Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
Munkában a hétvégén Kommunista műszakot tartottak szombaton a BRG salgótarjáni gyárában. A mintegy hétszáz dolgozó a munka értékéből befolyt összeget a jóléti alap bővítésére és nyugdíjasaik segélyezésére ajánlotta föl. A képen a műszaki osztály dolgozói az új termékként piacra kerülő FM 505 típusú kézi rádiótelefon nullszériáját készítik. Megyénk számos vállalatánál. intézményében tartottak kommunista műszakot az elmúlt hét végén is. Az ELZETT szécsényi Zárgyártó Vállalat mintegy 200 dolgozója töltötte munkával a szombatot. A termelés mellett parkosítottak, rendezték a környezetet, melyben az üzem nyugdíjasai is részt vettek. A tmk-részleg dolgozói mindkét nap tevékenykedtek: a termékszerkezet váltásához készítették elő az egyik csarnokot. A salgótarjáni Petőíalvi Lajos Általános Iskolában a kommunista szombat keretében folytatták azt a társadalmi munkaakciót, melynek során a nevelők, a szülők, a síküveggyár dolgozói és az iskola tanulói csapadékvízelvezető árkot ástak, autóparkolót létesítettek, járdát építettek. javították az iskola bútorait és takarították a tantermeket, a pincét és az udvart. A végzett munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Egy műszakos termelést szerveztek szombaton a Salgótarjáni Kohászati Üzemek mintegy hatszáz dolgozója részvételével. A nyolc óra termelési értéke elérte a 4 millió forintot. Különösen nagy gondot fordítottak a készáru- kiszállításra. A kommunista műszakok bevételét — beleértve az előző két hét végén termelt értéket is —, a gyár szociális pénzalapjának a bővítésére fordítják. Segít a számítógép Pontosabb információk Számítógépet hív segítségül a termelésirányítás, -ellenőrzés jobb megszervezéséhez a salgótarjáni öblösüveggyár. Beprogramozzák a termelési folyamatok minden fázisát, az alapanyagok, félkész- és készárukészletek alakulását. Á számítógép termelőbrigádonként és brigádtagonként számon tartja a teljesítményeket és a napi keresményeket. Erről havi összesítőt is készít. A bérnyilvántartásból visszacsatolással megállapítja a végzett munka minőségét kimutatja a selejtet és a selejt okait. Ezenkívül havonta normatív jellegű áro- utókalkulációt készít. A számítógépes termelés- irányítás rendszerterve már elkészült, folyamatban van annak finomítása, majd a részletprogramok elkészítése, betáplálása következik. A jövő év elejétől, kezdetben a kézi gyártású termékeknél, kipróbálják a számítógépes rendszert működés közben. A korrekciók után július 1-től a komputer „átveszi” a vezetést. Öblösüveggyéri várakozások szerint a számítógépes irányítási rendszer a jelenleginél kevesebb létszámmal több és pontosabb „naprakész” információt szolgáltat majd a vezetői döntésekhez. Ennek tükröződnie kell a termelés folyamatosságában, és a termékek jobb minőségében. És, mert a számítógép nem tűri meg a rossz információt, szigorúan „kordában tartja” a programozókat is. Vállalni ken a népszerűtlent is Miért nem differenciálunk? Gazdasági fejlődésünk egyik legfőbb hajtóereje az alkotó energiák mozgósítása, az elvégzett munka szerinti bérezés, a nagyobb teljesítmények anyagi elismerésén alapuló ösztönzés. Ennek fontosságáról, nélkülözhetetlenségéről az elmúlt években különböző fórumokon, így nálunk is, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatnál igen sokat és sokféle összefüggésben szóltunk. Hatására alapvetően sikerült egyetértésre jutni az elvek és célok értelmezésében, ugyanakkor előbbre léptünk a köz- és a politikai gondolkodásban is. Ennek ellenére az élet és a gyakorlat alaposan elmaradt a helyeselt, a sokat hangoztatott és a kívánatos me gva 1 ósítástól. Vajon miért? Ellenállás — elismerés Napjainkba« inkább azt látjuk, hogy ahol érdemi lépéseket tesznek a jövedelmek differenciálására, éles ellenállásba ütköznek, heves vitákra kerül sor. Ennek egyik oka, hogy a teljesítményelv érvényesítését néhány dolog zavarja. Például igen sokan vannak, akik tévesen értelmezik a társadalmi egyenlőség kérdését, fogalmát. Elfeledkeznek az alapkövetelmény, az elosztás és ösztönzés aktuális előírásáról. Emiatt nem egyszer kétségbe vonják a hozzájuk hasonló beosztásúak és foglalkozásúak teljesítményének valódiságát, ahelyett, hogy tudomásul vennék: a nagyobb szorgalom, a nagyobb ügyesség és főként a tehetség automatíkíjsan hozza magával a nagyobb jövedelmet. Csak az előbbiek megléte esetén lebet megelőzni egymást. A díffereneiáícrs másik sarkalatos kérdése, a ténylegesen jobb munkára, nagyobb teljesítményre serkentő anyagi, erkölcsi elismerés, illetve ösztönzés. Kiindulásként azt szükséges eldönteni, hogy mely területeken és milyen mértékben kívánunk differenciálni, figyelembe véve a vállalati sajátosságokat. Nem átlagos teljesítményt Vállalatunk gazdasági vezetése egyetértésben a párt és tömegszervezeti testületek állásfoglalásával több intézkedést tett a differenciált bérezés elfogadtatására. Ezek inkább adminisztratív jellegűek voltak. Például bizonyos köröket kizártunk a béremelés lehetőségéből, illetve alsó határt szabtunk meg az emelésekről. Másutt pedig olyan bérrendezést honosítottunk meg, amely találkozott a dolgozók elégedettségével, ugyanakkor segített a teljesítmények növelésében. Az előnyös változások bizonyítják, hogy a megkezdett úton tovább kell haladnunk. Az újabb sikerek elérése érdekében nem szabad létjogosultságot adnunk annak a leszerelő véleménynek, hogy a feladatok elvégzésére azért nincs lehetőség, mert a reálbéreket csak szerény mértékben lehet növelni. Az előbbi cáfolataként hadd idézzem a Munka Törvénykönyve 34. sz.akaszát, amely kimondia: „A dolgozó a munkakörébe tartozó munkát képességeinek teljes kifejtésével köteles végezni”. Ebbő! következik, bogy nem átlagos teljesítményt keil megkövetelni, hanem a képességek szerinti legnagyobb eredményt. Ennek megvalósítása azért kívánatos, mert se- gft abban, hogy akiket illet neesak tudomásul vegvék. hanem a pénztárcájukon re élezzék; csak akkor részesülhetnek az átlagos bérnövekedésben, ha a kívánatos munkaintenzitással dolgoznak, s ennek megfelelő teljesítményt nyújtanak. Nem kellene félnünk attól sem. hogy akik ezt nem vállalják, azok az átlagosnál kevesebbet keressenek. A jobban, a többet és kifogástalanul dolgozók pedig az átlagosnál nagyobb keresethez jussanak. Hogy az előbb említett társadalmi teljesítménynövekedést garantáló gyakorlathoz minél előbb közelebb kerüljünk, fontos feladatunk, hogy vállalatunk . dolgozóit ráhangoljuk a teljesítménycentrikus szemléletre. Ez bizony nem könnyű feladat. Végrehajtása megkívánja a többi között azt. hogy a szakszervezeti bizalmiak is vállalják azokat a nem népszerű döntéseket, amelyek egy-egy fizetésemelés, jutalmazás után jelentkeznek. Ezzel egvidőben a politikai szerveknek, szervezeteknek, testületeknek és az aktíváknak pedig egvértelmű- en támogatniuk kell a magasabb követelménvt előíró vezetőket, bizonyítaniuk szükséges a differenciált bérezés jogosultságát, mint további fejlődésünk, boldogulásunk egyik fontos eszközét. Példaképül állítani A differenciálódás elvének helyes gyakorlati megvalósításában fontos szerepe van a példamutatásnak. Meggyőződésem, hogy a mindig kiemelkedő teljesítményeket elérő beosztottakat és vezetőket egyaránt példaképül célszerű állítani a kollektívák elé. Azokat pedig, akik hanyag munkát végeznek, a képzeletbeli szégyentáblára keíl kitenni. Menczel Sándor pártalapszervezeti titkár Magyar— csehszl o vak tárgyalások Október 22. és 24. köeött Prágában tartották meg a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság közlekedési albizottságának XXIX. ülését. A megbeszéléseken Klézi Róbert és Josef Dykast közlekedési miniszter" helyettesek áttekintették a magyar—csehszlovák közlekedési együttműködés helyzetét Parafálták a korszerűsített vasúti határié «tani egyezményt. Fogadóórák ötletadóknak az Ipari Minisztériumban Megalakult az Ipari Minisztérium Kutatáspolitikai TanáNem gyakori eset a Parlament munkájában, hogy a vita lezárását követően, s a miniszteri összefoglaló után, ismét összeül az Országgyűlés illetékes bizottsága. Pénteken reggel ez történt: az ülésszak folytatás előtt a jogi. Igazgatási és igazságügyi bizottság megvitatta a felszólalásokban elhangzott konkrét módosító indítványokat, az állás- foglalást pedig, dr. Markója Imre igazságügyminiszter tolmácsolta. A családjogi törvény tervezetének vitáját. egyébként is a széles körű véleménynyilvánítás jellemezte, az érvek összecsapása miatt szóba került a javaslat kétfordulós tárgyalása is. — Lehet, hogy hibáztunk is — mondotta a tanácskozás egyik szünetében dr. Antallfy György szegedi jogászprofesszor. a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke. a törvényjavaslat bizottsági előadója. — Arról van szó. hogy ezúttal nem kellett volna takarékoskodni a papírral. Ha egységes szerkesztésben együtt vannak a módosító indítványok valamennyi érvényes rendelkezéssel, akkor világosabb a kép. Megelőzhettünk volna néhány öncélú véleményt. A módosított csjt-t végü'lis elfogadta a T. Ház. S. hogy mit vár tőle Vastag Ottilia romhányj képviselő? — Ügy vélem, hogy azoknak a gondoknak a megoldására, amelyek a törvény módosítására ösztönöztek. a jogforrás csakis keretet adhat. Segíthetik annak a szellemnek az érvényesülést. az átfogó család- és ifjúságvédelmi programnak a megvalósítását. amelyről például Csehák Judit miniszterelnök-helyettes beszélt. A család gondja egyébként a képviselő gondja is — az egyedül állók Parlamenti problémáival, a gyermekelhelyezés! és láthatási vitákkal, naponta megkeresik Vastag Ottilia képviselőt is— A legfőbb orvosság a társadalmi gondok és feszültségek megoldása lehet. A módosított csjt pedig nemcsak keretet ad a teendőkre. hanem kétségtelenül tény az is, hogy ráirányítja a figyelmet teendőinkre. Csonka csapattal vett részt az Országgyűlés őszi ülésszakának munkájában. a nógrádi képviselők csoportja. Brutyó Jánost betegsége tartotta távol. dr. Miklós Zoltán. Salgótarján városkörnyékének képviselője, ugyancsak igazoltan hiányzott: a tanácskozás első napján. Ausztriáiban volt. — A szarvasmarhatartás tapasztalatait tanulmányoztam. A lényeget pedig röviden így fogalmazhatom meg: van mit ellesni a módszerekben. a takarmányozásban. az érdekeltségi rendszerben, hiszen sok esetben gyengébb fajtából is jobb eredményt produkálnak, mint mi. A Litkei Ipoly Tsz elnöke ausztriai tanulmányútja kapcsán, illusztrálhatja a második napirendet, a posta munkájáról szóló beszámolót is. — Azt hiszem, joggal meglepett, hogy az ausztriai Welsből pár perc alatt telefonáltam haza. A képviselők arcán irigység látszik —. s ez természetesen a telefonhelyzetnek szól. Sándor Gábor, szűzbeszédre való készülés lázában meg is jegyezte: — Itthon pedig, ha azonnali kapcsolásra. tízszeres díjért reggel hívtam Pásztoréi Szécsónyt —, délben jegyzetek töröltetni kellett, mert még mim®« nem sikerült az összeköttetés. Ehhez aiágiha kell kommen tár ... A „lehangoló kép” miatt —. így fogalmazott a vitában egy Veszprém megyei képviselő — természetesen. nemcsak Nógrádiban panaszkodnak. mondja mindenki a sirámokat. Az égető gondokat, amelyek. csaknem mindenütt azonosak. Pénteken. az ebédszünetben. Sándor Gábor nem is állta meg szó nélkül-. — Arra gondoltam, hogy át kell írnom a tervezett felszólalásomat, vagy el kell állnom tőle. mert mindenben „lelőnek”. Végül, mégis úgy döntöttem, hogy beszélek, a nagyobb nyomaték kedvéért magam is figyelmeztetek a legfontosabb teendőkre. A képviselőnek ilyen gondja természetesen csak akkor van, ha tizen-, vagy húszon valahányadiknak kap szót a vitában. Az aggodalmas hangot hallva, dr. Hütter Csaba. a képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetője jegyezte meg: — A szólás rendjébe való besorolásodat illusztrációként is fel lehet fogni. Érzékelteti, hogy telefonügyben hol áll Nógrád a rangsorban ... A panasz most együtt járt az optimizmussal is. kecsegtetők a nógrádi tervek is. Tőzsér Gáspár. a bátonyterenyei székhelyű választókerület képviselője. ugyancsak örömmel nyugtázza: a fejlesztésből nem maradnak ki. — Bátonyterenyén ezerrel. Mát- raterenyén kétszázzal bővülhet a telefonközpont kapacitása. Tőzsér Gáspár másban is optimista. — A napokban Danyj Balázs áfész-elnökkel sorra jártuk a kistelepüléseket. Annyit mondhatok, hogy ígéretes a kereskedelmi egységek korszerűsítése, felújítása. A Parlamentben éfhamgzofct szóra. igencsak figyelnek — erre több bizonyítékot is kaptunk pénteken. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet balassagyarmati képviselőt, például arról fagatták az újságírók: milyen eredményt hozott pontosan egv évvel ezelőtti felszólalása, amikor az egészségügyi ellátás kapcsán. a telefongondokról is beszélt. A figyelemre azonban olyan példa is akadt, amikor hahotázott a Tisztelt Ház. Zsigmond Attila budapesti képviselő, némi iróniával indítványozta, legyen örökölhető a telefonigény lés. hiszen több évtizedeket is nyilvántartanak. Derültség azonban akkor támadt igazán, amikor citátumokkal bizonyította: mi mindent ígértek már a Parlamentben telefonügyben. A dokumentumgyűjteményből kiderült, többek között — egy interpelláció kapcsán —. hogy az automata már 1934-ben is tévesen számlázott. Természetesen. a posta javára és akkor is a postának volt igaza... S, ha már szembesítéseknél tartunk, Tóth Illés államtitkár zárszavában azt mondta: — H® még egyszer tárgyalja az Országgyűlés a munkánkat, az akkori posta nem a mai posta lesz. Ügy tűnt. mintha e szavaknál a képviselők a szokottnál is jobban jegyzeteltek volna. Lebet. hogy Zsigmond Attila nyomán, egyszer még számonkérik ezt.az ígéretet is. Kelemen Gábor csa mellett működő konzultatív tudományos testület, amelynek tagjai tudások, nemzetközileg elismert ipari szakemberek. A testület feladata az, hogy minden olyan ötletet felkaroljon, amelynek megvalósítása elősegíti az iparpolitikai célkitűzések valóra váltását. Ennek érdekében november 3-tól. hétfőnként 9- től 10.30-ig fogadóórát tartanak, amelyre jelentkezhet bárki — gazdasági munkaközösségek, kisiparosok és más magánszemélyek —, aki úgy ítéli meg, hogy jól hasznosítható, szabadalommal védhető vagy újításként kidolgozható műszaki ötlete, javaslata van. A tanácsadó testület véleményezi a benyújtott javaslatokat, és ha megvalósíthatónak tartja. véleményével együtt továbbítja a szakma szerint illetékes fórumoknak. 1MTI) Fii országos vetélkedő Győrött A fiafal műszakiak és közgazdászok tanácsainak első országos versenye eredmény- hirdetéssel ért véget szombaton Győrött, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa rendezésében. A döntőn 11 csapat — az elődöntők legjobbjai — vett részt. A négytagú, mérnökökből és közgazdászokból álló együttesek írásban és szóban adtak számot szakmai tudásukról. idegennyelv-, és számítógépes ismereteikről, továbbá az általános műveltség körébe' tartozó irodalmi, zenei és képzőművészeti tájékozol teag.uki'ól.
