Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
MSI AJBÜLATUHK KOSSUTH RADIO: NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... A Képzőművészeti Kiadóról 4.1«: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai kulturális programok 8.25: Északi kalandozásokul. rész *.55: Balogh Albert népi zenekara Játszik. 8.34: Óvodások műsora 8.53: Lottósorsolás 10.05: Fa a sziklafalon 10.10: Haydn: Philemon és Baucis Egytelvonásos opera ll.Ofl: Iránytű 12.45: Bata Imre könyvszemléje 12.55: Zenés séták a természetben 13 46: Régi olasz kórusmuzsika 14.10: Népdalosokor 14.55: Erről beszéltünk. . . 15.25: Kadosa Pál műveiből 16.05: Észkerékkel a nagyvilágban li ft»: Bábolnai napok ’86 12.30: Idősebbek hullámhosszán M.li: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti magazin 10.15: Magyarország ’8« 2».13: Liszt nyomában Európában — XIII/9. rész 21.15: Nini Rosao trombitán Játszik 21.30: A videopiacról **•30: TI* perc külpolitika **.30: A szó értéke 23.00: A dzsessz világa ».15: Ejfél után PETŐFI RADIO: *.30: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora 8.05: Orfeusz az alvilágban 8.50: Tíz perc külpolitika 0.05: Napközben 11.10: Könnyűzene — Hangszer- szólók 12.25: Édes anyanyelvűnk , 1* 30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.M: Fiatalok popzenei 10.30: Kínai kancső 11.20: Képújság 16.15: Hírek 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: Tükrös 16.35: Betűreklám 16.40: Scnallaburg üzenete 17.45: Képújság 17.50: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 1. 20.00: Reklám 20.05: Mestersége: színész 20.50: Müller Péter: Szomorú vasárnap. Tévéjáték 22.40: Hogy kik vannak 23.10: Betüreklám 23.15: Híradó 3. 23.25: Himnusz 2. MŰSOR: 17.20: száz híres festmény 17.30: Sárga tengeralattjáró 18.20: Képújság 18.25: A templomos lovagok kincse 19.00: Ablak 19.30: Gateslna újjászületése 20.90: Edeni kertek 20.25: Mutató 21.10: Híradó 2. 21.30: Apollinaire. Francia tévéfilm *3.00: KépúJsáR BESZTERCEBÁNYA! 19.30: Tv-hiradó 20.00: Madarak, amelyek nem repülnek 20.30: Harmadik emelet. Tévéfilmsorozat. 1. rész 21.35: Népszerű melódiák 21.55: Romy Schneider- sorozat 23.35: Hírek 23.45: Loretta Lynn énekel 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Őszutó. Szovjet természetfllm 20.20: Szomorú szemek. Filmetűd • A Képzőművészeti Kiadó több minit három évtizede szolgálja a művészeti ismeretterjesztést. Tevékenységét — állapításaikor — a képes levelezőlapok, művészeti könyvek és reprodukciók kiadása jellemezte. A turistaforgalom növekedése is szükségessé tette a képeslapok választékának bővítését; a vásárlói szokások és igények kielégítésére ma már kereken 3000-féle képes levelezőlap jelenik meg, mintegy 90 millió Déldányban. Magyarországon 1975-ben készültek először poszterek. A robbanásszerű siker után elterjedtek és népszerűekké váltak a fotótapéták. A kiadó jóvoltából neves műalkotások reprodukciói mellett — a divat változásával — a poszterek minden fajtája kaipható hazánkban. A változatos tx>s7ó“"ki ad ás í sa után a Kner Nyomdával történt öissiziefoisés eredményeként megjelentek és itthon készülnek a kedvelt (öntapadós) barkácstapétiák. Több mint 30-féle változatúik, elsősorban a kiadó mintaboltjai- bam vásárolhatók. A logikai és kombinációs készség fejlesztése érdekében Október 4-én jelentős esemény zajlik Szegeden, amelyről a televízió is beszámol. Nyolcévi újjáépítési munkák után megnyílik a Szegedi Nemzeti Színház. 1719. ipájus 21-én III. Károly király szabadságlevélben engedélyezte Szegeden színház építését. Az épületet 1735. augusztus 1-én avatták, első magyar nyelvű előadásukat 1757-ben tartották. 1806. október 18-án indult az első teljes évad. A Szegedi Nemzeti Színház sok viszontagságot élt meg. 1879-ben a nagy árvíz pusztította el, az új 1800 férőhelyes épületet 1883. október 14-én avatták fel a király jelenlétében. Működése ráfizetéses volt. 1885. április 22-én tűz pusztított, szerencsére a biztosító fizetett, így már a következő évben, 1886. október 2-án ismét új épületet avattak, ezúttal 1500 férőhelyes nézőtérrel. A Tanácsköztársaság idején háromtagú direktóriNépművelés. Megszállott világmegváltók életiskolája. A féltve délelgetett hitek utolsó mentsvára a realitások ágyúd örej ében. Egyszemélyes művelődési házban, vagy a központi apparátus névtelen funkcionáriusaként, — közös dallamra feszülő zászlóval a művelendő nép élén. Nemes misszió, ahonnét fokozatosan tűntek el az irányt mutató cölöpök, s az elágazónál egyre gyarapszik a tétova gyülekezet. — Siheder fejjel rengeteget akartam markolni egyszerre — emlékezik Sándor Zoltán. Hegedű—kürt szakra jártam, a salgótarjáni zeneiskolába, imádtam szavalni, rajongtam a sportért. A gimnáziumban már színi pályáról álmodoztam, de közepesnél többre nem tellett tőlem. Otthagytam az iskolát, és elkezdtem esztergályosrak tanulni. Aztán jött a bevonulás. Először tetszett a katonaélet, később azonban mindenáron tengerész szerettem volna lenni; szóval cnapongtam ide-oda. Lesze- telés előtt határoztam el, ö: szeszedem magam. véget vetek életem vakugrásainak. Munka mellett leérettségiztem. negyedszerre sikerült a főiskolai felvételi is. Egerben hallgattam népművelés— pedagógia szakot. Gyakorló népművelőnek 1976-tól számunk. Gyakorló népművelő. .. Napi 10—12 óra munka a kaa Képzőművészeti Kiadó az utóbbi évtiaedben kezdett a játékgyártásba. Az első években művészeti összerakó játékok készültek, mára pedig a különböző hagyományos és öntapadós játékokkal, képdominókkal és színkártyákkal bővült a választék. Ezek minden korosztálv számára érdekes szórakozást jelentenek. A Képzőművészeti Kiadónál már hagyománya van a művészeti naptár kiadásának. Az első, az 1950-es évek közepén megjelent ■ reklámnap- táirt Csontváry alkotásainak reprodukciói díszítették. Az utóbbi években mintegy 25- féle naptár kerül forgalom-i ba. kereken 1 300 000 példányban. A különböző vállalatok, intézmények számára mintegy ötvenféle naptár készül több mint 1 000 000 példányban. A naptárak szöveg- és képanyaga fontos területe az ismieretterjesztiésnek. A kiadó feladata a kortárs k'PiDZ*- jr»q ffT* "'iróSíZfO't p*ón_ szerűsítése. Ezt célozza a már lassan 90 kötetet számlái'ó Mai magyar ■művészet-sorozat. Igen jelentős a klasszikusokról kiadott kötetek szóum irányította a színházat: Juhász Gyula, Ocskay Kornél és Baróthy József. Rövid egy hónapig tartó munkásságuk idején olcsó jegyárak, munkáselőadások jellemezték a színház működését Ezután nehéz idők következtek, volt, amikor a színház bezárásának gondolata is felmerült. A harmincas évek újabb fellendülést hoztak. A felszabadulás pedig a színház újjáéledését jelentette, hisz Butyenko városparancsnok, egyik első kérdése volt: van- e színház, és ha igen, miért nem játszik? A színházat 1945. augusztus 28-án államosították. Helyszűke miatt lehetetlen felsorolni, milyen előadásokat tartottak az évszázad alatt, emlékezzünk inkább néhány nagy névre az igazgatók, művészek közül. Az 1800-as évekből említsük Beregi Oszkárt, Tóvölgvi Mar- gitot, Janovics Jenőt, későbbiekből Fedák Sárit. Öd- ry Árpádot, Rátkay Márzári művelődési házban, s a hozzá tartozó Mizserfán, és Mátraszelén. Ingázók lakta kpzségek, módos családok, de az életmód meghatározza a művelődést is. A főállásban odakerült Sándor Zoltán húszezer forintnyi éves költségvetéssel, munkatársak nélkül kezdett pezsgést vinni a művelődés terén a szunnyadó falvakba. Űjiáalakította az azóta is működő kazári táncegyüttest, rendhagyó zeneórákat szervezett az iskolában, hat- gyományőrző céllal irodalmi szakkört vezetett. Magnóval járta a vidéket népmesék, néphagyományok után. A jeggyel való házalásnak köszönhetően egy-egy rendezvényre már benépesült a művelődési ház: amatőr színjátszóknak, táncosoknak tapsolt a közönség. — öt év igazgatói múlttal a hátam mögött kerültem Bátonyterenvére a tanácshoz, közművelődési felügyelőnek. Az a státus amolyan középvezetői állásnak felelt meg, a művelődés gyakorlati oldala után a politikai, igazgatási részt kóstolgattam. Hosszú távon nem Ízlett igazán, hamarosan felébredt bennem a nosztalgia. Ezért népmű vei ősködöm is- rrtét. augusztus 1-től az SZMT oktatási és művelődési intézményében. Itteni munkájáról inkább jövő időben tud beszélni, ma is. A nemrég indult Nagy magyar mesterefc-sorozat tizenkét kötetét, hamairoisan — a kevésbé isimért, de jelentős művészek — Kovács Mihály, Wéber Henrik, Mészöly Géza, Brodszky Sándor, Zichy Mihály, Wagner Sándor és Bog- dány Jakab munkásságát bemutató albumok követük. A fotóművészet remekeinek megismertetéséhez is jelentős segítséget ad a kiadó fotóalbumok megjelentetésével. Az évi 20—22 kötet minimális szám a magyar könyvkiadásban, de igen jelentős művészeti értékeink propagálásában. népszerűsítésében. A kiadó közvetlenebb kapcsolatra törekszik az érdeklődőkkel. E célból nyitotta 1978-ban Budapesten első mintaboltját. majd 1981-ben vidéken elsőként — Kőszegen — a Képesboltot. Azóta már Szegeden és Kecskeméten is működik ilyen bolt. Az európai színvonalat képviselő Poszterház 1983 karácsonyára készült el. A napokban Miskolcon. a köze'jövőben pedie Gvőrö'tt nyílik Kéoesbolt. Kereskedelmi irodáik is létesülnek Siófokon, Debrecenben. Szegeden és Győrött. tont. Hegedűs Gyulát, A 40r es évek végétől már táj bemutatókról. kamaraszínházi előadásokról, a 70-es években stúdióról, kisszínházról, zenés .színházról Is szól a krónika. A televízió 2-es programjában október 4-én délután 18 óra 50 perckor vetítik az Egy színház száz éve című filmet. A színházavató ünnepség kezdete 20 óra. Ünnepi beszédet mond Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára. A műsorban közreműködik Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Komlóssy Erzsébet, Mensáros László, Páger Antal, Simándy József, a Szegedi Nemzeti Színház művészet, zenekara, ének- és balettkara, és a szegedi szim- fónikus zenekar. Á rendező Sándor János. A szünetben A szinház címmel rövid filmetűdöt sugároznak — természetesen a színházról. (erdős) és még eléggé képlékenyek az elképzelések, a tennivalók. Ami biztosra vehető: a kiállítások szervezése, öt kiállítást terveznek, köztük vizuális költészeti tárlatot, ami ritkaságszámba megy. Mikén* újszerűnek ígérkezik Salgótarján szellemi életében az az Irodalmi felolvasó- hely is, amelyet iö/ő januártól kívánnak működtetni a Palocföld szerkesztőségével és a József Attila Művelődési Központtal közösen. Emellett a munkásművelődés, a szakmai továbbképzés, a társintézményekkel való kapcsolat, az iskolai oktatás segítése közművelődési eszközökkel, az SZMT-nél dolgozó népművelő mindennapjainak tartozéka. S akkor még nem beszéltünk kedvenc időtöltéséről, a versmondásról. — Úgy tűnik, ez a szerelem örök és lankadatlan. Bár, mostanság kevesebb fellépést vállalok, a fellépés öröme átadta helyét a,tanítás örömének. A versmondó körben tartott lírai olvasatok, beszédgyakorlatok még engem, a vezetőt is önkritikára késztetnek. Mielőtt elbúcsúztunk, meg akartam kérdezni Sándor Zoltánt arról, ami a közelmúltban kapott miniszteri dicséret mögött van. Aztán rá- iöttem: fölösleges. A vele- töltött idő ugyanis erről szólt. Vaszari Erika Művészsorsok két világháború között Barta Mária és Barta István kiállításáról Jellegzetes, hányatott műJ vészsorsok vonzó hagyatékát mutatja be a Pataky Galéria Kőbányán. A Barta testvérek közül a legbátrabb és a leg- vállalkozóbb szellemű, Barta Lajos, az Európai Iskola nemrég elhunyt tagja Párizsban szerzett elismerést absztrakt szobraival. Hagyatékát Ma- gyorszógra hagyta. A másik két testvér Barta Mária és István felváltva itthon és külföldön élt. Mindketten becsületes kismesterek voltak, akik végigpróbálták a század maid minden stílusváltozatát, időben, Ízlésben a maguk szemléletén átszűrve. Barta Mária festett néhány kiállításon is feltűnt jelentékeny alkotást. Ismerte jól a virágok természetét, ezért maradandó munkái a széles ecsetkezeléssel festett, tüzes színvilágú. erőteljes virág- csendéletek. amelyek Czóbel Béla oldott festőiségére emlékeztetnek. Jó mesterek tanítványa volt, Rippl Rónai Józsefé és Iványi Grünwald Béláé, és megérintette a későszecesszió is. Párizsban a kubista törekvésekkel és az anvagkollázsokkal ismerkedett meg. A 30-as évek második felétől kezdve kapcsolódott be a hazai művészeti életbe. Rendszeres kiállítója volt az Ernst Múzeumnak és a Nemzeti Szalonnak. Testvére, a nemrég elhunyt Barta István ugyancsak festő volt. Az iparművészeti iskolán Körősfői Kriesch tanítványa volt. Utána Münchenben. majd Párizsban képezte továibb magát. 1919-ben Becsbe ment. A második világháború kitöréséig felváltva Becsben és itthon tartózkodott. ö ig a jól tájékozott művészek körébe tartozott. Kecskeméten is megfordult, a szentendrei kolónia tagja, volt. plain air képeket festett. kisvárosi utcákat, tájképeket. Az ötvenes évek „saoc. reál” vonulatából hamar kiábrándulva műtermében titkon nonfiguratív kísérletezésekbe fogott. Külföldön élő bátyja sikere is az absztrakció felé irányította érdeklődését. B. I. Barta István: Nő ablak előtt Barta István: Transzparensformák. (Hauer Lajos reprodukciói) felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 10.55: Fiataloknak! 20.05: Régi nóta. níres nóta 21.06: Senki többet? Harmadszor! 22.15: Álom a színházról Mándy Iván novellája rádióra alkalmazva 23.19: Böngészde a zenei antikváriumban. •.16: Johann Strauss műveiből •.15: Ejfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.05: Villogó. Közlekedési magazin. A tartalomból • A Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács munkájáról. — Vetélkedő autósoknak — Nógrádban — Közlekedési úttörők között — A téli közlekedési felkészülésről — Programajánlat. Szerkesztő: Szemes István 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25: —18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.15: Tévétorna 8.20: Hegyszoros 0-30: Mozgató 10.00: Nyugdíjasok délelőtt] e MIT? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: a XVI. észak-magyarországi fotóművészeti szemle díjnyertes alkotásai láthatók az üvegcsarnokban. — A Nógrádi Sándor Múzeumban a III. országos rajz- biennálé anyagát láthatják az érdeklődök, délelőtt kilenctől délután ötig. — A Bányász Művelődési Házban Krajcsovits Henrik SZOT-dftas grafikusművész tárlata tekinthető meg a ház nyitva tartásával szinkronban. — Az Ifjúsági Művelődési Házban a fiatal iparművészek stúdiója szilikátszakcsoport- jának — tizenhat művész nyolcvan alkotása — üveg- és 20.40: Csehszlovákia— Svédország tenisz Davis Kupa, felvételről 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az OIRT ünnepi hangversenye MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: háromnegyed 6 és 8-tól: A tiszteletbeli konzul (14). Színes angol kalandfilm. Iskolamozi fél 3-tól: Donald kacsa nyári kalandjai. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6 és 8-tól: A Nagy Generáció (14). Színes magyar fiimvígjáték. Iskolamozi: ' A Pál utcai fiúk. — Pásztói Mátra: Vabank II. Színes, szinkronizált lengyel bűnügyi filmvígjáték. — Szécsénvi Rákóczi: A Saolin templom szent köntöse. Színes hongkongi- kínai kung-fu kalandfilm. — Rétsáei Asztalos János: Zor- ró. Színes, olasz—francia kalandfilm. — Karancslapu itö: A smaragd románca (14). Színes, szinkronizált USA-beli kalandfilm. — Érsekvadkert: Nászút féláron. Magvar film- víeiáték. — Nagylóc: Hátsó ablak (14). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. porcelánműve látható naponta 12—18 óráig. SZÉCSÉNY — A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban néprajzi kiállítás . várja az érdeklődőket. Magyar parasztvisele- tek címmel. PÁSZTÓ — A Lovász József Művelődési Központban a kaszinó bárja este tíztől várja a látogatókat. BALASSAGYARMAT — A Horváth Endre Galériában ma délután 15 órakor nyílik Vertei Beatrix grafikus- művész kiállítása, melyet Pet- rőczi Éva költő ajánl az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás október 23-ig látható. HOL? MIKOR? 4 NOGRÁD — 1986. október 3., péntek j Kameraközeiben Szegedi Nemzeti Szinház Élete vakugrásai véget értek D’cséiet a n*pmüve önek
