Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

VtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Ceredi óvodások kJ em szeretnék ürmep­'' rontó lenni az úttörő­vezetők megyei konferenci­áját köszöntő írásban, de tény: ma már mindenki úgy véli, ért a gyermeknevelés­hez. Sőt, sokan esküdni mernek rá. övék a legjobb módszer, a legkiválóbb ne­velési taktika. Csakhát oly­kor ezt az élet — a gyerek — nem igazolja. Mert sok­szor éppen a bábák között vész el. Az úttörőmozgalom hatá­rozottan törekszik arra, hogy a nevelés társadalmi mun­kamegosztásából a lehető­sége szerint válasszon fel­adatokat. Olyanokat, ame­lyekhez személyi és tárgyi feltételei adottak. Nem vál­lalhatja át a szülő, sem az iskola szerepkörét: a 6—14 éves korosztály világnézeti, politikai, erkölcsi arculatát sajátos eszközeivel kell for­málnia. Korántsem könnyű feladat ez. Hiszen, például mit mond egy cseperedő gyer­meknek ez a szó, hogy po­litika? Erkölcs? Világnézet? Mire értelmezni kezdi, a maga számára megfogal­mazza ezek tartalmát... nos, addigra nagyjából körvona­lazódott személyisége. Amit lát-érzékel-hall maga kö­rül, abból építi föl „arcu­latát", meqhatározzo ez ké­sőbbi életét. Azt hiszem, valamennyien úgy vagyunk, hogy igazá­ból tíz-húsz év távlatából tudjuk értékelni egy-egy pe­dagógus, úttörővezető je­lentőségét. (Avagy jelenték­telenségét.) Igazából az élet mindennapjainak gya­korlata minősíti a nevelési módszert. Ez óriási terhet rá mind­azokra, akik iskolákban, út­törőcsapatokban tevékeny­kednek. Megyénk két és fél ezer úttörővezetője - nem túlzás — nagy feladatot vál­lal, amikor a legkisebbek­kel szeretné megismertetni a mozgalmat. Megtanítani őket nem csak a kétszer­kettő megfellebbezhetetlen igazságára, hanem a köz­életi munkára is - ha egy­általán lehet ezt munká­nak nevezni. Ma végzi el három esz­tendő számvetését a megyei úttörővezeiői konferencia Salgótarjánban. Ügy fogal­maz a küldöttek elé kerü­lő beszámoló, hogy a ko­rábbinál tudatosabb moz­galmi-politikai, pedagógiai tevékenység alakult ki, el­mélyült a kollektív munka, szélesedett az úttörőmun­kában résztvevők köre. Gyakorta szerepel ez a szó az értékelésben: gyer­mekönkormányzat, jelezve azt az erőteljes törekvést, amely a jogok és köteles­ségek gyakorlásának fele­lősségére ösztönöz. De leg­alább ennyiszer fordul elő a szabad időre, a játékra, a kirándulásra történő utalás, nem feledkezve meg arról, hogy e korosztály fontos igényéről van szó. Bizonyára sok szó esik majd a kapcsolatokról, a társadalmi szervek, a tér-! melőegységek, intézmények által nyújtott segítségről, amely jóllehet gyarapodott az utóbbi időkben, ám min­denki tisztában van azzal, hogy bővebben is buzog­hatna ez a forrás. JA épes-e újítani a gyer- mekmozgalom? Tud-e még jobban hatni a társa­dalmi-közéleti gyakorlatra, az egészséges életmódra, a műveltség gyarapítására? össze tudja fogni a gyere­kekért — a gyermekükért — nem csak szavakban, ha­nem tettekben is cselekedni kész szülőket, szervezete­ket? Természetesen, senki nem várja, hogy egyetlen tanács­kozás esetleg évek óta va­júdó gondokat egy csapásra megold. Ám, ahhoz, ked­vező impulzusokat nyújthat, hogy gyermekeink boldo­gabb jövő elé nézhessenek. T. L MOGRAD Z WSZM-P NÓGRAD MtGYEI bizottsága és a MEGYÉI TANÁCS LÁPJA XLII. ÉVF., 252. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1986. OKTÓBER 25., SZOMBAT Befejezte munlcajat őszi ülésszaka Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény m ódosításáról beterjesztett tör­vényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelent­kezett, — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminisz- temek. Dr. Markója Imre minde­neklőtt a Minisztertanács ne­vében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalá­sokért. Elmondta, hogy a parlamen­ti vita során, a törvény ter­vezetéhez két konkrét javas­lat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét meg­előzően — megvitatott. Er­ről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: — Javaslom, hogy a család­jogi törvény megfelelő parag­rafusának módosításával, a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hó­napra emeljük fel. Ez az elő­zetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamen­ti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadá­sa mellett. A második javas­lat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbe fogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbe fogadási eljárás rö- videbb legyen, a plenáris vita alapján azonban, a jogi bi­zottság úgy foglalt állást —, s ezzel a kormány is egyetért, —, hogy fél év legyen a szó­ban forgó időtartam. Tehát, e két indítvány elfogadását ja­vaslom az Országgyűlésnek. Határozathozatal követ­kezett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság előzetesen írás­ban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodás­sal. majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatko­zó javaslatot —, egészében és részleteiben is —, egy el­lenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Ezután — a napirendnek megfelelően —, az Ország- gyűlés rátért a Magyar Pos­ta munkájáról szóló beszámo­ló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Tóth Illés beszámolója a posta munkájáról Btötjáróban utalt arra, hogy a posta most első íz­ben számolhat be tevékeny­ségéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztítá­sai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hír­közlő hálózatának újjáterem, tése. a posta működésének megindítása — mondotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvo­nalon látta el. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata ala­kult ki. amelyben együtt vannak a jelen, a múlt esz­közei és a jövő technikájá­nak egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgál­tatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpos­tai küldeményt továbbítunk. 1,3 milliárd sajtóterméket ér­tékesítünk, az ország kész­pénzforgalmának 98 százalé­kát bonyolítjuk le. A küldemények feldolgozá­sának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével beveze­1 tett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Buda­pesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos fel­dolgozó hálózat építése. — Eljutottunk ahhoz a kri­tikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — mun­kánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosszú és na­gyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csak. nem fele cserére szorul. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspolitiká­jában — kiemelkedő jelentő­ségének megfelelően — köz­ponti szerepet szán a táv­közlés fejlesztésének. Milyen feltételek szüksége­sek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves terv­törvénye egy rekonstrukció­val egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határo­zott meg. A program a nép- gazdasági terv fejlesztési cél­kitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szer­vek meghatározták, hogy leg­alább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbe­szélőfejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevon­ható forrást a fejlesztés to­vábbi gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótló­lagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat fel­tárni, amelyeket korább-' gyakorlatunkban nem alkal­maztunk. Ilyen a lakossági és (Folytatás a 2. oldalon.) Minden gyermeket el tudnak helyezni Cereden a községi óvodában, ahová ötvenöt helybeli lurkó jár. A legfiatalabb nemzedékekkel két csoportban öt szakképzett óvónő foglal­kozik. A gyerekek napjaik nagyobbik részét játszással töl­tik, de ezek mellett különböző foglalkozásokon is részt vesz­nek. Képünkön Bódiné Gál Gyöngyi óvónő mesét mond a gyerekeknek. Megkezdődött a Palme-bizottság ülése Kádár jános fogadta a tanácskozás résztvevőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken, a Parla­mentben fogadta a Budapes­ten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára — vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, az európai biz­tonság és a leszerelés idősze­rű kérdéseiről. Pénteken délután megkez­dődött a Palme-bizottság ülé­se Budapesten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bahr. a Német Szövet­ségi Köztársaság Nemzetgyű­lésének tagja, a Bundestag le­szerelési albizottságának, va­lamint a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD1 elnöksé­gének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra üdvözölte az európai biz­tonság és leszerelés kérdései­vel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelenlevő tagjait. A neves politikusok — Ge- orgij Arbatov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Amerikai Intézetének igazgatója. Egon Bahr, Józef Cyrankiewicz. a Lengyel Népköztársaság volt miniszterelnöke. államfője, Anders Ferm, Svédország volt New York-i állandó képvise­lője, a Palme-bizottság vég­rehajtó titkára, Robert Ford, Kanada volt moszkvai nagy­követe, a kormány külön- tanácsadója, Alfonso Garcia Robles. Mexikó volt külügy­minisztere. a genfi leszerelé­si értekezlet küldöttségveze­tője, Nobel-békedíjas. Choni- ra Belliappa Muthamma. In­dia volt budapesti nagyköve­te Olusegun Obasanjo tábor­nok. Nigéria volt államfőbe, David Owen, a b-it parla­ment tagja, volt külügymi­niszter, a szociáldemokrata párt vezetője, Brian Urqu- hart, volt ENSZ-főtitkár- helyettes. Joop den Uyl, Hol­landia volt miniszterelnöke, parlamenti képviselő, vala­mint Cyrus Vance, az Egye­sült Államok volt külügymi­nisztere — a magyar fővá­rosban, mindenekelőtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről foly­tatnak eszmecserét. (MTI) Faluvégi Lafos Kuvallba utazott Az Arab Fejlesztési Alap meghívására pénteken Kuva- itba utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, aki részt vesz és elő­adást tart a regionális szer­vezet által rendezendő nem­zetközi tervezési szemináriu­mon. A rendezvényen az arab országok, valamint Franciaor­szág, India, Japán és Magyar- ország tervhivatalainak veze­tői ismertetik országaik ter­vezési gyakorlatának időszerű kérdéseit és eszmecserét foly­tatnak a tervezés korszerűsítő" sér«. (MTI) A helyszín rangjához méltóan (7. oldal) (3. o-ldaí) rm A NÓGRÁD Magyarnándorban (5. oldal) A munkaidőalap kihasználásának tartalékai Mai számunk tartalmából:

Next

/
Oldalképek
Tartalom