osok között nem talált legyőzőre, s az igen erős mezőnyben aranyérmet szerzett. NÖGRÁD - 1936. október 28., kedd 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom